Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-14 / 62. szám

1987. március 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * SZÁMÍTÓGÉP üZ ISKOLÁBAN Fenyőfák Az előző számokban kö­zölt feladatok egyike az volt, hogy körvonalaival rajzol­junk fenyőfát. Leveleket kaptam, de közölhető meg­oldásokat sajnos nem. A le­velekben többen játékprog­ramokat kértek, de volt, aki a Videoton TV Computer (TVC)-ről szeretne többet tudni. A játékprogramok iránt érdeklődők számára a Mikrovilág című újságokat ajánlom. Mi esetleg csak ar­ra vállalkozhatunk, hogy öt­letet adunk egyszerűbb já­tékprogramok megírásához. A TVC-tulajdonosoknak megígérhetjük, hogy amint sikerül valahol a programo­kat nyomtatón kiíratni, meg­kezdjük ismertető soroza­tunkat. Az itt közölt megoldások tanítványaimtól származ­nak. Ök is csak a progra­mot adták le. A magyarázó szöveg megírása nehezebben megy, mint a program elké­szítése. Az első fenyőfa rög­zített. Mindig ugyanarra a helyre rajzolja a fát. A fe­lesleges vonalakat háttér­színnel rajzolt egyenesekkel törli. 10 REH -----PELLE GYÖRGY I.E----­2 0 RÉM FÖLDES FERENC GIMNRZIUH 30 GRRPHIC1,1 40 FOR R=10 TO 48 STEP 16 30 DRRW1<140/21+RTO160J 30+fl 60 DRRW1TO120,50+RTQ140;21+R 70 NEXT 80 FOR B»1 TO 18 90 DRRW0.130+B/47T0130+B/80 100 NEXT 110 DRHWl,140.92TO140,110 Itt már változtatható a fenyőfa helye a képernyőn. A szakaszok végpontjait a fenyőfa csúcsának koordiná­táiból számolja ki a prog­ram. Az eljárás egyébként ugyanaz, mint az előző prog­ramban. Háromszögekből épül fel a fenyőfa. 1« ÍNFŰT "C8UC8F0NTJH X,VIKI.VI 20 ORHPHICI, 1 38 F0RR*lT0348TErlB:B-I+3 18 18 KEN — reLLE OYOROY — 26 ran FÖLDES FERENC OINNHZIUH 38 INFUTT8UC8PONTJH X,Y";X1.Y1 «8 QRNPHIC1 > 1 38 F0RH-1T0348TEP18’ 6-6*3 68 DRHH1>Xl,Yl+flT0Xl+2S+B>Yl+38+fl 79 DEnMlTOXl-28-B,YH-38+HTOXl,Yl+H SB NEXT 98 F0RC-1T023 IBS DEHM8,Xl-13+C,Yl+l»TOXl-lJ*C,Yl+6e 118 NEXT 128 DRRH1 ,X1.Y1+67T0X1,Yl+98 A következő program a háromszögeket CIRCLE uta­sítással rajzolja. Az előző programhoz hasonlóan itt is egyre hosszabbak lesznek az ágak, ahogyan lefelé hala­dunk. A felesleges vonalakat úgy törli, hogy azokat hát­térszínnel rajzolt szakaszok­kal „felülírja”. 18 B8BFHIC2» 1; C*2B 28 FRIKT-IEFESSEHTU-WJ'OETKEV I* M R-R*3:B-B+C«fl 48 CIRCLE1,166.38+8,29+8..... 128 BS IF NC13 THEN 18 88 IFIB-”N"THEN 00BU1 I3S>ELSI OOSU1 188 PS 10X1,133,142,163.288,,D SS OETKEY HB’ORHFHIC 8 18 (ND IBS DRHHS,188,3IT0168,148 118 PMNTl.168,11 :D>1 128 RETURN 118 FDR L«I4S TO 1P4 148 DRRM, L > 46T0L, 148 IBS NEXT-RETURN Vegyük észre, hogy a fe­nyőfa tengelyesen szimmet­rikus. Szimmetria-tengely a fenyőfa törzse. Megrajzoljuk az egyik oldalát (30-as sor­tól a 60-asig) és azt tükröz­zük a tengelyre. Legegyszerűbben úgy tud­juk meg, hogy melyik pon­tot kell tükrözni, ha meg­vizsgálunk minden pontot, ahova csak a fenyőfa kerül­hetett. (80-as sortól a 110-es sorig.) 5 REM BRLLR ROBERT - F.F.G. 10 GRRPH1C2,1 20 INPUT"R CSÚCS HELYECX,Y)"iC,V 30 LOCRTEC,V:R*RND C1) 810 40 FORL-0TO6 30 RERDR,B:R«R+R+C:B=B+R+V 60 DRRW1 TOR, B:NEXT 70 DRRW1,C+l+R,V+90+RTOC,V+90+R 80 FORY-VTOV+90+R 90 F0RX"CT0C+33+R : LOCRTEX, V 100 IFRD0U2) = 1THENF«X-C 110 DRRW1,C-F,Y:NEXTX,Y 120 PRINT"BEFEKETITSEM( IZN>" 130 GETKEYDf 140 IFD$n"I"THENPRINT1,C,V+1 130 END 160 DRTR13,23,5,25, 30,45,7,45 170 DRTR33,70,1,70,1,90 Leegyszerűsödik a feladat, ha észrevesszük azt a szabá­lyosságot, amit a fenyőfa ágai mutatnak. Ebben segít­het a következő ábra: r Határozzuk meg a pontok koordinátáit a képernyő koordináta-rendszerében, ha PM—m; MR—a; QM=b és P(x;y). Az első „ág” pontjai: Q (x— b; y+m) R (x—a; y+m) A második „ág” pontjai: S(x—2-b; y+2-m) T (x—2-a; y+2-m) A következő pontokat úgy kapjuk meg, hogy S pontot m egységgel lefelé és b egy­séggel balra, T pontot m egységgel lefelé, a egységgel balra mozgatjuk. Általánosan: az i-edik ág pontjainak koordinátái (x— i-b; y+i-m) és (x—2-a; y+ i-m) A 130-as sortól kezdődő szubrutinban ezt a szabályt alkalmazzuk a fenyőfa ágai­nak kirajzolásánál. Az M, A, B változók értékeinek vélet­lenszerűen változtatásával fenyőfák alakját tehetjük változatosabbá. 18 REH-----FENYŐFA 2 8 ORHFMIC 2.1 IS WlB-8»fVr »-H/2 48 K-l86<Y«3»jHt 38 K*1'V-N:L«1 88 008U» UB'XT"RDOT<B)iYT-RDOTU> PB K—1'V»-N>L— 1 88 00SU1 138 *8 DRHM 1 TO XT,YT 188 BOXl,X-fl,Y+N8H,X+R,YP<N+l>WI 118 END 12S I 138 DRflM I,X,Y 148 FOR I-K TO V STEF L 138 3«HIS(n 188 DRHM 1 TO X-ISI.V+.H41 TO X-IRR.Y-U» IPS NEXT IBS RETURN Következő programunk már a tavaszt idézi. 10 RÉM -----VIRHG-------­2 0 COLOR 0,2:COLOR 1,1 30 QRHPHICl,1 40 FOR 1-0 TO 360 STEP 120 30 FOR J-0 TO 360 STEP 120 60 FOR K-0 TO 360 STEP 90 70 FOR L-0 TO 360 STEP 13 80 DRAW 1,160,80 TO 4011 90 DRAW 1 TO 20;j 100 DRAW 1 TO 101K 110 DRAW 1 TO 31L 120 NEXT:NEXT:NEXT sNEXT Dusza Árpád Zajcsökkentés üvegfallal Az NSZK-beli Essen váro­sában első ízben alkalmaz­tak üvegfalat a közlekedési zaj ellen. Az üvegfal nem el­nyeli, hanem visszaveri a zajt, ezzel éri el a zajcsök­kentő hatást a védett terü­leten. Nagy előnye átlátszó­sága: sem a védett terület lakóinak, sem a közlekedés résztvevőinek kilátását nem zavarja. Az esseni zajcsök­kentő üvegfal 248 m hosszú, s két méter magas, 15 mm vastag üveglapból áll. Az esetleges veszedelmes fény­tükrözést azzal csökkentet­ték, hogy az üvegfalat nem teljesen függőlegesen, hanem háromfökozatos hajlással sze­relték fel a tartóoszlopokra. Fájdalommentes szívvizsgálat A szívinfarktus, bármi­lyen hirtelen következik is be, rendszerint nem előzmé­nyek nélküli. A veszély ko­rai felismerésére, s az ideje­korán megkezdett eredmé­nyes kezelésre ma már egy­re több lehetősége van az orvostudománynak, nem utolsósorban a rohamos lép­tekkel fejlődő technika jó­voltából. Néhány évvel ezelőtt nyu­gatnémet kutatók felfedez­ték, hogy ha az emberi ér­rendszerbe tallium-izotópot juttatnak, az — a keringési zavaroknak megfelelően — a szívizomzatban egyenetle­nül oszlik el: minél rosz- szabb az izomzat vérellátása, annál kevesebb izotóp rakó­dik le benne. így a szívizom károsodásának pontos helye és kiterjedése meghatároz­ható. Napjaink gyakorlata szerint az izotóp-eloszlást szcintigráfiával vizsgálják, majd megfelelő technikával képernyőre vetítik az ered­ményt. A szívinfarktus le­zajlása után a vizsgála­tot akként hajtják végre, hogy a beteg szívterhelését követően fecskendezik be az izotópot a véráramba, s te­szik ki a szcintillációs ka­mera által kibocsátott gam­ma-sugarak hatásának a be­teget- Mintegy három óra elteltével — a szív megnyu­godott állapotában — a vizs­gálatot megismétlik. A tal- lium-izotópos vizsgálati el­járás további előnye, hogy igen rövid időn belül érté­kelhető eredménnyel szolgál. Képünkön egy hazai gyár­tású szcintillációs gamma­kamerát láthatunk a hozzá tartozó segédberendezések­kel. Á berendezés számító- gépes adatfeldolgozó és meg­jelenítő rendszerrel is össze­kapcsolható. Elektrokozmetika A modern arc- és testápo­lásban egyre inkább helyet kapnak az elektromos gépek. Elektromosság működteti az utóbbi időben a kozmeti­ka szolgálatába állított lé­zersugaras készülékeket is. A lézerkozmetika kezelés a fáradt, ráncos, öregedő bőrt megfiatalítja, kisimítja, fel- üdíli, puhává és rugalmassá teszi. A változás — néhány kezelés után a szem, a nyak, a homlok és száj körüli rán­cok halványodásával — szemmel látható. A biológiai hatás ’ pedig műszeirekkel is kimutatható. A lézer kozme­tikai alkalmazása ezzel azon­ban korántsem merült ki. Kedvező hatást gyakorol pél­dául a kéz öregedését mu­tató foltokra, elhalványítja a műtéti hegeket, sőt a friss műtétek utáni 5—6. héten kifejezetten ajánlják alkal­mazását a gyorsabb és szin­te nyom nélküli gyógyulás érdekében. A lézer a herpesz gyógyulását is meggyorsítja, az átlagos 10 nap helyett 3 nap alatt eltünteti a száj kel­lemetlen sebét. A lézer alkal­mas a hajhullás, hajzsíroso- dás csökkentésére. És simá­ra varázsolja a fiatalok pat­tanásos arcbőrét (persze csak több kezelésből álló kúra esetén). Az NSZK-tan alap jaib an újfajta napenergia-gyűjtő gyártását kezdték meg a su­gárzó hő felfogására. Az új­fajta energiagyűjtő különle­ges műanyagból készült, haj­lékony, egy méter széles ipap- lan, mindössze 6 mm a vas­tagsága, vágható, feltdker- cselihétő. Két profilrétegből készül, a két réteget mintá­zott felületeikkel hegeszti'k egymáshoz. A profilokat úgy alakítják ki, hogy lapos víz­csatornák formálódjanak ki az „energiabőrben”. A pap­lanban be- és levezető csa­torna is van, mindkettőt ke- resztcsatornák kötik össze. Ha a vágás helyén egyfajta fóliahegesztővel lezárják a csatornákat, vizet lehet szi­vattyúzni a csatornák rend­szerébe. A feketére színezett pap­lanban jelentősen felhevül a váz az elnyelt napmelegtől. A háztetőkre terítve a pap­lant, máris kész a napener- gia-élnyelő. A lapos tetejű épületekre egyszerűen rárá- gasztják a műanyag paplant. Óránként 50 liter vizet átve­zetve a paplanon, gyakorla­tilag túlnyomás nélkül áram­lásban tarthatják a vizet. Az úszómedencék vizének fel- melegítésére is alkalmas a paplan. Tüskés városlakó - a sündíszitó Áramtermelés - fimeleggel A kőolaj- és a földgázkuta­tó fúrásoknak több mint a fele meddő. Ezeket le kell zárni anélkül, hogy bármi­lyen hasznot hajtottak vol­na. Egy nagy-britanniai vál­lalat most olyan eljárást szabadalmaztatott, amellyel sok ilyen kút révén geoter­mikus energiához juthatnak. A fúrólyukba 200 mm átmé­rőjű csövet építenek bele, s abba különleges szerves fo­lyadékot töltenek. A szerves folyadék a kút alján felforr, s a gőze felemelkedve a fel­színig, megforgatja az áram­termelő turbinát. A lecsapó­dó folyadék azután a csőbe helyezett kisebb átmérőjű csövön át visszajut a mély­be. A földmélyi hőt hasznosí­tó hagyományos rendszerek­hez általában két fúrólyuk­ra van szükség. Az egyiken át vizet sajtolnak a mélybe, az ott lévő forró kőzetektől felmelegedett víz pedig a másik kúton át jut a fel­színre. Az új rendszer ol­csóbb, mert csak egy fúró­lyuk kell hozzá. Az is elő­nye, hogy a folyadék nem kerül kapcsolatba a kőze­tekkel, ezért nem szennye­ződhet olyan anyagokkal, amelyék a turbinát károsít­hatnák. Az eljárás csak akkor al­kalmazható, ha a kút leg­alább 4000 m mély. A már kimerült szénhidrogén-ter­melő kutak természetesen szintén felhasználhatók erre a célra. Hazai állatvilágunk ked­ves és nagyon hasznos tag­ja a sündisznó. Legszembe­tűnőbb látványossága tüske- ruhája, amely kb. 16 000 tüs­kéből áll. A szőr szerepét töltik be a tüskék, hiszen eredetük szerint tulajdon­képpen a tüskék is szőrök. Maguk a tüskék nem egy­formák az állaton. 1 mm vastagok és 2—3 cm hosszú­ak. Minden süntüske a kö­zepén a legvastagabb. A fel­ső végén éles, szúrós hegy­ben végződik, a töve tompa bunkó; ez utóbbival ferdén illeszkedik a hát bőrébe. A tüskék belsejében üreg van, amelyet velő tölt ki, A na­gyon fiatal sünfiak tüskéi fehérek, ezek már az anya testében, a kihordási idő alatt kifejlődtek. A születés után 36 órával a fiatalokon megjelennek a sötétebb, fia­talkori tüskék. A tüskék va­lószínűleg csak szükség ese­tén pótlódnak, nincs arról szó, hogy évente egyszer vagy kétszer cserélődnének, ami az emlősök vedlésének felelne meg. Csak a meg­ijesztett sündisznó borzolja fel tüskéit, vagy amikor az állat — veszedelemben — összegömbölyödik. A sün­disznó nagyon hosszú ideig képes ebben az állapotban maradni, így például a té­li álom egész tartama alatt. Érdekes változás figyelhe­tő meg korunkban a sündisz­nó életében. Több állat (ga­lamb, feketerigó, stb.) után úgy tűnik, a sün is városi állattá válik. Budapest pe­remvidékén a kertes házak­ban régóta gyakori vendég, de már a belsőbb kerületek­ben is felbukkant. Nemrégi­ben a kertvárosnak egyálta­lán nem nevezhető XIII. ke­rületben láttak az esti órákban zebrán áthaladó sünt. Sajnos, a sűrűn lakott területeken nagy veszély le­selkedik erre a rovarevő emlősre: a gépkocsi. Pontos adat nincs, de országszerte évente több száz sün fejezi be életét az országutakon a kerekek alatt. A sün védett állat, ezért engedély nélküli fogságban tartása tilos. Erre azonban nincs is szükség, mert a ker­tes házakhoz könnyen oda­édesgethető. Nem kell mást tenni, mint egy kistányér­ban párizsidarabkákat, gyü­mölcsöt, egy kis tejet kiten­ni, és ha él sün a környé­ken, hamarosan odaszokik. Alkonytájt, szinte mindig azonos időpontban fog fel­bukkanni. így könnyen meg­figyelhetünk akár egész süncsaládokat, mert a ma­mát mindig követik az utó­dai. A sün nemcsak kedves, hanem hasznos állat is. Ren­geteg kártékony állatot (fér­get, rovart) pusztít el, ezért megbocsátható, ha néha egy- egy tojást, vagy madárfiókát is megeszik. Október végén téli álomba vonul, s csak márciusban jön elő újra. A párosodási időszakiban a hím nagy szuszogások, fújtatások közepette udvarolja körül a nőstényt. A sün 3—6, néha 10 utódot ellik föld alatti rejtekhelyén. Mint éjszakai állat, csak szürkület után bukkan fel. Szerencsére ke­vés az ellensége, az embe­rek is általában szeretik, ezért a kipusztulás veszélye egyelőre nem fenyegeti. Képünkön a fiatal sünök követik mamájukat. Napenergia-gyűjtő paplan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom