Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-24 / 70. szám

1987. március 24., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Tiszta, szép város Kazinc­barcika és ezt nemcsak a kedvező természeti adottsá­gainak köszönheti, hanem a tervezők, az építők munká­jának is, akik — divatos ki­fejezéssel élve — emberi léptékű város létrehozására törekedtek. De köszönhető a város lakóinak is, akik ma­guk nem egy létesítmény — a strandfürdő, a csónakázó­tó, a sípálya, a pihenő- és játszóparkok — alkotói vol­tak és részt vettek (vesz­nek) azok gondozásában is. Idestova már két évtizedes gyakorlat a szervezett és tervszerű városszépítés és a települési környezet védelme Kazincbarcikán. Ez alatt a városszépítési formák soka­sága honosodott meg és vált a tartalom megfelelő kifeje­zőjévé. Ilyenek például a városszépítési napok, ame­lyeket a városi párt-, állami és társadalmi szervek veze­tő testületéinek tisztségvise­lői és tagjai kezdenek el, ál­talában április valamelyik napján, majd követik őket a lakók, akik a tanácstagi vá­lasztókerületekben a környe­zetüket szépítik, és a válla­lati, intézményi szocialista brigádok. Hagyományossá vált az is, hogy a szülők em­lékfát ültetnek az újszülött­jük tiszteletére, az oktatási intézményekben pedig a szü­lők, nevelők, tanulók együt­tesen végzik a környezetszé­pítő munkát. Több éve fo­lyik az óvodákra, általános és középiskolákra kiterjedő városszépítési és környezet- védelmi verseny, aminek célja a természet megismer­tetése, megszerettetése a gyerekekkel. S amit az em­ber szeret, arra vigyáz is, maga már nem rongálja és másoktól is óvja. A városszépítésben elért eredmények ellenére nem akarjuk abbahagyni ezt a munkát. Ezt nem is lehet­jük, mivel minden éven akad újabb és újabb tennivaló, hiszen a rongálás, a szeme­telés nálunk sem ismeretlen jelenség. Emellett az eddigi eredmények és az azokért adományozott elismerések is arra köteleznek és serkente­nek bennünket, hogy foly­tassuk a városszépítést és fejlesszük tovább az eddigi tapasztalatok alapján, és az új követelményeknek, körül­ményeknek megfelelően. Ezekre tekintettel készült el az idei városszépítési és környezetvédelmi feladat­terv, amivel Kazincbarcika részt vesz a megyei „Tiszta, virágos város” versenyben. A terv egyrészt azokat a vá­rosszépítési feladatokat tar­talmazza, amelyek a város fejlesztéséhez kapcsolódnak, s azokat másrészt, amelyek a fenntartást és a védelmet szolgálják, míg a harmadik rész azokat az akciókat, ren­dezvényeket, intézkedéseket foglalja össze, amelyeket a tervezett feladatok megvaló­sítása érdekében kell meg­szervezni. A fejlesztéshez kapcsoló­dik például az új lakó- és egyéb épületekhez tartozó parkok elkészítése, a kőzet­bemutató kiegészítése, a sé­tányok további építése és az arborétum létesítésének meg­kezdése. Űj feladat a Város­szépítő Egyesület parkjának a megépítése, amit az egye­sület szocialista brigádtagjai végeznek majd el. Űjabb szobrok elhelyezésével is szeretnénk díszíteni váro­sunkat. A felújítási feladatoknál a leglátványosabb a Szabad­ság téri rekonstrukció első részének a befejezése, ami által a tér szinte teljesen megújul, és a város egyik dísze lesz. Előírja a terv a köztéri berendezési tárgyak — szökőkutak, szobrok, autó­buszvárók, telefonfülkék, táblák, vitrinek stb. — szükség szerinti felújítását és tisztántartását, a városbe­járatok és a 26. számú út városi szakasza környékének a megszépítését. A meglevő parkok fenntartásában, szín­vonaluk növelésében a fel­adatterv az eddiginél is job­ban számít a lakosság mun­kájára, annak a javaslatnak az alapján, amit tavaly szeptemberben tárgyalt és fogadott el a városi tanács. Ennek szervezését és irá­nyítását a január 1-től mű­ködő új szervezet — a Vá­rosgondnokság — is segíti. A hagyományos városszé­pítési és környezetvédelmi mozgalmak, akciók mellett jelentős rendezvények és környezetvédelmi témájú ta­nácskozás is lesz városunk­ban. Május 15—16—17-én másodszor tartják itt meg az amatőr környezetvédelmi filmszemlét, és vele egy idő­ben országos pedagógiai ta­nácskozást a környezetvé­delmi oktatásról és nevelés­ről. Rendeltetése, hogy ösz- szegezze: hol tart hazánk ebben a munkában, milyen tennivalók vannak, és azo­kat hogyan, milyen módsze­rekkel valósítsuk meg. Folytatjuk tehát a város szépítését, további eredmé­nyek elérésének reményé­ben. Azt szeretnénk, ha mind a városszépítési mun­kánknak, mind azok ered­ményeinek városunk minél több lakója részese volna! Takács István a Kazincbarcikai Városi Tanács elnöke Római védjegy Róma boroskancsó képé­vel díszítik a balatonfelvi- déki muzeális borok palack­jainak címkéit. A közelmúlt­ban került elő egy ásatásnál a Balatonfelvidéken az idő­számításunk utáni II. szá­zadban használt ikétfülű, fe­ketére égetett agyagedény, amelyen „da bibere” (adj inni) felirat olvasható. A keszthelyi Balaton Múzeum­ban restaurált edényt válasz­totta cégérének, muzeális bo­rai védjegyének a Balaton- felvidéki Szőlő- és Borter­melők Egyesülése. Az egyesülés gazdaságai ugyanis az idén megkezdték a palackokban érlelt különleges minőségű muzeális borok ér­tékesítését. 500—600 darabos tételekben a szűkebb termő- körzetek sajátosságait kép­viselő, kiváló sav- és zamat­anyagú különleges minőségű borok kerülnek ki a Bada­csonyi Állami Gazdaság, a Balatonfelvidéki Pincegazda­ság és a Badacsonyi Hegy­községi Szövetkezet palacko­zóiból. Az idén több alkalommal tartanak borbemutatókat és ezeken bírálat után ítélik oda a különleges minősítést. (MTI) Újítások az egészségügyben Több száz újítással jelent­keznek minden évben az egészségügyben dolgozók, ám javaslataik közül elenyésző az országosan is elfogadot­tak száma: tavaly mindössze 21 újítást ítélt alikalmazha- tónaik az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet. Az Egészségügyi Minisztérium legutóbbi felmérésének ta­pasztalatai szerint a legtöbb javaslatot bevezetik ugyan a újító munkahelyén, de ezeket csak ritkán nyújtják be az ORKI-hoz, mert az újító és az intézmények ve­zetése sem érdekelt anyagi­lag az új berendezések, or­vostechnikai eszközök, vagy munka- és üzemszervezési megoldások, vizsgálati mód­szerek széles körű elterjesz­tésében. Az egészségügyi újí­tások nem mindig hoznak pénzben is kifejezhető hasz­not, vagy megtakarítást, mint az iparban, sőt a legtöbb ja­vaslat megvalósítása kiadást jelent az intézménynek. A szakemberek az újító­mozgalom fellendülését vár­ják attól az intézkedéstől, amely lehetővé teszi, hogy ez év elejétől az egészség- ügyi intézmények már nem a béralapból, hanem az úgy­nevezett dologi költségekből honorálják az újítókat. (MTI) Uj pontrendszer a lakáshoz Megalakult a várospolitikai munkabizottság Több, mint 9000 a lakás- igénylők száma Miskolcon. Ebben az évben, s az elkö­vetkezendőkben egyre keve­sebb állami lakás épül. Ta­lán ezért is tapasztalhatjuk, ha kiteszik az ideiglenes, majd a végleges listát a la­káshoz jutók névsoráról, az érintettek szinte megro­hamozzák a tanácsi hivatalt. Többek megnyugvással ve­hetik tudomásul, hogy be­költözhetnek új otthonaik­ba, de akadnak jócskán olyanok is, akiknek elége­detlenül kell távozniuk. Az az esélyük megmarad, hogy fellebbezést nyújthatnak be, vagy reklamálhatnak, arra hivatkozva, hogy olyan ne­vet olvastak a listán, aki kevesebb pontszámmal kap­ta meg a lakást. Jó néhány fórumon foglalkoztak már azzal, hogyan lehetne a pontrendszernek újabb mód­ját kidolgozni, amely vilá­gos, áttekinthető, közérthe­tő és minden oldalról tá­madhatatlan. Talán ezért is került most a Hazafias Népfront Mis­kolc Városi Elnöksége mel­lett működő várospolitikai munkabizottság asztalára egy újabb javaslat, tervezet a lakásigénylések rangsorolá­sára szolgáló pontrendszer továbbfejlesztésére, amely­ről az alakuló ülésükön tár­gyaltak. A javaslat alapján — amelyet dr. Tisza Tibor, a városi tanács vb igazgatási osztályvezetője ismertetett — megállapították, hogy az ér­tékelési szempontok alapjá­ban véve helyesek, a hozzá­juk rendelt pontértékek ab­szolút, illetve relatív nagy­sága, valamint a számítási metódus tökéletlensége folv- tán a rendszer mégsem al­kalmas egy megbízható — a névjegyzék készítésénél kel­lő alapul szolgáló — la­kásigény-rangsor felállítá­sára. A továbbfejlesztett rend­szer a lakásigényeket három fő rendező elv szerint vizs­gálja; a szociális helyzet és lakáskörülmények, a város­hoz való kötődés erőssége, az igénylő munkahelyi elis­mertsége. A vizsgálandók közé bevontak minden olyan szempontot, amelynek szerepe lehet a névsor ki­alakításában. Alapvető cél­kitűzésnek tekintették, hogy a központi, szociálpolitikai, valamint a helyi várospoli­tikai elvek figyelembevéte­le mellett, a korábbiakhoz képest egyértelműbben tük­rözze az egyes lakásigények kielégítésének fontosságát, sürgősségét. Fotó: Laczó József Fák a Sajón Jövőnk a tét! Klubot alakítottak az eocsiek Nem sokkal négy óra után, megtelt a művelődési ház kisterme Encsen. A kö­zeli termelőszövetkezetek­ben, a Bubivban és más helybéli avagy környékbéli intézményekben dolgozó fia­talok közül jöttek össze né- hányan az elmúlt héten, hogy a KISZ Encs Városi Bizottsága kezdeményezésé­nek eleget téve, részt vegye­nek a Jövőnk a tét! klub alakuló ülésén. Miért kell egy klub meg­alakításáról hírt adni? Hi­szen ma már klubokban gazdag a választék. Klubot alakítanak a kismamáknak, a nyugdíjasoknak, a bélyeg- gyűjtőiknek, a számítógépes programozás híveinek és bő- víthetnén'k még tovább a sort a legkülönfélébb elne­vezésekkel. Azt is mondhat­nánk, a fiatalok ismét meg­hirdettek egy akciót, amely­nek része egy újabb klub létrehozása. Nos, az En­csen hallottak alapján biz­ton állítható, most valami másról van szó. A sokat hangoztatott szemléletváltás szükségét, a gyakran kért ötletadás és javaslattétel jelentőségét ma már a leg­több fiatal megértette. Tud­ja, hogy bonyolult, összetett össztársadalmi gondjaink megoldása mindannyiunk ügye. Ezt átérezve csatla­koztak az encsi fiatalok a KISZ Központi Bizottságá­nak felhívásához és akció­jához. Amint a klub alakuló ülé­sén elhangzott: lejárt a ten­nivalók unos-untalan ismét­lésének ideje. Most már valóban tettekre van szük­ség. Bizonyítékokra, hogy az ötleteknek foganatja van. A munkahelyek rendjére, az egységek gazdaságos ter­melésére vonatkozó javasla­tokkal élni kell. És aki ezt nem teszi, az feleljen érte. Akár brigádvezetőként, akár üzemegység-, akár vállalati vezetőként követte el a mu­lasztást. A felelősségre vonás pedig kapjon nyilvánossá­got. Ne mondhassák a dol­gozók azt, amit az egyik fia­tal a következőként fogal­mazott meg: a magasabb beosztásúakat gyakran úgy „büntetik”, hogy egyik ve­zető munkakörből a másik­ba helyezik. Nem csoda, ha az ilyen példák láttán a dolgozók zúgolódnak, csaló­dottakká válnak, hitüket ve­szítik. Nagyházi Gyulának, az MSZMP Encs Városi Bizott­sága titkárának vitaindítója módot adott rá, hogy a fia­talok elmondhassák a ki- sebb-nagyobb üzemek ered­ményes tevékenységét — ta­lán — alapjaiban befolyá­soló elgondolásaikat. A bak- takéki termelőszövetkezet egyik dolgozója például ar­ról beszélt, nehéz olyan kö­rülmények között teljesíteni a tervet, hogy miközben az ipari gépek árát folyamato­san emelik, azalatt a mező- gazdasági termékek ára jó­szerivel változatlan. A Bu- biviból érkezett fiatal a nagyvállalati rendszer hát­rányairól szólt. Miért van szükség olyan szabályozók­ra, amely a nagyvállalati rendszerhez tartozó gyáregy­ségeket hátrányos helyzetbe hozza?... A Bubivban néhány évvel ezelőtt még nyolc-, később már csak öt- százalékos bérfejlesztés volt és az eltelt idő alatt még to­vább romlottak a fejlesztési lehetőségek. Nehéz ilyen helyzetben megtartani a dol­gozókat. Az esti órákba nyúló esz­mecsere valójáhan a talál­kozó befejeződésével még nem ért véget. Folytatódik az elkövetkezendő hetekben, hónapokban — immár tet­tekkel — a munkahelyeken. Mert az alakuló ülés hangu­latából erre lehet következ­tetni. S ha a legközelebbi klubösszejövetelen akár egy látszólag aprónak tűnő ered­ményről is számot adhat­nak a fiatalok, akkor való­ban bizakodhatnak. Márpe­dig bizalomra, hitre jövőjük érdekében, amely a tét, nagy szükségük van!.. . (monos) Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol Az építési és használatbavételi eljárás Ez év április 1-től az el­ső fokon még el nem bírált ügyekben a helyi tanácsok építési szakigazgatási szervei már az ÉMV új rendelete alapján bírálják el, az épí­tési és használatbavételi en­gedélykérelmeket. Az új jog­szabály egyszerűsíti és egyben egységesíti a hatósági eljá­rást. Felsorolja az engedély­hez kötött építési munkák körét és meghatározza azo­kat. a munkákat, amelyek építési engedély nélkül vé­gezhetők el. Az építési engedély iránti kérelmet a rendelet szerint meghatározott formanyom­tatványon lehet előterjeszte­ni. A formanyomtatványt be lehet szerezni Miskolcon a városi hivataltól, városokban a városi tanács építési szak- igazgatási szervétől, nagy^ községekben az építésügyi hatósági jogkörrel felruhá­zott községi szakigazgatási szervektől, más községekben pedig az érintett, illetékes városi tanács építési ható­ságától, mint első fokú el­bíráló szervétől. Az építési engedélyt az elvégezni kí­vánt építési munka egészé­re kell tkérni. Az építtető­nek az építési jogosultságát okirattal kell igazolnia. Ilyen okirat lehet a 6 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap­másolat, vagy alkalmas szer­ződés, vagy haszonélvező hozzájáruló nyilatkozata, vagy azt pótló bírói ítélet, kezelői, tartós földhasznála­ti szerződés stb. Az építési engedély iránti kérelemhez kell csatolni az építtető építési jogosultságát igazoló okirat egy példányát, a helyszínrajzot két példány­ban, az építési munka mű­szaki terveit két példány­ban, a tervező nyilatkozatát, az esetleges szakhatósági hozzájárulást, közműnyilat­kozatot, valamint a kötelező előírásoktól való eltérési en­gedélyt. A jogszabály újra szabá­lyozza az elvi építési enge­délyezési eljárást és a hasz­nálatba vételt is. A haszná­latbavételi engedély csak akkor adható meg, ha az építmény a jogszabályban előírt követelményeknek meg­felel és az engedély megadá­sához a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére az adott esetben jogosult szakhatóságok és közművek — kikötésekkel vagy ezek nélkül — hozzájárultak, to­vábbá a munkavégzésre szol­gáló építmény esetében az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét iga­zoló üzemeltetői engedélyt csatolták. A miniszter rendelete kü-, lön is előírja, hogy minden, építményt, illetve annak ré­szét csak az építési és hasz­nálatbavételi engedélyben] meghatározott, ennek hiá­nyában pedig a rendelteté­sének megfelelő célra és úgy szabad használni, hogy at\ állékonyságot, az egészséget/ az élet- vagy közbiztonságot ne veszélyeztesse és a meg­engedett határértékét meg­haladó mértékű káros hatást ne gyakoroljon a környeze­tére. Dr. Sass Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom