Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-31 / 76. szám
1987. március 31., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ez így nem megy Műszaki fejlesztés piacismeret Néhány problematikus műszaki fejlesztésre példa igazolja a mondást, hogy a szegény embert még az ág is húzza. Az Akkumulátor- és Szárazelemgyár 1985-ben az előző évhez képest 290 millió forinttal növelte árbevételét és 110 millió forinttal nyereségét az új, licenc alapján gyártott gépjármű-akkumulátor gyártásával. A licencadó USA-beli céget azonban csak 4-5 éves lemaradással képes a magyar gyár követni. Jellemző, hogy a licencátadás időpontjában az akkumulátor-ólomlemezek vastagsága 1,8 milliméter volt, amit időközben az USA-ban 1 milliméterre csökkentettek. Az akkumulátorgyár ennyi idő alatt csupán 0,4 millimétert tudott a falvastagságból lefaragni. Döntően azért, mivel a nagy tisztaságú, egyenletes minőségű ólomhoz, illetve a korszerű gépekhez nem, vagy csak késve juthat hozzá. NEM PÉNZHIÁNY; ÉRDEKTELENSÉG A Salgótarjáni Kohászati Üzemek százmillió forintos fejlesztéssel félmaleg-iailaikí- tó technológia alkalmazására tért át 1984-ben. A létrejött korszerű kapacitások azóta is kihasználatlanok és veszteségesek. Részben szerszámozási és alapanyagellátási hiányosságok miatt. A döntő azonban a piaci érdektelenség. A fejlesztést ugyanis nem előzte meg körültekintő közgazdasági elemzés és marketing-munka. A csavaripari vállalat kifejlesztette a nagyszilárdságú csavarok gyártását — tőkés import pótlása céljából. A beruházáshoz azonban a nagy teljesítményű nyugati gépek helyett deviza hiányában a szocialista országokból importáltak 25—, 30 százalékkal kisebb teljesítményű gépeket. A beszerzési gondok miatt már eleve egy esztendőt késett a nagyszilárd ságá csavarok gyártásának megkezdése. További probléma hogy a Lenin Kohászati Művek csak 1987-től vállalja a szükséges alapanyagok egy részének (80—85 százalékának) legyártását. Hazánk és a fejlett tőkés országok között meglévő technológiai rés az utóbbi években nem csökkent, hanem növekedett — állapították meg az MSZMP Központi Bizottsága tavaly decemberi ülésén. A feladatok sürgetőek, hiszen az intenzív gazdasági fejlődés ütemét a technikai haladás mértéke határozza meg. És nem a beruházási összegek nagysága. Persze a felhalmozás bizonyos szintje nélkülözhetetlen a műszaki fejlesztés által feltárt potenciális lehetőségek hasznosításához. A műszaki gazdasági fejlődés meghatározó tényezője, legnagyobb tartaléka maga az emberi tudás, felkészültség, a szakmai tapasztalat. Az emberi tényező növekvő szerepéről sok szó esett az MSZMP KB 1986 decemberi ülésén, s a kiaknázatlan lehetőségek sorát tárta fel legutóbb a népi ellenőrzés. A fővárosi, a Nóg- rád, a Csongrád, a Fejér, a Veszprém, a Zala megyei Népi Ellenőrzési Bizottságok 1986. évi központilag koordinált vizsgálata szerint a pénzügyi forrós a vállalatok többségénél elegendő, sőt helyenként fel sem tudják használni azt. A kutatás-fejlesztésre igényes vállalatok pedig a szükséges mértékben központi műszaki fejlesztési alapjuttatásban részesülnek. SOK BESZÉD - KEVÉS TETT Az ellenőrzött 13 fővárosi gépipari vállalatnál 1981 és 1985 között 20—40 százalékkal csökkent a fejlesztésben dolgozók létszáma. De nem jobb a helyzet vidéken sem. A meglévő fejlesztőerők nagy részét is a napi termelési-gazdálkodási feladatok megoldása, illetve a közvetlen gazdasági hasznot nem hozó K+F (kutatás -f- fejlesztés) köti le. A gazdasági eredményekre irányuló vállalati fejlesztések pedig a meglévő termékválasztók bővítését, korszerűsítését célozzák és nem a szerkezet átalakítását. Bár sokat beszélnék erről az átalakításról — a valóságban kevés a tett. Főként szubjektív, emberi tényezők rontják a vállalati K+F hatásfokát. A témaválasztásnál kizárólagosak például a műszaki motivációk, gazdasági, piaci elemzések, felmérések nem előzik meg azt. így azután az új termék olykor eladhatatlanná, máskor pedig veszteségessé válik. A vállalatok jelentős része még mindig nem a várhátó piaci kereslethez, haneríi valamiféle „központi elváráshoz” igazodik. Hiányosak a fejlesztők műszaki, piaci ismeretei is. Ebben szerepet játszik, hogy kevés (minden tizedik) fejlesztő olvas valamilyen idegen nyelven. A magyar tudományos és műszaki szakemberek jó hírnevét külföldön a hazánkból elszármazott, ismert tanárok, kutatók, fejlesztők alapozták meg. A honi társadalmi-gazdasági viszonyok hiányosságaira utal viszont, hogy az alkotó szellemi energiák idehaza gyakran nem elég termékenyek, vagy kiaknázatlanok. Némelykor azért, mert szét- forgácsolódnak. A Metrii- pondnál például tavaly 16 fejlesztési témát véglegesen, 20-at átmenetileg leállítottak, hogy a megmaradt 11- et gyorsan befejezhessék. Az is gond, hogy a fejlesztés sikeres lezárását gyakran késve, 2—3 év múlva követi a gyakorlati hasznosítás. Mire egy-egy beruházás elkészül, az újdonság elveszíti értékét. SZEMÉLYES HASZON Gazdasági-piaci eredményeket elsősorban ott tudnak felmutatni, ahol a kutatók-fejlesztők, sőt a termelőüzemek maguk is érdekeltek az új megoldások gyakorlati alkalmazásában. Néhány helyen a fejlesztők viszonylag önálló vállalkozói rendszerben dolgoznak, s közvetlenül részesednek az élért tényleges eredményekből. Sajnos még csak néhány vállalatnál alkalmazzák bátran, a teljesítménnyel arányos határozott jövedelem-differenciálódást. A következetesen érvényesített nyereségérdekeltség és vállalkozás elősegítheti az élenjáró külföldi licencek szélesebb körű alkalmazását is mindenütt, ahol ezek a saját fejlesztéseknél kevesebb ráfordítást igényelnek és gyorsabban, nagyobb hasznot hoznak. Érvényesüljön a tehetség és kiemelt anyagi, erkölcsi elismerésben részesüljön az arra érdemes műszaki teljesítmény. Ez a műszaki- gazdasági előrehaladás meggyorsításának - egyik kulcsa. Ugyancsak fontos, hogy az eredményesen és a rossz hatásfokkal működő vállalatok teljesítményeiikikel ará- nvosan fejlődjenek vagy visszafejlődjenek. Tehát szűnjön meg a jövedelmeik igazságtalan átcsoportosítása, ntveil álása. hogy felgyorsulhasson az életképes vállalatok feilődése. K. Több volt, több lesz üdítőből is Sörgyári Jr#r ■ jr g oriarat Ha alkoholról van szó, akkor abból a kevés is sok, ha a sörről beszélünk, akkor abból a sok is kevés. De itt és most nem a káros szenvedélyekről, s propagandáról, illetve ellenpropagandáról lesz szó, hanem egy olyan, szigorú szabályozók dirigálta cégről, amelynek termelnie, nyereséget hoznia és boldogulnia kell. Hogyan boldogul a Borsodi Sörgyár? Annak idején azért telepítettek malátaüzemet ide, mert ezen a tájon nem volt sörfőzde. Bocs mellett szólt, hogy a Hernád viszonylag tiszta vizet kínál, s a környező mezőgazdasági nagyüzemek megtermelik az árpát. Igaz, hiányzott a tapasztalat, a termelési kultúra összetartó fegyelme, de az úttörőket ez nem ked- vetleníthette el. Az idő őket igazolta. Rangos, jól prosperáló, a külföldi sörfesztiválokon is díjazott gyárrá lett a bocsi. ÍN oh a a hazai gazdaságban egyetlen termelőkollektíva sem volt gondtalan az elmúlt évben, a bőcsiek jó évet zártak 1986-tal. Az 1973-toan nyitó gyár rekordokat produkált, s bővös szá- misztikai határokat haladott meg. Az egy foglalkoztatottra jutó — összes tevékenységből származó — termelési érték tavaly először haladta meg az egymillió forintot, a bruttó termelési érték tavaly nőtt kétmilliárd forint fölé. A százalékban kifejezett és a részleteket is tartalmazó mutatók bármely hazai ipari üzem becsületére válnának. Csökkent például az a munkabérhányad, amely a vállalati büdzsét terhelte egységnyi produkció előállításáért. így aztán értelemszerűen nőtt az erjesztőben, a palackfejtőben, a malátagyárban dolgozók teljesítménye. A keresetszínvonal mintegy tíz százalékkal emelkedett, s az átlagbér tavaly mgehaladta a 76 ezer forintot. A sörtermelés tavaly tetézte először a kétmillió hektolitert, s noha az importsör behozatala csökkent mintegy 12 ezer hektoliterrel, a bőcsiek 1986-ban 193 ezer hektoliterrel több sört értékesítették, mint egy évvel korábban. Egy hivatalos gyári dokumentum ezt a tényt — tiszteletre méltó szerénységgel — így kommentálja: „ ... nyári időszakban az ellátási területünkön jelentkező sörhiány kisebb volt, mint az országos átlag.” A Hennád-parti italgyárat tavaly 316 ezer hektoliter üdítőital hagyta el. Imponálóan magas (27 százalékos) az előző évhez viszonyított fejlődési ráta. Ebből a tényből mit sem von le az a körülmény, hogy az alapanyag-ellátási gondoik miatt Pepsi Colából valamivel kevesebb készült. Az anyag- beszerzők igyekeztek több hazai, feldolgozható termékhez hozzájutni. A figyelmes és türelmes olvasót nyilván kevéssé érdekli a statisztika, s egy gyár — jelen esetben sör- és üdítőgyár — gazdasági, termelési erőfeszítései csak annyiban foglalkoztatják, amennyiben az terméket, jelen esetben bárhol és bármikor megszerezhető innivalót produkál. Nos, beszélgetőpartnereink: dr. Bognár Gyula kereskedelmi igazgató .és Birinyi István értékesítési osztályvezető óvakodtak attól a szokásosan hangzatos tavaszi kijelentéstől, hogy nyáron nem lesz gond a sörellátással... Tény, hogy az idén többet palackoznak Bőcsön, mint tavaly, s egy pályázat elnyerésének reményében állíthatják, hogy belátható időn belül a megye nevét viselő gyárban 2,7 millió hektoliter sört készítenek ■majd. Üj, 11 és 14 Balling- fokú márkák piacra dobása is várható, s addig — ki- nek-.kinek ízlése szerint — be kell érnünk a Borsodi világossal, az Extrával vagy a Spatennel. B. I. Fotó: Balogh Géppel könnyebb... A hideg januárban nyolc perc alatt fagyott meg a csarnokból kivitt sör. Egy hétig állt a termelés. Szemüveg és csuklóvédö kötelező Karbantartók, munka közben Vízügyi tárgyalások 1987. március 23—27. között Miskolcon, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság székházéban tartotta 45. tárgyalását a Magyar—Csehszlovák Határvízi Bizottság Vízminőség-védelmi Albizottsága. A csehszlovák delegációt Kazimir Sarnik, 'a pozsonyi Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium vezető munkatársa, a magyar delegációt Balázs László, az Országos Vízügyi Hivatal vízminő- áég-védelmi osztályvezető- helyettese vezette. Az albizottság kiértékelte a határvizeken 1986-ban végzett vízminőség-vizsgálatok eredményeit, értékelte a határvizek vízminőség-védelmének területén folyó együttműködés 1986. évi eredményeit. Megtárgyalták a határvizeken 1986-ban észlelt rendkívüli szennyezéseket. Az albizottság megállapította, hogy a vízminőség- védelmi kérdésükben az elmúlt évben tovább javult az együttműködés. Az albizottság tagjai megtekintették a Borsodi Vegyi Kombinát ipari vízkivételi művét, ipari vízelőkészítő berendezéseit, valamint a kombinát szennyvíztisztító rendszerét. Mint az a vállalat nevéből is kivehető, a Nyéklád- házi Mezőpanel döntően a mezőgazdaság által igényelt épületelemek gyártására létesült. Am időközben a beruházások kényszerű visszafogását tapasztalhattuk a mezőgazdasági üzemek nagy részében is. Ez viszont kihatott a mezőgazdasági épületelemek termelésére. De hát a íMezőpaneinak is meg kell élnie. — Ezért kellett változtatnunk korábbi temelési szerkezetünkön — mondta Tirpák Endre igazgató. — A jobb időkben, amikor még volt pénzük a mezőgazda- sági üzemeknek, a Mezőpanel kapacitásának hetvenöt százalékát tette ki a részükre gyártott termékek aránya. Ez azonban az elmúlt esztendőben mintegy 15—20 százalékra esett vissza. — Bizonyára ezzel magyarázható, hogy a folyamatos termelés biztosítása érdekében minden! olyan megrendelést elvállaltak, aminek a teljesítése műszakilag megoldható. — Egyedül ez a magatartás vezetett eredményre. Vagyis, elvállaltuk olyan elemek készítését is, amelyek alkalmasak a kislakásépítéshez. Ha valaki Miskolcon körülnéz, Hejőcsabán, a gépkocsiszervizzel átellenben ilyen, az általunk gyártott elemekből összeszerelt lakóépületet talál. De szállítottunk nyíregyházi megrendelésre is Mezőpanel-terméket. — Azt mondják, olcsóbb Mezőpanel elemekből építkezni. — Általában 25—30 százalékkal olcsóbb a mi ajánlatunk a másokénál. Ám nemcsak ebben látom az előnyét, hanem abban is, hogy gyorsan összeszerelhető, ugyanakkor a hőtechnikai előírásoknak is messzemenően megfelel. — Mi várható 1987-ben? — Erre az évre 155 millió forint bruttó termelési értéket irányoztunk elő, ezzel együtt szeretnénk 14 és fél millió Ft nyereséget elérni. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy ötszázalékos bérfejlesztésre nyíljék lehetőségünk. Tavaly ugyanis a rendkívül változó piaci igények, s a termelés hullámzása miatt (az első fél évben mindössze 75 százalékos kapacitás-kihasználást tudtak elérni — szerk.) 11 milliós nyereségre tettünk szert, amely csak háromszázalékos béremelést tett lehetővé. Ez pedig kevés, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a környezetünkben levő üzemek, vállalatok a miénkénél lényegesen magasabb bért tudnak fizetni. Ezért is küszködünk állandó munkaerőgondokkal, főként kőművesekből, lakatosokból van hiány. — Van elegendő munkájuk? — A kapacitásunknak mintegy nyolcvan százalékát megrendeléssel lekötöttük, ami azt jelenti, hogy lényegesen jobban állunk, mint tavaly ilyenkor. Többek között a Borsodi Szénbányák megrendelésére — javítóműhely építéséhez — 10 millió forint értékű betonelemeket gyártunk. Ugyanilyen nagyságrendben szállítunk a szomszédos Csehszlovákiába, ahol műtrágyatárolókat építenek a Mezőpanel termékeiből. Természetesen a hagyományos termékeinken kívül egyedi igények kielégítésére is vállalkozunk, hogy megfelelő munkalehetőséget biztosíthassunk dolgozóinknak. L. L.
