Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-31 / 76. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. március 31., kedd Lázár György fogadta Kim Bök Szint Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parla­mentben fogadta Kim Bök Szint, a Koreai NDK Miniszter- tanácsának elnökhelyettesét, a magyar—koreai gazdasági és tudományos-műszaki konzultatív kormányközi bizottság ko­reai társelnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes, a bizott­ság magyar tagozatának elnöke. Jelen volt Ju Jong Gbl, a KNDK budapesti nagykövete. (MTI) Az utolsó munkásgyűlés Munkásgyűlésre szólt a meghívó. Hetvenöt esztendő tevékenységét értékelte az ünnepség szónoka abból az alkalomból, hogy tegnap, március 30-án, délelőtt az utolsó csille szenet is fel­színre küldték az ormosi bányából. Az ormosbányai művelő­dési házban délután fél kettőkor kezdődött az ünne­pélyes munkásgyűlés. A zsúfolásig megtelt színház­teremben Szentpétery Ernő, a Szuhavölgyi Bányaüzem igazgatója emlékezett az or­mosi bányászkodás közel nyolc évtizedére, az elődök áldozatos munkájára. Mint mondta, az itt dolgozók szakértelme a borsodi szén­medencén kívül is közismert volt, sok kiváló vájárt, tech­nikust, mérnököt adott ez az üzem a magyar szénbá­nyászatnak. A két éve kez­dődött termelési visszafogást követően, örömmel fogadták Feketevölgy-aknán az in­nen átirányított több száz szakembert. Tavaly az utol­só gépesített frontfejtés is leállt, s 600 dolgozó üze­meltette a két kézifrontot, és az egy-ikét elővájási mun­kahelyet. A március 30-i bezárás előtt még 300 em­bernek adott munkát a bá­nya. Többségük április 1-től Féketevölgy-aknára kerül, mindössze hatvanan marad­nak a szeptember elsejei végső bezárásig. Az ormosi bányákból kö­zel 40 millió tonna szén került felszínre az eltelt 75 év alatt. Még a bezárás előtt megkezdődött az ormo­st szakértelem átmentése a d-ubicsányi bányába, amely­nek megnyitás,; munkálatai javában folynak. Ugyan be­zárt egy bánya, ám néhány kilométerrel arrébb — kor­szerűbb feltételeikkel — foly­tatni lehet a bányászkodást. — fónagy — Fotó: Balogh Imre (Folytatás az 1. oldalról) elnök ennek ellenére biza­kodik — ismerve a búza vi­talitását —, hogy ezen a nyáron sem maradnak arat- nivaló nélkül. Tulajdonképpen Mezőkö­vesden, a Matyó Tsz-ben van igazán mit félteni, 3 ezer hektár búza vetésterü­letük legnagyobb a megyé­ben. Riczkó Attila elnök re­méli, hogy a korábbi napok­ban lehullott, mintegy 20 milliméter csapadék jót tett a még ki sem kelt állomány­nak, s ha egy átlagos ápri­list igazi május követ, ak­kor van remény rá, hogy módosul a jelenleg még eléggé szomorú helyzetkép. A repcén viszont sem Kö- vesden, sem Hejőpapiban nem segít a szenteltvíz sem. Ezt a növényt ez évben me- gyeszerte feledjük el, hiszen vagy ki sem kelt, vagy ki­fagyott. A sajóhídvégiek pél­dául a repce helyére borsót terveznek, persze, ha el tud­ják időben vetni, mert már a borsónak is földben lenne a helye. Sőt lassan itt az ideje a burgonya ültetésé­nek is! Lám, mennyire ösz- szetorlódnak a tavaszi mun­kák! Sajóhídvégen — Vadas József elnöktől tudjuk — 100 hektáron került földbe a burgonya, míg Sajópüspö- kiben, a másik nagy burgo­nyás gazdaságukban 200 hek­táron. Mindkét helyen e hé­ten kezdenék az ültetést, kérdés, az idő mit szól hoz­zá. Korábban- többször is is­mételtem, hogy a csapadék, az esővíz jól jön a földek­nek. Kivételek természete­sen most is vannak. Köteles János, a tiszabábolnai Rá­kóczi Tsz elnöke például ar­ról panaszkodott minap, hogy a csatornákból a víz folyik visszafelé, rá a tábláikra, s eddig — állítólag energia­takarékossági okokra hivat­kozva — az illetékes szerv nem kezdte meg a szivattyú­zást. Lám, ahány tsz, annyi gond, feladat. Szabó Ferenc, az erdőbényei Kossuth Szak- szövetkezet elnöke a szőlő súlyos fagykára miatt ke­sergett, ami tulajdonképpen nemcsak Erdőbényén, hanem egész Hegyalján, sőt Bükk- alján is gond. De hát, ha a búzára elmondtuk, hogy nagy vitalitású, kétszeresen el­mondhatjuk a szőlőre. Kü­lönben is annyi rossz tör­tént, annyi nehézséget el­szenvedett már a szőlő ez idáig, hogy nagyon és joggal reméljük: szüretig már csak jobb történik vele. S ez tu­lajdonképpen a kenyérgabo­nára is érvényes. Jómagam bízom benne: aratáskor és szüretkor nem a hét szűk esztendő nyolcadik évéről tudósítunk. (hajdú i.) Ünnepre készül megyénk lakossága (Folytatás az 1. oldalról) tástechnikai oktatási köz­pontot, a Dózsa György úti általános iskolában. Április 4-én, délelőtt tíz órakor* a város lakói és vezetői ko­szorút helyeznek el a Sza­badság téri szovjet emlékmű talapzatán. Encsen, április 3-án, dél­után négy órakor, a Jubile­umi parkban ünnepélyesen zárul a forradalmi ifjúsági napok helyi rendezvényso­rozata. Másnap, április 4-én, délelőtt koszorúzási ünnepsé­get rendeznek a szovjet hősi emlékműnél. A környék la­kói, az üzemek, gyárak dol­gozói április 3-án és 4-én ünnepük felszabadulásunk évfordulóját Mezőkövesden, április 4- én koszorúzással egybekötött, kiemelt ünnepi nagygyűlést rendeznek hazánk felszaba­dulásának 42. évfordulója alkalmából, a művelődési központban. Ezen a nagygyű­lésen zárják be az idei for­radalmi ifjúsági napok me­gyei rendezvénysorozatát. Ugyancsak a művelődési központ ad otthont annak a kiállításnak, amely a KISZ történetének harminc esz­tendejével ismerteti meg az érdeklődőket. A Pravda vezércikke a tervezés fontosságáról A tervet nem szabad szem­beállítani a gazdasági elszá­molással, ahogyan ezt néha nemcsak egyes publicisták, de közgazdászok is teszik. Nem szabad a terveket ké­szítő egyes szervek dolgo­zóinak hibáit és hozzá nem értését magának a tervezés­nek, a tervszerű gazdálko­dásnak a rovására írni — állapítja meg a Pravda hét­fői vezércikke. A lap elismeri, hogy sok gazdasági nehézség a terve­zés szervezésében történő számítási hibák következmé­nye. A tervezés hiányosságai azonban nem szüntetik meg annak pozitív lényegét, nem teszik kérdésessé a szocia­lista gazdaság tervszerű fej­lesztésének szükségességét. Terv nélkül nem lehetsé­ges hozzáértő gazdálkodás, de természetesen jónak kell lennie, nagy elemző és tudo­mányos munkára kell épül­nie magának a tervnek. A tervnek törvényereje van, er­re hivatkozva azonban nem igazolható a kezdeményező­készség, a szocialista vállal­kozókedv hiánya — hangsú­lyozza a Pravda. A terv tekintélyét az ha­tározza meg, hogy képes-e gazdasági cselekvési prog­rammá válni, vagy csupán formális marad, amelynek alárendelik a munka ered­ményeit. Előfordul, hogy a nagy horderejű kérdések át­tekintésekor a tervezők olyan előírások rabjaivá válnak, amelyeket maguk alkottak meg, s amelyeket már rég­óta a korszerű körülmé­nyeknek megfelelő új elvek­kel kellene felváltani. Ugyan­akkor, mint azt az SZKP KB januári ülése megálla­pította, a tervezőszervek át­alakítása lassan halad, el­marad a termelési szféra átalakításától. Fórum a miskolci rádióban Érdekes, izgalmas, soka­kat érintő témát dolgozott fel tegnap este a miskolci rádió szokásos havi fórum­műsora, amit ezúttal Paulo- v.its Ágoston szerkesztett és Tolnai Attila vezetett. A munkáról, a munkahelyről volt szó, a több tucatnyi kérdésre Básti János, az S2MT vezető titkára, Majo­ros László, a megyei tanács elnökhelyettese, Miklós Im­re, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Dutkó La- * jós, az LKM kereskedelmi igazgatója és Kormos Imre, az ÓKÜ főosztályvezetője válaszolt. Néhány az érdekesebb kérdésekből és válaszokból: van-e munkanélküli segély? — Elhelyezkedési támoga­tásról, segélyről beszélhe­tünk, a megyében hetven­hetén részesülnek ebből. — Mennyi külföldi dolgozik a megyében, s a megyeiek dolgozhatnak-e külföldön? — Jelenleg mintegy három­száz lengyel, csehszlovák és mongol szakmunkást fog­lalkoztatnak vállalataink, s mód és lehetőség van arra, hogy borsodiak is munkát vállaljanak, elsősorban a Szovjetunióban és Csehszlo­vákiában. — Felemelik-e a nyugdíjkorhatárt? — Folya­matban van a nyugdíjrend­szer korszerűsítése, bőveb­bet, pontosabbat erről most még nem tudni. — Mi a helyzet a tervezett megyei gépkocsi-összeszerelő üzem­mel? — A személygépkocsik gyártására, illetve összesze­relésére nyitott a megye ... Nagyon sok kérdésit a ko­hászati cégek illetékeseinek címeztek. Nem csoda, hiszen mind a kát vállalatnál szá­molnak munkaerő-leépítés­sel, átképzéssel, új munka­helyek teremtésével. Nem kétséges, a szerikezetkorsze- rűsítéssel járó gyors és gyö­keres változások mindenütt sok-sck ember egyéni eg­zisztenciáját közvetlenül és erőteljesen érintik. A fórum műsorideje ez.- úttal is rövidnek bizonyult. A megválaszolatlanul ma­radt kérdésekre lapunk ha­sábjain visszatérünk. Telefontájékoztató az UEhH Nemzetközi tanácskozás a magyar szoftverről Hétfőn nemzetközi ta­nácskozás kezdődött a szá­mítógépes szoftverrel kap­csolatos magyar kutatási- fejlesztési tevékenységről, a Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetemen. A csütörtökig tartó rendezvé­nyen tíz európai országból érkezett egyetemi hallgatók és szakemberek , cserélik ki tapasztalataikat a szoftver- kutatás legújabb irányzatai­ról, s megismerkednek a magyarországi eredmények­kel is. A rendezvénysorozat nyitó előadását Hrotkó Gábor, a Központi Statisztikai Hivatal főmunkatársa tartotta. El­mondotta: Magyarországon az elmúlt 15 év során jelentő­sen fejlődött a számítógépes programok előállítása. Ugyan­akkor gondot jelent, hozy hiányzik a szoftverkészítés technológiai bázisa, s piacuk sincs a számítógépes prog­ramoknak. így a szoftverké­szítők elsősorban az egyedi igényekhez igazodva készítik termékeiket, ami megdrágít­ja a munkát. A Központi Statisztikai Hivatal olyan, keretrendszerek gyártásának, forgalmazásána k megszerzé­séhez látott hozzá, amelyek több helyen felhasználhatók, elősegítik egyebek között a programfejlesztő munka gé­pesítését. Foglalkoznak úgy­nevezett mintarendszerek létrehozásával is, amelyeket nagy ipari és mezőgazdasá­gi üzemekben alkalmazhat­nak az adatfeldolgozás, a készletnyilvántartás, a ter­melésirányítás számítógépesí­tésére. Már megkezdődött a tanácsi informatikai rendsze­rek kiépítése is, a közeljö­vőben valamennyi kerületi és megyei tanácsnál profesz- szionális személyi számító­gépeket állítanak munkába. A tanácskozással egy idő­ben a látogatókat kiállítás is várja, amelyen a magyar szoftvertermelés és -kutatás eszköztárát, korszerű számí­tástechnikai eszközöket mu­tatnak be. A kiállításon töb­bek között a Ccmporgan Rendszerház, a Videoton, a Központi Fizikai Kutatóin­tézet és a Számítástechnikai Kutatóintézet ismerteti meg újdonságait a hazai és. a kül­földi szakemberekkel. (MTI) Telefontájékoztató szolgá­lat kezdi meg működését áp­rilis 6-án, hétfőn 16 órától az AIDS-ről. A 384-555-ös számot tárcsázók — a tele­fondoktorhoz hasonlóan — háromperces ismertetést kaphatnak e betegségről. A munkanapokon 16 órától másnap reggel 9 óráig, va­lamint szombaton 14 órától hétfő reggel 9 óráig hívha­tó telefonon. Az elhangzó szöveget — amely tartalmaz­za a hazai megbetegedések alakulását, a megelőzés mód­jait és lehetőségeit — az Or­szágos Bőrgyógyászati és Ne- mikórtani Intézet már mű­ködő telefontanácsadójának (138-431) tapasztalatai alap­ján állítja össze az Országos Egészségnevelési Intézet. Belépés a Magyar Autóklubba Az Autóklub egyszerűsítette a klubba való belépést. Akik postai utánvéttel akarják elintézni belépésüket, a kitöltött űrlapot kivágva, borítékban küldjék meg a Magyar Autóklub, Mis­kolc, Szemere u. 16. címre. A kitöltött űrlap beérkezése után 350 Ft-os utánvéttel megkül­di a klubtagsági igazolványt az Autóklub, mely a kiállítás napjától számított egy évig ér­vényes. A postai utánvét költségeit az Autóklub fizeti. BELÉPÉSI NYILATKOZAT A jármű neme: személygépkocsi—motorkerékpár—segédmotoros kerékpár—egyéb kérjük a megfelelőt aláhúzni Lakcím helység utca ...............................................hsz. tér i ....... e jtő Alulírott kijelentem, hogy belépek a Magyar Autóklub tagjai sorába, élni kívánok a tagsággal járó jogokkal és egyúttal az Alapszabályban foglalt tagsági kötelezettségeket magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Dátum 1 9 hó Figyelem a pontos személyi szám megadása szükséges a belépéshez! Bezárták az ormosi banyai A munkáról, munkahelyről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom