Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. március 2., hétfő Sízők a Bükkben A tavasz első hónapjának első napján. Sízők a Bükkben. Fotó: Laczó József Március van. Tegnap, a ta­vasz első hónapjának első napján a nap négy perccel fél hét előtt kelt, s három perccel fél hat előtt nyugo­dott le. Nem sokat láttunk azonban a napból, a felhők mögé rejtőzködött, s hideg is volt. Miskolcon vasárnap reggel nulla fokot mértek, s napközben is fagypont körü­li hőmérsékletet regisztrál­tak. Hó is esett. A Bükkben, Bánkút térségében 2—4 cen­timéter friss, fehér lepel bo­rította az elmúlt hetek olva­dása következtében 20 cen­tisre apadt, meglehetősen je­ges hóréteget. Szombaton né­hány százan síztek, egy ko­rongos felvonó üzemelt. Va­sárnap délelőtt is voltak fenn jó páran, de nem volt to­longás, sorbanállás az egyet­len működő síliftnél. Min­denki kényelmesen sízhetett, kerülgetni csak az imitt- amott, a hó alól előtünede- ző földbuckákat kellett. A tél tehát még tartja ima­gát, de már — legalábbis ezt állítják a meteorológusok — az utolsókat rúgja. Bizony­ság erre, hogy egyre több ki­ránduló tér vissza a Bükk­iből barkás ágakkal, s bár a hóvirág még nem nyílik a hegy lankáin, de ennek is eljön rövidesen az ideje. A piacon mindenesetre már kapható, igaz, a kis csokro­kat az ország délibb részei­ből hozzák. A MABEOSZ területi tanácskozása A bélyeggyűjtéssel, a kö­rök életével és több más, ezzel összefüggő kérdéssel, feladattal foglalkozott szom­baton megtartott ülésén a MABÉOSZ Észak-magyaror­szági területi bizottsága. A tanácskozáson részt vett Kiss Ernő, a szövetség főtitkára és Juhász László, a szövet­ség alelnöke is. Dr. Fövenyessy József, a területi bizottság elnöke, az országos vezetőség tagja méltatta a tavalyi országos választó küldöttközgyűlés je­lentőségét, majd Rábai László, a bizottság titkára számolt be az észak-magyar­országi terület filatéliai munkájáról. Az elmúlt év végén Borsod, Heves és Nóg- rád megyékben 10 683 fel­nőtt és 4011 ifjúsági tagja volt a MABÉOSZ-nak. A felnőtt körök száma 233, az ifjúsági köröké pedig 167. Kiss Ernő főtitkár szólt a Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége megújulá­si törekvéseiről, a tagság jobb postai és szövetségi el­látásáról, a Magyar Posta mostani újdonság-elosztási intézkedéseiről, az újdon­ság-szolgálat gyorsításáról. A MÁV Miskolci Jármű­javító Üzemében kommunis­ta műszakot tartottak az el­múlt hétvégén, szombaton. Az ezerfős kollektívának több, mint kétharmada dol­gozott, a műszak keretében a tehervagonokat javították, s folytatták a gépi berende­zések gyártását is. összessé­gében tizenhét teherkocsit javítottak ki, s adtak át a MÁV-nak. Ezenkívül cseh­szlovák exportra ütközőké­szülékeket, tunéziai megren­delésre pedig úgynevezett teherkocsi központi vonóké­szüléket gyártottak. Kom­munista műszakot tartottak a Járműjavító külső munka­helyein is; javították és fel­újították a MÁV különböző vonali berendezéseit, Sáros­patakon a targoncákat repa- rálták, míg a műhelyekben a vagonok javításához szük­séges alkatrészek készültek. A műszak munkabér-bevé­telét a dolgozók lakásgond­jának enyhítésére, s a nyug­díjas járműjavítósok megse­gítésére ajánlották fel. Jövőnk a téti Központi felhívásról — a megyei KISZ-titkárral „Többségünk tenni akar, vitatkozik, bírál, változáso­kat sürget. Sokan viszont a kivárást, a közéletből való kivonulást választják, nem hisznek a cselekvés értelmé­ben . . . Sorsunkért fele­lünk! .. . A küzdelmet más nem vívja meg helyet­tünk ...” — Az idézet ab­ból az 7 útmutatóból való, amelyet a KISZ Központi Bizottsága, a Jövőnk a tét! című felhívásával kapcsola­tosan jelentettek meg. A fel­hívásról sokat hallunk mos­tanában. Hogy valójában mit takar, arról már ke­vesebb az ismeretünk. En­nek bővítését szolgálja a következő beszélgetés, Ké­sik Lászlóval, a KISZ Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának titkárával: — Azzal kezdem, hogy a címben használt többes szám első személy, nem csupán a KISZ Központi Bizottságát, a KISZ-apparátust és a tag­ságot, nem is csak az álta­lunk képviselt fiatal korosz­tályt, hanem mindannyiun- kat, az egész nemzetet je­lenti. A felhívással azonban a KISZ egyben hitet tesz amellett, hogy fiataljaink­ban van tenni akarás, ötlet, energia és ezt készek gazda­ságunk fellendítésének szol­gálatába állítani. — A felhívásban szereplő ,,jövőnk” szó, meglehetősen tág fogalom. Ügy is mond­hatnám, megfoghatatlan. Ilyenkor az ember könnyen zavarba jön. Nem látja tisz­tán, mit várnak el tőle, mit kell most valójában tennie. Nem félő, hogy sokan véle­kednek így? — Közös gondolkodásról, közös gondjaink megoldásá­ról van szó. A KISZ Köz­ponti Bizottsága március másodikára országos akciót is meghirdetett ennek szel­lemében. Azzal a szándék­kal, hogy ezen a napon jöj­jenek össze a fiatalok a munkaidő után a helyi ve­zetőkkel, az idősebb kollé­gákkal. Vitatkozzanak, ér­veljenek, kutassák azokat a módszereket, amelyek javát szolgálják gazdasági életünk fellendítésének, társadalmi közérzetünk ' javításának. Félreértés ne essék, nem a termelési tanácskozások „új­rajátszását” szeretnénk ezzel megélni. KISZ-szervezeteink tagjaitól egyben azt kérjük, fogalmazzanak meg egy le­velet és juttassák el a KISZ Központi Bizottságához, amelyben leírják az orszá­gos intézkedést igénylő ja­vaslataikat és azt is, hogy mit vállalnak a levél meg­fogalmazói a gazdasági gon­dok enyhítése érdekében. A VIZSOLYI LENIN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET üresen álló épületeinek és szabad munkaerejének hasznosítására, illetve a helyiipar te­vékenységének továbbfejlesztésére, vagy új profil kialakítására keres vállalatokat, szövetkezeteket társnak, illetve vállalkozó, menedzsertípusú szakembereket alkalmaz. Az épületek alapterületei: 400, 500, 600 négyzetméter, víz, ipari áram, út biztosítva. Vasúti rakodóhely 5 km-re. Szabad munkaerő létszáma: 100 fő. Érdeklődni lehet: a szövetkezet elnökénél, ipari főmérnökénél a 62- 790-es telexszámon, illetve a Vilmány 8 telefonon, vagy személyesen, előzetes értesítés után. — Hasonló jellegű ötlet­adásra már ösztönözték a fiatalokat. Mi lesz a mos­tani javaslatok sorsa, és milyen garancia van azok megvalósítására? — Az országos szintűeket a KISZ KB összegyűjti, fel­dolgozza és eljuttatja az MSZMP Központi Bizottsá gához, illetőleg a kormány hoz. A megyéken belül ha­sonló „utat jár be” a szű- kebb területre vonatkozó ja­vaslatok sora. A megvalósu­lás garanciáját abban látom, hogy jelenlegi helyzetünk­ben minden felelős vezető rákényszerül a vélemények alapos átgondolására^ és tisztában van azzal is, hogy az ötletadók választ várnak. — Hogy kapcsolódik a felhíváshoz a KISZ megyei bizottsága? — Az alkotó, jobbító gon­dolkodás szorgalmazásával, rendszeres tájékoztatással és néhány olyan megyei ren­dezvénnyel, amelyeket a tenni, segíteni szándékozó fiatalok részére szervezünk. A mezőgazdaságban dolgo­zók március elején a Csa- nyikban, a fiatal műszakiak és közgazdászok áprilisban az Eszakmagyarországi Ve­gyi Művekben, a számítás- technikával foglalkozó fia­tal szakemberek április vé­gén Miskolcon találkozhat­nak majd nagyszabású esz­mecseréken. — Milyen segítséget kap­nak a vitákhoz a résztve­vők? — A KISZ Központi Bi­zottsága már megjelentetett néhány gazdaságpolitikával foglalkozó kiadványt, három videofilmét, amelyeket a szervezetek a városi KISZ- bizottságoktól szerezhetnek be. Létreejött egy központi előadóiroda, tagjainak név­sorát és munkahelyét a Ma­gyar Ifjúság hetedik számá­ban közölték. Hasonlót szer­veztünk mi is, amelynek tagjait április 15-ig bíztuk meg az előadások, viták meg­tartására, illetőleg levezeté­sére. Segítségük a jelzett té­mákban közvetlenül, vagy a városi és a megyei KISZ- bizottságokon keresztül kér­hető. (monos) Befejeződött a szovjet szakszervezetek kongresszusa (MTI) — A szovjet szak- szervezeti kongresszus szom­bati zárónapján befejező­dött a beszámolók feletti vita. A plenáris üléseken az öt nap alatt 57-en, a szek­ciókban több mint 150-en kaptak szót. Kivétel nélkül mindenki tett bíráló meg­jegyzéseket a szakszervezeti vezető szervek munkájával, az egész szervezet munka­stílusával és munkamódsze­reivel kapcsolatban. ,Szinte kivétel nélkül min­denki beszélt arról, hogy erősíteni kell a dolgozók érdekeinek és jogainak vé­delmét. A szakszervezetek nem engedhetik meg, hogy a gazdaságfejlesztés folya­matában a szociális progra­mok háttérbe szoruljanak, amint ez korábban gyakorta előfordult. A szombaton elfogadott határozatban a szovjet szak- szervezetek teljes mértékben támogatják az SZKP bél­és külpolitikai stratégiai irányvonalát, az országban végbemenő átalakítás tevé­keny résztvevőinek tekintik magukat. A vita lezárását és a ha­tározatok elfogadását köve­tően a kongresszus zárt ülé­sen hozzálátott a szaktanács és a központi revíziós bi­zottság megválasztásához. A küldöttek megválasztot­ták a szovjet szakszerveze­tek új központi tanácsát és központi revíziós bizottságát. A záróülésen bejelentették, a központi tanács elnöke is­mét Sztyepan Salajev lett. Az újra megválasztott elnök 57 éves, tagja az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének. A tanácskozás berekeszté­se után a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsa fogadást adott a kongresszus külföldi vendégeinek tiszte­letére. Ezen részt vett a Gás­pár Sándor, a SZOT elnöke vezette magyar küldöttség is. Teljes műszak a bányákban Hétvégén is dolgoztak a Borsodi Szénbányák Válla­latánál. Szombaton mind a hat, nagy teljesítményű ak­nába leszálltak a bányászok, s a háromharmados műszak alatt 13 ezer tonna szenet küldtek a felszínre. Vasár­nap a berentei Szénosztá­lyozó működött teljes kapa­citással, mintegy félezer te­hervagon szenet ürítettek, osztályoztak és szállítottak el a megrendelőkhöz, első­sorban az erőműveknek, de jutott jócskán a Tüzép-tele- pekre is. A törzsvendégek már megjelentek (Folytatás az 1. oldalról) is igényelhető a masszírozás, a pedikűr. Csupán egyetlen módosítás történt, bevezettük a blaskarendszert. Azelőtt jelszó bemondása után nyi­tották ki a kabinokat, a szekrényeket a vendégeknek dolgozóink. A jövőben afür- dőzők blaskát kapnak, ma­guk zárják el holmijaikat. — Miért volt erre szük­ség? — Előfordult ugyanis, kü­lönösen nyáron, nagy forga­lom idején, hogy a „siető­sek” még azt sem várták meg, hogy levetett ruhájuk, letett értékeik mögött bezá­ródjon az ajtó. Ez vissza­élésre adott lehetőséget. A biaskák alkalmazása nagyobb biztonságot jelent. Az első nap tanúsága szerint kissé még idegenkednek ettől a módszertől. Mi viszont bí­zunk benne, hamarosan be­látják, ez saját érdeküket szolgálja. Nagyobb biztonsá­got jelent. —• Mennyien látogattak el a nyitás napján? — Majdnem négyszázan. Főként üdülőven dógek, de szép számiban voltak helybé­liek is. A törzsvendégek, a nyugdí jasok már nagyon vár­ták ezt a napot. Mint mond­ták, a gőzfürdő helyett vég­re ismét kedvelt helyükön, a barlangban lubickolhattak. Megszolgált bizalom (Folytatás az 1. oldalról) visszaszerzését határozták el. A vállalati tanács értékelé­se alapján megállapította, hogy e két alapfeladat együt­tes teljesítése minden téren csak nyereséget jelenthet az állami gazdaság számára. De, hogy jól számoltak-e, arra a tényleges választ az elmúlt év gazdasági ered­ményének alakulása adta meg. A gazdaság vezetése, figyelembe véve az 1985-ös év veszteségeit, úgy döntött, hogy lehetőség lesz mintegy 12 millió forint nyereség re­alizálására. Minden bizony­nyal így valamennyi kedve­ző körülményt számításba vettek. Az ülésen elhangzott elemző értékelés az akkori célkitűzést így összegezte: bár lehettek volna eredmé­nyeink jobbak is, de az adott körülmények között a tényleges mérleg szerinti 13 352 ezer forint nyere­ség mindenesetre figyelemre méltó és bizakodó alapot adhat a mostani gazdálkodá­si év még eredményesebb megvalósításához. Igaz, hogy egy gazdaság jó, vagy rossz megítélését alapvetően az mutatja, hogy mennyi a képzett vállalati nyereség, de ennél jóval több tényező ismerete kell ahhoz, hogy eldöntsék, össz­egészében sikeresen tevé­kenykedtek-e. Így volt ezzel a vállalati tanács beszámo­lója is, hiszen több kimu­tatás melléklettel állított ki munkájáról megfelelő bizo­nyítványt. E kimutatásokban különösen örvendetes, hogy a már ismert aszály és más, a mezőgazdáságot érintő kedvezőtlen hatások ellené­re 1986-ban sikerült a gaz­daságnak a legmagasabb ter­melési értéket létrehozni, amely 202,4 millió forint volt. Az ágazatok közötti alakulás bár nem egységes, hiszen a szántóföldi növény- termesztés veszteséges volt, viszont jó jövedelmezőség jellemezte a gyümölcster­mesztési ágazatot, még az elemi kár és az értékesítés­sel kapcsolatban felmerült gondok ellenére is. A gaz­daság másik jövedelmet hozó ágazata a, mintegy 8,5 millió forintos nyereséget ho­zó húsmarhatartás és juhá­szati ágazat. Az eredményesség termé­szetesen a dolgozók kerese­tében is jelentkezett. A vál­lalati tanács beszámolója alapján nyilvánvalóvá vált, hogy 9%-os bérfejlesztést valósítottak meg. Ami az egy dolgozóra vetített 57 110 Ft-os átlagkeresetet 62 269 Ft-os átlagkeresetre növelte. Az eredményék figyelemre méltóak, és elismerés illeti mindazokat, akik munkájuk­kal, szakmai tudásukkal hoz­zájárultak. De senkit sem szabad, hogy elégedetté te­gyen. Mindezt kifejezésre is juttatta az a feladatterv is. amelyet a gazdaság vállalati tanácsa 1987-re kidolgozott. A bizalmat sikerült meg­szerezni, az ott dolgozók el­sősorban a gazdaságban vég­zett munkájuk után ‘kapott jövedelemből akarnak nem­csak élni, de az elmúlt évek­hez képest egy kicsit job­ban is élni. Mindezért ké­szek többet és jobb munkát nyújtani. Most tehát nem kis mértékben a vállalati taná­cson is múlik, hogy miként hasznosítják a felkínált le­hetőségeket, remélhetőleg az eddigiektől még eredménye­sebben. V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom