Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-16 / 39. szám
1987. február 16., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A bizalomról Tisztelt nyilatkozók! M a hiszik, ha nem, csoda történt velem január utolsó hetében. No nem mennyei személyek mutatkoztak meg előttem földi valójukban és sajnos a lottón sem nyertem, hanem munkám közben ért a meglepetés, mégpedig az örömteli, kellemes csalódás. Interjút készítettem egy befolyásos megyei szervezet vezetőhelyettesével. A nyilatkozó nem beszólt mellé, néven nevezett minden „gyermeket", s a problémák megoldására is volt receptje, öröm volt dolgozni vele, mert beszélgetőpartnerem világos, közérthető stílusban fogalmazott, sőt a humor sem volt idegen tőle. Egyszóval azon a módon sikerült szót váltanunk egymással, amely valóban az ügyet szolgálta, s amelynek már régen meg kellett volna gyökeresednie honi gyakorlatunkban. A jegyzettömb már a táskámban volt, s télikabátom gombjaival bíbelődtem, de még mindig nem hangzott el a szokásos és várt kérdés: mikor mutatja meg az elv- társ a cikket? Ö nem hozta szóba, ezért én tettem végül célzást rá, s ekkor következett a csoda. „Nézze, én megbízom magában, remélem nem fordítja ki a szavaimat. Csak az időt lopnánk vele, ha újra át kellene olvasnom, amit itt most elmondtam." Bizony, a meglepetéstől kis hí jó n tátva maradt a szám, s úgy nézhettem, mint aki nem akar hinni a fülének. Kurtán, furcsán búcsúzhattam el, hiszen alaposan zavarba hozott. Több mint évtizedes pályafutásom alatt éppen az ellenkezőjéhez szoktam hozzá. A „sajtónyilatkozatot” mindenki látni szeretné a megjelenés előtt, még akkor is, ha az érintett újságcikkben csupán pár szavas bekezdést, információt közlünk a megszólal- totottól. A kontrollálás, a személyes cenzúra szokása sajnos gyorsabban terjedt, mint egy-egy ragályos betegség, s bevallom alig-alig volt, van hatásos ellenszerünk. Kis országban élünk, a mi megyénk sem olyan nagy, egy helyre nem egyszer-két- szer, hainem nagyon sokszor vissza kell mennünk. így hát kénytelen-kelletlen, de én is viszem elolvastatni a „nyilatkozatokat", s alkalmanként beleegyezem a lényeget nem 'érintő, stiláris javításokba is, csak hogy szabaduljak már, s vigyem a kéziratot a munkámra váró szerkesztőnők. De ezúttal csoda történt, s amiért átélhettem, szinte kínos precizitással írtam meg a cikket, szó szerint igyekeztem visszaadni az interjúalany szavait. Az írás megjelent — és nem dőlt ösz- sze a világ. Egy régi, elkoptatott fordulattal élve: így is lehet. . . így is lehet, ugyanakkor hozzáteszem, vannak alkalmak, s vannak nyilatkozatok, amikor valóban nem nyűg, hanem kötelesség bemutatnunk a kéziratot. A sajtótörvény a meghatározott esetekben számunkra ezt előírja, s természetesen be is tartjuk. Tisztelt nyilatkozók! Biztosan észrevették, hogy a szót: „nyilatkozat”, idézőjelben írtam le. Nyilatkozni ugyanis ismert emberek, államfők, rangos közéleti személyiségek szoktak. Mi, amikor megkérdezzük önöket, általában a véleményükre, gondolataikra vagyunk kíváncsiak. Nem hajhásszuk a szenzációt — ahogyan azt néhányon olyan szívesen terjesztik rólunk — ellenben igyekszünk gyorsan, pontosan és híven'tájékoztatni. Udvardy József Darnyik János: - Ebből a fóliasátorból már e hét végén szállítunk primőr salátát a mezőkövesdi boltokba. Két személy bérli a palántanevelő telepet, de tulajdonképpen családi vállalkozásról van szó. Képünkön jól látható, a családtagok is segítenek a paradicsompalánták tápkockázásában. Hagyományfolytató vállalkozók Az elmúlt években — • úgy is, mint népgazda- ságilag fontos ellátási tevékenységről, úgy is, mint érdekességről — gyakorta adtunk hírt, így február táján a (Mezőkövesd és Vidéke Áfész télbe tavaszt varázsoló vállalkozásáról, a zöldségpalánta-nevelésről. A központi fóliatelepről — ahöl az utóbbi időben már gázfűtéssel biztosítják a növé- níyek fejlődéséhez szükséges energiát, hőt — a helyi igényeken túl a megye többi áfészétől, szakcsoportjától érkező megrendeléseket is ki tudták elégíteni. Árg a számottevő igény, s az olcsóbb gázenergiára való áttérés ellenére — az utóbbi években különösképp — a csupán pa'lántanevelő tevékenység ráfizetéses vállalkozássá vált. Ügy értesültünk, hogy tavaly például félmillió forint veszteséget „termelt” az áfésznek a palántanevelő, miközben természetesen a szakcsoporti kistermelők, s közvetve a fogyasztók jól jártak, hiszen az innen kikerülő több százezer palánta és az ebből hatványozottan képződő primőr áru mind mennyiségileg, mi.n;l választékskálát illetően gazdagította a tavaszi friss zöldség- kínálatot. E tevékenységnél is bebizonyosodott, hogy eredményesen csak akkor végezhető, ha a kikerült termék vagy annak legalábbis egy jelentős része magasabb feldolgozottsági fokon értékesíthető. Magyarul: a palántanevelés és -értékesítés mellett legalább ugyanolyan, vagy még nagyobb volumenben áruzöldséget is kell termelni a piacra. Mezőkövesden, folytatva a hagyományokat, a beérkezett igények függvényében ezen a télen is előállítják a szükséges palántarriennyiséget, de a szervezeti forma, s a termelés szerkezete az előző évekhez képest némiképp változott, módosult. Az elmúlt ősztől az áfész központi fóliatelepét, az ott található gázfűtéses kilenc fóliasátrat (amelyeknek az alapterülete több mint háromezer négyzetméter) bérbe vette a köveséi áfész zöldségtermesztő szakcsoportjának két tagja, Darnyik János kertész üzemmérnök és Murányi István gyakorlott zöldségkertészkedő. Az úfésszel kötött szerződés értelmében a két vállalkozó a telep használatáért bérleti díjat fizet, s természetesen magukra vállalják a termelés összes költségeit. Ugyancsak kötelezettségük, hogy a beérkezett palántaigényt maximálisan kielégítsék; valamint előírás az is, hogy az árutermelésük produktumát az áfész boltjaiban értékesítsék. A „családi vállalkozás” nem okoz fennakadást a korábbi években megszokott palánta- és primőráru-ellátásban. Az egyik fóliasátor alatt már fejesednek a saláták (az első szállítmány éppen e hét végén kerül a kövesdi zöldségesből tokba), míg a másik alatt több mint százezer különféle zöldségfaj, -fajta szaporítóanyaga fejlődik. A két vállalkozó elmondta, hogy az előzetes palántaigényeket maradéktalanul kielégítik, sőt arra is nyílik lehetőség, hogy egyéniek, s nem szerződöttek is vásárolhassanak belőle. Mindenekelőtt a főprofilnak számító paprika, paradicsom, uborka, saláta palántáit forgalmazzák majd, de a különlegesebb, kevésbé keresett zöldségfélék szaporítóanyagát is forgalomba hozzák, így a sárga- és görögdiny- nyéét, a karfiolét, a bim- bós kelét, s a zellerét. S mivel vállalkozásról van szó — a két termelő jelentős összeget ruházott be a termesztésbe — természetes az a törekvésük, hogy több szakaszban, ugyanarról a területről minél több áruzöldséget állítsanak elő. Az egyik sátor alá épp e héten vetették a zöldborsót, de termesztenek salátát kelkáposztával, karalábéval, s majd uborkát zöldbabbal együtt is. (ha) Fotó: F. L. Az adatok tükrében Megyénk múlt évi mérlege A megye iparának termelése az év első felében meghaladta az egy évvel korábbit, a másodikban nem érte el azt, éves szinten az egy nappal hosszabb munka- időalap ellenére az 1985. évi 99,3 százalékára esett. Az ipar ágazatai közül a vegyipar termelése bővült, a bányászaté, a villamosenergiaiparé, a kohászaté és az építőanyag-iparé a bázis körül alakult, a többi ágazaté csökkent. A bányászatban az előző évinél némileg több barnaszenet termeltek, fogyó létszám és mérsékeltebb túlóra-felhasználás mellett. A lignittermelés ugyancsak nőtt, a ném fémes ásványoké kissé csökkent, és gaz- daságtalansága miatt bezárták az ország megyénkben működő egyetlen vasércbányáját. A kohászatban a gazdaságtalan termelés visszaszorítására több berendezést véglegesen leállítottak, másokat szakaszosan üzemeltettek. Emellett alapanyag-, munkaerő-, rendeléshiány stb. is hátráltatta a termelést. Egyes termékek meny- nyiségi csökkenését (így a nyersvasét, a hengerelt rúd- és idomacélokét, a hidegen húzott acélhuzalokét stb.) az ágazat minőségjavítással és más termékek bővebb kínálatával próbálta ellensúlyozni. A konverter-acél előállítása 7 százalékkal, az ötvözött rúd- és idomacéloké 8 százalékkal, a folyamatos öntésű acéloké 4 százalékkal emelkedett. Az országossal ellentétben megyénk gépiparának minden szakágazatában kevesebbet termeltek az 1985. évinél. Az építőanyag-ipar negyedévente hullámzó teljesítményt nyújtott, amiben a szezonalitás mellett gépek váratlan hibája, munkaerő- és rendeléshiány egyaránt szerepet játszott. A vegyipar 2 százalékos termelésbővüléséhez a kőolaj-feldolgozó kapacitás jobb kihasználása (bérmunkavállalással), az augusztus óta termelő új lineáris-poli- etiléngyár is hozzájárult. Ugyanakkor importhiány korlátozta a festékgyértást, kereslethiány a granulált P V C-por-termelést. A könnyűipar 5 százalékos és az élelmiszeripar 3 százalékos visszaesése egyes ágazatok előző évinél nagyobb, másokénak kisebb termelése hatására következett be. A könnyűiparban főleg a papír és a textilruházat gyártása, az élelmiszeriparban különösen a húsipar termelése esett jóval a bázisszint alá. Az év első háromnegyedévére vonatkozó adatok alapján az ipari termelés fajlagos anyag-, ezen belül, energiaigénye valamelyest mérséklődött, az eszközhatékonyság viszont romlott. A megyei székhelyű ipar- vállalatok és szövetkezetek termékeik értékesítéséből az előző évinél 5 százalékkal kevesebb árbevételre tettek szert, ezen belül a belföldi árbevételük 3 százalékkal, az exporté 13 százalékkal csökkent, amit kizárólag a nem rubelelszámolású kivitel jelentős visszaesése okozott. Az exportveszteség nagy része a vegyiparban keletkezett. Az építőipari kivitelező szervek 3,0 százalékkal növelték termelésüket. A termelésből az állami kivitelezők 88, a szövetkezetek 12 százalékkal részesedtek. Az elmúlt évben a közvetlenül építési-szerelési munkákon foglalkoztatottak létszámfogyása megállt. A megye mezőgazdaságában 1986-ban megtermelt 646 ezer tonna gabona mennyisége 7,6 százalékkal meghaladta az előzi évit. A növekedésben a kalászos gabonáknak volt meghatározóbb szerepük főleg a termésátlagok javulása révén, a kukoricánál a nagyobb vetésterület eredményezte a termés növekedését, átlaghozama 93 százaléka az előző évinek. Mas, fontosabb •> őszi betakarításé növények közül a napraforgótermés az előző évi másfélszeresére, a silókukoricáé 10 százalékkal emelkedett, a szénaféléké, a burgonyáé és a zöldségféléké csökkent. Szőlőből és egyes gyümölcsfélékből (cseresznye, meggy, alma) lényegesen több termett az előző évinél, de a körte, a kajszi, a szilvafélék hozama csökkent. Az állatszámlálás adatai szerint 1986. dec. 3il-én megyénkben 96 000 szarvasmarhát, ezen belül 43 700 tehenet, 249 900 sertést, ebből 16 500 anyakocát tartottak. A szarvasmarhák száma kevesebb, a sertéseké több az egy évvel korábbinál, de az anyaállatok száma mindkét állatfajnál csökkent. Juliból ugyancsak kevesebbet (186 000), tyúkfélékből lényegesen többet tartottak, mint az előző év végén. A vágóállat-felvásárlás összességében és a vágóbaromfi kivételével fajonként is 6—17 százalékkal csökkent. A kisüzemi állattartók száma a három évvel ezelőtti összeírás óta 6 százalékkal fogyott. A szarvasmarhák 28, a sertések 63, a juhok 13 és a tyúkfélék 67 százaléka a kisüzemi gazdaságokban található. A szocialista szervek megyénkben teljesített 1986. évi beruházásai az 1985. évi körül alakulnak, ezen belül a tanácsi beruházások pénzügyi teljesítése kismértékben, ,2,9 milliárd Ft-ra emelkedett, melynek csökkenő hányadát, 44 százalékát költötték kommunális beruházásokra. A megyében a múlt évben 5443 új lakást vettek használatba, az előző évinél 73-mal, a tervezettnél 913- mal többet. Miskolcon 12 százalékkal több lakás épült, mint 1985-ben, a városokban együttesen viszont kevesebb. A használatba vett lakások 87,6 százaléka magánerőből épült. Előzetes adatok szerint a megye lakónépessége 1986- ban újabb 7 ezer fővel csökkent. A városok népessége alig változott, kivéve Özdot, ahol kb. másfél ezer fővel kevesebben éltek az év végén, mint az év elején. Csökkent az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma is, ami azonban zömében a dolgozók önkéntes fluktuációjának következménye. Az anyagi ágak szocialista szektorában az átlagbérek és az átlagkeresetek egyaránt 6,6 százalékkal emelkedtek., valamjvel jobban, mint az országos fogyasztói árszínvonal. A keresetek növekedésére jellemző, hogy nőtt a fizikai és szellemi foglalkozásúak közti különbség az utóbbiak javára. A lakosság takarékbetétállománya jelentősen, közel 11 százalékkal emelkedett, azonban a hiteltartozásai ennél is jobban, majdnem 16 százalékkal nőttek, s összegük több, mint a takarék- betéteké. Az egy lakosra jutó 17 500 forintos betétállomány összege 10 százalékkal kevesebb, mint a hitelállományé. A folyóáras kiskereskedelmi forgalom az átlagkeresetekkel azonos mértékben, 6,6 százalékkal haladta meg az 1985. évit. Az országosan 4,5 százalékos átlagos kiskereskedelmi árszínvonal-növekedést figyelembe véve, a forgalom volumene 2,3 százalékkal nőtt. Ezen belül a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 4—5 százalékkal emelkedett, a vendéglátásé és a ruházati cikkeké 3, illetve 7 százalékkal csökkent. Alapvető élelmiszerekből az ellátás biztosított volt, a ruházati és vegyesiparcikkek kínálatát árualap- és választékhiány egyaránt jellemezte. A lakosság egészségügyi alapellátására új általános, illetve fogorvosi és iskolaorvosi rendelések létesültek, azonban a betöltetlen orvosi álláshelyek száma és aránya emelkedett. A fekvőbetegellátást szolgáló kórházi ágyak év végi száma 345-tel haladta meg az egy évvel korábbit, részben új intézmények létesítésével, részben kórházbővítéssel, illetve eddig szünetelő ágyak használatba vételével. Jelenleg 6861 kórházi ágy áll a lakosság rendelkezésére, tízezer lakosra 88 kórházi ágy jut, 6-tal több, mint egy évvel ezelőtt. Központi Statisztikai Hivatal Borsod Megyei Igazgatósága
