Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! fSZAlUCrMOBSZÚ AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 77. szám Ára: 1,80 Ft Szerda, 1987. április 1. Folytatóik a szovjet-brit tárgyalások A szovjet—brit együttműködésről írt alá megállapodásokat kedden a moszkvai Kremlben Eduard Sevard- nadze szovjet és Geoffrey Howe brit külügyminiszter. Az ünnepélyes aláíráson jelen volt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Margaret Thatcher brit és Nyi- kolaj Rizskov szovjet miniszterelnök. A két ország külügyminiszterei kézjegyükkel látták el a Szovjetunió és Nagy-Britannia űrkutatási együttműködéséről szóló, valamint a Kreml és a londoni miniszterelnöki hivatal közötti közvetlen hírközlési összeköttetés fejlesztését előirányzó kormánymegálla- podásokat. Eduard Sevardnadze és Geoffrey Howe aláírt egy memorandumot is, amely a két ország kormányainak kölcsönös egyetértését rögzíti a tájékoztatási, kulturális és oktatási együttműködés új irányait illetően. A két kormány a külügyminiszterek aláírásával hitelesített megállapodásban rögzítette, hogy Moszkvában, illetve Londonban kölcsönösen területet biztosítanak a két ország új nagykövetségi épületeinek felépítéséhez. Margaret Thatcher brit miniszterelnök jelenlétében, kedden Moszkvában, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban ünnepélyesen megnyitották a bri't—szovjet kereskedelmi kamara képviseletét. A több száz brit és több tucat szovjet céget tömörítő közös szervezet fontos szerepet. tölt be a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében. Nemrég megtartott 71. éves közgyűlésén megvitatták a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködés szélesítésének új lehetőségeit. Az avatóünnepségen mondott beszédében Margaret Thatcher felidézte a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok csaknem n,4gy évszázadra visszanyúló hagyományait. Emlékeztetett rá, hogy a kamarai képviselet felállítását Mihail Gorbacsov 1984. évi nagy-britan- niai látogatása idején határozták el. A megye művészeti életéről, az elmaradott térségek felzárkóztatásáról Tanácskozott a megyei tanács-vb Tegnap — dr. Majoros László általános tanácselnök-helyettes elnökletével — ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület jelentést hallgatott meg a megye művészeti életéről. így tehát a megyei párt-vb és a megyei képviselőcsoport után ez a testület is napirendre tűzte a témát, s hogy ez mennyire aktuális és sok részletében megoldatlan problémákat rejt magában, jól jelzi a majd’ kétórás vita, és a sok felszólaló. A témán belül is elsősorban a színház működésével foglalkoztak a vb- tagok. A jelentés is sarkosan fogalmazott: „A helyi művészetkritika, a közönség nem megalapozatlan véleménye, hogy a színház műsorpolitikája eltolódott az alkotói kísérletek irányába, s többnyire a szűkebb közönség rétegigényeihez igazodik. Ezért gyöngültek a színház közönségkapcsolatai.” Többen kardoskodtak amellett, hogy a zenés színház létrehozásának is meg kell teremteni a művészi és anyagi feltételeit. Ez azért is nehéznek tűnhet, mert a színház ez évi költségvetését lényegében az első negyedévben felélte (!), s áprilistól komoly anyagi gondokkal küzd majd. Megállapodtak abban, hogy a színház gazdasági helyzetének átfogó rendezésére készüljön jelentés, amely alapja lehet az 1988-as pénzügyi tervek készítésének. A művészetek többi ágáról szólva, elsősorban a képzőművészetek kommer- cializálódásának veszélyeiről, a megye művész-megtartó képességének csökkenéséről, s általában a megyében élő művészek közérzetének romlásáról beszéltek. a téma fontosságát az is jelzi, hogy a feladatokról szóló határozat 14 pontiban javasolja a tervek megvalósítását. Nem váltott ki kisebb érdeklődést a második napirendi pont sem. Az elmaradott térségek felzárkóztatásának kérdése, különösen élesen vetődik fel napjainkban, amikor egyébként is szükség vám újabb munkahelyek létesítésére. Az elkészült fejlesztési program a megye 148 települését és az itt élő 95 ezer embert érinti. A térség gazdasagában meghatározó a mezőgazdaság szerepe. A kedvezőtlen gazdálkodási feltételek mellett az alaptevékenység tartósan veszteséges. A stratégiai cél olyan fejlesztések megvalósítása, mely hosszú távon is megélhetési lehetőséget biztosít a lakosságnak. Szükséges a térség iparának fejlesztése is. hiszen a foglalkoztatási gondok várhatóan tovább erősödnek. A fejlesztésnek lehetőleg a megye ipari üzemeire kell támaszkodni. A termelő infrastruktúra mellett fontos a közlekedés, a távközlés, a lakossági ellátás fejlesztése. Az egészséges ivóvíz biztosítása mellett a közoktatás fejlesztése is kiemelt feladat. (Folytatás a 2. oldalonJ A szénbányászat első negyedéve Kétszázhúszezer tonna szén terven felül Elismerésre méltó eredménnyel zárták az első negyedévet a hazai szénbányák. A tervezettnél 220 000 tonnával több. összesen 5 millió 870 ezer tonna szenet termeltek januártól március végéig. Ez a mennyiség csaknem 300 000 tonnával több az előző év ugyanezen időszakában felszínre hozott szénnél. A túlteljesítés okait elemezve a szakemberek első helyre teszik azt, hogy Tatabánya kivételével valameny- nyi bányavállalat — az év eleji nehézségek ellenére is — ütemesen termelt. Külön kiemelik a dorogi és a mecseki bányászok helytállását, akik nagy erőfeszítéssel, de végül is sikerrel úrrá lettek múlt évi termelési nehézségeiken. A Mátraaljai Szénbányák lignittermelése a terveknek megfelelően alakult. A fenti eredmények értékét növeli, hogy a bányavállalatok -.mintegy 500 méteres előnyre tettek szert a vágathajtásban, azaz ilyen hosz- szúságban készítettek elő új munkahelyeket a széntermelésre. Mindezen eredményeket a tavalyi első negyedévinél kettővel kevesebb szabadnapi termeléssel érték el a szénbányászok. A Bányászati Egyesüléstől kapott tájékoztatás szerint mindvégig kiegyensúlyozott volt a lakosság tüzelőanyagellátása. Ugyanakkor nem akadályozta fűtőanyag-hiány a nagyfogyasztók, köztük a Magyar Villamos Művek Tröszt és a MÁV munkáját sem. Az első negyedév kedvező eredményei közé tartozik továbbá, hogy a legtöbb bányánál már nincs munkaerőhiány. Geológiai probléma — nagyfokú vízbetörés — csak a Tatabányai Szénbányák termeléséi nehezítette. összességében kedvezően alakult a baleseti helyzet: az elmúlt év azonos időszakához képest kevesebb baleset történt. Műszáki jellegű gond Oroszlányban adódott. A bányavállalatok a második negyedévben szeretnék növelni széntermelési előnyüket: el akarják érni, hogy a belkereskedelemnek terven felül 255 000 tonna szenet és 40 000 tonna brikettet tudjanak szállítani. Gyáravatás Leninvárosban Lázár György beszéde Gyárlátogatáson a geotextilia üzemben Tegnap, március 31-én Le- ninvárosba látogatott Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, akit útjára elkísért Kapolyi László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, ipari miniszter. A miniszterelnököt a városi tanács székházában Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Dóka Ferenc, a lenin- városi pártbizottság első titkára és Hegedűs György, a leninvárosi tanács elnöke fogadta. Lázár Györgyöt Hegedűs György tájékoztatta a város múltjáról és jelenéről. Többek között elmondta, hogy az egykoron hatezer lakost számláló település 1966-ban kapott városi rangot, majd 1970-ben vette fel a nagy forradalmár, Lenin nevét. Az évek során a város összeforrt az ipari üzemekkel, ahol az aktív keresők mintegy hatvan százaléka dolgozik. Mint az a tájékoztatóból kiderült, a három nagyüzem, a Tiszai Vegyi Kombinát, a Tiszai Erőmű és a Tiszai Kőolajipari Vállalat huszonötmillió forinttal támogatja a városfejlesztési célok valóra váltását. A tájékoztatót követően a Minisztertanács elnöke megtekintette a város egyik óvodáját, ahol a kicsinyek verssel köszöntötték a kedves vendéget, akinek Toll Lászlóné óvodavezető mutatta be a gyermekintézményt. A városnézés után Lázár György útja a Tiszai Vegyi Kombinátba vezetett, ahol az idén megvalósult fontosabb beruházások közül a geotextilia üzemmel ismerkedett meg. Az üzemlátogatás során a kombinát vezetői elmondták a miniszter- elnöknek, hogy a Szovjetunió és Magyarország között megkötött jamburgi egyezmény alapján vált szükségessé a nem szőtt textíliát gyártó kapacitás bővítése, amelyre a kombinát vállalkozott. Annál is inkább, mert alapanyagnak a saját gyártmányú polipropiléngranulátumot használják fel, Az új üzemben gyártott geotextiliából évenként 16 és félmillió négyzetmétert szállítanak a jamburgi gázvezeték épitéséhez. A csaknem hatszázmillió forint értékű, 7 millió dollár importot igénylő beruházás várhatóan két év alatt megtérül a mérleg szerinti nyereséget figyelembe véve. A délutáni órákban került sor a múlt évben üzembe helyezett lineáris polietilén- gyár avatóünnepségére. Ebből az alkalomból az új gyár üzemcsarnokában nagygyűlést tartottak. A kombinát párt-, gazdasági vezetése és társadalmi szervei nevében Pintér Imre, az üzemi párt- bizottság titkára köszöntötte az avatóünnepség résztvevőit. Külön köszöntötte az elnökségben helyet foglaló vendégeket, köztük Lázár Györgyöt, a Miniszter-tanács elnökét, Fejti Györgyöt, a megyei pártbizottság első titkárát, Kapolyi László ipari minisztert, Petrovai László építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettest, Básti Jánost, a SZÓT elnökségének tagját, az SZMT vezető titkárát. Gerö Rezsőnét, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének titkárát, Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét, Major Jánost, a megyei KISZ-bizottság első titkárát, Ryozo Mogit, Japán magyar- országi nagykövetét. Ezután Huszár Andor vezérigazgató tett jelentést Lázár Györgynek a lineáris polietilén- gyár beruházási, illetve üzembe helyezési munkáiról. A vezérigazgató beszélt róla, hogy az új gyár beruházása 1984. áprilisában kezdődött- és alig több mint 28 hónap múlva, az elmúlt év augusztus 21-én az első terméket már előállították. A tervezettnél korábbi üzembe helyezés révén tegnapig ösz- szesen 64 ezer tonna kifogástalan minőségű lineáris polietilént gyártottak. Az idén pedig, az eredetileg előirányzott 120 ezer tonna helyett legalább 135 ezer tonna terrpéket szeretnének termelni, amely megközelíti a gyár névleges kapacitását. Huszár Andor arról biztosította a miniszterelnököt, hogy a kombinát kollektívája a jövőben is mindent elkövet azért, hogy eredményes munkával segítse a népgazdasági célok valóra váltását. A nagygyűlésen Lázár György mondott beszédet. Átadta a kombinát dolgozóinak, s a beruházásban részt vett kollektíváknak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Kádár János személyes üdvözletét, jókívánságait. Néhány nap múlva legnagyobb nemzeti ünnepünket, április 4-ét, hazánk felszabadulásának évfordulóját köszöntjük — mondotta. — A most avatásra kerülő mű, a korszerű lineáris polietiléngyár méltó szimbóluma a dolgozók alkotóképességének, tenni akarásának. Szólt róla, hogy a felszabadult nép nagy tetteket hajtott végre az elmúlt évtizedek során. Sokszor igen nehéz körülmények közepette kellett megbirkóznia, dé mindenkor helytállt, tudása legjavát nyújtva dolgozott a párt által kitűzött célokért. Ma merőben más a helyzet, mint a felszabadulást követő években — hangsúlyozta Lázár György. — Más társadalmi, gazdasági viszonyok közepette kell dolgoznunk. Az élet a megújulás szükségességét állította elénk, (Folytatás a 2. oldalon) Leninváros legfiatalabb nemíedéke között ■■■■■■■■■■■■■
