Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-10 / 8. szám
m 1987. január 10., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Borsodi csaták A felvidéki hadműveletek 1848/49 fordulóján Legfőbb érték az egészség A szívbetegségek vizsgáló eljárásai A nagycsaládok előnyei és hátrányai Mikor nagy a család? 1848 december végére veszélybe kerültek a magyar szabadságharc addigi vívmányai. Windischgrätz herceg erőteljes támadása és sikerei következtében a magyar felelős minisztérium nehéz helyzetbe került. Az ország fővárosából, Budáról Debrecenbe kellett áttenni a székhelyét. Az országot minden oldalról támadta az ellenség. A galíciai Dutola felőli december 6-án betört gróf Schlik altábornagy hadteste az északi részekről fenyegette a felvidéki területeket. Pulszky Sándor alezredes, a kassai hadmegye parancsnoka, aki útját akarta állni a támadó ellenségeknek, december 11-én Kassa mellett vereséget szenvedett. A magyar hadtest háromnegyed részét alkotó nemzetőrök és népfelkelők a csatában szétszóródtak, a megmaradtak kisebb-nagyobb csoportokban Miskolc felé vonultak vissza. A vesztett csata után veszélybe került a felvidék, köztük Miskolc városa is. A győzelem után Schlik azonban egyelőre beérte Kassa elfoglalásával. A hadműveletekben beálló rövid szünet alkalmat adott a magyar hadtest újjászervezésére: Mészáros Lázár vette át a parancsnokságot. Az új vezér és Szemere Bertalan, Észak-Ma- gyarország teljhatalmú kormánybiztosa tevékenységének eredményeként december utolsó napjaira a Miskolc környékén állomásozó hadtest létszáma elérte a 10 000 főt. Közben Schlik elindult Kassáról, a december 25-én megkapott Windischgrütz- parancs értelmében, Pest felé vonult. December 27-én már Miskolc irányába haladt, hogy elérje a miskolc— egri utat. Mészáros seregével Szikszónál foglalt el hadállást, de a következő nap, 28-án jelentéktelen harcok után, a Sajó mögé húzódott vissza. Schlik nem erőszakolta az átkelést, mivel tudomást szerzett az Eperjes ellen készülő támadásról, így visz- szaindult Kassára. Mészáros január 4-én megtámadta Kassánál a császári csapatokat, azonban a mintegy 8500 főt számláló serege vereséget szenvedett. Schlik második kassai győzelme után az út szabadnak látszott a Tiszához, s azon át a kormány ideiglenes székhelyéhez, Debrecen városához. A császári tábornok azonban tétovázott, újabb parancsra várt. S amíg 'Windischgrätz újabb narancsa — mely a tokaji átkelőhely birtokbavételét írta elő — eljutott hozzá, két értékes hetet vesztett. A felső-fiszali magyar hadtestet közben ismét átszervezték. Mészáros Lázár lemondott, újra hadügyminiszterré választották meg. A sereg élére egy fiatal főtiszt, Klapka György került. Hadtestének létszáma januHétfőtől városi rádióként jelentkezik a Magyar Rádió szolnoki stúdiója. Az alföldi megyeszékhelyen és vonzás- körzetében élő hallgatóknak sugároz műsort. A helyi rádió hétfőtől péntekig minden reggel fél 7-től 7 óráig: Jó reggelt Szolnok! címmel zenés információs műsort ad. A félórás adásban beszámolnak a legfrissebb reggeli eseményekről és a nap folyamán' várható történésekről. A kereskedelmi, közlekeár végére 7000 főre növekedett. A sereg összetétele is megváltozott, nagyobb részét honvédalakulatok tették ki. A gyors ütemben végbemenő változás, átszervezés idejére Klapka a Hegyaljára, illetve a Sajószentpéter— Sárospatak között húzódó vonalra vonta össze a csapatait, főhadiszállását pedig' Tokajban ütötte fel. Ebben a felállásban érte Schlik támadása január közepén. Klapka az első osztrák támadást visszaveri, de közben Miskolc védelmét feladja. Holott Szemere kormánybiztos még idejében írta Klapkának: „... csata nélkül Miskolcot fel nem adni! ...mert Abaúj, Torna, Gömör, Borsod, Heves ... jelen kútforrásaink egynegyedét teszik ... Ezt feladván mégcsak csizmát sem vehetünk ... Miskolc nélkül lisztünk sem lesz, fánk sem. Ez öt megye elvesztése körülbelül olyan sensatiót okoz, mint Buda-Pest.” Klapka, Miskolc feladásával kapcsolatban így ír az Emlékeim című könyvében: „A magas minisztérium meg lehet győződve róla, hogyha én Miskolcot meg akartam volna tartani ... az ellenség már a Debrecen előtti síkon állna.” Windischgrätz Schlik támogatására még január 19- én útnak indította a fővárosból a 4500 főnyi Schulzig- hadosztályt, amely 25-re Miskolcra érkezett, ahová az altábornagy csapatai ellenállás nélkül vonultak be. Schulzig Miskolcon Schlik csapataival egyesülve, a tokaji Tisza-hídnál védelmi állásba helyezkedett Klapka ellen indult. A győzelmes tokaji csata után az ismét Kassára visszavonuló császári hadtest, Görgey és Klapka csapatai közé szorult. Schlik azonban, Görgey tétovázása miatt, mégis kibújt a gyűrűből. A magyar sereg fővezérévé január 29-én kinevezett Dembinszki altábornagy arra számított, hogy Schlik Kassáról nyugat felé próbál kitörni, azért a Klapka-had- test zömével, valamint a volt Perczel-hadtest egyik hadosztályával Tdkajíbál Miskolc felé indult, hogy az osztrák tábornok útját állja. Február 6-án ismét a szabadságharc honvédőié Miskolc. Szemere Bertalan lelkesen tudósítja erről Kossuthot: „Ismét Miskolcról írhatok, ahová a hős sereg ma délután vonult be a népnek örömkönnyei között ... A nép tömegekben indult élőnkbe, üdvözítőnknek, megváltónknak nevezett ... Nem láttam embert, aki ne sírt volna örömében ...” A felvidéki sikeres hadműveletek megerősítették a honvédsereg győzelembe vetett hitét, s alapjait képezték a későbbiek során lezajlott dicsőséges tavaszi hadjárat győzelmes csatáidési és egyéb közérdekű információk mellett rendszeresen szó esik majd a város lakóit foglalkoztató kérdésekről és a vonzáskörzetben levő települések mindennapi életéről. Szombaton és vasárnap délelőttönként kétórás szórakoztató magazin- műsort sugároznak. A heti program zárásaként vasárnap este a helyi sporteseményekről tudósítják a hallgatókat a városi stúdió munkatársai. Talán sehol sem annyira igaz a közmondás — aki időt nyer, életet nyer —, mint a szívbetegségek korai felismerésénél. A felismerés eszközei a különböző vizsgáló eljárások. Ezeket igyekszünk most áttekinteni. A vizsgálatok legfontosabb része ma is a kórelőzmény, és a jelenlegi panaszok alapos elemzése. Ez szabja meg a helyes irányt, a további vizsgálati sorrendet. Az előzményi adatok mellett, mindennapos tevékenység közben jelentkező fulladás, lábdagadás, mellkasi fájdalom, rendetlen szívverés jelenléte vagy hiánya a minősítő tényező. Nem kevésbé fontos az esetleges társbetegségek felismerése, mert a betegség további kimenetelét befolyásolhatják. Ezután a beteg alapos vizsgálatának részeként a szív, keringési és légzőrendszer részletes vizsgálata következik. A szívhangok hangtani sajátosságai, zörejek jelenléte és viszonya a szívműködés fázisaihoz és a légzéshez, az artériák és vénák állapotának értékelése, a tüdők feletti pangás, májmegnagyobbodás és a lábszárak szimmetrikus duzzanatának keresése együttesen szolgáltatnak adatot a betegségről és annak súlyossági fokáról. A mellkasröntgen elvégzése ma sem nélkülözhető. Ezt bizonyítja, hogy nemegyszer a jól bevált ernyőfényképszűrés emeli ki a még panaszmentes beteget a szívárnyék változása és tüdőpangás értékelése révén. Kiemelkedő lehet a szerepe a veleszületett és szerzett szívbillentyűhibáknál, ismeretlen eredetű szívmegnagyobbodásnál. A további vizsgálatok most már gépi, nemegyszer speciális felszerelést és jelentős gyakorlatot igényelnek. Ezek legismertebbike az elektro- kardiogrúfia — EKG. A szív bioelektromos jeleinek grafikus felvételével tudjuk egyértelműen felismerni napjaink rettegett betegségét, a szívinfarktust. Alapvető információt adhat a mellkasi fájdalmak elkülönítésében. Itt azonban csak a fájdalom alatti EKG-nak van megfelelő információs ereje. Ezért is kell további segítségül hívni a terheléses vizsgálatot, ha a fájdalom szíveredetéről meg akarunk győződni. Fontos felvilágosítást ad ritmuszavarokról, az ingerületvezetés hibáiról, további kiegészítő információt szolgáltat a szív terheltségéről. A fono- kardiográfia a szívhangok és-zörejek időben is pontos felvételét jelzi. A mechano- kardiográfia pedig katéterezés nélkül ad felvilágosítást a szív kamráiban uralkodó nyomásviszonyokról. A nagy nyaki artéria és véna vizsgálatával további fontos adatokat kap a vizsgáló orvos. Ezek együttes értékelésével a szív aktuális állapotát részletekbe menően minősítheti az orvos. A radioizotópos vizsgálat az élő szervezetre ártalmatlan radioaktív izotópok fel- használásával nyilatkozik a szívizom vérellátásáról, a választott eljárás függvényében megfelelő eljárással felismerhető a szívburokban levő folyadék, a szívüregek kóros tágulata. A dinamikus számítógépes vizsgálat a szívből kiáramló vérmennyiség becslését is lehetővé teszi. A szív ultrahangos vizsgálata az előbbivel együtt világszerte a legmodernebb vizsgáló eljárások közé tartozik. Lehetőséget ad betekinteni grafikus, vagy filmszerű leképezésével magába a szívbe, láttatva a működő szív- billentyűket, a ritmusosan összehúzódó szívizmot, a szívüregeket. Alapvető az értéke a billentyűhibák, a szív- burokfolyadék felszaporodásának és a különböző szívizom-elfajulások megítélésében. Bármilyen tökéletesnek látszik is azonban egy eljárás, a végleges diagnózis meghozatalában nem nélkülözhető a vizsgálatok lépcsőzetes felépítése és az összes adat együttes értékelése. Az ismertetett eljárások birtokában országosan is elsők között megyénkben a szívkatéterezés kivételével minden vizsgálatot el tudunk végezni. A szívműtétre kerülő betegnél azonban nem nélkülözhető a katéterezés sem. Veszélyessége a közvéleményben uralkodó aggodalom ellenére minimális. Pontos adatokat szolgáltat számszerűen a nyomásviszonyokról, a keringés helyzetéről, a koszorúserek és a szívizomzat károsodásáról. Ezek értékelésével, több személy együttes döntésével, tehát nagyfokú körültekintéssel kerül a műtőasztalra a beteg. A különböző vizsgálatok együttesen teszik csak lehetővé a betegségek korai felismerését, a megfelelő gyógyítást, mellyel egészségünk teljesebb megőrzése is lehetővé válik. Dr. Pápay Ádám 1 adjunktus „A mi államunkat jól- rosszul megépítették, s most nekünk kell egy családdá téve belülről is felépítenünk” — mondja Németh László 1962-ben írt Nagy család című drámájának egyik főszereplője. Németh László modellje a régi nagycsalád, ahol generációk éltek együtt, összetartó erő a vérségi kötelék és a gazdasági kényszer volt; tudniillik az, hogy a ““földet, a műhelyt a családnak meg kell tartani, mert abból élt minden tagja. A drámaíró tudta, hogy ez már a múlté, hiszen a föld szocialista közös tulajdon, egy-egy kisiparos műhelye nem mindig alkalmas arra, hogy népes családokat eltartson. S mert tudja ezt, ajánlja is a drámában, hogy szellemi nagy családok töltsék ki az űrt ; azonos érdeklődésű emberek, egymást tolerálva, sőt áldozatot hozva egymásért, képesek úgy élni, mint egy-egy nagycsalád. Illúzió? Lehet, mégis el kell dönteni, hogy mit értünk ma, a huszadik század vége felé nagycsaládon. A családdal több tudományág is foglalkozik, közös megállapításuk, hogy: a legkisebb társadalmi intézmény, alapegység, amely letéteményese a társadalom fennmaradásának. Biztosítja a társadalom biológiai, anyagi, kulturális újratermelését. Kik tartoznak a nagycsaládba? Nem a sokgyermekes családok, annak ellenére, hogy a köztudatban így él. Szociológiai értelemben ezek a családok kiscsaládok. Két vagy több generáció együttélése egy fedél alatt jelenti klasszikus értelemben a nagycsaládot, ahol a családtagokat nemcsak a vérségi, hanem funkcionális kötelék is összetartja, s sajátos szokásrend szerint élnek, mely csak arra a családra jellemző. Kiegészítésül némi statisztika: 1960- ban a magyar családok 28,5 százaléka volt egygenerációs család (tehát nincs gyermek), 64 százaléka kétgenerációs, s mindössze a családok 7,5 százaléka nevezhető nagycsaládnak, ahol kettőnél több generáció élt együtt. Számuk mára mintegy felére csökkent, s majdnem kizárólag falun élnek. A nagycsalád előnye Mivel a nagycsalád is a társadalom fennmaradásának letéteményese, ezért mindenekelőtt a gyermekek szempontjából kell vizsgálnunk, hogy mi a nagycsaládok előnye. Mindenekelőtt az, hogy a nagycsalád nyitott — mert erre kényszerül — s több viselkedési mintát lát a gyermek. Fejlődésének első három évét az anya szerepe határozza meg, ami a nagycsaládban kiegészül a nagyanyai szereppel is. Ezek erősíthetik egymást, de komoly, korai sérülések forrásai is lehetnek a gyermekben.. FonJünnan tartomány Kína teáskertje. Innen származnak a legfinomabb kínai teák. Kutatók megállapították, hogy a jünnani Tuoka nevű teafű csökkenti a szív- betegségek veszélyét. Nyugat-európai szakértők tesztjeik nyomán rámutattak arra, hogy ennek a teának a fogyasztásával csökkenthető a koleszterin és más vérzsít,os az apa szerepe. Három- és tízéves kor között az apai, nagyapai magatartásforma határozza meg a gyermek beilleszkedési képességét — szakszóval szocializációját. Az édesanya és az édesapa, illetve a nagyszülők viszonya döntően hat a gyermek értékrendjének kialakulására. A nagycsalád, ha valóban ép, és nem dúlja fel a menyanyós, fiú-após vagy egyéb ellentét, akkor megkönnyíti a gyermekek beilleszkedését a társadalomba, azt, hogy helyes értékrendet alakítsanak ki maguk számára. A tények azt mutatják, hogy egy-egy nagycsalád alkalmasabb a „reszocializációra”, tehát az úttévesztés után a magárata- lálásra is, egyszerűen azért, mert több a tér és a kötelék. ...és a hátrányok Az természetes, hogy nagyanyáink világában az anya szerepe egészen más volt, mint manapság. Ma a feleség majd mindenütt dolgozik, kevesebb ideje jut a családra. Tűrőképességét próbára teszi a munkahely is, s otthoni alkalmazkodóképessége kisebb. A nagyanya (akár anyós, akár szülő) az esetek nagy részében kritikusan nézi ezt. A család egy- egy markánsabb egyénisége maga mellé vonzza a többieket, s kialakul két- vagy többpólusú család. Igen komoly sérülések, halálig be nem gyógyuló sebek keletkeznek így. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a nagycsaládok gazdaságilag, kulturálisan részben a társadalom pereméről jönnek. Városokban közismert a „lumpen nagycsalád”, míg falvakban szembeötlő a cigány származású nagycsaládok meglehetősen nagy száma. A többszörösen hátrányos helyzetből indulnak gyermekek az életnek. Ezért nehéz beépülésük a társadalom nagy családjába, de nem lehetetlen feladat. A buktatók ellenére a mérleg előny serpenyőjében sokkal több van. S erre kell építenünk. Ehhez azonban meg kell, hogy változzék családvédelmi propagandánk, iskolai nevelésünk, egyéni és közösségi szemléletünk. Természetesen mindez jámbor óhajnak látszik, mert az ellenérvek igen erősek.' Mindenekelőtt a lakás. A nagycsalád egyik jellemzője a közös fedél. Ilyen család- egyesítési programra a közeljövőben nem szabad számítanunk. Átmeneti korban élünk — mondjuk gyakran közhelyszerűen, vagy felmentést keresve hibáinkra. Amíg új, tartalmas házasságmodell nem alakul ki, addig stabil családképről sem beszélhetünk. Mégis hinnünk kell, hogy ha valakit minél több szál köt a család minél több tagjához, annál szilárdabban meg tud állni az életben. Ezt nevezhetjük akár közösségi típusú, akár szocialista típusú nagycsaládnak. rok szintje. A betegekkel egy hónapon át itattak bizonyos mennyiséget ebből a teából. Ennek következtében egynegyedével csökkent a vérzsírszintjük. Érdemes megjegyezni, hogy más tea- félékkel végzett kísérletek egyáltalán nem vezettek ilyen eredményre. Most azt vizsgálják, vajon milyen hatóanyagokat tartalmaz ez a jünnani teafélcség? nak. Molnár István Városi rádió Szolnokon R. L. Teafű szívbaj ellen
