Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-20 / 67. szám
1987. március 20., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Vissza a klasszikus vendéglátáshoz! Meddig működhetnek? Kecsmák, presszók, éttermek Egy októberben kiadott rendelet, illetve jogszabály rögzíti a vendéglátóipari egységek üzletkörét és osztályba sorolásának feltételeit. Ez a jogszabály alapot adhat ahhoz, hogy a tekintélyét vesztett vendéglátás megújulhasson. — Messzire kerültünk a klasszikus értelemben vett vendéglátástól. A közelmúltban mintegy 150—160 magánszemély részére adtunk ki működési engedélyt. De ez sem teremtette meg a várt verseny-helyzetet, közülük alig tizenöt egység forgalmaz ételt is. A vendéglátás nagy része leegyszerűsödött az italmérés tevékenységére — mondta dr. Makai Tibor, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. — Elsősorban a vendéglátás a hibás abban, hogy a szolgáltatások minősége, az árak elrugaszkodtak egy-egy adott vendéglátóhely osztályba sorolásától. Ez év szeptember végéig kell a kiadott működési engedélyek cseréjét végrehajtanunk. Azok ellen, akik nem tesznek eleget a kulturált vendéglátás szabályainak, üzletük nem felel meg osztályba sorolásuk feltételeinek, nem a kiadott üzletköri engedélyükhöz igazodva működnek; fel fogunk lépni. — Pontosan mit jelent mindez? Egy negyedosztályú egységnek lehet-e akkora esélye ; a „fennmaradásra”, mintapéldául egy első osztályúnak? — Hogy egy vendéglátó- hely bányád osztályú, az arra vonatkozik, hogy milyen a berendezése, milyen az ott dolgozóik szakképesítése, milyen árformát alakíthat ki. Bár az ital szabadáras — de semmiképpen nem azt jelenti, hogy egy negyedosztályú helyen nem kell tisztaságnak lenni, ott a féldeci lehet egy kicsivel kevesebb, és a hűtött italt langyosan is fel lehet szolgálni. Mindenütt, függetlenül az osztályba sorolástól — biztosítani kell az üzletkörnek megfelelő áruválasztékot. A szabályokat sehol sem szabad megsérteni, ez tér-, mészetes. — Az alkoholizmus visz- szaszorításának országos programja, a megyei bűnmegelőzési tanács javaslatai mennyiben irányadóak a szakigazgatási szervek számára? — Egyetlen vendéglátóhely ellen sincs kifogásunk, amennyiben azt a tevékenységet folytatja, amire a működési engedélye szól, és nem követ el szabálysértést. Számunkra ez a legfontosabb. De mindent megteszünk azért, hogy a pusztán ital- mérésre „specializálódott” helyek számát csökkentsük. Ha valaki arra kapott jogosítványt, hogy a frissen sütött lángosa mellé adhasson sört, bort, vagy röviditalt, akkor nem engedhetjük meg, hogy a boltból eltűnt lángos helyett csak szeszes italt kapjon a vendég. — Ez az ellenőrzés csak a presszókra, kocsmákra és éttermekre vonatkozik? — Nem. Éppen úgy ellenőrizzük a szállodákat és a szállásokat is. Az ellenőrzöttek 27 százalékát teszi ki a magánszektor. — Egyforma szigorral bírálják-e el az állami és a magánszektor tevékenységét? — Milyen alapon tennénk ilyen megkülönböztetést? Bár az állami vendéglátósok néha panaszkodnak, hogy velük egy kicsit szigorúbbak vagyunk. El kell még mondanom, hogy több mint húsz vendéglátóhely — megelőzve minket — felmérte, hogy képes-e nyújtani mindazt, amit elvárunk, és magától visszaadta az engedélyét. Ezek 70 százaléka állami egység volt. — Ha valahol az engedély visszavonására lesz szükség, az hogyan történik? — Ha az ellenőrzéskor valamit kifogásolunk, arról értesítést kap az üzlet, vagy a tulajdonos’ határozat formájában, vagy beírjuk a tapasztaltakat az ellenőrző könyvébe — ami minden egységnél megtalálható. Ha a kifogásolt dolgokat nem javítja ki, akkor az engedélyt visszavonjuk. Ez lehet részleges is: például vagy általában a szeszes italokra, vagy csak a röviditalokra is vonatkozhat. A működési vagy az italmérési engedély megvonását természetesen indokolnia kell a szakigazgatási szervnek. I. Nagy Gabriella Ellátás, kereskedelem (Folytatás az 1. oldalról) amelyeket a szocialista kereskedelem eddig eltelt időszakában nem szoktak meg. Az árváltozásokat nem lehet követni. Az állami, szövetkezeti szervek, magánkereskedők, polgárjogi társaságok, gazdasági munkaközösségek egyidejű létezése zavart okoz az eligazodásban. Gyakori a vevő és az eladó 'közötti konfliktus. Ezeket hatósági úton csak részben lehet rendezni. A vásárlási körülményekben javulásról nem lehet beszélni. Megyénk kereskedelmi hálózatának területe az elmúlt év végén 597 ezer négyzetméter volt, ezzel az országos átlag alapján kialakított sorrend alsó harmadában helyezkedünk el. Meghatározó szerepe van a nyitva tartási időnek is. Erre a munkaidőalap-védelem érdekében nagy gondot kell fordítani. A vizsgálat szerint 1931 üzletből az áruházak 100, az ABC-k 98, az élelmiszer szakboltok 79, az iparcikk szaküzletek 51, a ruházati boltok 42, a Tüzép- telepek 13 százaléka tartott nyitva, a hét mind a hat napján. A kereskedelmi munka színvonalát nagyban befolyásolja az is, hogy milyep a szakképzettek aránya a foglalkoztatottak között. A szerződéses üzletekben dolgozó eladókról nincs információ e tekintetben. Itt az érdek az, hogy családtag dolgozzon, mert kevesebb a bére, vagy szakképzetlent foglalkoztasson a tulajdonos, mert így olcsóbb. A vitában elhangzott egyebek között, hogy mindany- nyian a kereskedelemhez értőknek valljuk magunkat, hiszen mindennap vásárolunk. Valóban meghatározója a közhangulatnak, hogy mit, mennyiért, milyen minőségben, milyen körülmények között vehetünk meg? Nem sajnálja senki a jövedelmet a magánkereskedőktől, ha tisztességesen kereskednek. A tapasztalat azonban az, hogy a hagyományosan működő boltokban jóval kevesebb a vásárlók megkárosítása, mint a szerződésesekben. A kistelepüléseket az elmúlt évben 20 millió forinttal támogatta a megyei tanács. Ez 19 egységet érintett. Ebben az évben további 10 millió forintot áldoznak a kulturáltabb vásárlási körülmények megteremtésére. (obe) iMagas elismerésben részesült a BM Határőrség Miskolci Kerületpanancsnoksága. Tegnap Varga István ezredes, országos paramcsnokhe- lyettes adta át az Élenjáró Magasabb Egység címet jelképező zászlót Nyirkos László ezredes, kerületpanancsndk- naík, míg Garami György, a KiISZ-bizottság titkára a Kiváló Kil&Z-szervezet zászlót és oklevelet vehette át. A miskolci határőrkerület (háromszor egymás után érdemelte ki ezt a kitüntetést. Tavaly mind az össz- belügyi, a határőrizeti, aha- itárforgalom-ellenőrzési, mind pedig a határ rendfen ntartás i feladatokat eredményesen oldották meg. Borsod közúti és vasúti határállomásain az elmúlt évben csaknem há- romrríillió utas és háromnegyedmillió gépjármű okmányait ellenőrizték határőreink, a forgalom majd’ nyolc százalékkal volt magasabb az előző évinél. A tegnapi ünnepi állománygyűlésen szó volt arról is, hogy a határőrizeti szerveik hibájából a határátkelőkön senkinek sem kellett tíz percnél többet várakoznia. A határőrség — mint mindig — ezúttal is jelentékeny segítséget kapott munkája végzésekor a Vám- és Pénzügyőrségtől, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság határőrizeti szerveitől, illetve a határ menti lakosságtól. Bár a tegnap átadott elismerés a határőröknek szólt, de a dicséretből jutott a segítőknek is. Módosították a tanács pénzügyi szabályzatát Újabb kedvezmények az építkezéshez, ' / ''N ' 1 v' ° a lakásvásárláshoz A hetedik ötéves tervidőszakban, a korábbiakhoz viszonyítva kevesebb állami lakás épül Miskolcon. Különösen keveset — mindössze 188-at — adnalk át az 1987- es esztendőiben. Ugyanakkor, a nyilvántartott tanácsi bérlakásra benyújtott igényék száma rendkívül magas. A megyeszékhelyen megépülő és megüresedő otthonok figyelembevételével —, amely az idén nem éri el a négyszázat — könnyűszerrel megállapítható, hogy a jogos igényléseknek csupán szerény hányada elégíthető ki. A feszítő lakásgondok enyhítésére szolgál a Miskolc Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának határozata, amely a pénzügyi szabályzat módosítására vonatkozik. Célja, hogy az anyagi támogatás körének kiszélesítésével ösztönözzék — és egyben nagyobb lehetőséget adjanak — az alacsony jövedelműéknek a magánerős lakásépítés, — -vásárlás — vállalását. Miskolcon a tanácsi bérlakást igénylőknek, több minit a felénél nem haladja meg a kétezer forintot az egy családtagra jutó havi jövedelem. További tizenhét százaléknál pedig kétezerötszáz forint alatt van. Elsősorban az említettek érdekében született a döntés, amelyről dr. Tisza Tiborral, a Miskolc Városi Tanács V. B. igazgatási osztályának vezetőjével beszélgettünk. — A támogatási rendszer módosításánál természetesen ügyeltünk az előző esztendők tapasztalatainak hasznosítására. Szembetűnő volt, hogy két év alatt felére csökkent, az úgynevezett támogatási célként meghirdetett lakásépítés. Az okokat vizsgálva állapodtunk meg abban, hogy bővíteni kell a támogatási célok körét és a kedvezményben részesíthetők táborát. A korábbiakhoz hasonlóan a tanács segítséget ad telekvásárláshoz, a lakásépítéshez, a tetőtér-beépítéshez, az emelet-ráépítéshez. Az idén kiegészítjük a szabad- forgalomban levő lakások megvételének támogatásával a kört. Amennyiben a megvásárolandó lakás nagysága nem haladja meg a jogos igény mértékét, százezer forint vissza nem fizetendő összeget és százezer forintos visszatérítendő kölcsönt adunk. A támogatás azonban nem haladhatja meg a vételár teljes összegének a hetven százalékát. — Mi értendő jogos mértéken? — Két személynél kétszobás, három személynél két és fél szobás, négy személynél háromszobás, és öt személynél három és fél szobás otthonok illetik jog szerint az igénylőket. Nem adunk támogatást azoknak, akik bár megfelelnek az alapvető feltételeknek, de lakásigényük felső határát meghaladó otthont akarnak építeni vagy vásárolni. — Kikre terjed ki a ikedvezmény és melyek az említett alapvető feltételek? — Azok a családok pályázhatnak, amelyekben az egy tagra jutó jövedelem inem haladja meg a háromezernyolcszáz forintot, és ami a legfontosabb, igényüket a lakásügyi hatóságok 1986. december 31-e előtt vették nyilvántartásiba. Felméréseink szerint négyezer család felel meg a feltételéknek. — Milyen formája és mértéke ivan a kedvezménynek? — Formája a vissza nem térítendő támogatás, illetőleg a visszafizetendő kölcsön. Lakásépítésnél az alapösszeg százötvenezer forintos vissza nem térítendő támogatás, százezer’ forintos visszafizetendő kölcsön, és a meglevő gyermekenként ötvenezer, de maximum százötvenezer forintos vissza nem térítendő támogatás. Újdonság, hogy az elbírálásnál figyelembe vesszük a fiatal házasok vállalt gyermekeit is. — Hogyan változik az ösz- szeg a telkek vásárlásánál? — Miskolcon, ha állami telket vesz az igénylő, akkor a tartós használatbavételi díjnak az ötven százalékát, -az agglomerációban a hetven százalékát kapja meg. Ha magánforgalomban levő telket vásárol, akkor Miskolcon az értéknek az ütvén százaléka, de maximum százezer forint, az agglomerációban az értéknek a hetven százaléka, de maximum százhúszezer forint adható, vissza nem térítendő címen. Pályázhat a telektulajdonos is, amennyiben a földhivatali tulajdoni bejegyzésétől számított hat hónapon belül jelentkezik. — Végül is mennyi pénzt szerezhetnek az építkezők ily módon? — Jó esetben közel egymillió forintot. A tanácstól háromszázötven-, vagy négy- százezer forintot, továbbá a telekár egy bizonyos részét. Ehhez jön még a vállalatoktól és az OTP-től igényelhető összeg, amely megközelítően azonos nagyságrendű. — Honnan szerezhetnek az érintettek a fentiekről tudomást? — Egyrészt a sajtó és a rádió tájékoztatásán keresztül. másrészt tőlünk, a városi tanács igazgatási osztályán. És erre hivatott az ügyfélszolgálati iroda is. Egyébként azoknak az állampolgároknak, akik nyilvántartásainkban szerepelnek és megfelelnek a feltételeknek, eljuttatjuk részletes tájékoztató füzetünket. Monos Márta Határőrök kitüntetése
