Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-16 / 90. szám
1987. április 16., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Csak röviden ... TÁJFUTÁS. Középiskolás bajnokság, megyei döntő — Létrástető. A győztesek, íi- úk: Bláthy Szakközépiskola. Leányok: Földes Gimnázium. Országos hosszútávú bajnokság — Kőhányáspuszta. Eredmény ék, nők, N 21 E: 2. Kalo M. (DVTK) 99:48... N 19 E:' 3. Kalo E. (DVTK) 76:34. KOSÁRLABDA. A közép- iskolás kupa keretében Miskolcon, az egyetemi csarnokban ma rendezik meg a Földes Gimnázium—Bányai Gimnázium visszavágó mérkőzést. Az első ősz- szecsapáson a kecskemétiek 3 ponttal nyertek, a miskolciaknak tehát van esélyük a legjobb négy közé jutás kiharcolására. Az első korcsoportos fiútalálkozó 15 órakor kezdődik. N É V.I EG V K A RT Y A Neve: Horánszky Árpád. Sportága: súlyemelés. Klubja: Olefin SC. Foglalkozása: tanuló — a leninvárosi Kun Béla Gimnázium 4 b osztályos tanulója. Legjobb eredményei: többszörös középiskolás bajnok (a serdülök és az ifik között), helyezett az ifjúsági Barátság Versenyen. — Mikor ismerkedtél meg a súlyemeléssel? — Tízéves koromban, és érdekes körülmények között. Az Olefin SC szakosztályának képviselői figyeltek fel rám az általános iskolában. Ha jól emlékszem, megkérdezték, hogy lenne-e kedvem súlyt emelni? ötletük nekem kimondottan tetszett, s egy szó mint száz, elmentem. — A sok munka, a nehéz edzések nem vették el a kedved? — Edzőim ügyesen csinálták, mert az első napokban, hetekben szinte csak szoktattak. Akkoriban még tulajdonképpen csupán gyakorol- gattam. A napi adagot lassan, fokozatosan emelték. — Mit szóltak a szüleid? — Nagyon féltettek! Szerencsére megbarátkoztak a súlyemeléssel és egyéni döntésemmel. Amikor már az eredmények is jöttek, akkor pedig végleg megnyugodtak. — Visszaemlékszel első edzőidre? — Természetesen. A kezdet kezdetén Juhász Ferenc tanított, majd Ecser Karcsi bácsi keze alá kerültem. Napjainkban Ördögit István — aki egyben az Olefin SC vezető edzője — a mesterem. — Hányszor gyakorolsz egy héten? — ötször. És naponta két órát emelek. A sportolás mellett a tanulásról sem feledkezem el. — Sorold el, milyen eredményeket produkáltál az elmúlt néhány esztendő alhtt! — 1983-ban, az úttörő országos bajnokságon a +82,5 kg-osok között — ha jól emlékszem — 175 kilóval bronzérmet vehettem át. Két esztendővel később a középfokú tanintézetek országos bajnokságán — a serdülők mezőnyében már a legjobbnak bizonyultam. Ugyanebben az évben győztem az országos serdülő OB-n is. Tavaly a középiskolás bajnokságon — már ifiként és a +100 kg- ban — diadalmaskodtam, 265 kg-ot teljesítettem. A napokban pedig sikerült a triplázás. Szintén a +100 kg-osok versenyében nyertem és több mint 60 kilót vertem á másodikra. — Nemzetközi eredményeid ? _ — Tavaly ott voltam a kassai Ifjúsági Barátság Versenyen és a +110 kg-osok küzdelmében a hatodik helyet értem el. Kezdetnek nem volt rossz! — Legközelebbi „fellépésed”? — Május 8-án egy válogatón kell bizonyítanom. Ha ez sikerül, akkor minden valószínűség szerint újra ott leszek az IBV-n. A viadalt a lengyelországi Tarnowban rendezik meg. Nagyon szeretnék elcsípni egy érmet. — Melyik fogásnemet kedveled jobban? — A szakítást. Talán azért, mert a technikás súlyemelők közé tartozom. Éppen ezért nagy gondot fordítok az erőfejlesztésre, hogy lökésgyakorlataim is tökéletesebbek legyenek. — Példaképed? — Kettő is van. A szovjet Piszarenko és az egykori magyar csúcstartó leninváro- si Réti. — Hogy látod saját jövő- det? — Edzőmet kell idéznem, aki ezt mondta: „Dolgozz becsülettel, mert megéri. Súlycsoportodban itthon és külföldön egyaránt kevés klasszis versenyez.” Szavai azóta is a fülemben csengenek. — Magánéletedben terveid? — A középiskola befejezése után a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre szeretnék felvételizni. Tavaly négyes volt a tanulmányi eredményem és megkaptam az iskolai Jó tanuló — jó sportoló elismerést is. K. T. Horánszky Árpád , 16. HÉT Az Észak-Magyarország tippjei 1. Békéscsaba—bp. honvéd. A múlt heti kisiklás után vajon folytatja győzelmi sorozatát a kispesti gárda? 2. ZTE—ÚJPESTI DÓZSA. A döntetlen egyik félnek sem felel meg, nyíltsisakos játékkal rukkolhatnak elő, valamelyik csapat nyerhet. 3. BARI—LANEROSSI. a vendégek legutóbb idegenben nyertek, erre most nem számíthatnak, de az egyik pontot megszerezhetik. 4. AREZZO—SAMBENEDETTESE, Legfeljebb egy pontot remélhet a kiesés ellen harcoló Sambenedettese. 5. CAMPOBASSO—CATANIA. Mind a két együttes szorongatott helyzetben van, a tét miatt aligha bírnak egymással. 6. CESENA—CAGLIARI. Abszolút fixnek tűnik a mérkőzés, kisebb meglepetéssel ajánlatos számolni. 7. CREMONESE—PESCARA. A B- osztály nagy érdeklődéssel várt rangadóján minden eredmény elképzelhető. 8. GENOA—PISA. Érdekeltek a feljutásért vívott harcban, könnyen lehet döntetlen, esetleg a hazaiak nyernek. 9., LECCE—PARMA. A Parma sokszor játszik döntetlent, most is ez az eredmény a legvalószínűbb. , 10. MESSINA—BOLOGNA. A Bologna legutóbb saját pályán kapott ki, most javításra törekszik, egészen biztosan nem kap ki. 11. MODENA—LAZIO. Az újoncgárda megbízható, a rómaiak a levonást nem számítva kiemelkednek a mezőnyből, megosztozhatnak a pontokon. 12. TR1EST1NA—TARANTO. A hazaiak páholyban vannak, a Taranto harcol a bentmaradásért, a 2-es bombameglspetést okozna. 13. NSZK—OLASZORSZÁG. A nyugatnémetek az esélyesek, de az olaszokra mindig vigyázni kell, nem szabad őket egy kézlegyintéssel elintézni. + 1. GENOA—PISA I. f. Negyvenöt percnyi játék után alighanem érintetlenek lesznek a hálók. 2 1 1 2 X 1 X X 1 X 1 X 2 1 X X 2 X X 1 2 1 X 2 X X X Pénteken: B. Bányász—Építők SC Holnap ismét hazai környezetben lép pályára a Borsodi Bányász NB l-es női kézilabdacsapata. A piros-feketék ellenfele az Építők SC lesz. A találkozó a miskolci városi sport- csarnokban 17 órakor kezdődik. Képünkön: Bocsinét, a Bányász egyik erősségét szabálytalanul szerelik. Mi változott Diósgyőrött? „Töretlenül bízunk a sikerben! ff Amikor megkezdődött a tavaszi pontvadászat a labdarúgás második vonalában, sokan féltve, aggódva engedték útjára a DVTK együttesét. A szkeptikusak úgy fogalmaztak: erőteljes harcot vív majd a gárda az NB Il-es tagság meghosszabbításáért. Nos, az élet — legalábbis eddig — rácáfolt a kétkedőkre. A piros-fehér társaság hat találkozón maradt veretlen, két mérkőzést nyert meg, négy esetben megosztozott a pontokon ellenfelével. Begyűjtött nyolc pontot, s pillanatnyilag a táblázat 13. helyéről tekinthet vissza korábbi vetélytársaira. Vajon mi változott Diósgyőrött? — ezzel a kérdéssel kerestem meg Száger György vezető edzőt, aki az elmúlt hetek kedvező eredményei ellenére még nem tartja lefutottnak a harcot. — Nyugodt lelkiismerettel jelenthetem ki, hogy a januári—februári felkészülésünk, az alapozás jól sikerült — mondta. — Egy-két hónap alatt azonban képtelenség olyan mennyiségű erőt gyűjteni, felhalmozni, amely elegendőnek bizonyulhat féléves időtartamra. Ezért nem álltunk meg, folytattuk a megkezdett munkát, s szilárdan haladunk az úton. S hadd említsek egy érdekességet, amely érzésem szerint belejátszhatott eddigi eredményeinkbe: premizálási rendszerünknek van egy olyan pontja, hogy amennyiben a csapat a találkozó utolsó 20—25 percében nívós játékkal, közönségcsalogató teljesítménnyel tud előrukkolni, akkor ezért esetenként külön elismerés jár. — Melyik tavaszi mérkőzésen ült nyugodt szívvel a kispadon? — Túlzott megnyugvásra eddig még nem nagyon volt módom. Nagy a felelősség, s a teher olykor nyomasztóvá válik. Remélem azonban, hogy játszunk olyan összecsapásokat, amikor nem kell idegeskednem. — Elégedett a tavaszi szerepléssel, így képzelte el a rajtot megelőzően? — Nincs okunk a panaszra. Terveink szerint alakulnak a dolgok. Nem árulok el titkot azzal, hogy négy mérkőzésenként öt pontot akarunk szerezni. Az első szakasz jól zárult, a második biztatóan kezdődött, mert két találkozón három pont lett a miénk. — A lelátóról szemlélődő számára úgy tűnik, hogy a tavaszi DVTK más, mint az őszi volt. Új vonás, hogy a labdarúgókat töretlen hit jellemzi, ön is így vélekedik? — Egyetértek a megállapítással. Játékosaink bíznak magukban, nemcsak remélik a sikert, sokat tesznek is érte a hétköznapokon. Előfordul, hogy nem sziporkáznak a pályán, de az akarásra semmi panasz nem lehet. A Szekszárd ellen sem ment úgy a játék, ahogyan szerettük volna, de a töretlen harci szellem, a 90 percig tartó robotolás végül is meghozta gyümölcsét. — Milyen most az együttes kapcsolata a szurkolókkal? a szél, de ennek ellenére is nőtt fellépéseink iránt az érdeklődés. — Ha hiányzott is egykét tartópillér a csapatból, az összteljesítményen ez nem érződött... — Így van. Rendelkezésemre áll 21 játékos, akik közül bármikor, bárkit be tudok vetni a küzdelembe. A pályára 11-en futnak ki, de a pádon ülők is „játszanak”. Az együttes szerkezetében nem okoz borulást, jelentős törést, ha egy-két futballista sérülés vagy egyéb ok miatt nem vehető figyelembe. — Tekintsünk kicsit előre! A soron következő négy mérkőzés vízválasztónak ígérkezik a DVTK számára. Hogyan, miképp tervez? — Nekünk minden találkozó fontos. Hoznunk kell a betervezett pontokat, s akkor nem kell másokra figyelnünk. A második vonal mérkőzései kiszámíthatatlanok, hétről hétre változnak a formák. Mi szeretnénk, ha megközelítően azonos színvonalú produkcióval adnánk magunkról életjelt. — Milyen most az öltöző hangulata? — Megnyugtató. Egy példát említek: Oláh nem akarta elkezdeni az alapozást, mondván: nincs szüksége arra, hogy 36 esztendős fejjel vele szórakozzon a nézők egy része. Elbeszélgettem vele, megnyugtattam s közöltem: felkészítem, a többit pedig majd meglátjuk. Nos, Oláh tavaszi teljesítménye önmagáért beszél, húzóembere csapatunknak, s elhallgattak a játékát bíráló hangok. Együttesünk tagjai kellő önbizalommal felvértezve lépnek pályára, s ha itthon játszunk, akkor sem remeg a lábuk, mert érzik a türelmet. Egy dolog bosszant: még nem tudtunk kellemes, tavaszias időben találkozni híveinkkel, mindig esett az eső. fújt — A jó sorozat önbizalmat ad valamennyiünknek. Jó az edzésmunkához való hozzáállás, egyre több a mosolygós arc. Hangsúlyozom azonban, hogy kritikusan nézzük saját teljesítményünket. Örömünk visszafogott, de oldódik a feszültség. Mostanában derűsebbek az arcok a diósgyőri stadion környékén. A piros-fehér színek kedvelői újra ízlelgetik a siker apró morzsáit, kóstolgatják, barát- » koznak a győzelmekkel. A soron következő ellenfelek: Baja (idegenben), Bp. Volán és Metripond SE (itthon), Keszthely (idegenben). Négy hét múlva az utolsó felhők is elvonulhatnak a vasgyári labdarúgók feje felől. Boros László Erőssége a szakítás