Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-21 / 68. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. március 21., szombat Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) egymillió lakost érintenek. Kevés az egyezségkötéssel befejeződő ügy, így az esetek jó részében a bíróság ítélettel dönt. Foglalkozott a beszámoló — egyebek között — az egyéni és közösségi érdekek egyeztetésének bírói kérdésével, a különféle személyiségvédelmi, a tulajdoni — köztük az örökösödési és a közös tulajdon megszüntetésére irányuló — perek tapasztalataival. A gazdálkodó szervezetek közötti jogvitákat eldöntő gazdasági bíráskodásról szólva a Legfelsőbb Bíróság elnöke elmondta, hogy az ítélkezési gyakorlat — a jogszabályok törvényes alkalmazása során — következetesen érvényesít bizonyos alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai célokat. így megkönnyíti a szerződéskötést a gazdálkodó szervezetek számára, ezzel erősíti a szerződések gazdaságszervező szerepét; a szerződésszegés — külön is a minőségi követelmények megsértése — esetén szigorúan alkalmazza a jogkövetkezményeket; különös figyelmet fordít a fogyasztók, felhasználók, a megrendelők védelmére. A gazdasági perek száma az elmúlt években bizonyos emelkedést mutat — a korábbihoz képest 20 százalékkal — és évi 16 ezer körül mozog. Külön kitért az elnök arra, hogy legnagyobb arányban az úgynevezett lakásszavatossági perek száma emelkedett. Ez — mint mondotta — nem pozitív jelenség. Arra is utal, hogy a lakások árának emelkedésével nem tartott lépést azok minősége. Jelzi azonban azt is: a lakásépítéseket végző vállalatok — különösen Budapesten — nem tesznek eleget annak a kötelezettségüknek, hogy időben kijavítsák a hibákat, ha hibásan teljesítettek. . Elmondta, hogy tisztességtelen gazdasági tevékenység miatt, a törvényi rendelkezések szerint, az erre feljogosított szervek indítványára gazdasági bírság is kiszabható. Az ilyen ügyek száma 1986-han a Legfelsőbb Bíróság előtt 28 volt. Egyes ügyekben több millió forint bírságot szabtak ki. — A munkaügyi ítélkezés elvi irányítása körében — folytatta dr. Szilbereky Jenő — következetes törekvésünk volt a hatékony munka biztosítása. — Nem szeretném, ha a beszámolót hallva valakiben az a kérdés merülne fel: vajon a bíróság tévedhetetlen? A feltételezett kérdésre mégis azt válaszolom, hogy az államhatalmi szervek között a bíróságot sajátos alkotmányos helyzete, függetlensége, törvénybe foglalt szervezeti és működési elvei, a bíróság eljárásában a törvényesség jogi biztosítékai, a bírósági jogorvoslatok kiépített rendszere a legalkalmasabbá teszik az igazságszolgáltatási feladat hatékony ellátására, a valóságnak megfelelő tények, az igazság feltáráséra és a helyes értékítéletet kifejező igazságosság érvényesítésére. Tudni kell, hogy az elsőfokú ítéletek ellen az érdekelteknek csak a 20—25 százaléka fellebbezett, 75— 80 százaléka elfogadta a döntést. A legfőbb ügyészhez és a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez érkezett törvényességi óvás iránti kérelmek száma a két évben nem emelkedett, és a befejezett ügyek 10 százaléka körül mozgott. Dr. Szilbereky Jenő kérte, hogy beszámolóját az Országgyűlés .fogadja el. Ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját. — Az ügyészi szervezet tevékenységéről, az ügyészség tapasztalatairól, a törvényesség érvényesüléséről, arról, hogy az ügyészek miként működtek közre az alkotmányos elvek megvalósításában, a közrend és köz- biztonság fenntartásában, a Tisztelt Országgyűlésnek legutóbb 1983-ban számoltam be — kezdte beszédét dr. Szíjártó Károly, majd elmondta: — Azóta az ügyészi munkát is meghatározó gazdasági, társadalmi viszonyainkban jelentős változások következtek be. Előrehaladást értünk el a gazdaságirányítás továbbfejlesztése, gazdaságunk szerkezetének átalakítása terén, bár még sok a tennivalónk. Növekedett a vállalatok önállósága. Oj tartalmat kapott a gazdálkodó szervek felügyelete. Az elmúlt években a tanács- rendszer is módosult. Közelebb jutottunk a kétfokú igazgatás teljes körű bevezetéséhez. A pozitív irányú gazdasági, társadalmi változások, a demokratizmus kiteljesedése mellett azonban — az utóbbi egy-két évben — szaporodtak a társadalomtól idegen vonások is. A negatív tendenciák és a nem- kívánatos jelenségek felszámolásának alapvető feltétele az azokat létrehozó okok megszüntetése. Erre tudatosan törekedni — társadalmi előrehaladásunk érdekében minden szervnek és minden becsületes állampolgárnak kötelessége. Ügyészi munkánk során különös jelentősége volt annak, hogy a társadalmi viszonyok gyors változása következtében az élet szinte minden területén gyakran változtak a jogszabályok. A jogszabályváltozások leginkább a gazdaság- politikai célok megvalósítását szolgálták. Ebben a helyzetben az ügyészi tevékenység súlypontjába is a gazdálkodás törvényességének fokozottabb segítése került. Közreműködésünk célja az volt, hogy erősödjenek a szerződéses kapcsolatok, érvényesüljenek a tisztességes gazdálkodás elvei, szilárduljon a munkafegyelem, megfelelően védjék és gyarapítsák a társadalmi tulajdont, és ne szenvedjenek sérelmet a dolgozóknak a munkaviszonnyal kapcsolatos jogai, ugyanakkor a munkáltató is követelje meg a fegyelem megtartását. A továbbiakban a bűnözés alakulásával foglalkozott: — A bűnözést az jellemzi — mondotta dr. Szíjártó Károly —, hogy az 1980-as évek elejétől nagyságrendje, szerkezete kedvezőtlenül változott. Egyre gyorsabb ütemű növekedésének tendenciája vált uralkodóvá. Az évről évre tapasztalt emelkedés hátrányosan érinti a közbiztonságot. Egyes bűn- cselekmények, mint például a betöréses lopások szaporodása és egy részének felde- rítetlensége ma már gondokat okoz. Bűnözési helyzetünk ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban és az európai országok nagy többségéhez viszonyítva is kedvező. Az ismertté vált bűncselekmények száma és a népességhez mért gyakorisága a korábbiaknál magasabb. 1986-ban több, mint 182 ezer közvádas bűncselekményre derült fény, így 10 000 lakosra közel 172 bűn- cselekmény jutott. 1985. évhez viszonyítva 10,3 százalékkal növekedett a bűncselekmények száma. Az ismertté vált bűnelkövetők száma 1986-ban meghaladta a 93 ezret, így 10 000 lakosra 87 elkövető jut. Egyre több a büntetett előéle- tűek és a visszaesők száma is. A bűncselekményt elkövetők között gyakran találkozunk fiatalkorúakkal. Arányuk 11 százalék. A büntetőjogilag felelősségre nem vonható 14 éven aluli gyermekkorú elkövetők száma is növekszik, ma már 4 ezer. A bűnözés összetételében a vagyon elleni bűncselekmények aránya évek óta 60 százalék körül van. Ezen belül a többség a személyek javait károsítja, de magasa társadalmi tulajdon elleni szándékos és gondatlan bűn- cselekmények száma is. Növekedett a bűncselekményekkel okozott károk összege is. A bűnözés második legnagyobb csoportját a közlekedési bűncselekmények teszik ki. Számuk meghaladja a 20 ezret. Többségük (73 százalék) ittas járművezetés. Az ittasan vezetőkön kívül viszonylag sokan követnek el alkohol hatása alatt vagy éppen iszákos életmódjuk következtében más bűncselekményeket is. A továbbiakban így folytatta a szónak: — Ügyészi munkánk minden területén arra törekedtünk, hogy az alkotmányban foglalt elvek és a jogszabályok törvényes végrehajtását segítsük, sajátos eszközeinkkel támogassuk a központi állami akarat és a társadalompolitikai célkitűzések megvalósítását. Feladatunknak tartottuk az állampolgárok törvényes jogainak és jogos érdekeinek a védelmét is. Tapasztalataink alapján azt is megállapíthatjuk, hogy hazánkban a törvényesség megfelelően érvényesül. Erre utal többek között, hogy törvénysértő, vagy megalapozatlan bírói ítélet viszonylag kis számban fordul elő. Ez okból 1986-ban összesen 463 törvényességi óvást nyújtottam be a Legfelsőbb Bírósághoz. Harminchat százaléka büntetőjogi tárgyú, míg 64 százaléka a polgári, munkajo- ' gi és szövetkezeti jogviszonyokhoz kapcsolódott. A törvényességi óvásaim 96—97 százalékával a Legfelsőbb Bíróság egyetértett. A hatósági ügyintézés törvényessége javulásának tendenciáját támasztja alá az a tény is, hogy az ügyészséghez érkező törvényességi kérelmek, közérdekű bejelentések és panaszok 1986-ban 9,1 százalékkal csökkentek, számuk összesen 4726 volt. A büntetőeljárások során a differenciált felelősségre vonás biztosítására kiemelt figyelmet fordítunk, arra törekszünk, hogy a kiszabott büntetések és intézkedések igazodjanak a cselekmény tárgyi súlyához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához. Indítványainkkal segítjük, hogy ,az egyéniesített felelősségre vonás alkalmával a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel és a társadalomra különösen veszélyes visszaesőkkel szemben a törvény fokozott szigora érvényesüljön. Támogatjuk, hogy példás büntetésben részesüljenek azok, akik munkakerülő, vagy alkoholista életmódjukból, harácsoló, vagy élős- di szemléletükből fakadóan követnek el bűncselekményeket. Hasonlóképpen járunk el az erőszakos, garázda jellegű, vagy a közélet tisztaságát veszélyeztető bűn- cselekmények elkövetőivel, továbbá azokkal szemben, akik csoportosan, illetve szervezetten követik el a bűn- cselekményeket. Hathatósan szorgalmazzuk, hogy a bűn- cselekménnyel szerzett vagyoni előnyt minden esetben és maradéktalanul elvonják, és az okozott kár megtérítése érdekében minden törvényes eszközt igénybe vegyenek. A jogalkalmazás egyéb területein az ügyészi közreműködést a legfontosabb kérdésekre összpontosítjuk. Segítjük hatékonyabbá tenni a gazdálkodás során a szerződések gazdaságszervező szerepét. Eszközeinkkel előmozdítjuk a jogtalan nyerészkedési törekvések érvényesülésének megakadályozását; a munkáltatók és munkavállalók jogainak és kötelezettségeinek érvényesítését. Változatlanul feladatunknak tartjuk az irányító, ellenőrző és felügyeleti szervek törvényességért való felelősségének fokozását. A törvénysértők felelősségre vonásának elvét személyre és beosztásra tekintet nélkül igyekszünk érvényesíteni. Nagy gondot fordítunk az állampolgári jogok és kötelezettségek együttes érvényesítésére. Beszámolója befejező részében a legfőbb ügyész arról szólt, •hogy az elmúlt években is törekedtek az ügyészi tevékenység és a szervezet korszerűsítésére, hatékonyabb működési feltételmeinek kialakítására, egyebek között a létszámhelyzet javítására is. Továbbra is erősíteni szükséges az ügyészi pálya —alkotmányos szerepének megfelelő — társadalmi tekintélyét, vonzását — hangsúlyozta. — Jelenthetem a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy a nehéz körülmények ellenére is az ügyészek hivatástudatára építve a Magyar Népköztársaság ügyészi szervezete, lehetőségein belül a jövőben is eredményes munkavégzésre törekszik — mondotta végezetül dr. Szíjártó Károly, és kérte az Országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. A legfőbb ügyész beszámolójával kapcsolatos észrevételekre dr. Szíjártó Károly válaszolt. Hangsúlyozta: a képviselők árnyaltan megfogalmazott, kritikai elemeket is tartalmazó javaslatait a Legfőbb Ügyészség feldolgozza, s további munkájában hasznosítja. Az ügyészi munkában — a törvényhozó testület észrevételeivel összhangban — a jövőben még nagyobb figyelmet fordítanak az erőszakos és garázda bűncselekmények visszaszorítására; az elkövetőkkel szemben érvényesítik a törvény szigorát. Igen fontos kérdés — s ezzel több képviselő is foglalkozott hozzászólásában — a fiatalkorúak bűnözésének alakulása. Széles társadalmi összefogással meg kell akadályozni, hogy egyes fiatalok már gyermekkorukban az alkohol, illetve a kábítószer rabjaivá váljanak, máj d a bűnözés útjára lépjenek. A megelőző munkából egyaránt részt kell vállalniuk a szülőknek, a nevelőknek és a különféle társadalmi szervezeteknek. A legfőbb ügyész szólt a társadalmi tulajdon fokozottabb védelméről is, s ezzel összefüggésben — a képviselők észrevételei alapján — a vállalatok, a gazdasági szervezetek felelősségét hangsúlyozta. Dr. Szíjártó Károly végezetül köszönetét fejezte ki az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tagjainak, akik értékes munkájukkal hozzájárultak az ügyészi tapasztalatok közkinccsé válásához, illetve az állampolgárok önkéntes jogkövetésének elősegítéséhez. Az Országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját, s a képviselők kérdéseire adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. * Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. (MTI) Az Országgyűlés szünetében Választék a választáshoz! BÜTORKIALLÍTAS és -UÄSÄR a bükkábrányi művelődési házban, 1987. március 2G-tól 28-ig. Nyitva: 9-től 16.30 óráig HAZAI ÉS IMPORT BÚTOROK SZÉLES VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJA TISZTELT VÁSÁRLÓIT ÁFÉSZ, Mezőkövesd BÚTORKER, Miskolc ♦ egyes termékek engedménnyel ♦ tombola ♦ 20 000 Ft vásárlása esetén 30 km-es körzetben 50 százalék szállítási kedvezmény Az első szünetben a Parlament folyosóján találkoztunk Balogh Andrással, akio 22. számú választókörzet országgyűlési képviselője, ösz- szesen tizenkét település (a Taktaküz és Tokaj-Hegyalja területén levők) érdekeit képr-.i» -" ä szóló törvényjavaslat - nagyon is foglalkoztatja választókörzetének lakóit Éppen ezért kértük meg, hogy mondja el véleményét:- Azt hiszem, az eddig érvényben levő földtörvényhez képest sokkal jobb lesz a mostani. Ugyanis áttekinthetőbb és egyszerűbb, közérthetőbb fesz mindenki szómá- ta.- Az új földtörvény alap- elve az, hogy a föld nemzőti kincsünk. Ezért - mint azt dr. Márkája Imre, igazságügyminiszter is hangsúlyozta expozéjában - fokozott jelentősége van annak, hogy föld- vagyonunkkal ésszerűen gazdálkodjunk. Ezzel hogy vannak választókörzetében?- Természetesen érinti ez a dolog Tokaj-Hegyalját és a ToktakÖzt is. Sajnos Tokaj környékén is elég sok a parlagte- tület, sokan nem művelik meg- íelelöen a szőlőt. így nagyon lantosnak tartom azt a részét a törvényjavaslatnak, amelyik lehetőséget ad arra, nagy oki nem műveli a földet, attól el lehet majd venni,- jelenleg ~ mint országgyűlési képviselő - milyen üggyel foglalkozik?- A taktaharkányi vasúti felüljáróval, aminek megvalósításához keressük a meg- oldást.- Hogyan látja: nehéz vagy könnyű dolog mönop- ióg képviselőnek lenni?- Nagyon nehéz. A legnehezebb része óz, amikor a helyt érdekeket kell szinkronba hozni országos érdekekkel. 1« tartottunk a beszélgetésben, amikor megszólalt a szünet végét jelentő csengő. Az ülés folytatódott, Balogh András is elfoglalta az ülésteremben a helyét, s figyelje a miniszteri expozét követő felszólalókat. {mészáros) Az Országgyűlés második napja
