Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-07 / 32. szám
1987. február 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az agrárarcú Abaúj Ma, ha egy táj gazdálkodásában egyértelműen az agrárjelleg dominál — különösen, ha szerkezete féloldalas, vagyis a teljes vertikum helyett csupán az alapanyag-termelésre korlátozódik —, arra a térségre joggal rásüti'k a bélyeget a közgazdászok: hátrányos helyzetű, elmaradott vidék. Sok tényező együttes hatása determinálja ezt a sajátos, nem éppen kellemes arculatot — a történelmi hagyományoktól kezdve a földrajzi, közgazdasági kedve- íőtlenségeken át, a társadalom behatárolt teherbírásáig , amelynek fő jellemzői: á rendkívül hiányos infrastruktúra, az egyeduralkodó, ám gyakran az egyszerű újratermelésre sem képes rhezőgazdaság, az ingázók ézres nagyságrendje, gyengülő népességmegtartó erő. Példánk Encs város és vonzáskörzete. Tipikusan ágrárarcú, következésképp elmaradott, hátrányos helyzetű térség. Íme néhány jellemzője: kevés ipari üzemében az aktív keresőknek mindössze 8 százaléka dolgozik. Az itteni ipar termelési értéke mindössze 28 százalékos részarányú, a vonzáskörzet összes termelési értékén belül. Ezzel szemben a mezőgazdaság — messze az országos átlag fölött — az aktív dolgozók 38 százalékát foglalkoztatja, s a térség termelési értékének 72 százalékát realizálja. A földrajzi adottságokat vizsgálva szembetűnő, a területen 66 százalék a hegyes. dombvidék aránya. A 76 településből 46-nak a lakossága nem éri el az 500 főt. ötvenhárom településnek nincs vasúti összeköttetése, ugyanakkor — mint ingázó — 8162 abaúji utazik rendszeresen ■ munkalehetőségért más tájra. Ipartalan táj. létéért küszködő mezőgazdasággal —, ez lehetne a summázott kép, de azért mi ne elégedjünk meg énnyi- vel. Ebben az írásban Nagyházi Gyulának, az MSZMP Encs Városi Bizottsága titkárának segítségével az agrárarcú Abaúj helyét, helyzetét, lehetőségeit, terveit vizsgáltuk a fő profil, a me- zögazdaság, s természetesen a jelen, a jövő szemszögéből. — A térség mezőgazdasága milyen szervezeti keretek között és milyen termelési szerkezettel gazdálkodik napjainkban? — Területünkön húsz termelőszövetkezet gazdálkodik, összesen 72 660 hektáron. Ebből 40 294 hektár a szántó. Sajnos földjeink aranykorona értéke még a magasnak nem nevezhető megyei átlagtól is alacsonyabb, mindössze 15,3. A szántó mellett jelentős, ösz- szesen 14 961 hektár gyepterülettel rendelkezünk, ami alapfeltétele, nagy lehetősége az állattenyésztésnek. Ami a termelési szerkezetet illeti, valamennyi üzemünk gazdálkodásában az alaptevékenység a meghatározó. A növénytermesztésen belül elsősorban búzát, kukoricát, sörárpát. napraforgót termesztenek. Azt minden dicsekvés nélkül elmondhatom, hogy az utóbbi években — részben a termelési rendszereknek, részben saját szakembereink nagyobb odafigyelésének köszönhetően — jelentős mértékben emelkedett a növénytermesztés színvonala. Ezt mindenekelőtt az átlagtermések javulásával tudom érzékeltetni. Pl. az elmúlt évben — annak ellenére, hogy az aszály e térséget is sújtotta — búzából 14 ezer hektár átlagában 41 mázsás, tavaszi árpából 35,2 mázsás, napraforgóból 22 mázsás átlagterméseket realizáltunk. — A közelmúltban megtartott tájkörzeti megbeszéléseinken az üzemi vezetőkkel egyetértésben arra az Nagyházi Gyula: - Kellenek húzóágazatok Fotó: Dobos K. elhatározásra jutottak — részben azért, hogy egyre több, ma még takarmánytermő szántóterület szabaduljon fel árunövénynek —: feltétlenül előbbre kell lépni a gyepgazdálkodásban. S itt már a másik fő alaptevékenységet, az állattenyésztést is érintjük, ön is mondta, e táj adottságai adottak a gyepgazdálkodásra alapozott állattenyésztésre. Ám a közelmúlt évben a szabályozás sehol nem serkentette a szarvasmarha- és juhtartást. — Sajnos, valóban nem. Következésképp az állatállomány létszáma a mi területünkön is aggasztóan csökkent. A szarvasmarha-állományunk — ami egyébként meghatározó — 21 százalékkal, ezen belül a tehénállomány 26,3 százalékkal fogyatkozott. A másik állatfajnál. a juhnál az állomány 50 százalékkal, ezen belül az anyajuh létszám 45 százalékkal csökkent. Ennek kedvezőtlen hatása már a vágóállat-értékesítésnél is jelentkezett, hisz amíg 1985-ben 7500 hízómarhát és 40 ezer vágójuhot értékesítettek üzemeink, addig 1986 tavaszán már csak 6500 hízómarha és 15 ezer anyajuh került piacra. Ami miatt mi mégis a szóban forgó tájértekezleten a gyepgazdálkodás mellett, s persze közvetve az állattenyésztés fejlesztése mellett foglaltunk állást, azt az adottságokon túl az ágazat — igaz enyhén — újra javuló pozíciói igazolják. Ezl egyébként üzemeink is érzik, s pozitív tendencia, hogy az inúncsi, a gönci, a novajidrányi téesz szarvasmarha-férőhely rekonstrukciót pályázott meg, illetve hajtott, hajt végre. Vagy például a fulókércsiek ugyanezt tették a hízómarhánál. Ugyancsak biztató, hogy 1986-ban téeszeink 42 millió forintot vettek fel az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal közös megállapodás alapján vágóállat vásárlására, visszatartására, illetve sertésalapqnyag vásárlására. örvendetes az is, hogy a területünkön oly jelentős háztáji gazdálkodásban újra erősödik a sertéstartási kedv. — E táj adottságai, pontosabban kedvezőtlenségei. régen olyanok voltak, de jelenleg is ez a jellemző, hogy itt csupán alaptevékenységből, főleg, ha az csak alapanyag-termelésre korlátozódik, nem lehetett, nem lehet, megélni. A mezőgazdasági termelésbe beépülő ipar, illetve a mezőgazdasági termelésre ráépülő élelmiszer- ipar kialakítása terén milyen lépések történtek az elmúlt években? — A mi mezőgazdasági üzemeink csak a nyolcvanas évek elején, tehát megkésve indultak a melléküzemági tevékenység szervezésében. Ami maradt, vagy amitől más már szabadult, zömében azt kapták. Mi tagadás, volt gondunk ezekkel a tevékenységekkel, mert. bizony in.em egy, a várt nyereség helyett, jelentős veszteséget termelt. A párt-vb ezért megvizsgálta a veszteséges üzemeinknél a melléküzemágakat is, s arra az elhatározásra jutottunk a helyi vezetéssel eg.yetértés- ben, hogy az eredménytelen ágazatokát fel kell számolni. 1986-ról örömmel mondhatom el: területünkön nincs egyetlen egy olyan melléküzemág, amely veszteség forrása lenne. Az tény, hogy a termelési érték pótlásához, a népességmegtartó erő fokozásához, s még ezer egyéb okot tudnék sorolni, szükség van az ipari tevékenységre. Mi e téren a jövőben feltétlenül lépni akarunk, és lépünk is, mégpedig olyan vonatkozásban, hogy a mezőgazdasági alaptevékenységre alapozva, kiépítjük az agrárszféra vertikumát, tehát az élelmiszeripart is. Ennek első lépése a három áfészünk összefogásával, En- csen épülő sertésfeldolgozó üzem. Ugyancsak létre kívánunk hozni egy kisállatfeldolgozót (baromfi, vízi szárnyas, nyúl feldolgozására), amely az egész megye ilyen irányú igényét teljesen kielégíti. Ugyancsak reális terv egy tejfeldolgozó üzem létesítése is. Az ugyanis nem megoldás, hogy a tejet innen előbb beszállítjuk Miskolcra, majd feldolgozás után visszahozzuk. Nekem meggyőződésem, hogy az ilyen ésszerű elképzelések megvalósításának van realitása még a jelenlegi szorító gazdasági helyzetben is. — Szólt a melléküzemágak kapcsán arról, hogy tavaly egyetlen egy sem termelt veszteséget, összességében milyen pénzügyi eredménnyel zárták az elmúlt évet a térség szövetkezetei? — Mérhető javulás tapasztalható 1985-höz képest. Amíg ’85-ben összességében 135 millió forint veszteség képződött szövetkezetünkben, addig tavaly már csak 75 millió, ebből is 34 millió forint aszálykárból származott. Ezzel párhuzamosan a nyereség is javult, igaz, szerény mértékben,' az előző évi 15 millióról 20 millió forintra. összességében öt szövetkezetünk veszteséges. A párt végrehajtó bizottsága január végén úgy foglalt állást, hogy a téeszeink gazdálkodásában 1986-ban pozitív irányú változás következett be. — Az említett eredményeket nem lekicsinylő,, nem csorbító szándékkal mondom: e sikerek részsikerek. Hátrányos helyzetéből adódóan, e tájegység agrárágazata, agrárnépessége igényelné a nagyobb léptékű elmozdulást, a tartó- sabb és még jelentősebb sikerélményeket. — Kétségtelen. A jövőt illetően éppen ezért bízunk benne, hogy nem maradunk csak magunkra. Az eredményes üzemeinkben képződött néhány millió forintos nyereség ugyanis önmagában. nagy reményeket nem táplálhat, elég a túléléshez. Sajnos, gondunk van, nem kevés: leamortizálódott technika, nagymérvű hitelleterheltség, szakemberhiány, s hadd ne soroljam. Feltétlenül szükség van arra, hogy az elmaradott térségek országos programján belül minél előbb kapjon tartós perspektívát, konkrétan megfogalmazott, népgazdasági igényt e térség agrárágazata. Ha kell, differenciált szabályozással! Mi úgy látjuk, az üzemekben, a gondolkodó vezetőkben, magában a lakosságban megvan a partneri készség. Nem szükséges mindent támogatni! Az adottságokat, a lehetőségeket figyelembe véve, egy-két ágazatot csupán, de azt úgy, hogy húzóágazat legyen mind az itt élők. mind az egész népgazdaság számára, javára. Hajdú Imre Hengerész tűzkigyóval... Fotó: Laczó József Az igazgató a számítógépre esküszik... Dr. Béza Dánielnek két gyermeke és egy profi számítógépe van. A Commodore 64-es fiatal műszer, egyik külhoni útján vette. A nagyobbik srác ötödikes, a kisebbik harmadikba jár. A kicsi még csak játszik a számítógéppel, a nagyobbik már rendeltetésszerűen is tudja használni. — Ha pontosan tudjuk, hogy mit nem tudunk, akkor már könnyen feleletet találhatunk megválaszolatlan kérdéseinkre. A komputerrel nem lehet általánosságban „beszélgetni”. A számítógép kezelése nemcsak a technikai ismereteket követeli meg, hanem szükségszerűen előír egy racionális gondolkodást is. A gépet alkotó ember így akaratlanul is hatása, befolyása alá kerül saját produkciójának. Nem valami alárendelt, kiszolgáltatott viszony ez . Az ember megsokszorozhatja képességét, gyorsaságát, ötletességét és rátermettségét. A Telefongyár zempléni gyáregységének igazgatójától a „káros szenvedélyekről” érdeklődöm. Csak a számítógépről hajlandó beszélni. Súlyponti kérdésnek tekinti, a fejlődés alfájának és ómegájának. Utal arra, hogy visszahozhatatlan, elszalaszt- hatatlan történelmi pillanat adódott. — Mint minden újdonságnál, itt is az első dolog volt ledönteni a pszichikai gátakat. Emlékszem, hogy 1983 őszén Sátoraljaújhelyen kiállítottuk, bemutattuk a Magyarországon elérhető, s haszonnal használható gépeket. Mindenki itt volt, aki fel tudott mutatni valamit . De nem ez a lényeges. Sokan először találkoztak, kerültek kézközeibe a számítógéppel. Sokan akkor jöttek rá arra, hogy nem az ördög találmánya ez a masina, s nemcsak a gazdasági vezetők, hanem pártós tanácsi funkcionáriusok is megértették, támogatták az akciót. A mérnök-közgazdász igazgató sok funkciójú ember. Kosárlabdázó alkat, bár alig hiszem, hogy sok ideje jutna a rendszeres testedzésre. Van egy szőlője. (Ez a táj nehezen fogad be olyan embert, aki nem csinál saját bort ..) A szükség kényszeríti arra, hogy ő művelje a birtokot. így aztán elfogadhatóan kezeli a kétágút, a szőlőművelők jellegzetes, de iszonyúan kegyetlen szerszámát. .. S persze, mint sok hozzá hasonló, kíváncsi embér: ő is betűmániás. Olvasmányai között éppúgy A mérnök-közgazdász igazgató sok funkciójú emberré vált. . . L. J. felvétele megtalálható a tudományosfantasztikus könyvtár néhány remeke, mint a klasz- szikus irodalom görög bölcselőinek tanítása. — Diósgyőrben születtem, henceghetnék azzal, hogy vasgyári gyerek vagyok. Jó iskolám volt,. Otthon is, és a valóságos iskolában is. Én, eddigi életemben mindig tanultam. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen kohómérnökként végeztem, 1971-ben. Csak hálával tudok visszaemlékezni tanáraimra. Nemcsak tanítottak, hanem fölkeltették bennem a tudásvágyat. Persze, úgy is fogalmazhatnék — s ez egyet jelent az előbbiekkel —, hogy rádöbbentettek arra, hogy mennyi mindent nem tudok, hogy mennyi új ismeret birtokolható még ahhoz, hogy boldoguljak, hogy jól érezzem magam a bőrömben, hogy megfeleljek, alkalmas legyek. Kötelezett a szakma, a vállalt hivatás . Tíz évvel ezelőtt rieveztek ki igazgatónak. Korábban dolgoztam az ifjúsági szervezetben, aztán az Elzettnél. Amikor 28 évesen igazgató lettem, rájöttem arra, hogy alapos gazdasági ismeretek nélkül nem rúghatok labdába .. Ablakot kellett tárnom egy másfajta, szigorúbb világra. Szinte hetenként jártam a fővárosba, a közgazdasági egyetemre. Elvégeztem a mérnök-közgazdász szakot, aztán doktoráltam a komplex vállalati szervezés témájából. A kétdiplomás, doktori címmel rendelkező igazgató még innen van a negyvenen, de már túl van egy csomó tapasztalaton. Véleménye szerint jó vezető csak a művelt, felvilágosult ember lehet. Harmóniát kell teremteni a világban és a családban — Most korábbi angol tudásomat újítom meg. A középfokú nyelvvizsga papírja csak dokument. Használni, pallérozni kell. Hetenként egyszer a nyelvtanár előtt felelek. Diák vagyok még mindig... Most a feleségem tanul. így nagyobb feladat hárul rám a háztartásból és a gyermeknevelésből. Vállalom, örömmel csinálom. Így rendeztük be az életünket. Jó vezető nélkül nincs csapat, de a vezető akaratának ellenére nem boldogulhat a kollektíva. A főnök legyen a motor... S ez a megállapítás nemcsak a családi viszonyokra érvényes. Tudom, hogy tanácstag. Összes funkcióját fel sem sorolom, de oszlopos tagja a városszépítőknek, s elnöke a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság sátoraljaújhelyi városi szervezetének. Nem mondta, de sejtem, hogy ebbéli tevékenységére a legbüszkébb. Iskolát, hagyományt, új látásmódot teremtett környezetében. Bölcs és előrelátó kollégáival, elvtársaival együtt kitalálták azt, hogy a gyár dolgozóinak gyermekei még iskolás korban ismerjék meg a gyárat. Továbbképző tan- folyamot szerveztek a pedagógusoknak, s nyári tábort nyitottak a számítógép iránt érdeklődő fiatalok számára. — A kor parancsa és józanul felfogott egyéni érdekem is arra kötelez, hogy megosszam a megoszthatók s növeljem a megsokszoroz- hatót .. Vizet fakasztani, varázsolni nem tudok. Csodákra nem vagyok képes. De ha az érdeklődést fel tudom kelteni a csodák iránt, akkor már nem dolgoztam hiába. S a számítógép csoda. Csoda: abban az értelemben, hogy az embert nemcsak a manuális munkától szabadítja meg. Partner, társ, hasznos kolléga lehet a komputer. Csak élni kell a lehetőségekkel. Nem engedhetem meg, hogy a napi gondok keserítsenek . Egy sürgős telefon nekem Miskolcra legalább egy óra. De tavaly ősszel rendeztünk itt egy bemutatót. Egy ideig-; lenesen Sátoraljaújhelyre te-; lepített intelligens terminál,: kapcsolatot teremtett egy fő-: városi számítógéppel. Kérdezni, visszakérdezni, vála-’ szólni lehetett. Az SZVT programja,'receptje: a jövőt- kínálja. És sietteti is. Miért: ne lehetne napi kapcsolattá tenni ezt az összkomfortos- telekommunikációt? Gép és , gép között? Cég és cég között? Ember és ember kö-i zott? Brackó István
