Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

1987. február 2., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 , Áll a bál Faisangi készülődés a játszóházban. Fotó: F. L. Elkezdődött a báli sze­tt zon. A különböző szak­mák és az iskolák rendre-módra szervezik a farsangi mulatságokat me- gyeszerte. Főhet a nők és anyukák feje, hogy mit vi­seljenek, mit adjanak lá­nyaikra a nevezetes mulat­ságokon. Újra divat a hosz- szú és a romantikus fidres- fodros, rokokó fazon a fia­tal lányoknak. A középkor- osztály azonban szívesebben viseli a szolidabb vonalve­zetésű estélyi ruhákat. ISAURA IGEN, SANDOKAiN NÍM ... Sokan vannak, akik nem áldozhatnak nagyobb össze­get, hogy egy alkalomra megvásárolják méregdrágán az estélyi ruhát, és kéz­ügyességük sincs, hogy meg­varrjanak ötletes, tetszetős jelmezeket. Nekik is taná­csot adván kerestük fel me­gyénk egyetlen jelmezköl­csönzőjét, a Mátka boltot. Virág Jánosné üzletvezető is­mertette a kínálatot és az árakat. A' jelmezraktárt február 2-án nyitják meg. Ebből fő­ként az általános iskolás korosztály számára tudnak jelmezeket adni. A csopor­tos ruhákat a nyitótáncok­hoz előre leköthetik az is­kolák, de az egyedi jelme­zeket nem tudják senkinek eltenni. A legtöbb előrende­lés február 14-re és 21-re érkezett a Palotás-tánchoz, Valamint a nyitó keringő- höz. Hernádnémetiben azon­ban sárközi népviseletben nyitják a farsangot. Lefog­lalták már a hercegi és her­cegnői ruhákat, valamint az udvartartásnak a korabeli viseleteket is. Mintegy hatvanféle állat­jelmez van. A kölcsönzőben is megérzik a múló divatok, hóbortok, filmsorozatok hul­lámait. Sokan keresik az Isaura-jelmezt, már keve­sebb az érdeklődés a San- dokari iránit, lévén az már egy „lefutott” sorozat. (Így múlik el a világ dicsősége.) Van Moncsicsi-, Kukori— Kotkoda-, Vuk-öltözék is. A Z’zi Laborhoz is kínálnak kalocsai népviseletet, mint megtudtuk, erre is nagy az igény. A közkedvelt ruhák közül is van jó néhány: űr­hajós, török, kimonó, indi­án, tengerész jelmez. Február közepén megér­keznek majd a zöldség-, gyü­mölcsjelmezek is, lesz: ká­poszta, karalábé, sárgarépa, alma, körte. (A korabeli ru­hák díja 250—400 forint, az állatjelmezek pedig 80—110 forintba kerülnek, egy alka­lomra, szerdától a követke­ző hét hétfőjéig.) HOL BALOZHATUNK? Az iskolai, gyermekeknek rendezett farsangokon kívül nagy hagyománya van ná­lunk a vendéglátóhelyeken rendezett báloknak. Az Or­szágos Bányász és Kohász Egyesület tagjai szombaton tartották báljukat a Fehér­teremben, itt lesz a jogász­bál február 7-én, és a va­dászok bálja február 14-én. Ugyanezen a szombaton lesz a horgászok bálja a Hámor étteremben. A műszaki bál szokásos helye és ideje meg­változott, most a Júnó Szál­lodában lesz, február 21-én. Az állatorvosok bálja feb­ruár 20-án és az agrár szak­embereké március 7-én lesz. Természetesen ez a felsoro­lás a teljesség igénye nélkül készült, hiszen sok vállalat tartja saját üdülőjében, kul­túrtermében mulatságát. Tessék hát hölgyeim, elő a táncrendekkel... Orosz B. Erika Még az elmúlt év nya­tt rának végén történt, hogy egy húszéves lengyel fiatalember világgá indult. Ez önmagában tulaj­donképpen nem is lett vol­na baj, ám a fiú azért vá­gott a hosszú útnak, hogy ne kelljen sorkatonai szol­gálatra bevonulnia. Illegá­lisan átlépte a lengyel— csehszlovák határt, úticélja Magyarországon keresztül Jugoszlávia, onnan pedig valamelyik nyugati ország lett volna. A határátlépés után vonatra ült, s eljutott a magyar—csehszlovák ha­tár túloldalán levő Lénárt- falváig. Ez a település Bán­révével szemben található. Volt ideje, nem kapkodott el semmit. Gondolkodott, elmélkedett térképe fölött, leste a határt, nézte a ha­tárőrök járőrözését. Aztán az éjjeli órákban, mikor csillag sem ragyogott az égen, Sajópüspöki térségé­ben. jócskán megkerülve a települést, átlépte a határt. Putnokon, a vasútállomáson jegyet váltott, 100 forintos­sal fizetett, vonatra szállt, s folytatta útját. Nem jutott el Jugoszláviába ... — Sajnos — mondja Bir­ke Miklós határőr alezre­des, a BM Határőrség Mis­kolci Kerületparancsnoksá­gának politikai osztályveze­tője — tudok még egy ha­sonló történettel szolgálni. Tavaly, két határsértő kivé­telével mindenkit elfogtunk, akik határszakaszunkat il­legálisan próbálták átlépni. Az egyik a fentebb említett lengyel állampolgár volt, a másik pedig egy 35 éves csehszlovák férfi, ö felesé­ge után kívánt Jugoszlávi­ába menni, ám útlevelet nem kapott, s így a disszi­dálást választotta. Alaposan tanulmányozta államhatá­runkat, s mivel már több­ször járt Úzdon. ismerte a környéket. Átjött „szeren­csésen”, s a városban meg­kereste egy magántaxis is­merősét, majd kétezer ko­ronáért elvitette magát a jugoszláv határ szélére. Ele­inte azt mondogatta, hogy ott elromlott gépkocsijához visz hazulról alkatrészt, ám az út vége előtt elismerte valódi célját. Ennek ellené­re a taxis segített neki... Tette azonban nem sikerült, a jugoszláv határ mentén szolgálatot teljesítő határ­őrök elfogták a férfit, s a taxis ellen bűnsegédlet mi­att eljárást indítottak. — Az elmondottakból ki- sejtődik: nem a határ őri­zetével megbízott katonák tehetnek — hadd fogalmaz­zak így — a félsikeres ha­társértésekről ... — Nem a mundért aka­rom védeni, de valóban nem, bár megítélésem szerint mind a két külföldi határ­sértőt elfoghattuk volna fe­szesebb és körültekintőbb együttműködéssel, s ha a la­kosság —, mint az már oly sok esetben előfordult — nekünk, nem pedig a ha­társértőnek segít. Egyéb­iránt ezek az emberek jól felkészülnek a határsértés­re, hosszabb ideig figyelik járőrözési rendszerünket, vállalkoznak a legnehezebb terepviszonyok leküzdésére, igyekeznek a lakott terüle­teket kikerülni, sőt nem ri­adnak vissza erőszakos cse­Határsértők, csempészek, valutázók ben visszafordult a határ­ról. Nem önszántából... A vámszervekkel együttműköd­ve 2,5 millió forint értékű csempészárut foglaltunk le, s majd kétmillió forint ér­tékű volt az a fizetőeszköz, amit engedély nélkül pró­báltak kivinni, illetve be­hozni az országba a reni­tens utasok. A tavalyi év különben azért is volt je­lentős számunkra, mert új; minden igényt kielégítő ha­tárátkelő állomás nyílt Tor­nyosnémetiben, illetve Sá­toraljaújhelynél. A bánré­veivel együtt most már há­rom igen korszerű, nagy át­bocsátó képességű nemzetkö­zi átkelőnk van, s ezeken a helyeken éjjel-nappal fogad­juk az utasokat. A másik két határállomásunk, Tor- nanádaska és Aggtelek csak nappal tart nyitva. Aggte­lekkel kapcsolatos az a hír, hogy ebben az évben ismét lehetőség nyílik az úgyne­vezett névjegyzékes uta­zásra. Ez azt jelenti, hogy a Baradla barlang megtekin­tése után a magyar kirán­dulók személyi igazolvá­nyukkal — az idegenforgal­mi hivatal szervezésében — átmehetnek a barlang szlo^ vákiai ágába, meglátogat­hatják a domicai részt... Bár mi részesültünk az előbb említett magas kitün­tetésben, de azt még el kell mondanom, hogy feladata­ink eredményes végrehajtá­sához jelentős segítséget kaptunk a rendőrségtől, a Vám- és Pénzügyőrségtől, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság határőrizeti szerve­itől. És hát hadd köszön­jem meg az önkéntes határ­őrök munkáját is, akik a határ menti lakosság köré­ből kerülnek ki, s akik ön­állóan is, a határőrséggel szorosan együttműködve is őrzik, védik államhatárun­kat. Illésy Sándor Az államhatárnál... Határőreink eredményes munkát végeztek az elmúlt évben.- Fotó: Ádám István Nyári csúcsforgalom a határon... Az útlevélvizsgálat tiz perc nél több időt nem vett igénybe. lekmények elkövetésétől sem. Kerületünk az összbel- ügyi, a határőrizeti, a ha­tárforgalom ellenőrzési és a határrend fenntartási fel­adatát, mindettől függetle­nül eredményesen hajtotta végre. — Ennek jutalma — gon­dolom — az is, hogy a mis­kolci kerületparancsnokság elmúlt évi munkájáért ki­érdemelte a BM Határőr­ség Élenjáró Magasabb Egy­sége címet... — Ha összegezzük tavaly végzett tevékenységünket, akkor valóban azt állapít­hatjuk meg, hogy munkánk megfelelt a követelmények­nek. Borsod megye határát­kelő állomásain 1986-ban 2 millió 850 ezer utas okmá­nyait ellenőriztük, de há­romnegyedmillió személyau­tó, teherkocsi, kamion és autóbusz iratait is átnéztük. A határforgalom 7,5 száza­lékkal volt nagyobb, mint a megelőző esztendőben, főleg a magyarok utazási kedve nőtt meg. Több lengyel for­dult meg nálunk, de keve­sebb csehszlovák. illetve nem szocialista országbeli állampolgár útlevelét kezel­ték határőreink. Egyébként a legtöbb utas és jármű a nyári hónapokban érkezik a határra, bár munka nélkül most, a téli hónapokban sincsenek határőreink, hi­szen sok ezer síző, szánko­zó. keresi fel a Tátra és a Chopok lejtőit. Az útlevél- vizsgálatot nálunk a soro­zott katonák végzik — ez úgy tudom, példa nélkül ál­ló. Természetesen a hiva­tásosok irányításával látják el feladatukat, ám önálló munkát végeznek. Tavaly munkájuk hibamentes volt, megfelelt a biztonság, a kulturáltság és a gyorsaság igényének. A határőrizeti szervek miatt tíz percnél többet nem kellett senkinek sem várakozni a határállo­másokon. Persze, aki nem egyenes úton járt, az sokat várt, vagy nagyon sok eset­Nem fizető adósok miatt Sokat dolgoznak a végrehajtók — Az országos adatokat tekintve az átlagosnál ma­gasabb megyénkben a vég­rehajtói ügyek számának növekedése. Ezt bizonyítja, hogy 1980-ban 9057, tavaly pedig 19 000 új üggyel fog­lalkoztunk — mondta dr. Kun Árpád, a Megyei Bíró­ság bírója, akitől a végre­hajtók munkájáról érdek­lődtünk. — Honnan érkeznek vég­rehajtási kérelmek? — Különféle állami szer­vektől, vállalatoktól, szövet­kezetektől és természetesen magánszemélyektől is. A végrehajtásokat jogerős ha­tározatok alapján kérhetik a bíróságtól abban az esetben, ha az adós a határozatot követő teljesítési határidő lejárta után sem fizette ki tartozását. A végrehajtó ek­kor figyelmezteti az adóst, és ha ez is eredménytelen­nek bizonyul, akkor az öt­ezer forinton aluli adóssá­got általában az adós fize­téséből, az ötezer forint fe­lettit pedig a tulajdonában levő ingóságok és ingatla­nok értékéből is behajthat­ják. — Hogyan folyik le egy végrehajtás? — Ha a figyelmeztetés után sem fizet az adós, és állandó munkahelye sincs, tehát a fizetéséből sem von­hatják le a tartozását, ak­kor a végrehajtó az adós lakásában bármit lefoglal­hat, kivéve a munkájához és családjának létfenntartá­sához elengedhetetlenül szük­séges tárgyakat. Ha az adós ismeretlen okok miatt na­pokig, illetve hosszabb ide­ig nem tartózkodik otthon, akkor a végrehajtónak jo­gában áll tanúk jelenlété­ben felnyitni a lakást és foglalni. A lefoglalt tárgyak értékét a végrehajtó álla­pítja meg, és ugyancsak az ő dolga az értékesítés is. Ha nem tudja értékesíteni a tárgyakat — elsősorban a Bi­zományi Áruház Vállalatnál —, akkor egy kijelölt napon árverést rendel el. Gondban vagyunk az árverésekkel, ment nincs egy központi he­lyiségünk, ahol ezt zavarta­lanul elvégezhetnénk. — Hány végrehajtó dol­gozik a megyében? — Tizennyolc állásunk van, de egyelőre nincs mind betöltve. Minden helyi bíró­ság mellett működik végre­hajtó. Szakmai irányításuk Miskolcon a Megyei Bíró­ság Végrehajtási Irodájá­nak feladata. Végrehajtó tu­lajdonképpen mindenki le­het, aki érettségizett és ér­vényes erkölcsi bizonyít­vánnyal rendelkezik. A nagy számú végrehajtási ügyek miatt, olykor szomba­ton is dolgoznak, ebben a nem túl hálás munkakör­ben. Di Giovanni Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom