Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-24 / 70. szám

1987. március 24., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A bánya és a város Két éve annak, hogy Bükkábrány szomszédságá­ban külszíni lignitbánya lé­tesült, amely a Mátraaljai Szénbányák keretében üze­mel. Egy ilyen üzem meg­jelenése természetesen ki­hat a környezetre, egyrész­ről munkalehetőséget nyújt az itt élő embereknek, más­részt meggyorsítja a telepü­lések infrastruktúrájának fej­lődését. Lapunkban korábban már írtunk róla, hogy a Mátra­aljai Szénbányák terve sze­rint 1990-re a Bükkábrányi Bányaüzem létszáma meg­közelíti az ezret. Természe­tesen közülük sokan lesz­nek helybéliek, vagy a kör­nyező községekben lakó em­berek. Ám lesznek olyanok is, főleg szakemberek, aki­ket a bánya telepít le Me­zőkövesden. A feltételek biztosításáról éppen a közelmúltban írtak alá megállapodást a Mátra­aljai Szénbányák és Mező­kövesd Város Tanácsának vezetői. Herkely György, a városi tanács elnöke elmond­ta, hogy Mezőkövesden, az Egri úti lakótelepen 64, le­endő bányászlakás előköz- művesítéséről gondoskodnak. A helyi tanács lehetővé te­szi, hogy 32 lakáis már jö­vőre elkészülhessen. Természetesen a banya is részt vállal Mezőkövesd fej­lesztéséből. így például vál­lalták a kavicsos tónak a feltöltését, ahol a város sza­badidőközpontjának felépí­tését tervezik. Ez a munka mintegy kilencmillió forint­jába kerül a bányának. Ezenkívül a bánya támogat­ja azoknak a bányászoknak iakásépítési törekvéseit is, akik a városon kívül, a kör­nyező községekben szándé­koznak maguknak otthont teremteni. Uj gépek az állami gazdaságokban Korszerű gépeket és be­rendezéseket állítanak üzem­be a régiek helyett az álla­mi gazdaságokban. A régi, elhasznált termelőeszközök felújítását, a hozzájuk való alkatrészek gyártását mind több helyen az üzemek kö­zötti együttműködés segíti. A műszaki fejlesztés ered­ményeként az elmúlt évek­ben az állami nagyüzemek­ben nem nőtt tovább a nul­lára leírt gépek aránya. A gazdaságok a korábbi­nál is nagyobb gondot for­dítanak a technikai eszkö­zök műszaki állapotának fenntartására, a gépjavítás minőségének fokozására. Ta­valy 12 állami gazdaságban újították fel a javítóműhe­lyeket; újakra cserélték ki a régi esztergapadokat, a ma­ró- és a köszörűgépeket, öt gazdaságban láttak hozzá új javítóműhely kialakításához. A Pécsi Állami Gazdaságban ipari tanulók képzéséhez tanműhelyt is létrehoztak. Több termelési rendszer­nél és állami gazdaságban az Agrotek és az Agroker Vállalatok igényeire alapoz-/ va alkatrészek gyártására is vállalkoznak. Az öreglaki ÁG-ban például ekevasakat: készítenek, újabban pedig az arató-cséplőgépek, az önjá­ró betakarítógépek és más munkaeszközök hidraulikus részegységeihez szerelnek össze nagy értékű olajvezeté­keket. (MTI) Ma még ez a tájkép ... • Többször írtunk la­punkban az Avason létreho­zandó arborétumról. A há­romhektáros területen a munka már megkezdődött. Az erdőgazdaság segítségé­vel az öreg, beteg gyümölcs­fákat, bokrokat kivágták, az elgondolt sziklakerthez köve­ket szállítottak a helyszínre. Az arborétum létesítésére alakult operatív bizottság a napokban bejárta a terüle­tet, a kivágott fákon és a gazon kívül azonban nem volt sok látnivaló. A leen­dő arborétum közepén egy 12 méternél szélesebb sávot jelöltek ki kerékpárúinak, ám ez valahogy nem illik bele a koncepcióba. Jó len­ne, ha az illetékesek eláll- náraak eme elgondolásuktól, vagy pedig valami más le­hetőséget keresnének. Szakmunkás A következő tanévben a műszaki, a közgazdasági, a mezőgazdasági és élelmi­szeripari, valamint a jogi szakterületeken szervezik meg a Szakmunkások Elő­készítő Tanfolyamait (SZÉT). Felvételre azok a szak­munkások jelentkezhetnek, akik 30 évesnél nem idő­sebbek, fizikai munkakörben legalább 3 évig kiemelkedő munkát végeztek, s a je­lentkezés időpontjában is fi­zikai munkásként dolgoznak. Alapvető feltétel, hogy je­lentkezésüket a vállalat ve­zetősége támogassa; vállal­ja, hogy a tanfolyam idejé­re, s a nappali tagozaton folytatandó felsőfokú tanul­mányok időtartamára az erre vonatkozó rendeletek­ben megállapított kedvez­ményeket számukra biztosít­ja. A felvételre javasolt A közeljövő legfontosabb feladata: kerítéssel körbe­venni a területet. Amint en­ged egy kicsit a talaj, leál­lítják a betonoszlopokat, hisz csak így védhetik meg a facsemetéket: Majd fel­osztják a területet a kertba­rátok között, akik 3—5 évig — amíg a csemeték meg nem erősödnek, és a parkot nem nyitják meg a nagykö­zönség előtt — dolgozhatnak egyes parcellákon, megter­melve saját szükségletüket, és alkotókedv birtokában valami maradandót is létre­hozhatnak az utókor számá­ra. A környéken lakók, akik akár így, akár úgy szeret­nének dolgozni a területen, még jelentkezhetnek a HNF- szék'háZban. D. K. tanfolyamok szakmunkások alkalmassági és képességvizsgán vesznek részt. A tanfolyamra pályázók vállalatuk személyzeti (pk- tatási) osztályán jelentkez­hetnek 19117 március végéig. Itt kérhetnek további, rész­letekre is kiterjedő felvilá­gosítást, itt kapnak jelent­kezési lapot is, amelyet ki­töltve, a szükséges mellékle­tekkel együtt 1987. április 10-ig keli ugyanide vissza­juttatni. A vállalat vezetősége — az érintett munkáskollektí­vák véleményének meghall­gatásával — bírálja el a jelentkezéseket, s akiket to­vábbtanulásra alkalmasnak tartanak és javasolnak, azok jelentkezési lapját április 15-ig küldik meg a megpá­lyázott szakterület SZÉT igazgatóságának. (MTI) A megyében többen, többször próbál­koztak már a prémesál lat-tenyésztés elterjesztésével. Általában sikertelenül. A Mészövnél érdeklődtünk arról, hogy foglalkozik-e valaki egyáltalán a témá­val, hiszen feltehető, hogy lennének, akiket érdekelne ez a lehetőség. Mint megtudtuk, az eddigi sikertelen próbál­kozások után, melyek eredményeket nem hoztak, de ráfizetést annál inkább, a megyében senki nem foglalkozik pré­mesén at-tenyésztéssel. Érdeklődésünknek az a magyarázata, hogy a közelmúltban járt szerkesztősé­günkben Szemők János, a nyíregyházi Nyírprém szakcsoport elnöke. Náluk, Szabolcsban bevált ezeknek az állatok­nak a tartása, s mert Borsodból ,is so­kan érdeklődtek a tenyésztés lehetősé­geiről, szerződést kötötték az OTP mis­kolci fiókjával. Ezek szerint, hogy elő­segítsék a prémesállat-tenyésztés elter­jedését, az OTP 5 éves időtartamra 200 ezer forintos kölcsönt ad azoknak, akik belépnek a szakcsoportba, s tőlük veszik a tenyészállatokat is. Mint Szemők János elmondta, egy 14 darabos telep létrehozása körülbelül 280—200 ezer forintba kerül, ebben az összegben a ketrecék, a hűtőláda, az egy évre elegendő takarmány ára is sze­repel, természetesen az állatok árával együtt. A szakcsoport tartási, techno­lógiai útmutatást, szaktanácsadást is biztosít, és a tenyészállatokon kívül ta­karmánnyal is ellátja az érdeklődőket, sőt a prém visszavásárlását, s szapo­rulat esetén a tenyészállat visszavásár­lását is magára vállalja. Milyen állatokról is van szó? Kék­róka, ezüstróka, platinaróka, prémgö­rény és nyestkutya (japán róka) .te­nyésztésével foglalkoznak. A szakcso­port elnöke szerint mindenhol, ahol egyébként az állattartás engedélyezve van, tenyészthetők ezek az állatok is, de lehetőleg csendes, nyugodt helyet kell biztosítani a telep felépítésére. Gon­dos ápolás esetén már az első év után is gazdaságos lehet a tartás, a beruhá­zás teljes összege két-három év alatt térül meg. Az állatok almozást nem igényelnek, fűteni nem kell rájuk, hiszen sarkvi­déki állatok, télen érzik jól igazán ma­gukat. A tenyésztőnek az élőállatot kell a szakcsoportnál leadni, a nyúzást, kikészítést is ők végzik. Akit tehát érdekel ez a lehetőség, s az OTP-hitel is, azok bővebb felvilá­gosítást Nyíregyházán, a Ságvári Mgtsz Nyírprém szakcsoportjánál kaphatnak. (Levélcím: 4404 Nyíregyháza, Simái ut­ca 40. Telefon: (42)-13-806.) Az állatokkal különösebb lekötöttsé­get igénylő munka nincs, naponta egy­szer kell etetni, s csupán a párzás után, a vemhesség ideje-alatt igényelnek na­gyobb gondosságot. (sz—i) szeszokott, egymást jobb és több munkára ösztönző lel­kes dolgozók kellenek, akik esetenként a szabadidejüket is örömmel megosztják a töb­biekkel. Mindez adott, per­sze. a csúcsok és hullám­völgyek is, de a legmélyebb szakadékból is mindig kijöt­tek. Talán azért, mert ők i s a Borsodban alakult első öt szocialista brigád közé so­rolhatták magukat. Az iga­zi elismerés a csaknem tíz évvel ezelőtti KISZ KB Di­csérő Oklevél volt. Az ak­koriban kezdődő PVC—III. beruházás jó alkalmat kínált a bizonyításra. Nagy munka folyt az „Üttörő” brigádnál, de ab­ban az időben csak az „örö­kös második” címre tellett. Ez azonban nemhogy ked­vét szegte volna a többsé­gében lakatosokból, gépsze­relőkből, forgácsoló szak­munkásokból álló kollektí­vának, hanem újabb eredmé­nyek elérésére ösztönzött. Végül 1984-ben a Vállalat Kiváló Brigádja cím tulaj­donosai lettek, majd később sok újítás, társadalmi mun­ka után másodszor vehették át a VKB-címet. Tavaly már csak megszo­kásból is „ráhajtottak”. Tu­catszámra születtek az újí­tások. A vezetők megterem­tették a bizonyítás lehetősé­gét: több tízmilliós megta­karítást jelentő ammónia visszanyerőt kellett elkészíte­ni és üzembe helyezni. Né­hány brigád összefogásával mintegy három hónap múl­va jelentették: elkészültünk. Az itt teljesített két kommu- nisa műszak bevételét az S. O. S. gyermekfalu és a megyei vértranzfúziós állo­más részére utalták át. Ezek után a műtrágyaüzemi ka- parőeke elkészítése várt a brigádra. Üjra újítások, fél­évi sikerek, majd remény­kedés, izgalom, © végül az évvégi értékelésnél ismét VKB-cím. Szilágyi Sándor Kétélű ekevasak A köves talajú hegy­oldalakon és dombvidéken gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben tetemesen drá­gítja a földművelést, hogy gyakran csorbulnak, törnek az ekevasak. A sümegi ösz- szefogás Termelőszövetkezet gépműhelyének műszaki munkacsoportja a költségek csökkentésére újítást nyúj­tott be, s ennek alapján hozzáláttak a tartósabb, két­élű ekevas előállításához. A szövetkezet egyes tábláin ko­rábban hektáronként 2—3 — átlagosan 1300 forintba ke­rülő — ekevasat kellett cse­rélni. Most az ekevasakat speciális acélból gyártják, és minimális formai változta­tással fordíthatóvá alakítot­ták. így, ha tönkrement az ekevas egyik oldala, a le­mezt néhány csavarral rövid idő alatt megfordíthatják és a másik felét fogják mun­kára. (MTI) A tenyésztés lehetőségeiről Háromszázmillió forintos beruházással fejlesztik a hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyárat; a jelentős összeget öt gyáregysége kö­zül a legnagyobb dollár-ex­portot eredményező szani- tergyárra és az edénygyárra fordítják. Az előbbire, vagyis az egészségügyi, fürdőszobai be­rendezéseket készítő gyárra 220 milliót költenek. Ebből a mosdókagylókat, WC- kagylókat gyártó futószalag helyett az egyéni felelősség­nek túgabb teret nyújtó ön­tőpadokat szerelnek fel. Egy- egy ilyen — különféle mo­dern szerszámmal, munka­eszközzel ellátott — pádon 38 kagyló teljes öntési fo­lyamatát egy dolgozó végzi el, az előkészítéstől az önté­sen át a tisztításig. Ez jó­val kvalifikáltabb tevékeny­séget igényel, mint a futó­szalag mellett dolgozónak jutó egy-egy részművelet; ugyanakkor kiküszöbölik a munka fárasztó egyhangúsá­gát. Az öntőpadoknál kor­szerű anyagmozgató és egyéb segédeszközök állnak a munkás rendelkezésére, így kisebb létszámmal is a ko­rábbival azonos mennyiségű árut állítanak elő. A dolgo­zók minden munkadarabért felelősséget vállalnak, kéz­jegyük alapján utólag ellen­őrizhető, hogy melyik tár­gyat ki készítette. A na­gyobb termelékenység és a minőségjavulás eredménye: az évi dollár-exportot a je­lenlegi 200-ról 300 millió fo­rintra növelik. Az edénygyárra fordított 80 millió forintos fejlesztés­sel — a magastüzű dekor- égetés, a mázolás tökéletesí­tésével — ugyancsak jobban exportálható terméket kí­vánnak előállítani; az üzem konvertibilis elszámolású piacokra irányuló exportját 50 százalékkal emelik. (MTI) Van egy brigád a Borso­di Vegyi Kombinátban, amely negyedszázados fenn­állásához méltóan valameny- nyi vállalati elismerést ma­gáénak mondhat. A múlt évi eredményeknek köszönhető­en a közelmúltban harmad­szor vették át — sorozat­ban — a Vállalat Kiváló Brigádja elismerést. A bri­gádmozgalom válságos idő­szakában miként lehet „mes­terhármast” produkálni egy komoly fizikai munkát vég­ző közösségben? A karban­tartó I. üzem „Úttörő” szo­cialista brigádjának jól be­vált, egyszerű receptje van erre. Először is kell egy tettre kész vezető, aki magával tudja ragadni az embereket. Ilyet találtak Molnár István személyében. Ezek után ősz­Arborétum-építők kerestetnek Háromszázmilliós íeilesztés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom