Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-11 / 35. szám

1987. február 11., szerda

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Kohászok kérdezték — a vezérigazgató válaszolt

Fejlődik a konfekció-gépgyártás Sárospatakon

a gyár jövőjéért

A Magyar Rádió Miskolc Körzeti Szerkesztősége január 19-én fórumot rendezett a vaskohászat témaköréből. A résztvevők — köztük Drótos László, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója — számos kérdésre válaszoltak. Ezeket a válaszokat nem megismételve, hangsúlyozni kell, hogy az LKM a kö- tülményekhez képest jó esélyekkel rendelkezik ma ahhoz, hogy a vállalat dolgozói becsülettel helytáliva, hamarosan maguk mögött hagyják az immár hatodik éve tartó nehéz és kritikus helyzetet. Ehhez a gyár jó programmal rendelkezik, melyet megfelelően segít az Állami lervbizottság múlt évi határozata. Mind többen vállalják a megújulási program személyükre is vonatkozó feladatait. E gondolatokat előrebocsátva, vállalkozott Drótos László vezérigazgató arra, hogy a tóium témájával kapcsolatos további kérdésekre, véleményekre válaszoljon.

— Sok kérdés hangzott el a fizetett szabadság kiadásával és a személyes jövedelemmel kapcsolatban. Kárpáti Józsefné (67-005), Trau- ber László (74-379), Sebők Béla (77-723) kérdéséből kitűnik, elterjedt a vállalatnál olyan hír, miszerint szabályozni fogják a fizetett szabadság kiadásának rendjét, jobban szem előtt tartva a vállalat és az egyén érdekeit.

— Erre a Minisztertanács határozata is kötelez. Ezenkívül a készülő rendelkezésünk az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalataira is épít. Ugyanis mind többen veszik ki szabadságukat júliusban és augusztusban. Ilyenkor a munkásállományból 50, az alkalmazotti állományból pedig 100 százalékkal vannak többen szabadságon, mint az átlagosan egy hónapra jutó szabadságolási létszám. Ráadásul a vállalat dolgozóinak 45 százaléka, több mint 7 ezren 1—5 naponként veszi igénybe szabadságát,_ sokan fizetetlen kimaradásaik utólagos legalizálásaként, vagy ünnepnapokhoz, szabadnapokhoz kapcsolva a 2—3 napos fizetett szabadságot, esetleg „háztáji munkák” elvégzésére. Sajnos, mind kevesebben vannak, akik a fizetett szabadságot arra használják, amire való: pihenésre, fizikai és szellemi regenerálódásra. Ez sem az egyénnek, sem a családnak nincs hasznára, a munkahelyeken pedig sok gondot okoz. Van üzemrész, ahol ,a fizetésnapok után a munkáslétszám 15—20 százaléka is megfeledkezik kötelezettségéről, és nem jelentkezik munkára. Azt hiszem, ez nem engedhető meg. Egyébként a fegyelem megszilárdítására már az elmúlt negyedévben is több intézkedést tettünk, és így száztíz fegyelmezetlen munkatársunktól meg is váltunk. A tapasztalatok és a nemzetközi példa is arra késztet, hogy termelőberendezéseink jelentős részének nagyjavítását. koncentráltan, a harmadik negyedévben végezzük el.

— Ez a program a nyári nagy szabadságolás szerkezetét kissé átrendezi.

' — Mindenekelőtt a karbantartásban érintett vezetőknek és beosztottaknak kell az adott időben a vállalat rendelkezésére állniuk. De ez sem jelenti azt, hogy akik ilyen munkakörökben dolgoznak, a nyár folyamán nem mehetnek szabadságra. Ezt azonban a vállalat érdekeinek szem előtt tartásával kell megtervezni.

— Ugyancsak többen érdeklődtek a vállalati jövedelmekről, beosztottak és vezetők fizetéséről.

— A gyár fizikai dolgozóinak 59 szákaléka többműszakos, 46 százaléka pedig folyamatos munkarendben, sok helyen nehéz munkakörülmények között dolgozik. Az egy főre jutó éves átlagkereset 1985-ben: 81 467 forint' volt, tavaly pedig 84 583. Ez 3,8 százalékos keresetszínyonal-emel kedést jelent, szemben a megyei 5,9 százalékkal, őszintén szólva, az LKM dolgozói nem tartják helyesnek az értékrendek ilyenfajta eltolódását, hiszen köztudott, hogy környezetünkben is vannak szövetkezetek, vállalatok, . ahol lényegesen magasabb a jövedelem. Meg kell említenem, hogy nagy gondot fordítunk a differenciálásra. A múlt évben például a dolgozók 21 százalékának azért nem adtunk alapbéremelést, mert a mun-, kahelyek vezetői elégedetlenek voltak munkájukkal és magatartásukkal. Erősen differenciáltuk a kereseti lehetőségeket a teljesítmények szerint. A mozgóbér 70 százalékát mennyiségi teljesítmények, 30 százalékát pedig minőségi mutatók szerint adtuk ki. És sajnos voltak olyan hónapok, amikor egy-egy munkahelyen, a gyenge teljesítmények miatt, az alapkeresetnek csupán 80—90 százalékát kaphatták meg a dolgozók és a vezetők. Szigeti Ferenc munkatársamnak is válaszolok, hogy ilyen esetben a vezetők a prémiummegvonáson kívül, jelentős kártérítést is fizettek a vállalatnak.

— Nyilván, ez a kemény

teljesítménydifferenciálás

tette lehetővé, hogy akik az átlagosnál többet, vagy kiemelkedőbbet nyújtottak, azok jövedelmükre sem panaszkodhattak.

— Tavaly az átlagjövedelem — hiszen a fórumkérdések is erre vonatkoztak elsősorban — az első 10 fizikai dolgozónál 16 és 24 ezer forint között mozogtak, és az első 10 alkalmaztotti- aknál is hasonlóan alakult a helyzet. Differenciálta a jövedelmeket az osztály- és üzemvezetők körében a többleteredmény pályázat, amely nyilván többletjövedelmekkel járt. De sokan részesültek jelentős pénzösszegben, különböző pályázatok és díjak elnyerésével is. A vgmk-ban végzett munka pedig, a béralapon kívül 167 millió forintot hozott az ott dolgozóknak, A vállalat létérdeke, hogy a jövedelmekben a teljesítményeket minél jobban differenciáljuk. Különösen az alkotó szellemi munka érdemelne nagyobb megbecsülést. Az idei bérpolitikai programunkat ebben a szellemben alakítjuk ki. Célunk, hogy akik átlagon felüli teljesítményt nyújtanak, azok ennek megfelelően részesüljenek a bérekből. Miután központi bértömegemelési lehetőségünk csak 2 százalék, tehát az ettől magasabb átlagot a hatékonyság jelentős növelésével kell biztosítanunk.

— Többen érdeklődtek a fórum alkalmából a hengerészek és a vállalatvezetők jövedelméről is.

— Azok a durvahengerműi

hengerészek, akik a múlt évben úgynevezett főmunkaidőre rásegítő vgmk-ban is dolgoztak — a hengerészek 75 százaléka —, átlagosan, több mint 12 ezer forintot kerestek havonta. Ez 12,3 százalékos jövedelemnövekedést jelent az előző évhez képest. A vezérigazgatói hatáskörbe tartozó vezetők jövedelme 1984-hez képest ’85- ben 0,5 százalékkal, ’86-ban 8,4 százalékkal növekedett, így elérte a havi 14 500 forintot. Ez idő alatt az igazgatók éves jövedelme — a vezérigazgatóé is — 30 százalékkal csökkent. Ez a helyzet az 1984-es kiemelkedően magas exportteljesítéssel

függ össze. Egyébként a vezérigazgatói hatáskörbe tartozó vezetők szellemi és fizikai igénybevétele, valamint a vállalaton belül teljesített készenléti ideje a legmagasabb. Ezért is mondom, bogy személyes teljesítményük alatt vannak anyagilag elismerve, ami máris gondot okoz az utánpótlásnál — válaszolta Drótos László vezérigazgató.

Paulovits Ágoston

Árvízkapu épül a Rábcán

Árvízkaput építenek Abdánál a Rábca folyón. A mintegy 50 millió forintért felépülő berendezéssel a dunai árhullámok levonulása idején teljesen elzárhatják a Rábca medrét, s megakadás lyozhatják azok visszaduz- zasztó hatásának érvényesülését. A Dunán levonuló árhullámok ugyanis Gönyünél beáramlanak a Mosoni-Dunába, s azon keresztül a betorkolló folyókba. A Rábca több mint 60 kilométeres szakaszán tökéletes árvédelmi biztonságot teremtő árvízkapu terveit már elké- - szítették az Észak-dunántúli

Vízügyi Igazgatóság szakemberei, és 1990-ig felépítik a létesítményt.

Ez a vízügyi építkezés kiegészíti azt az ugyancsak fontos beruházást, amely már folyamatban van a Rábca folyó torkolati szakaszán. E program keretében Győrnél 3 kilométeres szakaszon új mederbe terelik a Rábca, vizét. Az új mederszakasz a gátakkal együtt az idén elkészül. Fenékszélessége 18 méter lesz, amihez mindkét oldalon 36 méter széles hullámtér csatlakozik A szabályozással lehetővé válik, hogy. a régi, csaknem

5 kilométer hosszú mederszakaszt a pihenés, az üdülés szolgálatába állítsák. A régi torkolatnál megépült zsilipen és az árvízkapun keresztül az említett mederszakasz vizét az igényeknek megfelelően lehet szabályozni.

A munkák befejeztével a Rábca a jelenlegi torkolatától jó néhány kilométerrel északra folyik majd a Mosoni-Dunába. Ez nemcsak az árvizektől óvja meg Győr északi városrészét, hanem a belvizektől is mentesíti a korábban gyakran veszélyeztetett városi területeket. (MTI).

A szakemberek a varrógépeket szerelik

Műszaki fejlesztés nélkül nincs jövö

A Csepel Művek Ruhaipari Gép- és Kerékpárgyártó Vállalatának sárospataki gyáregysége eddig is meghatározó szerepet töltött be a hazai konfekciói pari gépek előállításában: évenként több százmillió forint értékű szabász-, vasaló- és varrógépeket gyárt a köny- nyűipar számára. Hogy a konfekció-gépgyártás fejlesztése napjaink valósága, arra bizonyíték: a gyáregység a hetedik ötéves tervidőszak végére várhatóan már egymilliárd forint értékű gépet, berendezést készít exportra és hazai megrendelőknek. Ügy is felfoghatjuk mindezt, hogy a sárospataki üzem tevékenységének van jövője, munkájára fokozottan számít a népgazdaság.

A múlt év szeptemberében Csepelen és Sárospatakon jártak a moszkvai Technopromimport Külkereskedelmi Egyesülés vezetői, akik a vállalatnál készült konfekcióipari gépek vásárlásáról tájékozódtak, illetve tárgyaltak a gyártó cég, valamint a Pannon ia- Csepel Külkereskedelmi Vállalat szakembereivel.

— Miben lehetne összefoglalni a két fél tárgyalásának eredményét? — kérdeztük Sárospatakon Boósch

Ferenc gyáregységi igazgatót.

— Az exportlehetőségek, illetve -feltételek egyeztetése után megállapodtunk abban, hogy 1987-ben — a K<GST hosszú távú szakosodási programja keretében

— a szovjet külkereskedelmi vállalat több mint 22 millió rubel értékű gépet, gépsorokat, berendezéseket vásárol magyar partnerétől

— tájékoztatott a gyáregység vezetője. — Számunkra ez a megállapodás azért jelentős, mivel a szovjet export nagyobbik részét, mintegy 18 millió rubel értékben nekünk, a sárospataki gyáregységnek kell teljesítenünk. Különben a legnagyobb vásárlónk évek óta a Szovjetunió, de szállítunk konfekciógépeket az NDK- ba, Romániába és Csehszlovákiába is ... Gyáregységünk tavaly mintegy tíz százalékkal több terméket értékesített a piacokon, mint az előző évben. Mindez természetesen megkövetelte a termelés fokozását is, amelynek értéke 1986-ban 600 millió forint fölé emelkedett. — A vállalati, illetve a gyáregységi eredmény ugyancsak növekedett, legnagyobb örömünkre 33 százalékkal múlta felül az 1985. évit. Ezért is tudtunk ki- lenc-tíz százalékos átlagkereset-növekedést biztosítani

Ebből a műhelyből ke.rüjnek ki a körkéses szabászgépek

dolgozóinknak, jóllehet éves szinten még így is legalább tízezer forint eltérés van a pesti gyár javára.

— A gyáregység idei terve viszont több tízmillióval nagyobb az előző évinél...

— Ebben az esztendőben 710 millió forint értékű terméket kell kibocsátanunk. 1987 abban is különbözik a múlt esztendőtől, hogy az idén beérik az eddigi műszaki fejleszési munka gyümölcse. Így mindenekelőtt csehszlovák licenc alapján megkezdjük a korszerű, nagy termelékenységű PFS-100Ó- es folyamatos ragasztóprés gyártását. Újdonságnak számít továbbá az UNISET nevet viselő vasalóasztal-család, amelyet a konfekció- iparban, illetve a tisztító- iparban egyaránt előnyösen alkalmazhatnak. Az új vasalóasztal null-szériája hamarosan elkészül, s már a második negyedévben hozzáfogunk sorozatgyártásához. Harmadik új termékünk egy korszerű kézivasaló lesz, amely kiváló műszaki paraméterei révén felveszi a versenyt hasonló nyugati gyártmányokkal. Az idén ezzel is megjelenünk a piacon.

— Több száz üzemmel, vállalattal, szállítóval állnak kapcsolatban. Nem hat ez időnként zavarólag a termelés folyamatosságára?

— El tudnék képzelni rugalmasabb háttéripart is. Ma ugyanis a legtöbb szállító esetében az a helyzet, hogy nincsenek kitéve gazdasági kényszernek, általában nem létkérdés számukra, hogy tisztes üzlet keretében pon- tosan, jó minőségben elegei tegyenek vállalt kötelezett! ségüknek. Arra meg csak elvétve akad példa, hogy egy-egy alkatrészgyártó, bedolgozó maga jelentkezzen újdonságaival. Sokszor az 4 baj, hogy a háttéripar néí mely vállalata monopolhely zetben érzi magát, s kénye kedve szerint vállalkozik i különböző szállításokra.

A gyáregységvezető befejezésül elmondta: a műsza ki fejlesztést, az új, korsze rű, minden piacon verseny- képes gyártmányok kikísér létezését és előállítását változatlanul kulcskérdésnek tekintik Sárospatakon. Ezér is erősítik mind több műszaki szakemberrel, fiata mérnökkel a meglévő fej-t lesztő apparátust, amelyre a jövőben még több értékteremtő feladat megvalósítása hárul.

Lovas Lajos r;

Fotó: Laczó József ’

II legnagyobb megrendelő a Szovjetunió