Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-16 / 39. szám

1987, február 16., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Kézilabda Tornagyőztes: a Debreceni Dózsa VALAMENNYI csapat megérkezett a Déli Hírlap— Hollóházi Porcelángyár Kupa férfi kézilabdatornára. Tudó­sításunkat azért kezdjük ez­zel az örömhírrel, mert —, mint ismeretes — a nők küz­delmét alaposan megzavarta az Ózdi Kohász visszalépé­se. Hasonlótól az elmúlt hét végén is lehetett tartani, de szerencsére semmi nem jött közbe. A szervezők csupán azért bosszankodtak, mert a lelátók szinte teljesen üresen „ásítoztak”, úgy látszik, hogy a nézőket már az NB I-es csapatok sem érdeklik. A meccsek színvonalára egyéb­ként összességében nem le­hetett panasz, kiderült: a felkészülésben az élvonalbe­liek jártak az élen, igaz, szá­mukra már a jövő héten kezdődik a pontvadászat. HOGY HÍVJÁK tulajdon­képpen most a volt Borsodi Bányász NB H-es gárdáját? Erre a felvetésre többen is vá­laszt vártak. Miskolci Bá­nyásznak? Lyukói Bányász­nak? A feleletet Mátyási Jó­zsef technikai vezető adta meg: „Amikor döntés szüle­tett arról, hogy elválnak út­jaink a sajószentpéteri szék­helyű Borsodi Bányásztól, .közgyűlést tartottunk, döntés is született. Hivatalos ne­vünk: Lyukóbányai Bányász. Bázisunk a bányaüzem. Az átállás egyébként semmiféle törést nem jelentett, ugyan­úgy dolgozunk, mint eddig. Edzőnk Csaba Attila lett, aki korábban a Borsodi Bá­nyász női ifjúsági csapatá­nak mestere volt." KEDVES HANGULATÚ ünnepségre is sor került a torna keretében. A Debrece­ni Dózsa—Somsály mérkőzé­sen búcsúzott el az aktív já­tékvezetéstől Gödény Ferenc, aki 14 esztendőn keresztül fütyült az NB-s összecsapá­sokon. A Magyar Kézilabda Szövetség nevében Dobos Sándor, a játékvezetői bi­zottság tagja serleggel kö­szönte meg tevékenységét, a Borsod megyei szövetség ajándékát pedig Rózsa László főtitkár nyújtotta át. Az „ün­nepelt” jól dirigált. Búcsúja alkalmából ez így is volt rendjén. A BAJNOKI rajt előtt nincs könnyű helyzetben az Ózdi Kohász NB I-es gár­dája. Esélyeikről Petróczy Lajos vezető edzőnél „puha­tolóztunk”. így válaszolt: „Fekete, Tiba, Bánrévi, Üve­ges és Réti bajlódik és baj­lódott Icisebb-nagyobb sérü­léssel. Ügy fest a dolog, hogy az első három a »bemu­tatón« nem is tud pályára lépni. Vitathatatlan: nehéz helyzetben vagyunk, játé­kosállományunk nem túlzot­tan erős, és nincsenek ki­emelkedő tudású átlövőink. Meccseinket — első alka­lommal — teremben játsz- szuk, a benti körülmények­hez pedig nem szoktunk hozzá ... Tehát gyakorlati­lag minden ellenünk szól, éppen ezért meglepetést vá­rok. Olyan ez, mint a totó. A fix meccsek általában nem jönnek be, illetve a va- pirforma sokszor felborul. Mindenesetre ha kiharcoljuk a bennmaradást, komoly fegyvertényt hajtunk vég­re.” EREDMÉNYEK. Debrece­ni Dózsa—Nyíregyházi VSSC- 29-24 (15-U). Ózdi Kohász —Lyukóbányai Bányász 29-20 (12-8). Nyíregyházi VSSC—EL CO Somsály 33-24 (11-10). Debreceni Dó­zsa—-EL CO Somsály 37-18 (19-7). Lyukóbányai Bányász —Tiszavasvári Lombik 30-17 (12-7), Ózdi Kohász—Tisza­vasvári Lombik 26-17 (14-10). EL CO Somsály— Tiszavasvári Lombik 32-27 (15-13). Nyíregyházi VSSC— Lyukóbányai Bányász 34-23 (17-12). Debreceni Dózsa— Ózdi Kohász 31-25 (18-9). A torna végeredménye: 1. Debreceni Dózsa, 2. Ózdi Kohász, 3. Nyíregyházi VSSC, 4. Borsodi Bányász, 5. EL CO Somsály, 6. Tisza­vasvári Lombik. Különdíjak, a legjobb kapus: Szatmári (Debreceni Dózsa). Gólki­rály: Lakatos (Nyíregyházi VSSC) 37. A döntőben a két NB I-es, a D. Dózsa és az Ózdi Kohász összecsapásán egyenlőtlen küzdelem folyt a pályán. A lendületesen és helyenként jól játszó Hajdú megyeiek pillanatnyi kétsé­get sem hagytak! Rászolgál­tak a végső sikerre. K. T. Jégkorong Újpesti Dózsa—M. Kini­zsi 7-5 (3-2, 2-1, 2-2). Mis­kolc, városi műjégpálya, 600 néző. Vezette: Fodor, Dvor- szky, Schilling. OB I-es ta­lálkozó. M. Kinizsi: Wil- mann — Kepics, Kotula, Bí­ró, Bereczky, Zima. Csere: Neumann. Petricskó 1, Win- tersteiner 1, Gőz 2, Juhász, Szentkúti, Tornyai, Wieder­mann, Ritter, Rozgonyi 1. Nagy, Lukács, Skultéti. Ed­ző: Bíró Ignác. Jók: Kepics, Wintersteiner, Gőz, Pet­ricskó. Álba Volán—Miskolci Ki­nizsi 9-1 (2-0, 6-1, 1-0). Mis­kolc, városi műjégpálya, 600 néző. Vezette: Kalotai, Sza­bina, Flandera. OB I-es mér­kőzés. M. Kinizsi: Laczkó — Bereczky, Zsitva, Gőz, Szent­kúti, Juhász. Csere: Neu­mann, Zima, Wiedermann, Ritter, ifj. Rozgonyi, Nagy 1, Bíró, Skultéti, Verba, Vi­lági, Cselényi, dr. Lukács. Edző: Bíró Ignác. Jók: Gőz, Zsitva, ifj. Rozgonyi, Verba. í II! A TOTÓ 7. heti eredménye 1. AREZZO—CESENA végeredmény 2. BOLOGNA—CAMPOBASSO végeredmény' 3. CREMONESE—CATANIA végeredmény 4. LANEKOSSI—CAGLIARI végeredmény 5. LECCE—MODENA végeredmény 6. LECCE-MODENA I. félidő 7. MESSINA—LAZIO végeredmény «. Messina—Lazio i. félidő 9. PARMA—BARI végeredmény 10. PARMA-BARI I. félidő 11. PISA—TARANTO végeredmény 12. PISA—TARANTO I. félidő 13. SAMBENEDETTESE—TRIESTINA vége. 1-1 1-1 1-1 ö-l Z-9 0-0 2-0 1-0 2-1 0-0 2-0 1-0 1-0 llllli VXf" V.VV.NV.SS: r ■ Ai-. ’ X 5 X i ! 1 1 x i i i ■!- 1: Üli Ilii PESCARA—GENOA végeredmény 2-1 1 Az eredményszámítás egyik pillanata. Sokan kipróbálták a motoros mentőszánt. iNem túlzás az a megálla­pítás, hogy az úttörők téli olimpiájának immár hagyo­mányosan van egy komoly „ellenfele”. Az időjárás. Ta­valy Salgótarjánban még a hóágyút is be kellett vetni, hogy kellő mennyiségű fe­hér lepel borítsa a pályákat. Az összefogást siker koronáz­ta. Egy hete Sátoraljaújhe­lyen a Magas-hegyi pályákat hatvan centiméteres hó fed­te, ideálisak voltak a sporto­lási feltételek. Az olvadás azonban 900 méter magas­ságban is napról napra ne­hezebbé tette az ifjú palán­ták dolgát. Pénteken a szemerkélő eső, szombaton a rendkívül eny­he, jóval nulla fok fölötti hőmérséklet küldött hadüze­netet. A kritikussá vált hely­zetben a raktárakban levő ammónia is előkerült. Szét­terítették a pályákon, s ez összefogta, tartósította a ha­vat. iBalkány, Béke-telep. Rossz nyelvek szerint a település a világ végén van, a valóság­ban azonban a nyírségi pusz­ták és tanyák központjában helyezkedik el. Miért érde­kes ez? Mert szánkósokkal képviseltették magukat az olimpián. A 150 fős iskola igazgatója Babos Csorna, aki köztudottan a téli sportok szerelmese. — Itt rendeztük meg a Szabolcs-Szatmár megyei döntőt, így nem ismeretlen számunkra a helyszín — je­gyezte meg a Magas-hegyen beszélgetésünk kezdetén. — A fináléban hat számból ötöt a mi gyerekeink nyertek, de most nincsenek illúzióink, a középmezőnybe várjuk tanu­lóinkat. — Hol készültek, elvégre Nyíregyházától 37 kilomé­terre még dombok sem na­gyon tűnnek fel a tájon? — Az iskolánk mellett épí­tettünk egy 120 méteres pá­lyát. Ezt akadályokkal tűz­deltük, s a mesterségesen ne­hezített terepen megfelelő gyakorlatra tehettek szert a gyerekek. Az igazgató (egyébként testnevelést tanít) azt is el­mondta, hogy mínusz húsz fokos hidegben sem árválko­dott üresen a pályájuk. Az újhelyi olimpia nem hozott a számukra aranyérmet, de Oláh László ezüstérmének kimondhatatlanul örültek. Felföldi Katalin 5., Bajzáth Zsuzsa és Fúró János 6. he­lye is elismerést érdemlő tel­jesítménynek számított. A versenyek közben álta­lában igen élénk érdeklődés nyilvánult meg a részered­mények iránt. Nos, az idei olimpián az eredményközlés­re igazán nem lehetett pana­sza senkinek. A Telefongyár Zempléni Gyáregység Com­puter Teamje vállalkozott a feladatra. A főpróbát a Bor­sod megyei döntőn tartották, s a kedvező tapasztalatok igazolódtak az országos finá­lén is. A csoport vezetője Nagy Mihály: — Amikor a megnyitóün­nepség tartott, mi már javá­ban dolgoztunk — emléke­zett vissza. — Csütörtökön késő délutántól péntek haj­nali három ~óráig tápláltuk be a számítógépbe az olim­pia résztvevőinek adatait. amelyeket a gép feldolgozott. Amikor befejeződik egy szám, pillanatokon belül van si Plósz Péter személyében. A két borsodi fiú éremgyűj­teményét gazdagította még az alpesi összetett, valamint az északi összetett legjobb­jának járó aranyérem. Ezzel ők lették a téli olimpia leg­eredményesebb versenyzői. Vasárnapra mindössze a két váltó maradt. A lányok­nál 10, a fiúknál 12 együttes indult. A lányok 3x2, a fiúk 3x3 kilométert tettek meg a hókásás havon, amelyet a ragyogó napsütés tovább apasztott. A viadal azonban nem került veszélybe, a pá­lya bírta a terhelést. A tetőn ezen a napon egyébként a lesiklópályán már ismét az amatőrök sí­eltek, sok volt az érdeklődő, családok vállalkoztak a fel­felé vezető út megtételébe. Az olimpia versenyei befejeződ­tek, a pajtások elköszöntek egymástól. EREDMÉNYEK. Sflövészet, fi­úk, IV. korcsoport. Bajnok: Sperka Tamás (Pest), 2. Hor­váth P. (Nógrád), 3. Galbács S. (Nógrád). m. kcs. Bajnok: Tlt- kú Tibor (Borsod), 2. Huszár (Nógrád), 3. Tagscherer (Buda­pest). Leányok, IV. kcs. Baj­nok: vincze Viktória (Nógrád), 2. Kieler (Nógrád), 3. Viczlán (Budapest) és Tamási (Veszp­rém). III. kcs. Bajnok: Horváth Agnes (Nógrád), 2. Bállá (Nóg­rád), 3. Tímár (Pest), Műlesiklás. Fiúk, IV. kcs. Baj­nok: Kelen Adám (Borsod), 2. Plósz (Heves), 3. Szilágyi (He­ves). III. kcs. Bajnok: Erdős Benedek (Budapest), 2. Kosztyu (Heves), 3. Meződi (Baranya). Leányok, IV. kcs. Bajnok: Laib Mónika (Budapest), 2. Tóth A. (Heves), 3. Zakariás E. (Buda­pest). III. kcs. Bajnok: Schmidt Mónika (Budapest), 2. Koch (Györ-Sopron), 3. Kelen M. (Borsod). Szánkó. Fiúk, IV. kcs. Bajnok: Kincses Zoltán (Hajdú), 2. Ba- nafalvi (Pest), 3. Kovács Cs. (Borsod). III. kcs. Bajnok: Bánfai Attila (Baranya), 2. Ba­bos (Györ-Sopron), 3. Ispán (Nógrád). II. kcs. Bajnok: Pé­ter Gábor (Borsod), 2. Oláh (Szabolcs-Szatmár), 3. Farkas F. (Heves). Leányok, IV. kcs. Bajnok: Szabó Mónika (Bor­sod), 2. Viola (Veszprém), 3. Huszti (Baranya). III. kcs. Baj­nok: Varga Dóra (Budapest), 2. Horváth P. (Zala), 3. várszegi (Baranya). II. kcs. Bajnok: Bortyik Márta (Békés), 2. Ban- gartner (Baranya), 3. Balázs (Hajdú-Bihar). Sífutás, váltó, leányok. Baj­nok: Pest, 2. Nógrád, 3. Heves, 4. Borsod. Fiúk. Bajnok: Nóg­rád, 2. Budapest I., 3. Pest. Alpesi összetett. Fiúk, IV. kcs. Bajnok: Kelen Adám (Bor­sod), 2. Plósz (Heves), 3. Sán­dor J. (Borsod). III. kcs. Baj­nok: Erdős Benedek (Buda­pest), 2. Kosztyu (Heves), 3. Meződi (Baranya). Leányok, IV. kcs. Bajnok: Laib Mónika (Bu­dapest), 2. Tóth A. (Heves), 3. Gonda (Budapest). III. kcs. Baj­nok: Koch Éva (Györ-Sopron), 2. Schmidt (Budapest), 3. Ke­len M. (Borsod). Északi összetett. Fiúk, IV. kcs. Bajnok: Sperka Tamás (Pest), 2. Galbács S. (Nógrád), 3. Horváth P. (Nógrád). III. kcs. Bajnok: Titkó Tibor (Bor­sod), 2. Huszár (Nógrád), 3, Szabó (Pest). Leányok. IV. kcs; Bajnok: Vincze Viktória (Nóg­rád), 2. Ricler (Nógrád), 3. Varga (Pest). III. kcs. Bajnok: Horváth A. (Nógrád), 2. Bállá (Nógrád), 3. Farkas (Pest). XXII. téli úttörő-olimpia De jó is célba érni! Lefelé a kapuk között. A faház elé állított televí­zió előtt szinte mindig so­kan álldogáltak, a módszer kitűnően vizsgázott. — Remélem, nem mara­dunk aranyérem nélkül — jegyezte meg a szánkóver­seny második futama előtt Rapajkó Imre, a bükkszent- kereszti iskola igazgatója. Magyarázatképpen csak annyit: Imre bácsi iskolája messze' földön híres arról, hogy mindig nevel esélyese­ket, talán nem is múlt el olimpia, hogy érem nélkül maradtak volna. Nos, ezúttal a hetedikes Szabó Mónika gondoskodott a folytonosság­ról. Már az első- futamban jelentős előnyre tett szert, a másodikban ezt növelte, vé­gül csaknem öt és fél (!) má­sodperccel előzte meg a veszprémi Viola Mónikát. Szabó Mónika kitűnő ta­nuló, példamutatóan szorgal­mas, nagyon szolid, s hogy a nyár se teljen tétlenül, a melegebb napokban a röp­labdázással barátkozik. Isko­lájuk az őszi idény után a harmadik helyen fordul a nyári olimpia előcsatározása során, esély lesz a javításra. Kis túlzással azt is mond­hatnánk, hogy Szomolyán népünnepély készül. Termé­szetesen mindez csak tréfa, az viszont valóság, hogy Pé­ter Gábor révén, aki a II. korcsoportos fiú szánkósok között lett első, a település olimpiai aranyéremmel gaz­dagodott ! Az első ’ napon Kelen Ádám és Titkó Tibor sikeré­nek tapsoltak a hazaiak. Nos, a két fiú a folytatásban sem sokat teketóriázott, Ádám a műlesiklást, Tibor pedig a sílövészetet is megnyerte, igaz Kelennek ezúttal ko­moly ellenfele akadt a heve­eredmény is. Vajon hányán előznek meg? Laczó József felvételei Doros László

Next

/
Oldalképek
Tartalom