Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-19 / 66. szám

1987. március 19., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Megkérdeztük: Miért emelték a fiirdűjegyek árát? Harsányi utasok panasza Megnyílt a tapolcai bar­langfürdő, ahová szívesen járnak a pihenni és gyógyul­ni vágyók, elsősorban a nyugdíjasok. Keserű szájízzel tapasztaltuk, hogy jelentős összeggel emelkedett a belé­pők ára, legszembetűnőbben a nyugdijasjegyek, 114 szá­zalékkal. Ha már elkerülhe­tetlen volt az áremelés, leg­alább a kispénzű nyugdíja­sokra jobban gondolhattak volna mérsékeltebb árrende­zéssel — irja dr. Kovács lnv re nyugdíjas, Miskolcról. * A Miskolci Vízmüvek, Für­dők és Csatornázási Vállalat fürdöosztály-vezetőjétől, Dél­nek! Miklóstól érdeklődtünk az áremelkedés okáról: „Ja­nuártól minden miskolci für­A miskolci veterán vas­utasok klubja a közelmúlt­ban tartotta meg évkezdő taggyűlését. Ezen a talál­kozóit a tagok megálla­podtak a klubfoglalkozások idejéről és témáiról. Elő­adásokat terveznek az idős­korúak egészséges életmód­járól és egyéb orvosi kér­désekről, Miskolc színházi életéről, a természet- és környezetvédelemről. Neves előadókat hívnak meg. A négy éve sikeresen műkö­dő klub életében már ha­gyománynak számítanak a közös kirándulások. Május­ban Salgótarján, augusz­tusban Sátoraljaújhely és Sárospatak nevezetességei­Szeretem ezt a várost, bár nem vagyok született miskolci. Szeretem szépsé­geivel, építészeti hibáival együtt is, melyekkel talán évszázadokig kell együtt^ élnie a város lakóinak. Nagy hatással volt rám Kuzmányi Gusztáv Tér­iszony című cikke, melyből árad a város szeretete, fél­tése, és a zsúfoltság ellen szól. Bevallom, én pesszimista vagyok. Szemünk láttára csökken a Népkert és kör­nyékének szabad övezete, most éppen az épülő Tech­nika Háza miatt. Sokan tiltakoztak ez ellen, de eredménytelenül. A Prieszol utcai lakók parányi játszó­terükért „harcoltak”. Erre a területre kiadott építési engedély sok száz lakó és gyermek érdekét sértette. A játszótér — a tiltakozás ellenére — beépül. Az új szállodát a Tízes honvéd utca elhanyagolt terére akarják építeni. Ez ellen is többen szót emeltek. Az dobén felemeltük a belépő­jegyek árát. Városunkban az utóbbi öt évben nem történt árrendezés, s igy most az 50—70—117 százalékos (belé­pőjegytől függően) emelke­dés érzékenyebben érintette a látogatókat, elsősorban rendszeres fürdövendégeinket. Az összeget, a fürdőktől ka­pott információk, és saját kalkulációnk alapján állapí­tottuk meg. A befolyó pénz még így sem fedezi a vál­lalat kiadásait, fenntartási, üzemeltetési költségeit; csu­pán egynegyed részét veszte­ségeinek. A felnőtt és a nyugdíjas belépők között vé­leményem szerint megfelelő árkülönbözet van. Hat éven aluli gyermekek ingyen fü­rödhetnek, az egészségi okok­ból rászorulóknak az SZTK továbbra is jegyet biztosit. vei szeretnének jobban megismerkedni és elláto­gatni Végardó melegvizű strandjára. A klubtagok három nyugdíjas társukat bízták meg a szervezési feladatok ellátásával, az ügyes-bajos dolgok intézé­sével, amit örömmel és szívesen végeznek. Reméljük, hogy ebben az évben is élményt nyúj­tó közös együttlétek, gaz­dag programok, tartalmas időtöltések színesítik klub­közösségünk életét. Halas György klubtitkár Miskolc újság időnként hírt ad egy-egy terv megtárgyalá­sáról, amit az olvasó nem tud beilleszteni a város­képbe, így a jövő képét sem tudja elképzelni. Vizu­álisan nem látja azt, amit a tervező a rajzlapot és a makettet nézve. Jó lenne a lakókat jobban bevonni a város alakításába, s jó lenne ismerni, megtekinte­ni ezeket a terveket, ame­lyeken a jövő utcáit, há­zait, tereit tüntetik fel. Azt hiszem, egyetlen miskolci sem tudna gyermekének, unokájának olyan vázlatot, akár csak egy elnagyolt skiccet mutatni, és el­magyarázni, milyen volt és milyen lesz városunk; s hogy hol kapcsolódhat­nánk be, hol végezhetnénk társadalmi munkát szépü­léséért. Már csak azért is, hogy a fiatalok együtt éljenek városukkal, vele együtt fejlődjenek, a ma­gukénak érezzék. Egy miskolci lakos Utazási körülményeinket szeretném szóvá tenni an­nak érdekében, hogy az utasok — dolgozók és di­ákok — időben eljussanak munkahelyeikre, iskolá­ikba. A Harsányba közle­kedő autóbuszok már hu­zamosabb ideje késnek, el­sősorban a 6 óra 45 perc­kor induló járatok, s elő­fordul az is, hogy kima­radnak. A munkáltató bér­let-hozzájárulást fizet dol­gozóinak, így jogos elvárás részükről a pontos munka­kezdés. Véleményünk sze­rint célszerű lenne módosí­tani egyes járatok indulá­si idejét: 10 perccel ko­rábban indítani a jelenleg fi óra 10 perckor, illetve a fi óra 45 perckor induló autóbuszokat. Így, ha fi­gyelembe vesszük a 40 perces menetidőt, minden­ki időben eljutna utazási céljához. Korábban a Vo­lán illetékesei arról nyilat­koztak, hogy 122 tartalék autóbusszal rendelkezik a vállalat a kieső járatok pótlására. Mi azonban nem ezt tapasztaljuk. Bosszúságunkat csak fo­kozta a január 27-én leját­szódó esemény. A helyette­sítő járat 45 percet késett. A buszmegállóban fagyos- kodó utasok közül akik csak tehették, a közelben lakó ismerőseikhez kopog­tattak be, hogy egy ki­csit átmelegedjenek. Ami­kor végre megérkezett a busz, többen már nem ju­tottak el a megállóig, ezért menet közben állították le a járművet, a kalauznő és a buszvezető nem kis mél­tatlankodására, mérgelődé- sére. Közeledik a menetrend- változás, ami reméljük, kedvezőbb lesz számunkra a jelenleginél. Kiss András (és 11 aláírás) Harsány * Harsányi levélíróink pa­naszára dr. Kuttor István­Múrcius 11-én a déli órákban egy ritka látvány részese lehettem. A kisto- kaji erdő fölött egy gólya­párt láttam, amint déli irányból észak felé húztak. Ezen a napon mínusz 10 fokos hideg volt. Szívesen segítettem volna rajtuk meleg hellyel és ennivaló­tól, a Borsod Volán forgal­mi igazgatóhelyettesétől a következő választ kaptuk: A vizsgálat során meg­állapítottuk, hogy ebben az évben — a hóakadályok és a rendkívüli útviszonyok időszakát kivéve — a Har­sányba közlekedő járatok rendben közlekedtek. A kért indulási idők módosí­tására nincs lehetőség, mi­vél ezek az autóbuszok a községből egy előző já­ratot is végeznek. Koráb­bi indításukat: csak akkor tudnánk biztosítani, ha az első járatot is tíz perccel korábban indítanánk. Ez azonban a munkába járók többségének hátrányos len­ne. A menetrend össze­állításakor a Harsányi Köz­ségi Tanáccsal szoros kap­csolatot tartunk, falugyűlé­seken képviseltetjük válla­latunkat, módosítási javas­latról nincs tudomásunk. Nem szerepel ez a kérés a Miskolc Városi Tanács­nak adott 1987/1988. évi menetrendváltozással kap­csolatos jelentésükben sem. A község menetrendje a tanács és véleményünk szerint is megfelelően iga­zodik a lakosság munka­kezdéséhez. A levélben említett szám­adat a vállalati szintű tartalék autóbuszok számá­ra vonatkozik, s ebből a készletből üzemegysé­günk 12 darabbal rendel­kezik. Január 27-én járműmeg­hibásodás és a rossz üt­és időjárási viszonyok mi­att a Harsányból 6 óra 45 perckor induló autóbusz 30 perces késéssel közlekedett. Néhány utas a közbeeső megállókban, az úttesten átszaladva próbálta elérni a járművet, hogy azzal a végállomásig leutazzanak. Mindez további késéstoko­zott volna, és a végállo­másokon várakozók jogos zúgolódását. val, ha a környéken leta­nyáznak. Mire ámulatom­ból — a szokatlan látvány miatt — felocsúdtam, már tova is szálltak. Remélem, átvészelik a sajnos még azóta is tartó kemény hi­deget. Raczkó Péter erdész Miskolc-Szirma Vonzó programokat- terveznek Tenni is szeretnénk városunkért Gólyák a hidegben... A Fedagógusok Szakszervezete Ózd Körzeti Bizottsága a közelmúltban találkozót lendezett a város és környéke nyugdíjas pe­dagógusai részére a nemrég átadott öregek-fiatalok házában. Az iskolások műsoros köszöntője után Boda István az Ózdi Városi Tanács V. B. művelődési osztály vezetője ismertette az oktatási intézményekben folyó nevelő-oktató munkát. A tájé­koztató után vacsorával vendégelték meg a résztvevőket, majd levetítették a „Halálos tavasz" című régi magyar filmet. Kerékgyártó Mihály Ózd Küldjön egy érdekes fotót Szokatlan termések A képen „ölelkező” répát és egy 148 centiméteres zöld­séggyökeret tart kezében boldog gazdája. Beküldte: Deák Zsigmondné Tiszalúc Paradicsom Fotózta: Nagy Miklós Leninváros Levelekből - sorokban Nőnapi köszöntések Színvonalas nőnapi megem­lékezést tartottak Miskolcon, a Rácz Adám utcai idősek klub­jában. melyet a vezetőség és a klub férfi tagjai szerveztek. A rendezvényen a párt. a Ha­zafias Népfront, a nőtanács, és a Vöröskereszt képviselői is részt vettek. A klub egyik férfi tagja verssel, a 30. Sz. Általános Iskola tanulói ün­nepi műsorral kedveskedtek a megjelenteknek. A köszöntő után süteménnyel, üdítőkkel vendégelték meg az ünnepei­teket — irja Sallai Sándor Miskolcról. * Iskolánkban, a tokaji Zalka Máté Kereskedelmi Szakmun­kásképző Intézetben minden évben köszöntjük a lányokat. Így volt ez most is. Ünnep előtt bebarangoltuk a környe­ző begyeket és hatalmas bar­kacsokrokkal tértünk vissza. Üdvözlő kártyákat készítet­tünk. melyeket néhány barka­szál kíséretében — meglepe­tésként — leány osztálytársaink padjaira helyeztünk. Köszöntő feliratokkal virágokkal ked­veskedtünk tanárnőinknek is. Már hagyomány, hogy ezen a napon a fiúk terítenek és szolgálnak fel az asztaloknál. Nőnapi vetélkedőt is szervez­tünk. melynek feladványai hí­res nőkről szóltak. Bállal ért véget az ünnepsorozat, ahol stílszerűen hölgyválasz volt — írja Blaskó Mihály. Tokajból. A MÁV Miskolci Járműjavító Üzemének társadalmi és gazda­sági vezetése, valamint a férfi kollégák kedves ünnepség ke­retében köszöntötték a szeb­bik nem képviselőit. Az aktív nődolgozók mellett a nyugdí­jasokat és a gyesen levő kis­mamákat is meghívták. A mű­soros köszöntő után a mun­kában élenjáró nők kitüntetést vehettek át. Az idén három kiváló dolgozó, hat élenjáró dolgozó, egy szakma ifjú mestere és egy vezérigazgatói dicséret átadására volt lehe­tőség. Jelentős összeget fordí­tottak az egyéni jutalmazások­ra is. Az üzemi szakszervezet vendégül látta a megjelente­ket. ajándékkal. édességgel, virággal kedveskedtek a höl­gyeknek — irja Apró Lajos- né. Miskolcról. * Sajószentpéteren. a Petőfi Sándor Művelődési Házban tartotta meg nőnapi ünnepsé­gét a Bükkaljai Bányaüzem sajószentpéteri nyugdíjas alap­szervezete. A meghívott ven­dégek a sajószentpéteri 3-as Számú Általános Iskola iro­dalmi szakkörének műsorában gyönyörködhettek, amit a nagymamák meghatódva hall­gattak — írja Hankó Pál, Sa- jószentpéterről. Összeállította: Bodnár Ildikó Pedagógusok találkozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom