Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-17 / 91. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLHI. évfolyam, 91. szóm 1987. április 17. Péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja A mezőgazdaság tavaszi helyzete, feladatai A mezőgazdasági munkák helyzetéről tájékoztatta az újságírókat Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes csü­törtökön a MÉM-ben. El­mondta, hogy a mezőgazda- sági üzemekben március vé­gén összesítették az ősszel elvetett kalászosok állapo­tát; fejlettségük általában gyengébb volt, mint az el­múlt években bármikor. A Dunántúlon többnyire ked­vezőbb a kép, az alföldi vi­dékeken azonban sokfelé hi­ányosan kelt ki a búza. Összesen 230 ezer hektáron minősítették' igen rossznak a kalászosok állapotát, fő­ként az őszi árpával voltak elégedetlenek a mezőgazdák. E növényből 30 ezer hek­tárnyit várhatóan ki kell szántani. A búzából a kiesés 10—15 ezer hektár lehet. Mindent egybevetve azonban az évente t szokásosnál — ez 40—50 ezer hektárnál több gabona az idén sem fog kipusztulni, annak elle­nére sem, hogy az őszi és a téli időjárás egyaránt ked­vezőtlen volt. Javította a zsenge növények állapotát, hogy április 9. és 14. kö­zött jelentős csapadékot kap­tak a földek, a nedvesség- utánpótlás gyorsította a bú­za úgynevezett bokrosodá- sát, segítette fejlődését. A fagykárok mértéke fe­lől sokáig bizonytalanság­ban voltak a mezőgazdák. A szőlőültetvények a leg­jobban Bács-Kiskun, Bor­sod-Abaúj-Zemplén és Pest megyében sínylették meg a kemény telet, a gyümölcsö­sök közül a barackosokban súlyos károk mutatkoztak. Shultz moszkvai tárgyalásainak visszhangj George Shultz, amerikai küilügy miniszter, moszlkvai tárgyalásait kommentálva, a francia polgári sajtó kivétel nélkül igyekszik félelmet kelteni olvasóiban Európa atomfegyver-mentesítésének szovjet javaslata iránt, a lapók a „nyugat-európaiak rovására kialkudott szov- jét—amerikai megállapodás­ról” cikkeznek. A hírmagya­rázatokból leplezetlenül ki- csendül az az aggodalom is, hogy Gorlbacsov javaslatai népszerűek lesznek a nyuga­ti közvéleményben, ami a kormányok számára megne­hezíti az elutasítást. A gátlástalan uszítással szemben egyedül a kommu­nista L’Humanité állapítja meg; „Nem igaz, hogy a túlfegyverkezéstől kell várni az üdvünket... A világ és benne Franciaország jövője nagyrészt attól függ, hogy milyen eredménnyel végző­dik az a nagy vita, amely folytatódott Shultz moszkvai tárgyalásaival. Táskák exportra Az idén húsz éve, hogy a Fő­városi Kézműipari Vállalat bőr­díszmű gyáregysége ózd-Som- sályföre települt, s ezzel mun­kalehetőséget teremtett több mint 200 nőnek. Az üzem ter­mékeinek zöme kazetta- és ak­tatáska, az idén kezdték a női táskák gyártását. A táskák na­gyobb része szovjet exportra kerül. Fotó; Kerékgyártó Mihály Javítás kilencvenmillióért Talán a tél volt kemény. Talán az útburkolat túl pu­ha. Tény, hogy az idei ta­vasz fogkocogtató kátyúkkal köszöntött ránk. Jelei lát­hatók ennek Miskolcon is. A megyeszékhelyet átszövő utakban az elmúlt tél több mint kilencvenmillió forin­tos kárt okozott. Rendbe­hozatalukról és az útlezárá­sok okairól beszélgettünk el Tóth Csabával, a Miskolc Városi Tanács építési és közlekedési osztályának cso­portvezetőjével. (Folytatás a 2. oldalon) Mihail Gorbacsov beszéde a Komszomol XX. kongresszusán Hámori Csaba felszólalása Csütörtökön köszöntötte a Komszomol XX. kongresszusának kül dötteit Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára A Komszomol XX. kong­resszusának második napján, csütörtökön felszólalt Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB fő­titkára egyebek között leszö­gezte: a Komszomol kong­resszusa rendkívül felelős­ségteljes időben folyik — a bátor kezdeményezések és a megfeszített munka korsza­kában, amely a társadalmi átalakulások lendületét te­kintve túlmegy a mindenna­pok megszokott menetén. Azt szeretnénk, hogy az átalakí­tás aktív, tudatos résztvevői legyenek. Ne bízzanak min­dent a hitre. Értsenek meg mindent, s e megértés alap­ján vonják le az életükhöz, tevékenységükhöz szükséges következtetéseket. Az átala­kítás feladatainak megoldá­sához éppen ilyen határozott, átgondolt . álláspontra van szükség. Több szocializmust — azaz több dinamizmust és alkotó­erőt, szervezettséget és ren­det, tudományosságot és kez­deményezést a gazdálkodás­ban, több hatékonyságot az irányításban. Több szocializmust — azaz több társadalmi igazságossá­got, a munka, a szocialista (Folytatás a 2. oldalon) Borsod megyei sajtónap Budapesten (Lapzártakor érkezett) Tegnap délután Budapes­ten, a Magyar Sajtó Házá­ban nagyszámú érdeklődő jelenlétében Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének főtitkára nyitotta meg a Borsod me­gyei sajtónapot. Szövetsé­günk e hagyományos ren­dezvényén ezúttal lapunk, az Észak^Magyarország, a Déli Hírlap, a Miskolci Rádió, a Napjaink, a megyében meg­jelenő üzemi lapok, vala­mint a Miskolc Városi Tele­vízió mutatkozott be. Kö­szöntve a fővárosból és más megyékből eljött kollégákat, külön is üdvözölve Borsod- Abaúj-Zemplén megye Bu­dapesti Baráti Körének tag­jait, Nagy Zoltán, lapunk főszerkesztője ismertette az itt folyó sokrétű sajtómun­kát. Természetesen — mint mondotta — az újságírás fő terepe, területe a megye po­litikai, gazdasági, kulturális, társadalmi élete. Borsodi tü­kör címmel ebből adtak íze­lítőt a sajtónapon a megyé­ben működő nagyvállalatok, szövetkezetek. Természetesen minden ér­deklődő, különösen a me­gyénkből elszármazottak ar­ra voltak kíváncsiak, hogyan élünk, dolgozunk a megyé­ben, milyen az ipar, a mező- gazdaság helyzete. Erről Ko­vács Zoltán, a megyei párt- bizottság titkára adott átfo­gó képet, majd az ezt követő fórum vendégei dr. Ladányi József, a megyei tanács el­nöke, dr. Kun László, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Kovács Ferenc, a Nehézipa­ri Műszaki Egyetem rektora, Kovács József, a Miskolc Vá­rosi Pártbizottság titkára, dr. Kovács László, a Miskolc Városi Tanács elnöke, Botya Péter, a Borsodsziráki Bar­tók Béla Termelőszövetkezet elnöke, Drótos László, az LKM vezérigazgatója, Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikus- művész, Gyarmati Béla, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, Kiss Dezső, a Bor­sodi Szénbányák Vállalat ve­zérigazgatója, Mitró László, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát ve­zérigazgatója és dr. Tolnai Lajos, a Borsodi Vegyi Kom­binát vezérigazgatója vála­szoltak a hozzájuk intézett kérdésekre. Mindezeken kí­vül az irodalmi, kulturális életünkből adott szemelvé­nyek, baráti találkozók gaz­dagították a borsodi sajtó­napot, melynek részletes is­mertetésére szombati szá­munkban visszatérünk. Ötmilliárd forint fejlesztésekre Tanácskozás a vízgazdálkodási társolatok monkájáról A Vízgazdálkodási Társu­latok Országos Választmá­nyának elnöksége csütörtöki ülésén áttekintette a társu­latok múlt évi tevékenysé­gének tapasztalatait és az idei. terveket. Megállapítot­ta, hogy az országban mű­ködő 455 vízgazdálkodási társulat és 11 egyesülés az előző évinél több, összesen ötmilliárd forint értékű be­ruházással, építési munká­val járult hozzá a vízellátás­hoz, a csatornázáshoz, a mezőgazdasági területek víz­rendezéséhez, a vízkárelhá­rításhoz és az öntözéshez. Társulati úton 110 új víz­mű és 1200 kilométernyi vízvezeték-hálózat épült, s a költségek 55—60 százalé­kát az érintett lakosság fe­dezte, családonként 30—35 ezer iorint érdekeltségi hoz­zájárulással. A csatornamű­társulatok beruházásában 80 kilométer hosszú szenny­vízcsatorna épült, és 2600 köbméterrel növekedett a szennyvíztisztító művek na­pi teljesítménye. Ezek mint­egy 25 százaléka a Balaton partvidékén valósult meg, ezzel segítette a tó fokozot­tabb védelmét. Az érintett családok általában 40—45 ezer forintot fizettek be ezeknél a társulatoknál. Bu­dapest peremkerületeiben is a korábbinál több csatorna épül társulati beruházásban. Az idén a társulatok a tavalyinál mintegy 500 mil­lió forinttal többet fordíta­nak a vízellátás és a csa­tornázás fejlesztésére. Vár­hatóan 120 új vízmüvet ad­nak át, ezeknek egészséges ivóvizét elsősorban azok a térségek kapják, amelyeken a kutak vize a tűrhetőnél több nitráttal szennyezett. A társulatok Budapesten és 14 megyében építenek szenny­vízcsatornát, s ebben az év­ben 10 jelentős bővítési sza­kaszt adnak át. A vízmű- és csatornamű­társulatok mozgalma az idén 30 éves. Az év végéig vár­ható munkálatokkal együtt három évtizedes tevékenysé­gük mérlege: 25 ezer kilo­méter hosszú vízvezeték-há­lózat megépítése, amely 3,5 millió lakos közműves víz­ellátását oldotta meg. A csa­tornázásban szerényebb a. teljesítmény, de a társulati összefogással létrehozott 1200 kilométer hosszú csővezeték így is tekintélyes közműfej­lesztési hozzájárulás. (MTI) ■■■■■■■■■■■■■■ni Lezárt útszakaszok nehezítik a közlekedési

Next

/
Oldalképek
Tartalom