Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-04 / 53. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1987. március 4., szerda Tanfolyamra kerestetnek Szlovák nemzetiségi népdalkörvezetők Színpadon az ifjú néptáncosok A hét végi napokon gyakrabban kerültek elő a zeneszerszámok, sűrűbben fakadtak dalra településeinken az emberek. A farsangi vigasságok idején a bálok bálok hátán kínálták magukat, az egyébként otthon ülő típusokat most könnyebben lehetett „táncba vinni”. Taktaharkány főutcáján is felkapták a fejűiket a művelődési ház környékén járók.' szombaton este hat óra előtt. Előbb erős férfihangok szűrődtek egy teremből ki, aztán belekeveredtek egy másikból lányok csengő dallamai. Egy harmonika is rákezdett valahol, másünnen meg citerák kértek „szót” maguknak. Ám sem a zenészek, sem a dalokat mondók nem engedhették meg maguknak, hogy ez időben mulatságnak vegyék mindezt. Lévén, hogy próbáltak éppen, készültek. Mert ez időben a művelődési ház nagytermében már igencsak gyülekeztek az emberek. Nem bálra készültek itt, hanem ritka alkalom hozta együvé őket: a községi amatőrcsoportok tagjainak a bemutatkozását hirdették meg. Nem is volt Három és fél esztendővel ezelőtt jelent meg Kriston Béla diósgyőr-vasgyári író első regénye, A megszállott. A téma, a diósgyőri vasgyár alapításának története, illetve a gyáralapító Fazola Henrik élete, munkássága régóta, több évtizede foglalkoztatta a szerzőt. Még a regény megjelenése előtt annak témáját színpadi változatban dolgozta fel, s azt a Miskolci Nemzeti Színház akkori kamara-játszási helyén, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban mutatta be. Az elmúlt év nyarán egy kohászünnepségen az ómassai őskohónál mutattak be e műből részleteket a színészek. Mindezt emlékeztetőül jegyzem fel, mert most megjelent Kriston Béla újabb regénye, A küldetés — az előzőhöz hasonlóan ugyancsak a Népszava Kiadó gondozásában —, amely valójában folytatása A megszállottnak, de ebben már természetszerűen a vasgyár történetének egy újabb szakaszát ismerhetjük meg, mégpedig oly módon, hogy Fazola Henrik fia, Fazola Frigyes áll a történet középpontjában, az ő felnövekedését, gyárvezetővé emelkedését és munkásságát vázolja fel. Mégpedig úgy, hogy a háttérben ott van a XVI11—XIX. század fordulójának néhány meghatározó történelmi eseménye, s nemcsak Magyarország, vagy Ausztria határain belüli eseménye, hanem az egész világra nagy hatást gyakorló hiábavaló törődni ezzel, mutatta az érdeklődők nagy száma; kezdésre nyugodtan kitehették volna a „minden hely foglalt” táblát. A műsor kétórás tartama bőven adott alkalmat tapsra, tetszésnyilvánításra. Meg arra is, hogy el-elgondolkod- junk így, együtt vajon kihasználunk-e mi minden adottságot a közösségi találkozások számának sokszorosítására? Ez a taktahar- kányi este arra figyelmeztetett, hogy nem apadt még el a forrása sem az érdeklődésnek, sem a hagyományoknak. Az, hogy a népdalok újra élnek e községben, vannak felvállalói és továbbmondói — nem újdonság, a férfi népdalkor munkájáról többször .megemlékeztünk e hasábokon is. Ök tehát ezúttal sem jelentettek „meglepetést”, örömöt azzal adtak újra, hogy egyenletesen jó színvonalon dolgoznak. Kezd beérni annak a vállalásnak a gyümölcse, amely a gyerekek körében a cite- rát kívánta népszerűsíteni. Erdei István — egyébként a népdalkor tagja — kitartó munkájának, ügyszeretetének eredményei megmutatkoztak a mostani műsorban. Ami sokaknak az újdonságot jelentette, az, hogy az egy esztendeje együtt dolgozó néptáncosok — általános iskolások, középfokú infrancia forradalom, illetve azt követően Napóleon és kora. Olcsó szójátéknak tűnik, ha azt mondom az első regény címét idézve, hogy Kriston Béla is megszállottként foglalkozik ezzel a témával, a vasgyár és a Fazola család történetével. Jó előjelű megszállottság ez, hiszen a több mint kétszáz esztendős világhírű gyár történetéről születtek már különböző dolgozatok, tudományos munkák, azonban az ilyen jellegű népszerű, romantikus történetben meghúzódó ipar- és gyártörténelem minden bizonnyal szélesebb közönségrétegekhez jut el, és sokkal többen ismerik meg a Fazola család életének fordulatait, követve a magyar kohászat kiemelkedő gyárának fejlődéstörténetét, a gyártörténet mögötti hatalmi törekvéseket, az osztrák politika és a magyarországi iparfejlesztés összefüggéseit is. E regényt szakmai, ipar- történeti szempontból dr. Horváth Zoltán, a Nehézipari Műszaki Egyetem professzora és Nyizsnyánszky tézményekben tanulók — milyen odaadással dolgoznak. E csoport vezetője — Szatmári Tivadar — sem népművelő vagy pedagógus (a BVM miskolci gyárában dolgozik, s szintén tagja a népdal'körnek), viszont akaratos és szívós szervező- munkával bizonyította: nem kell mindig a pénz körül keresni a lehetőségeket; az „anyagiak” hivatkozásával mindig elodázni a megtehető lépéseket. (Persze az sem egészen helyénvaló, ha egy, már önmagát létrehozott csoportot csak jegyzünk az „eredményeink közé”.) Bizonyára meg lehet találni azt a rést a gazdálkodás ajlaja- in, ahol egy kis támogatást „nyújtani lehet” ezeknek a fiataloknak. Megérdemlik, bizonyították már több találkozón, fellépésen, s ezúttal is. Ami azért is öröm, mert elsősorban olyan táncokat, táncemlékeket vállalnak fel, amelyek itteni hagyományt akarnak megőrizni. Tiszteletre méltó ez a szándék és üdvözlendő, hiszen az emlékezet halványul. s mind kevesebb lesz a láb is, a lépéseket még eredetiben őrző. E tánccsoport szakmai továbblépéséhez mindenképpen jó lenne támogatót, segítőt találni .. . Hallottunk verset is, énekkettőst. s kellemes színfoltot jelentett az általános iskola nyolcadikos leányainak mo- derntánc-összeállítáisa. A nagy farsangi vigasságok idején jó szívvel és emlékezettel lehet megőrizni ezt az „amatőr-estet” Tak- taharkányból. A művelődési háznak ez a rendezvénye az igazi falusi esték hangulatát árasztotta. S ha csak annyi „hasznot” hozott volna, hogy megvilágosított, fénybe állított közösségben, amatőr művészeti csoportban szív- vel-lélekkel dolgozni szerető, vállalkozó fiatalokat és idősebbeket — akkor már megvan az a haszon, hogy azon kell gondolkodni: hogyan legyen tovább?! Mit kell és mit érdemes a megtartás érdekében cselekedni?! Tibor, a Lenin Kohászati Művek műszaki-gazdasági tanácsosa lektorálta. így hát a benne olvasható ipartörténeti tényanyagot hitelesnek kell elfogadnunk. A gyártörténet szempontjából ez a lényeges. Ami pedig olvasmányossá teszi e könyvet, az már elsősorban a szerző fantáziája, gazdagon áradó mesélő kedve, könnyed elbeszélő stílusa. Érdekes módon hősét mindvégig úgy állítja be, mint Napóleon tisztelőjét és rajongóját. Sőt, Napóleont Fazola „távoli barátjaként” jelzi nem is egyszer, hiszen éppen a francia császár háborúskodása teremtette meg azt a konjunktúrát, amely segített Fazolá- nak felvirágoztatni a gyárat, növelni termékeinek exportját, s ugyancsak Napóleonhoz kötődik a bukás is, amikor a császár elbukásával szükségtelenné vált a diósgyőri gyár kapacitásának nagy része és ez egyben Fazola Frigyes feleslegessé válását is magával hozta. A rendkívül racionálisan gondolkodó Napóleonra figyelő Fazola történetét viszont Kriston olyan rofolklór a totómíivészethen Folklór a fotóművészetben címmel országos pályázatot hirdet hivatásos és amatőr fotósok részére a Duna men- „ti folklórifesztivál szervező- bizottsága. A pályázat célja az élő néphagyományoknak, a népi mesterségeknek, a népművészet minden ágának bemutatása a fotóművészet eszközeivel. Egy alkotótól tíz képet, illetve legfeljebb hat képből álló sorozatot fogadnak el a pályázatra. A képek oldalhosz- sza nem lehet kevesebb 40 centiméternél. A szerző nevét, lakáscímét és az alkotás címét fel kell tüntetni minden kép hátán. Klubok és szakkörök közösen is részt vehetnek a pályázaton. A képeket 1987. június 5- ig kell beküldeni az alábbi címre: 0500 Baja, Vörösmarty u. 5., József Attila Művelődési Központ. A zsűri állal erre alkalmasnak ítélt alkotásokat kiállítják és , a legjobbakat díjazzák. Üjabb területekre terjesztette ki a tájvédelmet Zala megyében az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. Az érintett főhatóságokkal és a megyei szervekkel egyetértésben meghozott intézkedés eredményeképpen létrejött a csaknem 15 ezer hektáros Kis-balato- ni Tájvédelmi Körzet. Ez magába foglalja az egykori Kis-Balaton maradvány vízterületét, a már megépült, 20 négyzetkilométer kiterjedésű, és az. épülő, további 50 négyzetkilométernyi védelmi tározót, ezek part menti sávját, a Zala folyó torkolati szakaszát, valamint a Balatonpart fenékpusztai részét. A tájvédelem fő célja a Balaton vízminőségének megóvása, a területen már kialakult és a továbbiakban kialakuló vízi állat- és növényvilág védelme. mantikus epizódokkal, a magánélet kisebb-nagyobb mozzanataival színesíti, amelyek ennek a szikár jellemnek ellentmondani látszanak, ám éppen ebből adódóan még érdekesebbé teszi alakját és történetét. Nagyon érdekesek egyes epizódok, például a selmeci diákélet sok-sok apró intimitása, vagy Fazola ausztriai, stájerországi tanulmányútja és egyebek. Más kérdés, hogy a regény szereplői meglehetősen idealizáltak, többségben vagy túlzottan jók, vagy túlzottan gonoszok, mint az a romantikus történetek szereplőihez illik. De ez az adott esetben nem zavaró. Mint ahogy az sem, hogy egyik-másik epizódban talán túl mesés világba is ragadja a szerzőt a fantáziája. Azt hiszem nemcsak nekünk — akik itt élünk Fazola Frigyes gyára, illetve annak utóda szomszédságában — érdekes és vonzó ez a gyártörténet és a család históriája. Érdekes az egyetemes magyar ipartörténet szempontjából, és érdekes mindazoknak, akik olvasmányos, könnyen befogadható regényes történetekre vágynak, amelyekben a puszta szórakozáson túl izgalmas, fordulatos cselekményt és valósághű történetet is kapnak. Kriston Béla regénye ezeknek a feladatoknak igyekszik jól megfelelni. (bcncdck) A magyarországi nemzetiségi népzenei együttesek eredményes működésének, fejlődésének egyik sarkalatos pontja a népdalkörvezetők szakmai felkészültsége. Évtizedes lemaradást kell behozniuk azoknak az együttesvezetőknek, akik az ügy iránti lelkesedésből, áldozatos munkával, de csekély szakmai alapokkal irányítják egy-egy hagyományőrző csoport munkáját. Ők maguk érzik a legjobban: ha közösségüknek és közönségüknek továbbra is vonzó programokat akarnak nyújtani, zenei anyanyelvűk alapos ismeretének, tudatos és igényes szakmai munkának kell az ösztönösség nyomába lépnie. Hosszú évek jogos igénye most végre megvalósul: — az Országos Közművelődési Módszertani Központ, a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi önálló Osztálya és a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, valamint a Kórusok Országos Tanácsa 1987 őszén szlovák nemzetiségi népdalkörvezetői tanfolyamot indít. A Vasutasok Szakszervezete miskolci Vörösmarty Művelődési Háza a XXXVII. vasutasnap tiszteletére gyermekraj zpályázatot hirdet, örömmel fogadják a gyermekek békével, tanulással, munkával, kultúrával, sporttal, vasúttal, közlekedéssel és természetvédelemmel foglalkozó munkáit. A pályázaton vízfesték, tus- és színeskréta munkákkal vehetnek részt a tíz és tizennégy év közötti Tovább bővülnek a köz- művelődési kapcsolatok Zala megye, valamint a vele határos jugoszláviai terület, Lendva és környéke között. Folytatódnak a már bevált rendezvények, a népművészeti és képzőművészeti kiállításcserék, a zalaegerszegi Hevesi Sándor A „C” kategóriás működési engedély megszerzésére képesítő tanfolyamot 1987— 1988-ban, az iskolai szünetek idején rendezik meg. A tanfolyam 2X10 és 3X2 napjára a hallgatóknak étkezést biztosítanak, a bejáróknak olcsó kollégiumi szállást adnak. A felmerülő költségeket és a 800 forintos részvételi díjat a tanfolyamhallgatóknak, illetve a delegáló intézménynek kell fedeznie. A tanfolyam tematikája: művelődéselmélet, köz- művelődési, zenei, néprajzi alapismeretek; daltanítás- gyakorlat, csoportvezetési gyakorlat — magyarországi szlovák népzenei anyag alapján. A kétéves tanfolyam végén a hallgatók vizsgát tehetnek, „C” kategóriás működési engedélyt szerezhetnek. Várják tehát a jelentkezőket a tanfolyam szervezői az alábbi címre: Kórusok Országos Tanácsa Nemzetiségi Bizottsága, Budapest, Vörösmarty tér. 1. 1370. A határidő: 1987. március 30. gyermekek. Egy pályázó három rajzot küldhet be negyed-, illetve nyolcadíves rajzlapon 1987. május 15-ig a meghirdető intézményhez. A rajzok hátlapján fel kell tüntetni a pályázó nevét, születési évét, iskoláját, rajztanárjának a nevét és a pályázó lakcímét. A legjobb munkákat díjazásban részesítik és a vasutasnapon kiállítják. Színház lendvai és környékbeli vendégszereplései, Zalában az idén is megrendezik a lendvai magyar óvónők, pedagógusok anyanyelvi és módszertani továbbképzését, s író-olvasó találkozókat tartanak szlovéniai magyar, illetve zalai alkotók részvételével. Ma este a képernyőn Ismeretes, hogy az elmúlt év decemberében jótékony célú gálaestet rendeztek a Budapest Sportcsarnokban — a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Képes 7, a Céh Művészeti Alkotó és Kutató Egyesület, a Népstadion és Intézményei szervezésében — sportújságírók javaslatára — a séiült sportolók megsegítésére. A nagyszabású gálaestről felvétel készült és annak első részét ma 21.20 órától sugározzák a második műsoron. Képünkön Toto Cotugno, az est egyik közreműködője. (t. n. j.) Kriston Béla regényét olvasva Gyermekrajzpályázat a vasutasnapra Határ menti közművelődési kapcsolatok Újabb tájvédelmi körzet Szombaton este., Sportsegély
