Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-31 / 76. szám

1987. március 31., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Megtépázódott bizalom, veszteséges év... Fél egyre beszéltük meg a találkozót Bánhidl Andrással, a Mis­kolci Autójavitó Vállalat igazgatójával. Bent értekezlet van ép­pen. — Házon belüli — tájékoztat egy hölgy. No, ha értekezlet, akkor értekezlet. Bizonnyal fontos és sürgős dolgokat kell megbe­szélni. Kicsit várakozik az újság­író és közben — mi mást csinálhatna most? — nézelő­dik. Az ablakból látja a vál­lalat udvarán dolgozókat. A festőműhely előtt két Zsuk gépkocsi áll, egyiknek a te­tejét fújják fehérre. Csak úgy a szabadban, pontosabban afféle esőtől védő tető alatt. Közben egy-két kocsi húz el az udvaron, némi port ka­varva . .. Bent az irodában hölgyek szedik elő az ebéd­re szánt étkeket, majd hoz­zálátnak, jókedvű beszélge­tések közepette. Az ablak alatti radiátorból dől a me­leg, odakünn rövidujjú in­gekben a festők. Egy órakor nyílik az igaz­gatói szoba ajtaja. Vége a házon belüli értekezésnek, ki fejét csóválva, ki nagyot sóhajtva lép ki az irodá­ból ... * Bánhídi András beljebb invitál, miközben elnézést kér az időcsúszásért. Az asz­talnál ül Toldi Zoltán, a vál­lalat párttitkára is. A beszélgetés apropóját az adja, hogy nemrégi­ben az MSZMP szo'lgálta- tóipari bizottsága tájékozta­tót hallgatott meg a válla­latnál folyó gazdasági és politikai munkáról. Mivel szolgáltató vállalatról van szó, sokakat érint ez a te­vékenység. Ugyanakkor azt is tudjuk, meglehetősen ke­vés az autók javításával foglalkozó cég Miskolcon, de mondhatjuk nyugodtan, a megyében is. A javítás szín­vonala? Nos, éppen ez az a kérdés, amivel kapcsolato­san olykor-olykor igencsak szélsőséges (legyük hozzá: sokszor jogos) vélemények járnak szájról szájra a la­kosság körében ... — Az értekezleten az Önök tájékoztatójában elhangzott, hogy: „Üj alapokon, szerve­zetteb b formában, nagyobb odafigyeléssel szeretné a vál­lalat az 1987-es évet telje­síteni." Mik ezek az új ala­pok? Hogyan szeretnék ezt megvalósítani? — Az ügyfelek kérdezős­ködnek, érdeklődnek — mi nem válaszolunk rá. Ezt nem szabad csinálni! — mondja Toldi Zoltán. — Te­hát nekünk a kérdések elé kell menni, jó és kielégítő tájékoztatást kell adni . .. \ — Eddig ez nem így volt? (Nem válaszol rögtön. Ki­csit elgondolkodik, majd így szól:) — A csoportvezető vette fel a munkát. Előfordult olyan, hogy a Wartburgok­kal foglalkozó dolgozóhoz ment az ügyfél érdeklődni Zsigulijáról. Ű nyilván nem tudott rá válaszolni. Minden­képp előbbre kell lépnünk az ügyfelek kiszolgálásában, az alkalmazkodásban. — A tájékoztatóban még többször előfordul, hogy: előbbre kell lépni. A fegyel­met, a munkafegyelmet tag­laló résznél szintén . .. — Már elindultunk az er­refelé vezető úton. Átcsopor­tosítások lesznek — mondja az igazgató. — Nézze — szól közbe a párttitkár. — Nem tarthat­juk meg ebben a kollektívá­ban a „negyvenszázalékos” embereket... Akik csak ennyit képesek produkálni. Senki nem akar a felesleges emberek helyett dolgozni, öntisztítás kell! — Ez így, ahogyan elmon­dotta, nagyon szép és szük­ségszerű elképzelés. Ám egy csomó kérdést vet fel az em­berben. Például azt, hogy el­eddig miért nem történtek változások? (Maga elé néz. Egészen konkrét választ erre a kér­désre nem kaptam.) — Az új kollektív szer­ződésünk már több változ­tatást tartalmaz. Egyebek között — s ez talán a leg­fontosabb — mindenki az elvégzett munkája után kap­ja a fizetését. Ki mennyit dolgozik, annyi fizetést kap. Kivéve a néhány téli hóna­pot, amikor a 80 százalékos teljesítés az elvárás. Ugyan­csak fontosnak tartom az át­csoportosításokat. Aki nem jól dolgozik, más, vállalaton belüli helyre kerül. — Már ne haragudjon, de feltételezik, hogy ott job­ban fog teljesíteni? — Ha nem, akkor meg kell válnunk attól a dolgo­zótól ... / — Lesz helyette más? — Lesz. Nagy az érdeklő­dés munkahely után ... — A fizetések? (Nagy levegőt vesz a párt­titkár. Érezhető: kényes kér­dést tettem föl.) — A körülményeinkről szól­nék először néhány szót, me­lyek egyáltalán nem nevez­hetők áldásosnak. Elavult gépek, elhasználódott műsze­rek, rossz állagú épületek. Elmondhatom, hogy dolgozó­ink nagy nehézségek között javítják az autókat. Például ezen a télen is gyakorta fagyban voltak kénytelenek dolgozni, mert rossz volt a fűtés ... Ennél a vállalatnál már régen nincs prémium. Bármilyen nehéz is, de eb­ben a fél évben itt nem lesz béremelés. Az esztendő második felében is csak ak­kor, ha rentábilissá válik a vállalat... — Tudják már ezt a dol­gozók? — Igen. Tudják ők is, hogy nincs más út, nincs más megoldás ... Igaz, már többen elmentek. (A Miskolci Autójavító Vállalat az elmúlt évet vesz­teséggel zárta. Az összesíté­sek után kiderült ennek nagysága is. Mérleg szerin­ti veszteségként 567 ezer, míg az eredményelszámolást követően 592 ezer forint „mínusz pénz” keletkezett.) — Az előző évek veszte­ségeit a mostani gárdának kell „kitermelni”. Hogyan fogadják ezt a dolgozók? — Gondolhatja ... [Természetesen azokat, akik javíttatni akarják kocsiju­kat, nem nagyon érdekli az, hogy a cég veszteséges vagy sem. Hogy a szerviz munká­sai meg vannak fizetve, vagy sem. Legföljebb megértik(?), elfogadják (?) e tényeket. No meg idegeskednek akkor, ha a javítás (a szolgálta­tás?) színvonala nem olyan, amilyennek lennie kéne ... Az elmúlt évben több veze­tői poszton történt változás. Bánhídi András tavaly má­jus 22-én vette át (hivatalo­san) a kormányrudat. A fő­mérnök is új ember.] — Azt hiszem, nem mon­dok újat azzal, hogy a la­kosság körében nincs valami jó híre ennek a cégnek ... Ügy is fogalmazható: eléggé megtépázódott a vállalattal szembeni bizalom ... — Az elmúlt évek tapasz­talatait mondják az embe­rek. Ám ezek nem biztos, hogy ma is érvényesek... — így az igazgató. * A vállalat vezetőjének ál­lítását mi nem vagyunk hi­vatottak megítélni. Ezt bíz­zuk azokra, akik ott javít­tatják gépkocsijaikat... Mészáros István ideje alatt is apad a gyere­kek szervezetének zsírszöve­te, növekszik a teherbíró képessegük. Otthon azon­ban — bár a kezelőorvosok tovább gondozzák ezeket a gyerekeket — némelyek visszahízzák az üdülésen le­adott súlyt. Ennek a leg­főbb oka, hogy. nem megfe­lelően 'táplálkoznak, s test­edzésük sem kielégítő. Ezért az őket gondozó orvos, a pe­dagógus, a pszichológus megbeszéli a szülőikkel, mi­ként óvják gyermeküket az elhízástól, amely az egészsé­get kockáztató egyik té­nyező. Tekintettel arra, hogy a kőszegi üdülőben egy-egy turnusban csupán 150—160 gyermek fogyókúrázhat — viszont sakkal több gyer­meknek lenne szüksége erre —, várható, hogy itt az idén szeptemberben és október­ben is fogadnak túlsúlyos gyermekeket. (MTI) Fogyókúrás gyógyiidiilés gyerekeknek Csökkennek a felesleges kilók, s remélhető, hogy könnyebbek lesznek azok a túlsúlyos gyermekek, akik március 8-tól április elsejé­ig fogyókúrás gyógyüdülésen vesznek részt a SZOT kő­szegi üdülőjében. Az idén negyedszer szer­vezték meg a testsúlycsök­kentő foglalkozásokat Kő­szegen, ahova a Szabadság­hegyi Gyermekgyógyintézet utalja be azokat a 6—14 éves gyermekeket, akiknek kezelőorvosuk fogyókúrát ajánl. Az üdülőben — az Országos Dieitetiikai Intézet előírása szerint — a gyer­mekek napi táplálékának energiaértéke kezdetben nem haladja meg az 1300, később az 1000 kalóriát. Na­ponta 3—4 órán át tornáz­nak, játszanak, túráznak, hetente kétszer úsznak a beutaltak, testnevelő tanár és gyógytornászok irányítá­sával. Ä játékos foglalkozá­sokon megtanulják a kaló­riaszegény ételek készítését, az egészséges életmód ki­alakítását. Orvos ellenőrzi a fogyókúrázók testsúlyát, vérnyomásának alakulását] egészségi állapotát. A gyermekeknek ebben az időszakban délelőttönként iskolai oktatást tartanak. A szakemberek azt ta­pasztalják, hogy a négyheti fogyókúra viszonylag rövid A lángvizsgáló állomáson A Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Vállalat lángvizsgáló állomásán, a TUKI-nél legyár­tott késztermékeket, a prototípusokat korszerű mérőműszerek segítségével minősítik. A fel­vételen egy RQ-100 típusú rekuperativ energiatakarékos, jó hatásfokú égőt vizsgálnak. Varga Gyula gépészmérnök, tudományos munkatárs a méréseket ellenőrzi. Fojtán László felvételei Ellrirök a termeiszövetkezetekhen Több mint egy esztendővel ezelőtt, négy termelőszövet­kezetben tekintették át a le- ninvárosi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai, hogy mi­ként óvják a szövetkezetben a társadalmi tulajdont. A vizsgálat az ároktői Dél­borsodi Termelőszövetkezet­re, a geleji Dél-borsodi Ha­lászati Termelőszövetkezetre, a Hejőpapiban levő Üj Élet Termelőszövetkezetre, vala­mint a nemesbikki Nógrádi Sándor Termelőszövetkezetre terjedt ki. Az ellenőrzés jó néhány mulasztásra derített fényt. Történt-e változás az eltelt időszak alatt? Erre a kér­désre keresték a választ a népi ellenőrök az idén feb­ruárban végzett utóvizsgála­tuk alkalmával. A tapaszta­latokból kiderült, hogy bár jó néhány helyen intézked­tek a hiányosságok meg­szüntetésére, mégis szép számban akadtak „változat­lan állapotokra”. Az ároktői szövetkezetben most sem igazolják például a tehergépkocsik menetleve­lét, ha egyáltalán leadják. A geleji szövetkezetben nem készült el a dolgozók mun­kaköri leírása, jóllehet, ki­dolgozása már hosszú ideje folyamatban van. Nincs bi­zonylati album és felelősség- vállalási nyilatkozat sem azoktól a dolgozóktól, akik a pénzt vagy egyéb értéke­ket kezelnek. Függetlenített belső ellenőrt az alapvizsgá­lat óta nem foglalkoztatnak Hejőpapiban, a munkaköri leírásokra utólag vezettek fel záradékot, az érintett dolgozók tehát ezt nem lát­hatták, nem is írhatták alá. Elmulasztották 1986-ban a belső ellenőr beszámoltatá­sát, sőt a termelőszövetkezet vezetősége nem tárgyalta meg a belső ellenőrzés 1987. évi programját. A nemes­bikki termelőszövetkezetben időben kijelölték azokat a személyeket, akik felelősek voltak az alapvizsgálatban feltüntetett hiányosságok fel­számolásáért. Munkájukat el­végezték, csak bizonylati al­bumot nem készítettek róla. A népi ellenőrök vélemé­nye szerint a szövetkezetek­ben feltárt hiányosságokra és az általuk tett javasla­tokra kedvezően reagáltak, a legtöbb helyen megtették a megfelelő intézkedéseket a vagyonvédelem megszilárdí­tására. A mulasztókat fele­lősségre vonták. Ez is ma­gyarázata annak, hogy a fe­gyelmi eljárások és a szank­ciók száma emelkedett a vizsgálatba bevont szövet­kezetekben, az előző két esz­tendőhöz viszonyítva. A bün­tető feljelentések száma 1984- ben öt volt, 1986-ban már nyolc. A fegyelmi eljárások száma pedig harminckettőről negyvenháromra emelkedett két év alatt. F. L. felvétele Környezetvédelmi egyittmíkidés A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem környezet­védelmi tanszéke együttmű­ködési szerződést kötött az ausztriai Seibersdorfi Kuta­tóközponttal. A szerződés a magyar—osztrák környezet- védelmi együttműködés to­vábbfejlesztésének újabb ál­lomása. A megállapodás ér­telmében az intézmények szakemberei kölcsönösen ki­cserélik tapasztalataikat tu­dományos munkájuk ered­ményeiről. Ezt a célt szol­gálják a szerződésben rög­zített kutatócserék és a tu­dományos tanácskozások. Évente két konferencia megrendezését is tervezik. Ennek előzményeként tavaly decemberben a soproni szakemberek tartottak elő­adásokat az erdőkárok ke­letkezésének problémáiról Seibersdorfban. Az osztrák környezetvédők ez év máju­sában viszonozzák a látoga­tást. A sporoni eszmecserén az erdőkárok információs adatbankjának kialakítási módszereiről lesz szó. Ezzel összefüggésben megvitatják a fotóinterpretációs, azaz a távérzékeléses felmérés és adatgyűjtés lehetőségeit is. A két szomszédos ország tudósainak kapcsolata lehe­tőséget teremt a folyamatos információcserére, a nem­zetközi együttműködésben való közös részvételre, a környezetgazdálkodás' kuta­tómódszerek gyakorlati al­kalmazására. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom