Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-23 / 45. szám

Olaszországban tett hivatalos látogatást Lázár György, s a Vatikánban fogadta őt a pápa is. A képen: megbeszé­lés vendéglátójával, Bettino Craxi kormányfővel. Hétfőn fejeződött be Moszkvában a nagyszabású nemzet­közi békefórum, amelyen beszédet mondott Mihail Gorba­csov is. A képen: az ezernél is több résztvevő a Kremlben az SZKP KB főtitkárát hallgatja. Costa Rica fővárosában a közép-amerikai válságról tár­gyalt a térség négy államának vezetője, ám a legérde- keltebbet, Nicaraguát nem hívták meg. így nem is meg­lepő, hogy a megbeszélések eredmény nélkül végződtek. A képen: a részt vevő államfők. Libanonból állandó harcokról érkeztek jelentések e héten is. Egy jó hir is volt: feloldották a palesztin táborok ost- lomgyürűjét. A képen: palesztin nők és gyermekek élelmi­szereket hordanak. Telefoninterjú az edelényi telefonról A frissen várossá lett Ede- lényben jeles nap volt 1987. február 20-a. Délután két órakor élni kezdett az új telefonközpont. A város 358 telefonelőfizetője bekapcso­lódott a távhívásba. Dévai György, a Kincsem étterein vezetője mesélte: — Megszólalt a készülék, aiig múlt két óra, s egy ud­varias hang közölte, hogy működik az új központ, s ellenőrzésképpen hívjak föl egy számot. Először tárc„áz- tam öt számjegyet. Nagy dolog ez, mert eszembe ju­tott, hogy most akár a ten­geren túlra is telefonálhat­nék. A postahivatal vezetője, Bodnár János először a fe­leségét hívta fel. — Korszakos esemény az új központ átadása Edelény- ben. Közelebb kerültünk a világhoz, közelebb kerül­tünk a többi városhoz. Ké­nyelmesebb lesz kommuni­kálnia az embereknek. A távhívás most még termé­szetesen az újdonság erejé­vel hat. Szombaton is, va­sárnap is szinte sorba áll­tak az emberek a postánál levő nyilvános állomás előtt. Egyelőre hárem ilyen van a városban, s három a társ­községekben. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 45. szám Ára: 1,80 Ft Hétfő, 1987. február 23. Magyar küldöttség utazott a szovjet szakszervezetek kongresszusára Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével szombaton szakszervezeti küldöttség utazott Moszkvába a szovjet szakszer­vezetek XVIII. kongresszusára. A küldöttséget a Keleti pályaud­varon Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára búcsúztatta. Az eluta­zásnál jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. (MTI) Befejeződött az országos elméleti tanácskozás Számadó szövetkezetek A hétvégén a megye több mezőgazdasági közös nagy­üzemében tartottak zárszám­adó küldött-, illetve köz­gyűléseket. Szombaton a Sárospataki Kossuth Terme­lőszövetkezet tagságának Szaniszló Sándor elnök is­mertette az elmúlt gazda­sági év eredményeit. Elmon­dotta, a belvizes Bodrogköz­ben tavaly az aszály is megtizedelte a növényter­mesztés eredményességét. Ágazati elszámolásban a föld művelése a megtermelt értéknél az idén is nagyobb veszteséget okozott, ám a veszteség azonban évről év­re csökkenő. A legeredmé­nyesebb tevékenység az ál­lattenyésztés. Az egy tehén­re jutó tejtermelés ugyan 1985-ben csökkent a selej­tezés rovására történő eről­tetett állománybővítés okán, ám több termelési mutató­ban jobb eredményt értek el, mint korábban. így ke­vesebb abrakot használtak fel például az egy kiló hús előállításához a pecsenye- csirkéknéi. Kész ugyanis a termelőszövetkezet keverője, s ez az üzem állandó és jó minőségű takarmányt tud biztosítani a szövetkezet ál­lattenyésztésének, • más idegen megrendelőknek. A jó minőség ugyanis nemcsak elismerés, de mind több vá­sárlót vonz. (Folytatás a 3. oldalon) Czinege Lajos Kambodzsában (MTI) — Vasárnap gazda­sági kormányküldöttség élén Kambodzsába érkezett Czi- nege Lajos, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Czinege Lajos és Chea Soth, akik a magyar—kam­bodzsai gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság társelnökei, a tárgyaló küldöttségek élén — a bizottság 6. ülésszaká­nak keretében — áttekintik a két ország együttműködé­sének legfontosabb területeit. A szocializmus fejlődésé­nek időszerű hazai kérdései­ről rendezett háromnapos országos elméleti tanácsko­zás szombaton befejeződött. Szegeden — az MSZMP Központi Bizottságának agi- tációs és propaganda osztá­lya, valamint az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága felkérésére — társadalmi, politikai, szellemi életünk jeles képviselői, a téma szakavatott tudósai, párt­tisztségviselők, marxista ok­tatók, gyakorlati szakembe­rek mondták el tapasztala­taikat, véleményüket, javas­lataikat és észrevételeiket a marxista—leninista elmélet gyarapításához, mélyen és Az ország számos ipar- vállalatánál tartottak az el­múlt szombaton is teljes mű­szakot: a dolgozók a januári időjárás okozta termeléski­esést pótolandó, álltak a gé­pek, a szerelőszalagok mellé, rakták a vagonokat vagy szálltak le a bányákba. Több helyütt már a második, il­letve a harmadik alkalom­mal dolgoztak szombaton, másutt pedig további hétvé­gi műszakokat vállaltak. A sátoraljaújhelyi Elzett Certa Műveknek 15 millió forintos lemaradást kell be­hoznia. Ezen a szombaton sokrétűen elemezték társa­dalmi viszonyainkat. Az elméleti konferencia záró plenáris ülését Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitá- ciós és propaganda osztályá­nak vezetője nyitotta meg. Elismeréssel szólt arról a sokoldalú, konstruktív, őszin­te és jobbító szándékú vi­takészségről, amelyet a részt­vevők a tanácskozáson tanú­sítottak, s rendkívül érté­kesnek minősítette azt a gondolati tartalmat, amely az eszmecserékben megtes­tesült. Ezután a pénteki szekció­ülések vezetői számoltak be a munkacsoportokban el­hangzott felszólalások főbb témaköreiről. elsősorban az öntőcsarno­kokban és néhány export­termék-összeszerelő üzem­részben volt szükség mun­káskézre. A kollektíva ezt a hétvégét is beszámítva adósságának egyharmadát már lefaragta. Az Ózdi Kohászati Üze­mekben, a Tiszai Vegyi Kombinátban és a Borsodi Vegyi Kombinátban elsősor­ban a szállító- és a rakodó­brigádokra várt feladat: készáruval, illetve export- termékkel töltötték meg és indították útnak a vagono­kat. M inden ilyen történet: tragikus. Minden ilyen történetnek előzménye és következménye van. Az okokat kutathatjuk, a mu­lasztókat felelősségre von­hatjuk, de a megtörtént ese­ményeken változtatni már nem tudunk. Az áldozatokat siratjuk, sajnáljuk, temetjük. Tavaly 38 halálos üzemi bal­eset történt megyénkben. Az egyik mezőgazdasági nagyüzemben két erősen it­tas ember pattant az „elkö­tött” traktorra. Jogosítványa egyiküknek sem volt, de egyikük meghalt. Leesett a gépről, átment rajta a ke­rék. Az egyik ipari üzemben — mint utólag kiderült — véteni akartak a társadalmi tulajdon ellen, azaz lopni készültek. Az áldozat, eredeti munkahelyét odahagyva, ide­gen területre merészkedett. Aztán megijedt a rendésztől, futás közben megcsúszott a lejtős úton, elesett és a ko­ponyáját törte. Ám a vét­len dolgozót is érheti halá­los baleset. Egy köztudottan epilepsziában szenvedő em­berre műszak közben jött rá a roham. Éppen egyik mun­kahelyről a másikra tartott. Senki sem volt mellette. Úgy vágódott el, hogy már nem lehetett segíteni rajta. Máshol és máskor az erdő szedett áldozatot. Hiába szá­mították ki, hogy merre dűl a fa... A letörő és vissza­csapódó ágcsúcs a már biz­tonságosnak vélt területen tartózkodó munkások közé vágódott. Egyikük meghalt. Nincs két egyforma törté­net, de az bizton állítható, hogy az ipari civilizáció fej­lődésének, a gépek fokozott alkalmazásának nem szüksé­ges velejárója a halálosan komoly tragédiák növekedé­se. Ezért és erről hangzott el ismertető előadás szerdán, az MTESZ miskolci klubjá­ban. Az SZMT, a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság és az Országos Mun­kavédelmi Felügyelőség me­gyei szervezeteinek közös rendezvényén Harsányi Kál­mán, a megyei munkavédel­mi felügyelőség helyettes ve­zetője tartott előadást. El­mondotta, hogy az üzemi balesetek, s ezen belül a ha­lálos balesetek száma — a bányászatot külön statiszti­ka tartja nyilván — csök­kent. De ez a mérséklődés még mindig nem megnyug­tató, hiszen a halálos kime­netelű tragédiák jelentős ré­szében nemcsak a fegyelme­zetlenségnek, hanem az al­koholnak is jelentős szerepe volt. B. I. Termeléskiesést pótló műszak az iparvállalatoknál A fólia hője alatt kizöldült sok százezer zöldségpalánta előrehozta a tavaszt Mezőkövesden. A helyi áfész köz­ponti fóliatelepén vállalkozás keretében két szakcsoporti zöldségkertész állítja elő a környék által igényelt palánta­mennyiséget, ezenkívül jelentős mennyiségű primőr zöld­ségárút is juttatnak az áfész szaküzleteibe. Fotó: Fojtán László B. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom