Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-10 / 8. szám

m 1987. január 10., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Borsodi csaták A felvidéki hadműveletek 1848/49 fordulóján Legfőbb érték az egészség A szívbetegségek vizsgáló eljárásai A nagycsaládok előnyei és hátrányai Mikor nagy a család? 1848 december végére ve­szélybe kerültek a magyar szabadságharc addigi vív­mányai. Windischgrätz her­ceg erőteljes támadása és sikerei következtében a ma­gyar felelős minisztérium nehéz helyzetbe került. Az ország fővárosából, Budáról Debrecenbe kellett áttenni a székhelyét. Az országot minden oldalról támadta az ellenség. A galíciai Dutola felőli de­cember 6-án betört gróf Schlik altábornagy hadteste az északi részekről fenyeget­te a felvidéki területeket. Pulszky Sándor alezredes, a kassai hadmegye parancs­noka, aki útját akarta állni a támadó ellenségeknek, de­cember 11-én Kassa mellett vereséget szenvedett. A ma­gyar hadtest háromnegyed részét alkotó nemzetőrök és népfelkelők a csatában szét­szóródtak, a megmaradtak kisebb-nagyobb csoportok­ban Miskolc felé vonultak vissza. A vesztett csata után ve­szélybe került a felvidék, köztük Miskolc városa is. A győzelem után Schlik azon­ban egyelőre beérte Kassa elfoglalásával. A hadműveletekben be­álló rövid szünet alkalmat adott a magyar hadtest új­jászervezésére: Mészáros Lá­zár vette át a parancsnok­ságot. Az új vezér és Sze­mere Bertalan, Észak-Ma- gyarország teljhatalmú kor­mánybiztosa tevékenységé­nek eredményeként decem­ber utolsó napjaira a Mis­kolc környékén állomásozó hadtest létszáma elérte a 10 000 főt. Közben Schlik elindult Kassáról, a december 25-én megkapott Windischgrütz- parancs értelmében, Pest felé vonult. December 27-én már Miskolc irányába ha­ladt, hogy elérje a miskolc— egri utat. Mészáros seregé­vel Szikszónál foglalt el hadállást, de a következő nap, 28-án jelentéktelen harcok után, a Sajó mögé húzódott vissza. Schlik nem erőszakolta az átkelést, mivel tudomást szerzett az Eperjes ellen ké­szülő támadásról, így visz- szaindult Kassára. Mészáros január 4-én megtámadta Kassánál a csá­szári csapatokat, azonban a mintegy 8500 főt számláló serege vereséget szenvedett. Schlik második kassai győzelme után az út sza­badnak látszott a Tiszához, s azon át a kormány ideig­lenes székhelyéhez, Debre­cen városához. A császári tábornok azonban tétová­zott, újabb parancsra várt. S amíg 'Windischgrätz újabb narancsa — mely a tokaji átkelőhely birtokbavételét írta elő — eljutott hozzá, két értékes hetet vesztett. A felső-fiszali magyar had­testet közben ismét átszer­vezték. Mészáros Lázár le­mondott, újra hadügymi­niszterré választották meg. A sereg élére egy fiatal fő­tiszt, Klapka György került. Hadtestének létszáma janu­Hétfőtől városi rádióként jelentkezik a Magyar Rádió szolnoki stúdiója. Az alföldi megyeszékhelyen és vonzás- körzetében élő hallgatóknak sugároz műsort. A helyi rá­dió hétfőtől péntekig min­den reggel fél 7-től 7 óráig: Jó reggelt Szolnok! címmel zenés információs műsort ad. A félórás adásban beszámol­nak a legfrissebb reggeli eseményekről és a nap fo­lyamán' várható történések­ről. A kereskedelmi, közleke­ár végére 7000 főre növeke­dett. A sereg összetétele is megváltozott, nagyobb ré­szét honvédalakulatok tet­ték ki. A gyors ütemben végbe­menő változás, átszervezés idejére Klapka a Hegyaljá­ra, illetve a Sajószentpéter— Sárospatak között húzódó vonalra vonta össze a csa­patait, főhadiszállását pedig' Tokajban ütötte fel. Ebben a felállásban érte Schlik tá­madása január közepén. Klapka az első osztrák tá­madást visszaveri, de köz­ben Miskolc védelmét fel­adja. Holott Szemere kor­mánybiztos még idejében ír­ta Klapkának: „... csata nélkül Miskolcot fel nem adni! ...mert Abaúj, Torna, Gömör, Borsod, Heves ... jelen kútforrásaink egyne­gyedét teszik ... Ezt felad­ván mégcsak csizmát sem vehetünk ... Miskolc nélkül lisztünk sem lesz, fánk sem. Ez öt megye elvesztése kö­rülbelül olyan sensatiót okoz, mint Buda-Pest.” Klapka, Miskolc feladásá­val kapcsolatban így ír az Emlékeim című könyvé­ben: „A magas minisztéri­um meg lehet győződve ró­la, hogyha én Miskolcot meg akartam volna tartani ... az ellenség már a Deb­recen előtti síkon állna.” Windischgrätz Schlik tá­mogatására még január 19- én útnak indította a fővá­rosból a 4500 főnyi Schulzig- hadosztályt, amely 25-re Miskolcra érkezett, ahová az altábornagy csapatai el­lenállás nélkül vonultak be. Schulzig Miskolcon Schlik csapataival egyesülve, a to­kaji Tisza-hídnál védelmi állásba helyezkedett Klapka ellen indult. A győzelmes tokaji csata után az ismét Kassára visszavonuló csá­szári hadtest, Görgey és Klapka csapatai közé szo­rult. Schlik azonban, Gör­gey tétovázása miatt, mégis kibújt a gyűrűből. A magyar sereg fővezéré­vé január 29-én kinevezett Dembinszki altábornagy ar­ra számított, hogy Schlik Kassáról nyugat felé próbál kitörni, azért a Klapka-had- test zömével, valamint a volt Perczel-hadtest egyik hadosztályával Tdkajíbál Miskolc felé indult, hogy az osztrák tábornok útját áll­ja. Február 6-án ismét a sza­badságharc honvédőié Mis­kolc. Szemere Bertalan lel­kesen tudósítja erről Kos­suthot: „Ismét Miskolcról írhatok, ahová a hős sereg ma délután vonult be a népnek örömkönnyei kö­zött ... A nép tömegekben indult élőnkbe, üdvözítőnk­nek, megváltónknak neve­zett ... Nem láttam embert, aki ne sírt volna örömé­ben ...” A felvidéki sikeres had­műveletek megerősítették a honvédsereg győzelembe ve­tett hitét, s alapjait képez­ték a későbbiek során le­zajlott dicsőséges tavaszi hadjárat győzelmes csatái­dési és egyéb közérdekű in­formációk mellett rendszere­sen szó esik majd a város lakóit foglalkoztató kérdé­sekről és a vonzáskörzetben levő települések mindennapi életéről. Szombaton és va­sárnap délelőttönként két­órás szórakoztató magazin- műsort sugároznak. A heti program zárásaként vasár­nap este a helyi sportesemé­nyekről tudósítják a hallga­tókat a városi stúdió mun­katársai. Talán sehol sem annyira igaz a közmondás — aki időt nyer, életet nyer —, mint a szívbetegségek korai felisme­résénél. A felismerés eszkö­zei a különböző vizsgáló el­járások. Ezeket igyekszünk most áttekinteni. A vizsgála­tok legfontosabb része ma is a kórelőzmény, és a jelenle­gi panaszok alapos elemzé­se. Ez szabja meg a helyes irányt, a további vizsgálati sorrendet. Az előzményi ada­tok mellett, mindennapos te­vékenység közben jelentkező fulladás, lábdagadás, mellka­si fájdalom, rendetlen szív­verés jelenléte vagy hiánya a minősítő tényező. Nem ke­vésbé fontos az esetleges társ­betegségek felismerése, mert a betegség további kimene­telét befolyásolhatják. Ezután a beteg alapos vizsgálatának részeként a szív, keringési és légzőrendszer részletes vizsgálata következik. A szív­hangok hangtani sajátossá­gai, zörejek jelenléte és vi­szonya a szívműködés fázi­saihoz és a légzéshez, az ar­tériák és vénák állapotának értékelése, a tüdők feletti pangás, májmegnagyobbodás és a lábszárak szimmetrikus duzzanatának keresése együt­tesen szolgáltatnak adatot a betegségről és annak súlyos­sági fokáról. A mellkasrönt­gen elvégzése ma sem nél­külözhető. Ezt bizonyítja, hogy nemegyszer a jól be­vált ernyőfényképszűrés eme­li ki a még panaszmentes beteget a szívárnyék válto­zása és tüdőpangás értékelé­se révén. Kiemelkedő lehet a szerepe a veleszületett és szerzett szívbillentyűhibák­nál, ismeretlen eredetű szív­megnagyobbodásnál. A további vizsgálatok most már gépi, nemegyszer speciá­lis felszerelést és jelentős gyakorlatot igényelnek. Ezek legismertebbike az elektro- kardiogrúfia — EKG. A szív bioelektromos jeleinek gra­fikus felvételével tudjuk egy­értelműen felismerni napja­ink rettegett betegségét, a szívinfarktust. Alapvető in­formációt adhat a mellkasi fájdalmak elkülönítésében. Itt azonban csak a fájdalom alatti EKG-nak van megfe­lelő információs ereje. Ezért is kell további segítségül hív­ni a terheléses vizsgálatot, ha a fájdalom szíveredetéről meg akarunk győződni. Fon­tos felvilágosítást ad ritmus­zavarokról, az ingerületveze­tés hibáiról, további kiegé­szítő információt szolgáltat a szív terheltségéről. A fono- kardiográfia a szívhangok és-zörejek időben is pontos felvételét jelzi. A mechano- kardiográfia pedig katétere­zés nélkül ad felvilágosítást a szív kamráiban uralkodó nyomásviszonyokról. A nagy nyaki artéria és véna vizs­gálatával további fontos ada­tokat kap a vizsgáló orvos. Ezek együttes értékelésével a szív aktuális állapotát részle­tekbe menően minősítheti az orvos. A radioizotópos vizsgálat az élő szervezetre ártalmat­lan radioaktív izotópok fel- használásával nyilatkozik a szívizom vérellátásáról, a vá­lasztott eljárás függvényében megfelelő eljárással felismer­hető a szívburokban levő fo­lyadék, a szívüregek kóros tágulata. A dinamikus szá­mítógépes vizsgálat a szív­ből kiáramló vérmennyiség becslését is lehetővé teszi. A szív ultrahangos vizsgálata az előbbivel együtt világ­szerte a legmodernebb vizs­gáló eljárások közé tartozik. Lehetőséget ad betekinteni grafikus, vagy filmszerű le­képezésével magába a szív­be, láttatva a működő szív- billentyűket, a ritmusosan összehúzódó szívizmot, a szívüregeket. Alapvető az ér­téke a billentyűhibák, a szív- burokfolyadék felszaporodá­sának és a különböző szív­izom-elfajulások megítélésé­ben. Bármilyen tökéletesnek lát­szik is azonban egy eljárás, a végleges diagnózis megho­zatalában nem nélkülözhető a vizsgálatok lépcsőzetes fel­építése és az összes adat együttes értékelése. Az is­mertetett eljárások birtoká­ban országosan is elsők kö­zött megyénkben a szívkaté­terezés kivételével minden vizsgálatot el tudunk végez­ni. A szívműtétre kerülő be­tegnél azonban nem nélkü­lözhető a katéterezés sem. Veszélyessége a közvélemény­ben uralkodó aggodalom el­lenére minimális. Pontos ada­tokat szolgáltat számszerűen a nyomásviszonyokról, a ke­ringés helyzetéről, a koszo­rúserek és a szívizomzat ká­rosodásáról. Ezek értékelé­sével, több személy együttes döntésével, tehát nagyfokú körültekintéssel kerül a mű­tőasztalra a beteg. A különböző vizsgálatok együttesen teszik csak lehe­tővé a betegségek korai fel­ismerését, a megfelelő gyó­gyítást, mellyel egészségünk teljesebb megőrzése is lehe­tővé válik. Dr. Pápay Ádám 1 adjunktus „A mi államunkat jól- rosszul megépítették, s most nekünk kell egy családdá té­ve belülről is felépítenünk” — mondja Németh László 1962-ben írt Nagy család cí­mű drámájának egyik fősze­replője. Németh László mo­dellje a régi nagycsalád, ahol generációk éltek együtt, összetartó erő a vérségi kö­telék és a gazdasági kény­szer volt; tudniillik az, hogy a ““földet, a műhelyt a csa­ládnak meg kell tartani, mert abból élt minden tag­ja. A drámaíró tudta, hogy ez már a múlté, hiszen a föld szocialista közös tulaj­don, egy-egy kisiparos mű­helye nem mindig alkalmas arra, hogy népes családo­kat eltartson. S mert tudja ezt, ajánlja is a drámában, hogy szellemi nagy családok töltsék ki az űrt ; azonos ér­deklődésű emberek, egymást tolerálva, sőt áldozatot hoz­va egymásért, képesek úgy élni, mint egy-egy nagycsa­lád. Illúzió? Lehet, mégis el kell dönteni, hogy mit ér­tünk ma, a huszadik század vége felé nagycsaládon. A családdal több tudományág is foglalkozik, közös megál­lapításuk, hogy: a legkisebb társadalmi intézmény, alap­egység, amely letéteményese a társadalom fennmaradásá­nak. Biztosítja a társadalom biológiai, anyagi, kulturális újratermelését. Kik tartoznak a nagycsa­ládba? Nem a sokgyerme­kes családok, annak ellené­re, hogy a köztudatban így él. Szociológiai értelemben ezek a családok kiscsaládok. Két vagy több generáció együttélése egy fedél alatt jelenti klasszikus értelem­ben a nagycsaládot, ahol a családtagokat nemcsak a vérségi, hanem funkcionális kötelék is összetartja, s sa­játos szokásrend szerint él­nek, mely csak arra a csa­ládra jellemző. Kiegészíté­sül némi statisztika: 1960- ban a magyar családok 28,5 százaléka volt egygenerációs család (tehát nincs gyermek), 64 százaléka kétgenerációs, s mindössze a családok 7,5 százaléka nevezhető nagycsa­ládnak, ahol kettőnél több generáció élt együtt. Számuk mára mintegy felére csök­kent, s majdnem kizárólag falun élnek. A nagycsalád előnye Mivel a nagycsalád is a társadalom fennmaradásá­nak letéteményese, ezért mindenekelőtt a gyermekek szempontjából kell vizsgál­nunk, hogy mi a nagycsa­ládok előnye. Mindenekelőtt az, hogy a nagycsalád nyitott — mert erre kényszerül — s több viselkedési mintát lát a gyer­mek. Fejlődésének első há­rom évét az anya szerepe határozza meg, ami a nagy­családban kiegészül a nagy­anyai szereppel is. Ezek erő­síthetik egymást, de komoly, korai sérülések forrásai is lehetnek a gyermekben.. Fon­Jünnan tartomány Kína teáskertje. Innen származ­nak a legfinomabb kínai teák. Kutatók megállapítot­ták, hogy a jünnani Tuoka nevű teafű csökkenti a szív- betegségek veszélyét. Nyu­gat-európai szakértők teszt­jeik nyomán rámutattak ar­ra, hogy ennek a teának a fogyasztásával csökkenthető a koleszterin és más vérzsí­t,os az apa szerepe. Három- és tízéves kor között az apai, nagyapai magatartásforma határozza meg a gyermek beilleszkedési képességét — szakszóval szocializációját. Az édesanya és az édesapa, il­letve a nagyszülők viszonya döntően hat a gyermek ér­tékrendjének kialakulására. A nagycsalád, ha valóban ép, és nem dúlja fel a meny­anyós, fiú-após vagy egyéb ellentét, akkor megkönnyíti a gyermekek beilleszkedését a társadalomba, azt, hogy he­lyes értékrendet alakítsanak ki maguk számára. A tények azt mutatják, hogy egy-egy nagycsalád alkalmasabb a „reszocializációra”, tehát az úttévesztés után a magárata- lálásra is, egyszerűen azért, mert több a tér és a köte­lék. ...és a hátrányok Az természetes, hogy nagy­anyáink világában az anya szerepe egészen más volt, mint manapság. Ma a fele­ség majd mindenütt dolgo­zik, kevesebb ideje jut a csa­ládra. Tűrőképességét pró­bára teszi a munkahely is, s otthoni alkalmazkodóképes­sége kisebb. A nagyanya (akár anyós, akár szülő) az esetek nagy részében kriti­kusan nézi ezt. A család egy- egy markánsabb egyénisége maga mellé vonzza a többie­ket, s kialakul két- vagy többpólusú család. Igen ko­moly sérülések, halálig be nem gyógyuló sebek kelet­keznek így. Nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy a nagy­családok gazdaságilag, kul­turálisan részben a társada­lom pereméről jönnek. Vá­rosokban közismert a „lum­pen nagycsalád”, míg falvak­ban szembeötlő a cigány származású nagycsaládok meglehetősen nagy száma. A többszörösen hátrányos hely­zetből indulnak gyermekek az életnek. Ezért nehéz be­épülésük a társadalom nagy családjába, de nem lehetet­len feladat. A buktatók ellenére a mér­leg előny serpenyőjében sok­kal több van. S erre kell építenünk. Ehhez azonban meg kell, hogy változzék csa­ládvédelmi propagandánk, is­kolai nevelésünk, egyéni és közösségi szemléletünk. Természetesen mindez jám­bor óhajnak látszik, mert az ellenérvek igen erősek.' Min­denekelőtt a lakás. A nagy­család egyik jellemzője a közös fedél. Ilyen család- egyesítési programra a kö­zeljövőben nem szabad szá­mítanunk. Átmeneti korban élünk — mondjuk gyakran közhely­szerűen, vagy felmentést ke­resve hibáinkra. Amíg új, tartalmas házasságmodell nem alakul ki, addig stabil családképről sem beszélhe­tünk. Mégis hinnünk kell, hogy ha valakit minél több szál köt a család minél több tagjához, annál szilárdabban meg tud állni az életben. Ezt nevezhetjük akár közösségi típusú, akár szocialista típu­sú nagycsaládnak. rok szintje. A betegekkel egy hónapon át itattak bi­zonyos mennyiséget ebből a teából. Ennek következté­ben egynegyedével csökkent a vérzsírszintjük. Érdemes megjegyezni, hogy más tea- félékkel végzett kísérletek egyáltalán nem vezettek ilyen eredményre. Most azt vizsgálják, vajon milyen ha­tóanyagokat tartalmaz ez a jünnani teafélcség? nak. Molnár István Városi rádió Szolnokon R. L. Teafű szívbaj ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom