Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-03 / 28. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. február 3., kedd Csehszlovák képviselők magyarországi látogatása A magyar Országgyűlés meghívására hétfőn hazánk­ba érkezett a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés küldöttsé­ge. A delegációt Alois Ind­ra, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság Szövetségi Gyűlésének elnöke, a CSKP KB elnökségének' tagja ve­zeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, valamint az Országgyűlés több más tiszt­ségviselője fogadta. Jelen volt Ondrej Durej Csehszlo­vákia budapesti nagykövete. Délután az Országházban megkezdődtek a magyar— csehszlovák parlamenti tár­gyalások. A magyar tár­gyalócsoportot Sarlós István vezeti. Tagjai:. Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke, dr. Korom Mihály, az Alkotmányjogi Tanács el­nöke, dr. Horváth Jenő, Ja­kab Róbertné, dr. Sinko­vics Mátyás és Sziráki And­rás képviselő. Az Alois Ind­ra vezette csehszlovák dele­gációban Éva Zelezniková és Viera Gogová, a Szövetségi Gyűlés elnökségének tagjai, valamint Hana Karitorová, Alexandr Madarász és Ka­rel Vébr képviselők ültek tárgyalóasztalhoz. Jelen volt Ondrej Durej. Sarlós István este díszva­csorát adott a csehszlovák delegáció tiszteletére az Or­szágházban. (MTI) A szovjet párt plénuma után A deiHkratns - az átalakítás lényege Vártuk ezt a plénumot, készültünk rá, és alaposan készültünk. Olyan kérdések­re kellett válaszolni, ame­lyeket maga az élet tett fel nekünk, ki kellett válasz­tani a leckéket a felhalmo­zódott tapiasztalatok közül, meg kellett tisztítani a teret a XXVII. kongresszus átala­kításra vonatkozó határoza­tainak gyakorlati megvalósí­tásához. Lenin óta nem szól­tak ilyen élesen, elvszerűen és őszintén az ország sorsá­ról, a szocializmus perspek­tíváiról, mint Mihail Gor­bacsov a plénumon elhang­zott beszédében, és a részt­vevők hozzászólásaikban. Az átalakítás — forrada­lom az emberek gondolkodá­sában és szívében, a gazda­ságban, a szociális szférá­ban, az élet egészében. Az átalakítás — a kegyetlen és színtiszta igazság időszaka, Lenin szavaival élve: „A tettek, az alulról és felülről jövő tettek időszaka” (Lenin összes művei 11. kötet, 85. oldal), az öntisztítás és kar­dinális változások időszaka. Az átalakítás lényege: több szocializmust mindenhol és mindenben. Ez azt jelenti, hogy működésbe kell hozni az egész mechanizmust, a szocialista rendszer összes potenciálját. Az átalakítás végső célja — mélyreható megújulás az ország életének minden szférájában. A hiányosságokat csak mi magunk tudjuk kiküszöbölni. Ezt helyettünk senki nem csinálja meg. Csak a szov­jet ember képes megvalósí­tani mind a maga, mind a társadalom számára az át­alakítást egészében, de csak egy feltétel mellett: a szov­jet ember gazdájává kell hogy váljék a saját szocia­lista otthonának. Mihelyt a nép a szó teljes értelmében gazdává válik, gondoskodni fog arról, hogy a saját ott­honában teljes rend ural­kodjék. Innen fakad a szocializ­mus és a demokrácia közötti belső, megbonthatatlan kap­csolat is. Ebből ered a kom­munista párt határozott irányvonala a demokrácia irányába. Mihail Gorbacsov beszédében aláhúzta: az át­alakítás csak demokratikus úton történhet. Csak így le­het teret biztosítani a szoci­alizmus legnagyobb erejének — a szabad munkának és gondolkodásnak egy szabad országban. Ebben a helyzetben éle­sen merült fel az emberi té­nyező szerepe. Átalakításra szorul a káderpolitika mind a pártban, mind az állam­ban. Az egyik feladat, hogy biztosítsák az utódlást, a friss erők folyamatos áram­lását. Tökéletesítik a veze­tők kiválasztásának proce­dúráját. Bevezetik a kötele­ző elszámoltatást. Megálla­pítják a nyilvánosság törvé­nyes garanciáit. Nagyobb szerepet kapnak a tanácsok, és több jelölt rendszerű vá­lasztásokat vezetnek be. Ga­rantálják a jogot a kritikára és önkritikára, az alkotói szabadságot a munkában, tudományban és művészet­ben. Ez, és még sok más do­log kell, hogy „új életet önt­sön a társadalmi élet min­den sejtjébe”. Az SZKjP KB plénumá­nak dokumentumait élénken kommentálják a világban, ami érthető is, hiszen most a szocializmus válaszol az idők kihívására. Az egész világ ránk figyel: vajon meg tudja-e oldani a szocializ-» mus a problémáit, vajon ké­pes-e törekvőén továbbmen­ni a haladás lépcsőfokain felfelé? Az élet mindent próbára tesz: gazdaságunkat — a hatékonyság alapján, erkölcseinket — a demokrá­cia, szociális igazságosság és humanizmus értékének gaz­dagítására való képességünk alapján, külpolitikánkat — a béke védelmében megnyil­vánuló határozottságunk és következetességünk alapján. Nehéz, de érdekes időszak^ ban vagyunk, amely a prob­lémák egész lavináját zúdí­totta ránk. Ezeket a problé­mákat forradalmi módon kell megoldani, ahogy ezt Lenin is tette. A társadalom demokrati­zálódását a gazdasággal kell kezdeni, a demokráciát a gazdaságon keresztül kell fejleszteni és tökéletesíteni, mivel ez a társadalmi bázi­sa. A cél, hogy minden em­berben kialakuljon az ér­zés, hogy ő az ország gaz­dája. Nyilván ezért javasol­ta Mihail Gorbacsov, hogy az SZKP KB következő plé­numán társadalmunk gazda­sági problémáit vitassák meg. Gennagyij Piszarevszkij Dagad a Zircon-botrány Házkutatás a BBC-nél Általános' felháborodást váltott ki a brit közvéle­ményben a Scotland Yard különleges ügyosztályának monstre-házkutatása a BBC televízió skóciai székhá­zában, ahonnan három teherautó-rakomány film- és , dokumentációs anyagot szállított el a titkosrend­őrség. A BBC glasgow-i stúdiójában készítette Dun­can Campbell a „Titkos tár­sadalom” című hatrészes tv-riportműsorát, amelynek a „Project Zircon” kódne­vű tervezetről (a Szovjet­unió fölött pályára állítan­dó elektronikus kémhold­ról) szóló indító anyagát a BBC múlt héten elbocsá­tott vezérigazgatója a kor­mány nyomására már ko­rábban letiltotta a műsor­ról. A szombat reggeltől va­sárnap délutánig tartó ház­kutatás során — amelyben a BBC ágyukból kiugrasz­tott munkatársai is kény­telenek voltak „közremű­ködni” — a „nemzetbizton­sági” ügyekben illetékes politikai ügyosztály titkos­rendőrei több mint 200 filmtekercset, videoszalagot és mintegy 30 kartonlá­dát megtöltő dokumentáci­ót „zsákmányoltak”. Nem­csak a Zircon-riportot ko­bozták el, hanem a hatré- szes sorozat teljes anya­gát elvitték, a műsorból kivágott felvételekkel, az interjúalanyokkal és a kor­mányhatóságokkal folyta­tott levelezéssel, jegyzetek­kel és egyéb dokumentá­ciókkal egyetemben. A BBC eredetileg tavaly novemberben akarta sugá­rozni a hatrészes doku­mentum-műsort, majd — a kormány nyomásának engedve — többször elha­lasztotta közreadását. Vé­gül január 16-án bejelen­tette, hogy a „nemzetbiz­tonsági érdekből” letiltott indítóanyag kivételével, a többi öt rész március má­sodik felében kerül adás­ba. Most ez is kétségessé vált, miután a titkosrend­őrség az egész riportsoro­zatot „magához vette”, jól­lehet, csupán a Zircon-ri- portra volt tiltó végzése a főállamügyésztől. Ennek kapcsán még a kormániy- párti sajtó is súlyos aggo­dalmait fejezi ki az állam­titkok védelméről szóló tör­vény „túlságosan szabados” értelmezése miatt. A kormánypárti The Daily Telegraph hétfőn azt az értesülést közölte, hogy ■ a kormány február folya­mán készül nyilvánosság­ra hozni tervezetét „füg­getlen rádióállomás-háló­zat” létrehozására, a BBC „monopóliumának” megtö­rése céljából. Ezt a terve­zetet, a BBC vezérigazga­tójának sommás elbocsátá­sát követően, az ellenzék képviselői a BBC elleni általános támadás részének tekintik. Azt gyanítják, hogy a konzervatív kor­mány az egész tömegtájé­koztatás „megszelídítésére” törekszik az »általános vá­lasztások közeledtével. (MTI) A manilai homokóra N épszavazást tartottak hétfőn a Fü-löp-szigeteken. A hétezer szigetből álló, ötvenmilliós ország mintegy huszonötmillió választásra jogosult polgárának ar­ról kellett döntenie, jóváhagyja-e Corazon Aquino asz- szony kabinetjének új alkotmánytervezetét. Az ország különleges jellegénél fogva (számos őserdő- 'vel borított, nemegyszer egymástól igencsak távoli szi­get) jó néhány napig aligha várható hivatalos végered­mény. Ez az a ritka eset azonban, amikor nem annyira a kimenetel az érdekes (a megfigyelők hetvenszázalékos jóváhagyást jövendölnek), hanem az a tény, hogy erre a nem akármilyen erőpróbára egyáltalán sor kerülhe­tett. A dolog lényege ugyanis éppen az, hogy az elnök- asszony minden rendű és rangú ellenfele mostanáig ép­pen arra koncentrálta erőfeszítéseit, hogy a népszavazás lebonyolítását megakadályozza. Ebben a sokágú tevé­kenységben élen jártak a most nagyjából egy esztendeje emlékezetes körülmények között megbuktatott Ferdinand Marcos diktátor hívei.. Mit tett az ellentábor, hogy megállítsa a kérlelhetetle­nül pergő homokórát, és elkerülje a hétfői erőpróbát? Válaszként megállapíthatjuk, hogy az elnökasszony el­lenfelei nagyon is sok húron játszottak: egyrészt Juan Ponce Enrile ex-hadügyminiszter vezetésével immár a sokadik katonai puccsot szervezték a minap, és a hely­zetre jellemző, hogy még a nagy erőpróba előestéjén is folyt a lázadók maradványainak lefegyverzése. Másrészt az ellentábor igyekezett megsemmisíteni az elnök és a fegyveres gerillamozgalom, az NPA között megkötött fegyverszüneti megállapodást, hogy ismét felizzítsa a központi hatalom számára oly veszélyes „bozóttüzet”, és egyben megkérdőjelezze az államfő egyik leglátványosabb eredményét, hasonló dologgal próbálkoztak egy másik fronton, a déli muzulmán zendüléssel kapcsolatban. (Az elnök velük is megállapodást kötött, ezt is megpróbál­ták felrúgni a népszavazás küszöbén.) Harmadrészt az utóbbi napokban pedig mind Manilában, mind 'vidéken számos terrorcselekmény (robbantás, merénylet) történt, nyilvánvalóan hasonló célzattal: megzavarni a rendet, a bizonytalanság érzetét kelteni a nagy esemény küszö­bén. Ilyen előzmények után igazuk volt azoknak, akik sze­rint a Malacanang-palota (az államfői rezidencia) óriási! sikerként könyvelheti el, hogy eljutott eddig a napig. ' S hogy mi a tétje ennek a napnak? A siker nem ke­vesebbet jelent, mint Aquino asszony hatalmának im­már végleges legalizálását. Az új alapokmány legfon­tosabb cikkelye ugyanis a jelenlegi elnöki hatalom hat­éves meghosszabbítása. Ezért zavarta annyira az ellen­tábort a manilai homokóra pergése — és ezért akarták inkább összetörni ezt az órát. H. E. Holdújévet köszöntő vezércikk lito-iiiepségek Jioszláiii Joszip Broz Tito ötven esz­tendővel ezelőtt (1937 au­gusztusában) került Jugo­szlávia Kommunista Pártjá­nak élére. Az évfordulóról Jugoszláviában az idén ün­nepségsorozattal emlékeznek meg. Erről hozott határoza­tot a JKSZ KB Elnöksége. A jubileumi rendezvények egész éven át tartanak. A JKSZ KB díszülésén méltat­ja majd Tito munkásságát. „Tito és a párt” címmel tu­dományos konferenciát szer­veznek. Alkalmi ünnepsé­gekre, előadásokra, találko­zókra és kiállításokra kerül sor. Ehhez kapcsolódnak a Szlovén és a Horvát Kom­munisták Szövetsége meg­alapítása fél évszázados ju­bileumának ünnepségei, áp­rilis 17—18-án, illetve au­gusztus 1—2-án. (MTI) USA—Új-Zéland Mélyponton a két ország kapcsolata Az amerikai kormány meg­vonta Űj-Zélandtól az Egye­sült Államokkal „szövetsé­ges” ország státusát. A „szö­vetségesként” besorolt orszá­gok többek között kedvez­ményes áron vásárolhatnak fegyvereket az Egyesült Ál­lamoktól. A döntéssel a két ország kapcsolata újabb mélypontra süllyedt. A , wellingtoni amerikai nagykövetség hétfőn közzé­tett nyilatkozata szerint Wa­shington nem újítja meg az idén június 21 -én lejáró memorandumot az Űj-Zé- landnak nyújtott amerikai logisztikai támogatásról, s erről „tárgyalni sem haj­landó”. Űj-Zéland továbbra is vá­sárolhat amerikai hadfelsze­relést, de csak a „baráti” és nem a „szövetséges” államok számára érvényes feltételek mellett — hangoztatja a nyi­latkozat. Mint ismeretes, David Lan­ge kormánya 1985-ben kitil­totta az ország kikötőiből az atomfegyverrel felszerelt vagy atommeghajtósú . ame­rikai hadihajókat. Az Egye­sült Államok válaszai befa­gyasztotta az ANZUS-szer- ződés értelmében Üj-Zéland „biztonságáért” vállalt köte­lezettségét. Washington ugyanis úgy döntött: Üj-Zé­land többé nem „operatív tagja” a 35 éve fennálló ka­tonai szövetségnek. A két országon kívül Ausztrália tagja ennek a paktumnak. I A hagyományos .kínai nap­tár szerinti holdújévet kö­szöntő vezércikkében a Zsen- min Zsipao,. a Kínai Kom­munista Párt központi lapja megerősíti a párt és az álla­mi vezetés vonalát, amely szerint a burzsoá liberalizmus ellen indított harc szigorúan megmarad a kommunista párt keretei között, s a pár­ton belül is elsősorban a po­litikai és az ideológiai terü­letre korlátozódik. A Zsenmin Zsipao hétfői vezércikkében rámutat, hogy a burzsoá liberalizmus elleni küzdelem semmiképpen .sem zavarhatja meg az ország fo­lyamatos és egészséges gaz­dasági és politikai fejlődését. A párt- és az állami szer­vekben, a városi üzemekben és vállalatoknál, valamint ai kínai hadsereg egységeinél a burzsoá liberalizmus elleni fellépés elsősorban a párt­tagok pozitív példákkal való nevelésében ölt testet. Az elsőrendű cél azoknak az alapvető politikai és ideoló­giai elveknek a tisztázása,' amelyek segítségével ered­ményesen lehet fellépni a párt vezetőiszerepét és a szo­cialista utat tagadó, vagy kétségbe vonó nézetekkel szemben. A pártlap aláhúzza, hogy változatlanul érvényben van­nak azok a politikai és ideo­lógiai -alapelvek, amelyeket a Kínai Kommunista Pórt Köz­ponti Bizottságának 1978 de­cemberében megtartott 3. plénumán dolgozták ki és fogadtak el. Kiállítás és vásár 1987. február 2-7-ig a BÜTORKER ÁRUHÁZBAN Miskolc, Besenyői u. 14. Nyitva: hétfő—péntek 8—17-ig szombat 8—12-ig A Miskolci Bútoripari Szövetkezet szekrénysorok, kárpitosgarnitúrák, kiegészítő kisbútorok termékeinek bemutatójával várja Tisztelt Vásárlóit! Bútoripari Szövetkezet Bútorker Miskolc Miskolc OTTHONÁNAK KULCSA BÚTORKER VÁLASZTÉKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom