Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-02 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLIII. évfolyam, 27. szám Ara: 1,80 Ft Hétfő, 1987. február 2. AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Á tartalomból Egy kamionvezető helytállásáról (3. oldal) Idegenforgalmi kapuk északon (5. oldal) A tanácskozás résztvevői nagy figyelemmel hallgatják a megyei rendőr-főkapitány beszámolóját. Társadalmi összefogással a közbiztonság javításáért Bűnmegelőzési aktíva Miskolcon S zombaton a megyei pártbizottság székházában bűnmegelőzési aktívát rendezett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Tanács és a megyei pártbizottság. Célját így fogalmazta megnyitójában Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára: számot adni az elmúlt évek tapasztalatairól és levonni a megfelelő következtetéseket; a társadalom erőinek jobb összefogása a közbiztonság javításáért; a közrend alakulásáért aggódó közvélemény tájékoztatása. Motiválta az aktíva megrendezését az a körülmény is, hogy az országban először megyénk városaiban alakultak meg a bűnmegelőzési tanácsok. Az aktiván dr. Túrós András, megyei rendőr-főkapitány tartott beszámolót a közrend és közbiztonság alakulásáról. Megkezdődtek a zárszámadások Bevezetőben hangsúlyozta: a bűnözés az egész világon, köztük a szocialista országokban is terjed. Ebben a helyzetben a magyar közbiztonságot a legjobbak között említik Európában. Mindezek ellenére sajnálatos, hogy hazánkban is évről évre nő a bűncselekmények száma. Amíg a hetvenes években 120 ezer bűn- cselekmény vált ismertté, addig 1986-ban meghaladta a 180 ezret. Ami szűkebb hazánk — Borsod-Abaúj- Zemplén megye — állam- és közbiztonságát illeti, a növekvő bűnözés ellenére, állambiztonsági helyzetünk szilárd, és a megye közbiztonsága továbbra is megfelelő. Politikai bűncselekmények nem, vagy nagyon ritkán fordulnak elő. Megyénkben államellenes bűn- cselekmények elkövetéséért nem kellett eljárást indítani. Sajnos, mindezek nem mondhatók el közbiztonsági, bűnügyi helyzetünkről. Borsod megye évek, évtizedek óta az ország bűnügyileg egyik legfertőzöttebb helye. A bűnügyi statisztika mutatói alapján a megyék rangsorában az első-második helyen voltunk. A társadalmi összefogás és a hatósági erőfeszítések eredményeként 1984-ben és 85-ben megállt a bűnözés növekedése, ekkor a hatodik helyre kerültünk. Az elmúlt évben azonban olyan nagymértékű bűnözési hullám érte el a megyét, amelyre még nem volt példa. Egy év alatt 36 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma, ami 15 600 bűnesetet eredményezett, Ezzel a nagytömegű bűnözéssel megyénk ismét az ország bűnügyileg legfertőzöttebb területévé vált. — Felmerül a kérdés: a bűnözés ilyen nagymérvű "növekedése lerontotta-e a megye közbiztonságát? — tette fel a kérdést az előadó. — A mi véleményünk az — mondotta —, hogy a közbiztonság a körülményekhez képest továbbra is elfogadható. A közbiztonsági viszonyok lényegesen nem változtak. Azért nem, mert kimutatható, hogy a növekedés 50—60 százaléka a hatósági aktivitás eredménye. A több százra tehető közveszélyes munkakerülők felderítése, a sok-sok ittas vezető kiszűrése, az üzérkedések, a vesztegetések miatt indított eljárások a rendőrségi, ügyészségi aktivitást jelzik. A továbbiakban a bűnözés növekedésének okait kutatva, dr. Túrós András rámutatott: azok a megye gazdaságföldrajzi helyzetében, iparszerkezetében és a lakosság összetételében keresendők. Kétségtelen az összefüggés a gazdasági helyzet, az életszínvonal alakulása és a bűnözési mutatók között. A lakosság összetételét tekintve megyei sajátosság, hogy az országos átlagot jóval meghaladva, mintegy 80 ezer cigány származású ember él területünkön. Jelentős részüknél a társadalmi beilleszkedési folyamat befejeződött, viszont kialakult egy úgynevezett „kemény mag” — számuk négy-ötezer —, akik konokul szembehelyezkednek törvényeinkkel. Megyei sajátosság az is, hogy igen jelentős az ingázás, mintegy 100 ezren utaznak naponta, köztük 30 ezer nő. A bűnözés fő irányaként az anyagi javak törvényellenes megszerzését jelölte meg a főkapitány. A megyében, különösen Miskolcon mindennapossá váltak a víkend- házbetörések, gépkocsifeltörések, gépjárműlopások, lakásbetörések. Az előadó (Folytatás a 3. oldalon) Január utolsó napjaiban megyénkben is megkezdődtek a mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt gazdálkodási évet értékelő zárszámadó küldött-, illetve közgyűlései. Elsőként pénteken délelőtt a kenézlői kultúrházban gyülekeztek a helyi termelőszövetkezel küldöttei, hogy számot vessenek munkájukról. Mint Dankó Bertalan elnökhelyettes beszámolójából, illetve Kecskeméthi Gyula elnök kiegészítőjéből kitűnt, a 4100 hektáron gazdálkodó Kenézlői Dózsa Termelőszövetkezet a kedvezőtlen hatások ellenére, a már megszokottnak megfelelően, most is sikeres évet zárt, hiszen' terveiket jóval túlszárnyalva a mérleg szerinti nyereségük meghaladta a 15 millió forintot. Kiemelendő, hogy a tavalyi aszály ellenére sikerült növelniük a kalászos gabonák hozamait, s bár a nagy szárazság megviselte a kukoricát, illetve lényeges terméskiesést okozott az aímáskertekben, a növénytermesztés árbevételének kiesését kompenzálni lehetett az állattenyésztés növekvő eredményességével. Jó évet zártak az állattenyésztés dolgozói, mert jelentős mértékben növelték a tehenek tejtermelését, sőt a tervet meghaladóan a juhászat árbevételét iS. S mint ahogy a hozzászólásokból kitűnt, megyeszerte irigylésre méltó lett az állategészségügyi helyzet. Az elmúlt évben a már hagyományosan jól működő alaptevékenységen kívüli ágazatok többkevesebb sikerrel dolgoztak, de tervüket természetesen teljesítették. Eredményes gazdálkodásról, mert több mint 6 millió forintos nyereségről számolt be szombaton délelőtt Ribárszki Pál a sajópüspöki tagságnak a Sajóvölgye Termelőszövetkezetben. Az alig több, mint 2500 hektáron gazdálkodó közös gazdaság munkájának értékelésekor kiderült, hogy bár az aszály éreztette hatását kertészeti kultúrákban, a tervezett árbevételeket összességében sikerült teljesíteni. Az elnök beszámolójában kiemelte: a gazdálkodás sikeréhez nagymértékben hozzájárultak azok a jó partneri kapcsolatok, amelyek a sajópüspöki termelőszövetkezetet más gazdálkodó egységekhez fűzik. Így megemlítette a Zöldértet, mint korrekt felvásárlót, az Agrokert, mint ellátó vállalatot, valamint az Ózd környéki termelőszövetkezeteket, illetve a határon túli segítőkész csehszlovák mezőgazdasági nagyüzieme- ket. A közgyűlésen ‘ szót kért dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is, aki hangsúlyozta, vitathatatlan Nem fárad a tél. A hétvégén ismét mínusz 20 fok alá süllyedt a hőmérő. Bármennyire is természetes, hogy télen hideg van, ahhoz mégsem szoktunk hozzá, hogy tartósan mínusz húsz fok körüli hőmérséklettel kelljen együtt élnünk. Nemcsak az emberek szenvednek ettől az* időjárástól, hanem a mérsékelt égövre tervezett technikát is megviseli a farkasordító hideg. Azokat az ügyeleteket hívtuk fel vasárnap, amelyeket olvasóink is gyakran tárcsáznak (ha baj van) ezekben a napokban. MÁV Miskolci Igazgatósága: — Síntörés is volt a nagy hideg miatt a Miskolc— Hatvan vonalon. A későbbiekben is számítani lehet ilyen jellegű üzemzavarokra? — A hegesztett pályáknál ilyen hőmérsékletnél előfordulhatnak sínrepedések, törések — mondta Barta Zoltán ügyeletes tiszt. — A baleset lehetősége azonban nagyon minimális, mert a pályára szerelt térközbiztosító berendezések azonnal tény, hogy külső okok gyakorta meghatározzák a belső munka eredményét. Éppen ezért mindent meg kell tenni a siker érdekében úgy, hogy tiszta lelki ismerettel mondhassuk, tevékenységünk esetleges kudarcai nem rajtunk múlottak. E gondolat megvalósulása tapasztalható a püspöki termelőszövetkezetben, ahol a tagok tavaly dolguk végzésével, s most, zárszámadáskor hozzászólásukkal bizonyították: a kedvezőtlen külső körülményeket, mint például az aszályt, jó munkával le lehet gyűrni. (Folytatás a 2. oldalon) jelzik a legkisebb hibát is. Az ön által említett üzemzavart is igy fedeztük fel. Lelassítottuk a vonatokat és megkezdtük a javitást. A mai nap még nem érkezett jelzés hasonló gondról. •— Tehát minden rendben? — Egy üzemzavarról kaptunk hírt. Mezőkeresztes és Mezőkövesd között elszakadt a felsővezeték, ezért a Budapestről érkező vonatok • 60—70 percet késnek. A hideg miatti szakadást már javítják, így ha újabb nehézségek nem lépnek fel, hétfőn reggel már menetrend szerint indulnak és érkeznek a vonatok. — A korábbi évekhez képest kevesebb a panasz a hideg kocsikra. — Nagyon határozott utasítást kapott minden állomás, hogy a személykocsikat elő kell fűteni. A szakemberek mindennap átvizsgálják a fűtőtesteket, a nyílászárókat, hogy a lehetőséghez mérten kellemes körülmények között utazhasson a közönség. (Folytatás a 2. oldalon) Hideg napok Nagyobb gondok nincsenek A Szakszervezetek Ró- 4 nai Sándor Művelődési Központjában vasárnap délelőtt a farsangra készültek a gyerekek. Már 7 éve működik itt a játszóház, és 3 éve a mesemozi vetítései előtt kreativ foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek. Tegnap Sőrés Lászlóné vezetésével farsangi álarcokat, maszkokat készítettek az apróságok. Szívesen jöttek ide, és sokukat szüleik is elkísérték. A hatéves Gömöri Anett is rendszeres látogatója a foglalkozásoknak. Az elmúlt hétvégén pamutból formált ügyesen pulikutyát, most pedig édesanyja segítségével készítette el azt a mackó' álarcot, amelyet az óvodai farsangon fog viselni. A hosszú asztalon a színes kartonok, kivágó papírok szinte csábítják a gyereket az álarc készítésére. Óvodásgk, általános iskolások serege mélyül el a munkában: van oki oroszlán jelmezt készít magának, van aki bárányka, és akad aki cica lesz a farsangi összejövetelen. Gyorsan múlik itt az idő, ám ezt a gyerekek észre sem veszik. Fél tizenegykor azonban — az elkészült álarcokkal együtt — beülnek a színházterembe, a filmvetítésre. Tegnap a mesemoziban a Csodatevő palatábla című szovjet mesefilmet nézték meg. („Áll a bál" címmel tudósítás az 5. oldalon.) \ ' *x * slük V x JL* , .X i
