Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-21 / 68. szám
A képen az ülésterem. AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 68. szám Ára: 2,20 Ft Szombat, 1987. március 21. Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken a földről szóló törviényjaivaslat tárgyalásával folytatódott az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Bejelentette, hogy a jogi, igazgatási ás igazságügyi bizottság reggel ülést tartott. Erről Bölcsey György, a bizottság titkára adott tájékoztatást az Országgyűlésnek. Mint mondotta, az ülésszak első napi vitájában hét konkrét javaslat hangzott el a földről szóló törvényjavaslat módosításával kapcsolatban. A javaslatokat sokoldalúan megvitatták és egyeztették a szakminisztériumokkal. A péntek reggeli bizottsági ülésen — amelyen részt vettek a javaslattevők is — ismételten megvizsgálták á módosító indítványokat. A törvény további módosítását azonban nem tartották indokoltnak, s ezért nem fogadták el a javaslatokat. Ezzel a javaslattevők is egyetértettek. Több felvetést azonban a törvény végrehajtási utasításának kidolgozásakor figyelembe vesznek. Ezután Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra, hogy összefoglalja a törvényjavaslat vitájában elhangzottakat. A Minisztertanács nevében köszönetét mondott a képviselők felelősségteljes közreműködéséért a törvény megalkotásában. Kiemelte, hogy a képviselők zöme maradéktalanul támogatta a törvény- javaslat elfogadását, s jónak ítélte az ezzel kapcsolatos előkészítő munkát. Mankója Imre több olyan észrevételre is válaszolt, amelyet más jogszabályok előkészítése során hasznosítanak majd. Ezután határozathozatal következett. A képviselők a földről szóló törvényjavaslatot — két ellenszavazattal és tizenkét tartózkodással — elfogadták. Ezt követően dr. Szilberelky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke számolt be az Ország- gyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság tevékenységéről. Bevezetőben dr. Szilbereky Jenő felidézte, hogy legutóbb 1983-ban tájékoztatta az Országgyűlést a Legfelsőbb Bíróság működéséről. Ezúttal — mint mondotta — arról számol be, hogy a Legfelsőbb Bíróság miként látta el feladatait 1985-ben és 1986- ban. — A Legfelsőbb Bíróságnak — hangsúlyozta — a széles körű ítélkezési tapasztalatok mellett kitekintése van társadalmi viszonyainkra és <»z ítélkezésen kívüli jogalkalmazásra, beleértve az államigazgatási eljárások egy részét is. Ezeikre alapozottan — az észlelt káros jelenségek mellett is — megállapítható, hogy nálunk az állampolgárok nagy többsége törvénytisztelő, betartja a jogszabályok előírásait és elítéli a különféle káros jelenségeket. — A szocialista törvényesség ma belpolitikánk alapvető és nélkülözhetetlen eleme. A törvényesség megvalósulása kedvezően befolyásolja az emberek jogtudatát, a. közgondolkodást. Még hatékonyabban kell tehát biztosítani, hogy törvényeinket mindenki betartsa — hangsúlyozta a szónok. A Legfelsőbb Bíróság büntetőügyekből származó tapasztalatai szerint nemcsak a bűncselekmények ingadozó és az utóbbi időben emelkedő száma, hanem főként bizonyos kedvezőtlen tendenciák jelentenek gondot. Tapasztalható például az élet és a testi épség elleni bűn- cselekmények eldurvulása, a vagyon elleni bűnözés körében egyes veszélyes elkövetési módok, így a fegyveres rablás megjelenése, vagy a betöréses lopások és „mozI Szivattyú i a Tiltanál Képriport a 16. oldalon gó” bűnözés terjedése. Gyakori a közvagyon könnyelmű, hanyag és hűtlen kezelése. A gazdasági kereteket, új lehetőségeket egyesek visszaélésekre használják fel. A közélet tisztaságát sértő korrupciós jelenségek már nem korlátozód’, r,’- a Azdasági élet területére. A Legfelsőbb Bíróság és az alsó fokú bíróságok figyelemmel vannak arra a törvényi parancsra, hogy halál- büntetést csak kivételesen és akkor lehet kiszabni, ha a társadalom védelme csak ennek a kivételes büntetésnek az alkalmazásával biztosítható. Ezt jelzi, hogy a halálbüntetésre emberölés bűncselekménye miatt került sor, 1985-ben kettő, 1986- ban pedig egy esetben. Ide tartozik, hogy a Legfelsőbb Bíróság már az idén is hozott egy halálos ítéletet. A vagyon elleni bűncselekményeket gyakran a nem dolgozó, a munkakerülő személyek követik el. Ezért került bevezetésre a szabadság- korlátozással járó, szigorított javító-nevelő munka büntetés. A közlekedési bűncselekmények viszonylag nagy számával függ össze az, hogy a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseivel segítette az ittas vezetés miatti cselekmények megítélését és kollégiumi állásfoglalásban összefoglalta a járművezetéstől eltiltásra vonatkozó korábbi eseti állás- foglalásait. Miként korábban is, e beszámolási időszakban is igen csekély volt és az összbűnözéshez képest százalékosan alig fejezhető ki az állam elleni bűncselekmények száma. A szóban forgó években öt kémkedési ügyet tárgyaltak bíróságaink, másodfokon a Legfelsőbb Bíróság. Ezek közül egy ügy országunk hátrányára felhasználható gazdasági, négy pedig katonai adatok kiszolgáltatásával volt kapcsolatos. — Büntetőeljárásunk alapelvei a gyakorlatban érvényesülnek, a vádlottak korlátozás nélkül élhettek és élnek is védekezési jogukkal. Nagy súlyt helyeztünk és helyezünk arr,a is, hogy a büntetőügyékben az előzetes letartóztatást bíróságaink csak akkor rendeljék el, illetőleg tartsák fenn, ha annak a törvényben meghatározott feltételei valóban fennállnak. Ezután az igazságszolgáltatás egyik nagy területéről, az emberek egymás közötti pereinek tapasztalatairól szólt a miniszter. — Ezek a perek — mondotta — az állampolgárok alapvető életviszonyaira, személyi, családi, vagyoni jogvitáira vonatkoznak. A perek száma országosan, évente szinte változatlanul 160 ezer körül mozog. Ugyanakkor növekedett — több százezer — az úgynevezett peren kívüli eljárások száma. A perek és a peren kívüli eljárások, valamint az érdekeltek számát tekintve ezek az ügyek évente több mint (Folytatás a 2. oldalon) Beánkba látogat a bolgár miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. (MTI) Az Eszperantó Szövetség 28. kongresszusa Péntek délután az Országház kongresszusi termében ünnepélyes külsőségek között megnyitották a Magyar Eszperantó Szövetség 28. kongresszusát, amely háromnapos programmal kapcsolódik az eszperantó világmozgalom idei centenáriumának magyarországi megünnepléséhez. A Himnusz eléneklése után Deme László nyelvészprofesszor, a Magyar Eszperantó Szövetség tiszteletbeli elnöke köszöntötte a kongresz- szús több száz küldöttét, majd Sághy Vilmos, a szö- veség elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Baranyai Tibor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a Béke és Barátság Érdemrenddel tüntette ki az Eszperantó Szövetséget, majd felolvasta azt az üdvözlő levelet, amelyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára intézett a jubileum alkalmából a Magyar Eszperantó Szövetség Elnökségéhez. (MTI) Kádár János üdvözlő levele a Magyar Eszperantó Szövetség Elnökségéhez A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében és a magam részéről is köszöntőm az eszperantó mozgalom centenáriumát ünneplő Magyar Eszperantó Szövetséget, a jubileumi kongresszus minden résztvevőjét. Az eszperantó nyelv létrejötte és maga a mozgalom kezdettől fogva nemes emberi törekvéseket fejez ki: a népek közeledését, egymás jobb megértését és megbecsülését tűzte ki célul. Az eszperantó terjedése az elmúlt száz évben igazolta mozgalmuk céljainak helyességét. Hazánkban az eszperantó terjedéséhez jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy a munkásmozgalom korán felismerte a nyelv szerepét a művelődésben. Sok magyar munkás számára az eszperantó nyitott ablakot a világra. A magyar eszperantisták között ott voltak a munkásmozgalom olyan ismert kiemelkedő személyiségei, mint Stromfeld Aurél, Hámón Kató, Killián György, Kulich Gyula, Martos Flóra, Kossá István, Szerémi Borbála. A felszabadulás óta eltelt évtizedekben a Magyar Eszperantó Szövetség tevékenysége széleskörűen kibontakozott és hozzájárult hazánk tekintélyének növekedéséhez a világban. Nagyra értékelhető az a misz- szió is, amelyet a szövetség a magyar kultúra terjesztésében betölt. Most olyan korban élünk, amikor e célok szolgálata a korábbinál is fontosabbá vált. Az Önök humánus mozgalma is hozzájárul ahhoz, hogy a nyelv elnevezésében is kifejeződő reménység az emberiség békés jövője, a népek és államok békés kapcsolatainak fejlődése iránt valóra váljon. Minderre gondolva szívből gratulálok az Elnöki Tanács által adományozott magas kitüntetéshez, eddigi eredményeikhez és kívánok sok sikert nemes céljaik megvalósításában. Szívélyes üdvözlettel: Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára
