Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-16 / 39. szám

1987. február 16., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A bizalomról Tisztelt nyilatkozók! M a hiszik, ha nem, cso­da történt velem ja­nuár utolsó hetében. No nem mennyei személyek mutatkoztak meg előttem föl­di valójukban és sajnos a lottón sem nyertem, hanem munkám közben ért a meg­lepetés, mégpedig az öröm­teli, kellemes csalódás. In­terjút készítettem egy befo­lyásos megyei szervezet ve­zetőhelyettesével. A nyilat­kozó nem beszólt mellé, né­ven nevezett minden „gyer­meket", s a problémák meg­oldására is volt receptje, öröm volt dolgozni vele, mert beszélgetőpartnerem világos, közérthető stílusban fogalmazott, sőt a humor sem volt idegen tőle. Egy­szóval azon a módon sike­rült szót váltanunk egymás­sal, amely valóban az ügyet szolgálta, s amelynek már régen meg kellett volna gyö­keresednie honi gyakorla­tunkban. A jegyzettömb már a tás­kámban volt, s télikabátom gombjaival bíbelődtem, de még mindig nem hangzott el a szokásos és várt kérdés: mikor mutatja meg az elv- társ a cikket? Ö nem hozta szóba, ezért én tettem végül célzást rá, s ekkor követke­zett a csoda. „Nézze, én megbízom magában, remé­lem nem fordítja ki a sza­vaimat. Csak az időt lop­nánk vele, ha újra át kel­lene olvasnom, amit itt most elmondtam." Bizony, a meglepetéstől kis hí jó n tátva maradt a szám, s úgy nézhettem, mint aki nem akar hinni a fülének. Kurtán, furcsán bú­csúzhattam el, hiszen alapo­san zavarba hozott. Több mint évtizedes pályafutásom alatt éppen az ellenkezőjé­hez szoktam hozzá. A „saj­tónyilatkozatot” mindenki lát­ni szeretné a megjelenés előtt, még akkor is, ha az érintett újságcikkben csupán pár szavas bekezdést, infor­mációt közlünk a megszólal- totottól. A kontrollálás, a személyes cenzúra szokása sajnos gyorsabban terjedt, mint egy-egy ragályos be­tegség, s bevallom alig-alig volt, van hatásos ellensze­rünk. Kis országban élünk, a mi megyénk sem olyan nagy, egy helyre nem egyszer-két- szer, hainem nagyon sokszor vissza kell mennünk. így hát kénytelen-kelletlen, de én is viszem elolvastatni a „nyilat­kozatokat", s alkalmanként beleegyezem a lényeget nem 'érintő, stiláris javításokba is, csak hogy szabaduljak már, s vigyem a kéziratot a mun­kámra váró szerkesztőnők. De ezúttal csoda történt, s amiért átélhettem, szinte kínos precizitással írtam meg a cikket, szó szerint igyekeztem visszaadni az in­terjúalany szavait. Az írás megjelent — és nem dőlt ösz- sze a világ. Egy régi, elkop­tatott fordulattal élve: így is lehet. . . így is lehet, ugyanakkor hozzáteszem, vannak alkal­mak, s vannak nyilatkozatok, amikor valóban nem nyűg, hanem kötelesség bemutat­nunk a kéziratot. A sajtótör­vény a meghatározott ese­tekben számunkra ezt előírja, s természetesen be is tart­juk. Tisztelt nyilatkozók! Biztosan észrevették, hogy a szót: „nyilatkozat”, idéző­jelben írtam le. Nyilatkozni ugyanis ismert emberek, ál­lamfők, rangos közéleti sze­mélyiségek szoktak. Mi, ami­kor megkérdezzük önöket, általában a véleményükre, gondolataikra vagyunk kí­váncsiak. Nem hajhásszuk a szenzációt — ahogyan azt néhányon olyan szívesen ter­jesztik rólunk — ellenben igyekszünk gyorsan, ponto­san és híven'tájékoztatni. Udvardy József Darnyik János: - Ebből a fóliasátorból már e hét végén szállítunk primőr salátát a mező­kövesdi boltokba. Két személy bérli a palántanevelő telepet, de tulajdonképpen családi vállal­kozásról van szó. Képünkön jól látható, a családtagok is segítenek a para­dicsompalánták tápkockázásában. Hagyományfolytató vállalkozók Az elmúlt években — • úgy is, mint népgazda- ságilag fontos ellátási tevékenységről, úgy is, mint érdekességről — gyakorta adtunk hírt, így február tá­ján a (Mezőkövesd és Vidé­ke Áfész télbe tavaszt va­rázsoló vállalkozásáról, a zöldségpalánta-nevelésről. A központi fóliatelepről — ahöl az utóbbi időben már gáz­fűtéssel biztosítják a növé- níyek fejlődéséhez szükséges energiát, hőt — a helyi igé­nyeken túl a megye többi áfészétől, szakcsoportjától ér­kező megrendeléseket is ki tudták elégíteni. Árg a szá­mottevő igény, s az olcsóbb gázenergiára való áttérés el­lenére — az utóbbi évek­ben különösképp — a csu­pán pa'lántanevelő tevékeny­ség ráfizetéses vállalkozássá vált. Ügy értesültünk, hogy tavaly például félmillió fo­rint veszteséget „termelt” az áfésznek a palántanevelő, miközben természetesen a szakcsoporti kistermelők, s közvetve a fogyasztók jól jártak, hiszen az innen ki­kerülő több százezer palánta és az ebből hatványozottan képződő primőr áru mind mennyiségileg, mi.n;l válasz­tékskálát illetően gazdagítot­ta a tavaszi friss zöldség- kínálatot. E tevékenységnél is be­bizonyosodott, hogy eredmé­nyesen csak akkor végezhe­tő, ha a kikerült termék vagy annak legalábbis egy jelen­tős része magasabb feldolgo­zottsági fokon értékesíthető. Magyarul: a palántanevelés és -értékesítés mellett leg­alább ugyanolyan, vagy még nagyobb volumenben áru­zöldséget is kell termelni a piacra. Mezőkövesden, folytatva a hagyományokat, a beérkezett igények függvényében ezen a télen is előállítják a szük­séges palántarriennyiséget, de a szervezeti forma, s a ter­melés szerkezete az előző évekhez képest némiképp változott, módosult. Az el­múlt ősztől az áfész központi fóliatelepét, az ott található gázfűtéses kilenc fóliasátrat (amelyeknek az alapterülete több mint háromezer négy­zetméter) bérbe vette a kö­veséi áfész zöldségtermesztő szakcsoportjának két tagja, Darnyik János kertész üzem­mérnök és Murányi István gyakorlott zöldségkertészke­dő. Az úfésszel kötött szer­ződés értelmében a két vál­lalkozó a telep használatá­ért bérleti díjat fizet, s ter­mészetesen magukra vállal­ják a termelés összes költ­ségeit. Ugyancsak kötelezett­ségük, hogy a beérkezett pa­lántaigényt maximálisan ki­elégítsék; valamint előírás az is, hogy az árutermelésük produktumát az áfész bolt­jaiban értékesítsék. A „családi vállalkozás” nem okoz fennakadást a ko­rábbi években megszokott palánta- és primőráru-ellá­tásban. Az egyik fóliasátor alatt már fejesednek a sa­láták (az első szállítmány éppen e hét végén kerül a kövesdi zöldségesből tokba), míg a másik alatt több mint százezer különféle zöldség­faj, -fajta szaporítóanyaga fejlődik. A két vállalkozó el­mondta, hogy az előzetes palántaigényeket maradékta­lanul kielégítik, sőt arra is nyílik lehetőség, hogy egyé­niek, s nem szerződöttek is vásárolhassanak belőle. Min­denekelőtt a főprofilnak szá­mító paprika, paradicsom, uborka, saláta palántáit for­galmazzák majd, de a külön­legesebb, kevésbé keresett zöldségfélék szaporítóanya­gát is forgalomba hozzák, így a sárga- és görögdiny- nyéét, a karfiolét, a bim- bós kelét, s a zellerét. S mivel vállalkozásról van szó — a két termelő jelen­tős összeget ruházott be a termesztésbe — természetes az a törekvésük, hogy több szakaszban, ugyanarról a te­rületről minél több áruzöld­séget állítsanak elő. Az egyik sátor alá épp e héten vetet­ték a zöldborsót, de ter­mesztenek salátát kelkáposz­tával, karalábéval, s majd uborkát zöldbabbal együtt is. (ha) Fotó: F. L. Az adatok tükrében Megyénk múlt évi mérlege A megye iparának terme­lése az év első felében meg­haladta az egy évvel koráb­bit, a másodikban nem ér­te el azt, éves szinten az egy nappal hosszabb munka- időalap ellenére az 1985. évi 99,3 százalékára esett. Az ipar ágazatai közül a vegy­ipar termelése bővült, a bá­nyászaté, a villamosenergia­iparé, a kohászaté és az épí­tőanyag-iparé a bázis körül alakult, a többi ágazaté csök­kent. A bányászatban az előző évinél némileg több barna­szenet termeltek, fogyó lét­szám és mérsékeltebb túl­óra-felhasználás mellett. A lignittermelés ugyancsak nőtt, a ném fémes ásványo­ké kissé csökkent, és gaz- daságtalansága miatt bezár­ták az ország megyénkben működő egyetlen vasércbá­nyáját. A kohászatban a gazda­ságtalan termelés visszaszo­rítására több berendezést véglegesen leállítottak, má­sokat szakaszosan üzemel­tettek. Emellett alapanyag-, munkaerő-, rendeléshiány stb. is hátráltatta a terme­lést. Egyes termékek meny- nyiségi csökkenését (így a nyersvasét, a hengerelt rúd- és idomacélokét, a hidegen húzott acélhuzalokét stb.) az ágazat minőségjavítással és más termékek bővebb kíná­latával próbálta ellensúlyoz­ni. A konverter-acél előállí­tása 7 százalékkal, az ötvö­zött rúd- és idomacéloké 8 százalékkal, a folyamatos öntésű acéloké 4 százalékkal emelkedett. Az országossal ellentétben megyénk gépiparának min­den szakágazatában keve­sebbet termeltek az 1985. évinél. Az építőanyag-ipar negyedévente hullámzó telje­sítményt nyújtott, amiben a szezonalitás mellett gépek váratlan hibája, munkaerő- és rendeléshiány egyaránt szerepet játszott. A vegyipar 2 százalékos termelésbővüléséhez a kő­olaj-feldolgozó kapacitás jobb kihasználása (bérmun­kavállalással), az augusztus óta termelő új lineáris-poli- etiléngyár is hozzájárult. Ugyanakkor importhiány kor­látozta a festékgyértást, ke­reslethiány a granulált P V C-por-termelést. A könnyűipar 5 százalékos és az élelmiszeripar 3 szá­zalékos visszaesése egyes ágazatok előző évinél na­gyobb, másokénak kisebb ter­melése hatására következett be. A könnyűiparban főleg a papír és a textilruházat gyár­tása, az élelmiszeriparban különösen a húsipar termelé­se esett jóval a bázisszint alá. Az év első háromnegyed­évére vonatkozó adatok alap­ján az ipari termelés fajla­gos anyag-, ezen belül, ener­giaigénye valamelyest mér­séklődött, az eszközhatékony­ság viszont romlott. A megyei székhelyű ipar- vállalatok és szövetkezetek termékeik értékesítéséből az előző évinél 5 százalékkal kevesebb árbevételre tettek szert, ezen belül a belföldi árbevételük 3 százalékkal, az exporté 13 százalékkal csök­kent, amit kizárólag a nem rubelelszámolású kivitel je­lentős visszaesése okozott. Az exportveszteség nagy része a vegyiparban keletkezett. Az építőipari kivitelező szervek 3,0 százalékkal növelték ter­melésüket. A termelésből az állami kivitelezők 88, a szö­vetkezetek 12 százalékkal ré­szesedtek. Az elmúlt évben a közvetlenül építési-szerelési munkákon foglalkoztatottak létszámfogyása megállt. A megye mezőgazdaságában 1986-ban megtermelt 646 ezer tonna gabona mennyisége 7,6 százalékkal meghaladta az előzi évit. A növekedésben a kalászos gabonáknak volt meghatározóbb szerepük fő­leg a termésátlagok javulása révén, a kukoricánál a na­gyobb vetésterület eredmé­nyezte a termés növekedé­sét, átlaghozama 93 százalé­ka az előző évinek. Mas, fontosabb •> őszi beta­karításé növények közül a napraforgótermés az előző évi másfélszeresére, a silóku­koricáé 10 százalékkal emel­kedett, a szénaféléké, a bur­gonyáé és a zöldségféléké csökkent. Szőlőből és egyes gyümölcsfélékből (cseresznye, meggy, alma) lényegesen több termett az előző évi­nél, de a körte, a kajszi, a szilvafélék hozama csökkent. Az állatszámlálás adatai szerint 1986. dec. 3il-én me­gyénkben 96 000 szarvasmar­hát, ezen belül 43 700 tehe­net, 249 900 sertést, ebből 16 500 anyakocát tartottak. A szarvasmarhák száma keve­sebb, a sertéseké több az egy évvel korábbinál, de az anyaállatok száma mindkét állatfajnál csökkent. Juli­ból ugyancsak kevesebbet (186 000), tyúkfélékből lénye­gesen többet tartottak, mint az előző év végén. A vágó­állat-felvásárlás összességé­ben és a vágóbaromfi kivé­telével fajonként is 6—17 százalékkal csökkent. A kis­üzemi állattartók száma a három évvel ezelőtti össze­írás óta 6 százalékkal fo­gyott. A szarvasmarhák 28, a sertések 63, a juhok 13 és a tyúkfélék 67 százaléka a kisüzemi gazdaságokban ta­lálható. A szocialista szervek me­gyénkben teljesített 1986. évi beruházásai az 1985. évi körül alakulnak, ezen belül a tanácsi beruházások pénz­ügyi teljesítése kismérték­ben, ,2,9 milliárd Ft-ra emel­kedett, melynek csökkenő há­nyadát, 44 százalékát költöt­ték kommunális beruházá­sokra. A megyében a múlt évben 5443 új lakást vettek használatba, az előző évinél 73-mal, a tervezettnél 913- mal többet. Miskolcon 12 szá­zalékkal több lakás épült, mint 1985-ben, a városokban együttesen viszont kevesebb. A használatba vett lakások 87,6 százaléka magánerőből épült. Előzetes adatok szerint a megye lakónépessége 1986- ban újabb 7 ezer fővel csök­kent. A városok népessége alig változott, kivéve Özdot, ahol kb. másfél ezer fővel kevesebben éltek az év vé­gén, mint az év elején. Csök­kent az anyagi ágakban fog­lalkoztatottak száma is, ami azonban zömében a dolgo­zók önkéntes fluktuációjának következménye. Az anyagi ágak szocialis­ta szektorában az átlagbérek és az átlagkeresetek egy­aránt 6,6 százalékkal emel­kedtek., valamjvel jobban, mint az országos fogyasztói árszínvonal. A keresetek nö­vekedésére jellemző, hogy nőtt a fizikai és szellemi fog­lalkozásúak közti különbség az utóbbiak javára. A lakosság takarékbetét­állománya jelentősen, közel 11 százalékkal emelkedett, azonban a hiteltartozásai en­nél is jobban, majdnem 16 százalékkal nőttek, s össze­gük több, mint a takarék- betéteké. Az egy lakosra ju­tó 17 500 forintos betétállo­mány összege 10 százalékkal kevesebb, mint a hitelállo­mányé. A folyóáras kiskereskedel­mi forgalom az átlagkerese­tekkel azonos mértékben, 6,6 százalékkal haladta meg az 1985. évit. Az országosan 4,5 százalékos átlagos kiskeres­kedelmi árszínvonal-növeke­dést figyelembe véve, a for­galom volumene 2,3 száza­lékkal nőtt. Ezen belül a bol­ti élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 4—5 száza­lékkal emelkedett, a vendég­látásé és a ruházati cikkeké 3, illetve 7 százalékkal csök­kent. Alapvető élelmiszerek­ből az ellátás biztosított volt, a ruházati és vegyesiparcik­kek kínálatát árualap- és vá­lasztékhiány egyaránt jelle­mezte. A lakosság egészségügyi alapellátására új általános, illetve fogorvosi és iskolaor­vosi rendelések létesültek, azonban a betöltetlen orvosi álláshelyek száma és aránya emelkedett. A fekvőbeteg­ellátást szolgáló kórházi ágyak év végi száma 345-tel haladta meg az egy évvel ko­rábbit, részben új intézmé­nyek létesítésével, részben kórházbővítéssel, illetve ed­dig szünetelő ágyak haszná­latba vételével. Jelenleg 6861 kórházi ágy áll a lakosság rendelkezésére, tízezer la­kosra 88 kórházi ágy jut, 6-tal több, mint egy évvel ezelőtt. Központi Statisztikai Hivatal Borsod Megyei Igazgatósága

Next

/
Oldalképek
Tartalom