Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-09 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLIII. évfolyam, 33. szám Ára: 1,80 Ft Hétfő, 1987. február 9. AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megteli) az Űrállomás berendezése Jól vizsgázott az új típusú űrhajó Vasárnap kora hajnalban (moszkvai idő szerint 2 óra 28 perckor) összekapcsoló­dott a Szojuz TM—2 űrha­jó és a Mir—Progressz—27 űrkomplexum. Az összekapcsolás és a hermetikus zárás ellenőrzé­sét követően a Szojuz TM— 2 űrhajósai, Jurij Roma- nyenko és Alekszandr La- vejkin, átmentek az éppen egy éve működő Mir űr­állomásra. Az űrkomplexum berendezései normálisan működnek. Űrhajósok most először repülnek Szojuz TM típusú űrhajóval. Pilóta nélküli változatát 1986. májusában próbálták ki, remek ered­ménnyel és ezt követően döntöttek alkalmazásáról. Az új típust felszerelték automatikus megközelítő és összekapcsoló berendezéssel is. Ez a szerkezet végezte vasárnap hajnalban az űr­hajó összekapcsolását a Mir űrállomásból és a Prog­ressz—27 teherűrhajóból álló űrkomplexummal. A Mir az űrállomások harmadik nemzedékét kép­viseli és a jövőben állan­dóan működő, a Föld körül keringő űrállomás lesz. A hozzákapcsolható egyes ele­mek segítségével tudomá­nyos és népgazdasági célo­kat szolgáló kutatásokat vé­gezhetnek fedélzetén. A Mirhez további hat űrobjek­tum kapcsolható. Ezúttal a tervek szerint egy különle­ges csillagászati obszervató­riummal, az úgynevezett asztrofizikai modullal bő­vítik a komplexumot. Az űrhajósok a csillagászati és geofizikai kísérletek mellett technológiai, műszak; és or­vos-biológiai kutatásokat is végeznek majd. Ezt megelő­zően azonban még kirakják a Progressz—27 teherűrhajó szállítmányát, berendezik az űrállomást, ellenőrzik a be­rendezések működését és üzembe helyezik az új asztrofizikai modult is. A két űrhajós közérzete jó. Az űrállomásra a nyáron szovjet—szíriai közös űr­személyzetet várnak. Volt elegendő vasúti kocsi II hét végén is rakodtak A szombati, vasárnapi vi­szonylag enyhe idő, jól jött a fuvaroztató vállalatoknak is. A MÁV Miskolci Igaz­gatóságán kérdésünkre el­mondották, hogy a hét végén megnőtt a rakodási kedv, volt elegendő vagon, s volt elég elszállítandó áruféleség is. Szombaton, a tervezett 56 ezer tonnával szemben 60 207 tonna árut pakoltak tehervagonokba, főleg nagy- vállalatainknál, az LKM- ben, az ÓKÜ-ben. A Tiszai és a Borsodi Vegyi Kombi­nátból exportra is útnak indítottak különböző termé­keket. Amivel viszont egy kis baj volt: 1600 megpa­kolt vagon érkezett e na­pon az igazgatóság terüle­tére, de ebből csak 1395-öt raktak ki, a többit valószí­nűleg ma ürítik. Tegnap 949 vasúti kocsit igényeltek a fuvaroztató cégek, a MÁV maradékta­lanul eleget tett kérésük­nek. Tervszerű, folyamatos volt a ki. és berakodás a kohászati vállalatoknál, s teljes üzemmel működött a berentei szénosztályozó is. Gyér forgalom a határállomásokon Telt ház a Bükkben Az elmúlt napok igen ke­mény, hideg időjárása után a hétvégén már sokkal kel­lemesebb volt a hőmérsék­let, napközben nulla fok körül tanyázott a hőmérő higanyszála. Néhány centis friss hó is esett, amelynek különösen a téli sportok szerelmesei, a sízők, szán- kózók örültek igazán. Szombaton és vasárnap több százan keresték fel a Bükk lejtőit, telt ház volt Bánkúton, de sokan szán­kóztak a szentléleki lanká­kon is. Az egykori krypton- gyár melletti pályán ingye­nes síoktatást tartottak, míg a Csanyikot elsősorban a •gyalogos kirándulók keres­ték fel. Itt egyébként lo- las szánt is láttunk, a fel­nőtteket 60, a gyerekeket 30 forintért szánkóztatták meg. Nemcsak hegyeinkben, de ' Csehszlovákiában is kivá­lóak a hóviszonyok, a Tát­A Borsod Volán Éi tervéi! Mind magasabbra emelik a mércét a Borsod Volán gazdálkodásában is. A két­milliárd forintot meghala­dó árbevétel csak úgy érhe­tő el, ha a vállalatnál min­den területen tovább nö­velik a jövedelemtermelő képességet., A személyszállí­tási ágazatra nem kisebb feladat hárul, mint 116 mil­lió utas elszállítása, míg a teherforgalomban mintegy 14 —15 millió tonna áru to­vábbításáról kell gondoskod­ni. Ebben az évben a válla­lat megkülönböztetett fi­gyelmet fordít például a Hegyköz, a Bodrogköz, Ka­zincbarcika és Miskolc elő­városi közlekedésére, amely­nek színvonala az elmúlt évben elmaradt a várako­zástól. Az árufuvarozásban a téli időjárás okozta telje­sítménykiesés mielőbbi pót­lása az egyik súlyponti fel­adat. rút több helyütt méteresnél is vastagabb hótakaró bo­rítja. Érdeklődtünk a me­gye határátkelő-állomásain: milyen volt a forgalom, há­nyán választották a szlovák síparadicsomokat hétvégi úticélul? Nos, kevesen: Bánrévén, Tornyosnémeti­ben, Sátoraljaújhelynél, Agg­teleknél és Tornanádaská- nál óránként ha két-három autó megfordult. Egv-két turistabusz hagyta még el az országot, így aztán a vá­rakozási idő igen minimá­lis volt mindenhol. Ügy lát­szik; ma már olcsóbb itt­hon sízni... Szombaton tartotta VIII. tisztújító közgyűlését a Ma­gyar Közgazdasági Társa­ság. A mintegy félezer kül­dött részvételével, a Magyar Tudományos Akadémia dísz. termében megtartott tanács­kozáson jelen volt Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese és Láng István, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkára is. A közgyűlést Csikós-Nagy Béla, a Társaság elnöke nyi­totta meg, majd Garamvöl- gyi Károly főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az el­múlt öt évben végzett mun­kát értékelő választmányi beszámolóhoz, amelyet írás­ban megkaptak a küldöttek. Mint mondotta: az elmúlt években bekövetkezett világ- gazdasági korszakváltás je­lentős hatással volt a Tár­saság tevékenységére, a hazai közgazdászok mun­kásságára. Egyre sürgetőb­bé vált az elméleti és az alkalmazott tudományok kapcsolatának erősítése, s a gazdaságpolitika mind több feladat megvalósításá­hoz igényli a közgazdaság- tudomány aktív közreműkö­dését. A közgazdászok A putnoki termelősrövetkeietben a téli hónapokban sem pihennek a karbantartó üzem dolgozói. A szakemberek ebben az időszakban a gépek és termelőberendezések ol- kotrész-utánpótlásával foglalatoskodnak. A képen: készül az erőgép golyóscsapja. A Map Közgazdasági láng közgyűlése azonban nem végezhetik eredményesen munkájukat a tudományos élet más te­rületein elért fejlődéstől elszakadva. A főtitkár arra is rámutatott, hogy a hazai közgazdaságtudomány az el­múlt években elért jelen­tős fejlődése ellenére még mindig adós néhány, a gaz­dasági megújulás 1968-ban megkezdődött folyamatához kapcsolódó kérdés megvá­laszolásával. E hiányok pótlása mellett a Társaság egyik legfontosabb felada­ta, hogy a maga sajátos eszközeivel a korábbiaknál nagyobb szerepet vállaljon a közgazdászok által kidol­gozott programok végrehaj­tásában, a kutatási eredmé­nyek gyakorlati hasznosítá­sában. A tanácskozás résztvevői ezután két, írásban közre­adott tanulmányhoz kapcso­lódó előadást hallgattak meg. Elsőként a közgazdaságtu­dománynak és a közgazdá­szoknak a gazdasági felada­taink megoldásában betöl­tött szerepét elemző tanul­mány társszerzője, Nyers Rezső, az MTA Közgazda-, ságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója mondotta el gondolatait. A reformtörekvésekről szólva Nyers Rezső kiemel­te; magáról a reformról igen sok szó esik mostaná­ban, kevesebbet foglalko­zunk viszont a folyamat távlati céljának világos köz- gazdasági megfogalmazásá­val. Tisztázni szükséges a reform folyamatában a tervezés és a piac kapcso­latát is. Abban ma már mindenki egyetért, hogy a régi értelemben vett köz­ponti tervezés gyakorlata túlhaladott, s a továbbfej­lődéshez a piaci korlátok lebontására van szükség. Ám a kérdés nem értel­mezhető úgy, mintha a ter­vezés orientáló szerepét tel­jes egészében átvállalhatná a piac. Simái Mihály, az MTA Világgazdasági Kutatóinté­zetének igazgatóhelyettese a közgazdászok magyar tár­sadalomban elfoglalt hely­zetét elemző tanulmányához fűzött megjegyzéseket. Ki­emelte, hogy nemcsak itt­hon, hanem határainkon túl is megnőtt az érdeklődés (Folytatás a 2. oldalon) Ma reggeltől ismét lisz­tet jár a megyei Gabona­forgalmi és Malomipari I Vállalat miskolci malma, teljes kapacitással dolgoz­nak az őrlőgépek, a sziták. Befejeződött a január 5-én megkezdett éves nagyjaví­tás. Egy hónapig tartott a munka, egy hónapig nem öntöttek búzát a malom garatjába. A gépterem la­katosok, karbantartók mun­kájától volt hangos, min­den egyes apró alkatrészt, villanymotort, kapcsolási táblát átvizsgáltak, kijaví­tottak. A molnárok ez idő ; alatt a szitákat selymez- ték újra — ez a munka kizárólag a molnárok pri­vilégiuma. Mivel tervezett karban­tartásról volt szó, a malom már előre gondoskodott arról, hogy Miskolcon és környékén az egy hóna­I pos üzemszünet időtarta­ma alatt is megfelelő le­gyen a ilisztellátás. A sü­tőiparnak 350 tonna B1 80- as minőségű lisztet bizto­sítottak, s ugyanennyit csomagoltak zacskókba a kiskereskedelem számára. Elegendő volt e jelenté­keny mennyiség. A miskolci malomban — emlékezetes leégését köve­tő újjáépítése után — na­ponta 120 tonna búzából őröltek lisztet. Ezt a ka­pacitást az évek során fo­lyamatosan növelték, s a mostani karbantartást kö­vetően már 150 tonna bú­zát lehet huszonnégy óra alatt a garatba önteni, s így évente 30—31 ezer tonna lisztet állíthatnak elő. A nagyjavítás mintegy hétmillió forintba került. (Illésy — Balogh) Ma reggeltől Újból lisztet jár a malom t iii' nim~~»niTnTOmn—■■■«^■■«rwwiíiiBiiii um in n i iiiwb ii iiMii ■hmmhrm mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom