Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-20 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 67. sióm Ara: 1,80 Ft Tűntek, 1987. március 20. ink, !ZI zárra (4. oldal) Gustáv Husák beszéde a CSKP KB ülésén Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka A párt és a kormány vezetői a parlamenti ülésteremben Csütörtökön 10 órakor, a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülés­szaka. Az ülésteremben he­lyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Ká­dár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitká­ra és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A törvényhozó testület megemlékezett az el­hunyt Brutyó János képvi­selőről, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi El­lenőrző Bizottságának nyu­galmazott elnökéről, vala­mint az elhunyt Gorjanc Ig­nác képviselőről, a Jászbe­rényi Hűtőgépgyár vezér- igazgatójáról. Az Országgyűlés egyper­ces felállással adózott em­léküknek. Ezt követően az elnök be­jelentette, hogy az Országos Választási Elnökség javasla­tot nyújtott be az elhalálo­zás folytán, valamint bírói ítélet alapján megüresedett képviselői helyek betöltésé­re. A javaslatot Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ol­vasta fel: „Elhalálozás miatt nincs képviselője a Nógrád megyei 2. sz., valamint a Szolnok megyei 15. sz. országgyűlési választókerületnek. Ugyan­csak képviselő nélkül ma­radt a Hajdú-Bihar megyei 5. sz. országgyűlési választó- kerület is; az itt megválasz­tott dr. Tamás János kép­viselőt a Legfelsőbb Bíróság — bűncselekmény miatt — jogerősen szabadságvesztés­re ítélte és a közügyek gya­korlásától eltiltotta. Ennek alapján, illetve a választási törvény rendelkezése értel­mében dr. Tamás János kép­viselő megbízatása megszűnt. Az országos választás idején az említett választókerüle­tekben pótképviselőt is vá­lasztottak. A Nógrád megyei 2. sz. választókerületben dr. Szilágyi Tibort, a Szolnok megyei 15. sz. választókerü­letben Kókai Rudolfot, a Hajdú«Bihar megyei 5. sz. választókerületben Fiák Lászlót. Az illetékes választási el­nökségek a képviselői man­dátumot igazoló megbízóle­velet az új képviselőknek kiadták.” Az Országgyűlés mindhá­rom képviselőt igazoltnak jelentette ki. Az Országgyűlés elnöke köszöntötte az új képviselő- társakat, majd üdvözölte az ülésen először részt vevő Berecz Frigyes miniszterel­nök-helyettest, Medgyessy Péter pénzügyminisztert és Ballai Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság — T á rs a da lm un lab a n a föl­dökre vonatkozó szabályozás­nak kiemelkedő jelentősége van — kezdte beszédét a miniszter. — Egész gazdasá­gi életünk szempontjából megthatárQzók azok a szabá­lyok, amelyek egyik legfon­tosabb termelési eszközünk­nek, a földnek a tulajdonát, használatát, hasznosítását, elnökét. A képviselők ez­után döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. A földről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása; 2. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész beszámolója együttes 'vitú ban; 3. Interpelláció és kérdé­sek. Ezután az elfogadott tárgysorozatnak megfelelő­en dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszter emelkedett szólásra. forgalmát és védelmét ren­dezik. A földértékéi kapcsola­tos rendelkezések alapvetően érintik az állampolgárokat is, hiszen jelentős szerepet játszanak lakás-, üdülési igé­nyeik és más szükségleteik kielégítésében. A föld nemzeti kincsünk! Hazánk viszonylag kis terü­letű ország, ezért fokozott jelentősége van annak, hogy föld'vagyonun'kkal, amelynek mennyisége — más anyagi javaktól eltérően — nem nö­velhető, ésszerűen gazdál­kodjunk. A föld a mezőgaz­dasági munka — a növény- termesztés. az állattenyész­tés — alapja, de felhaszná­lásával valósul meg a gyá­rak, a lakótelepek, az utak, a csatornák építése is. A me­zőgazdasági művelésre hasz­nált, mintegy 6 millió 500 ezer hektár föld mennyisé­gének és minőségének védel­me rendkívüli jelentőségű. Ezt a célt azonban össze kell hangolni az ipar, a telepü­lésfejlesztés, a vízgazdálko­dás, a közlekedés és a kör­nyezetvédelem hasonlóan fontos érdekeivel is. Földpolitikánk fő iránya — miként az elmúlt évtize­dek gyakorlata igazolta — bevált. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk ugyanakkor szá­mos területen a korábbi ren­delkezések módosítását, új jogszabályok megalkotását tette szükségessé. Ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy a föl­dekre vonatkozó szabályozás ma nagymértékben szétta­gol1., nehezen áttekinthető. A jelenlegi rendelkezések a tár­sadalmi-gazdasági élet új kö­vetelményéi, mindenekelőtt gazdaság irányítási rend sze­rünk korszerűsítése követ­keztében tartalmi szempont­ból is felülvizsgálatra szo­rulnak. Ezért indokolt, hogy napirendre tűzzük egy új, egységes és átfogó szabályo­zás kialakítását: a földről szóló törvény megalkotását. A j ogszabály- előkészítésről így számolt be a miniszter: — A feladat elvégzésére az érintett tárcák képviselőiből, valamint más elméleti és gyakorlati szakemberekből kodifilkáoiós bizottság ala­kult, amely elkészítette és szalkmai vitára bocsátotta a törvény téziseit. A vitákon (Folytatás a 2. oldalon) (MTI) — A Központi Bi­zottság decemberi tanácsko­zása óta eltelt időszakban a csehszlovák gazdasági mecha­nizmus átalakítása, ha úgy tetszik, a reformok álltak a figyelem középpontjában — hangsúlyozta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára szer­dán, a CSKP KB ülésén el­hangzott beszédében. A be­szédet szerdán, az éjszakai órákban hozták nyilvános­ságra Prágában. A főtitkár szerint a gaz­daságirányítási rendszer meg- ’ Itoztatása az államosítás legnagyobb beavatko- gazdasági életbe. Hu- .1 eszélt az átépítés elő­Kérdések kereszttüzében állt Matiz Gábor, a megyei tanács vb kereskedelmi osz­tályának vezetőhelyettese, a fogyasztók megyei tanácsá­nak tegnapi ülésén. Az írás­beli tájékoztató a vásárlási körülmények alakulásáról újabb, még megoldatlan gon­dokra mutatott rá. Miért zárhatják be a kereskedel­mi vállalatok a kistelepülé­seken, az egyébként is rosz- szul ellátott községekben a boltokat? Hogyan és ki aka­dályozhatja ezt meg? Biz­tosított-e a kereskedelem ipari háttere? Milyen a kap­csolat a termelő és a keres­kedő között? Miért nem enyhítik a zsúfoltságot ut­cai pavilonok kialakításá­val? Hány százaléka a szak­képzetlen a szerződéses üz­letekben dolgozóknak? Mi­ért tolódott el ilyen arány­talanul egyes városokban a fagylaltozók, italboltok, bu­tikosok javára az engedé­lyek kiadása? Borsod-Abaúj-Zemplén megye kiskereskedelmi áru­készítéséről, illetve megvaló­sításáról, s hangsúlyozta: még az idei év végéig el keli készíteni a konkrét intézke­dések dokumentumát. Husák kiemelte az intenzív politi­kai munka fontosságát, an­nak érdekében, hogy a dol­gozók az átalakítást a cseh­szlovák társadalmi és gazda­sági fejlődés távlati megol­dásaként fogadják el. Nemzetközi kérdésekről szólva, a CSKP KB főtitká­ra Csehszlovákia teljes tá­mogatásáról biztosította a szovjet békekezdeményezése­ket, köztük az európai kö­zép-hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó ja­vaslatot. forgalma az elmúlt évben 34,4 milliárd forint volt. Ke­vesebbet költöttünk ruhá­zatra, és többet tartós fo­gyasztási cikkekre, mint az előző években. Kilenc szá­zalékkal több húsféleséget hoztunk be más megyékből és ezzel nemcsak a válasz­ték bővült, hanem 2,5 kilo­grammal több húst fogyasz­tottunk fejenként. Elegendő mennyiség jutott kenyérből és tejből az asztalunkra, de zöldség és gyümölcs is több völt, a fokhagyma és a pet­rezselyemgyökér kivételével. Az alapellátást illetően az intézkedések általában a la­kossági érdekeket helyezik előtérbe, többségében viszont a vállalkozás gazdaságossá­ga játszik szerepet. A ruhá­zati kereskedelemben és a vendéglátásban ezért is volt forgalomvisszaesés. Megren­dült a fogyasztók bizalma a kereskedelemmel szemben, mert a vásárlókat nap mint nap olyan hatások érik, (Folytatás a 3. oldalon) Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitá- ciós és propaganda osztá­lyának vezetője tegnapi munkanapját megyénkben töltötte. Délelőtt Miskolcon a megyei pártszékházban találkozott Fejti Györggyel, a KB tagjával, a megyei pártbizottság első titkárá­val. Az itt folytatott esz­mecsere után dr. Kun Lászlónak, a megyei párt- bizottság titkárának kísé­retében Ózdra látogatott, ahol a városi pártbizott­ság első titkára, dr. Mol­nár László fogadta. A ta­lálkozón, melyen részt vet­tek a városi pártbizottság vezetői is, Lakatos Ernő tájékoztatót hallgatott meg Ózd és térsége társadalmi, politikai, gazdasági helyze­tének főbb jellemzőiről, az ideológiai élet, a politikai tudatformáló munka helyi tapasztalatairól. Délután Ózdon, a Liszt Ferenc Művelődési Köz­pont színháztermében a városi pártbizottság szerve­Lakatos Ernő látogatása megyénkben zésében elméleti konferen­ciát tartottak, amelyen a testület tagjai mellett részt vettek az alapszervezeti titkárok, propagandisták, a nagyobb gazdálkodó egysé­gek vezetői és a meghí­vott értelmiségi dolgozók is. Az aktívaértekezleten ideológiai életünk kérdései­ről, a politikai tudatformá­ló munka tapasztalatairól és feladatairól Lakatos Er­nő tartott nagy figyelem­mel kísért előadást és vá­laszolt a feltett kérdésekre. A Központi Bizottság osztályvezetője ezután az ÓKÜ-ben üzemlátogatáson vett részt, majd az esti órákban visszautazott a fő­városba. Lakatos Ernő előadását tartja A miniszter expozéja Ellátás, kereskedelem Ülést tartott a fogyasztók megyei tanácsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom