Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. január 2., péntek Nézőtéri meditáció Háborús tragédia és családi viszály Jelenő Pletnyovo és Vitalij Kotoxickij Az utolsó lépés című szovjet filmben. Jóllehet, a miskolci premiermozik vásznán immár második hete, tehát a csütörtökön elkezdett filmhéten is a Magic — Varázslat — A Queen Budapesten című magyar gyártású koncertfilm uralkodik és tölti meg muzsikájával a nézőtereket, adódik más jellegű film is. Mégpedig egy szovjet filmdráma, háborús tragédia és egy család belső konfliktusait ábrázoló ausztrál mű. Bővebben a szovjet filmről szólok az alábbiakban. A minszki Belorusz Film Stúdióban készült 1984-ben Az utolsó lépés című film, Damir V jatyics-Berezsnih alkotása, amely — nem bizonyítottan — egy, a filmbelivel azonos nevű belorusz katona, a második világháborúban életét áldozó hős élettörténetére alapult. Akár valós magra épült a film, akár nem, közömbös. A film utolsó kockáján az elesett hősök hozzátartozói tisztelegnek a berlini Trep- tow-parkban álló szovjet hősi emlékműnél, az elesettek emléke előtt. Az emlékművön egy szovjet katona látható, aki kisgyermeket tart a kezében. A filmbeli Sztye- pan Asztasonok is úgy áldozta életét, hogy egy kisgyereket, ráadásul egy német kisgyereket tartott a karjaiban. Ez azonban már a film vége, amíg idáig érünk a mintegy másfél órányi vetítés során, sok mindent látunk. Az utolsó lépés a szovjet emberek életének mintegy két évtizedét érzékelteti egy árvaházban nevelkedett férfi és környezete, illetve családja élettörténetében a húszas évek második felétől, a hatalmas, csupa lelkesedés fűtötte építkezések, a szovjet élet első, sok nehézséggel teli éveinek időszakától a harmincas éveken át a második világháború tragédiájáig. Sztyepan Asztasonok küzdelmes életet élt, az árvaház után az építkezések nevelték munkásemberré, felesége polgári környezetét hagyta oda érte, s családját a fasiszták elpusztították, gyermekeit is. Ö mégis — éppen a háború utolsó napján — az ostromlott német városban egy német kisgyereket ment ki a tűz elől, amikor a németek golyója eléri és életét veszti a kórházi ágyon. Kint az utcán- a győzelmet ünnepük a szovjet katonák, énekelnek; a lágerből szabadított szovjet nők egyike a Kalinka dallamára még , táncra is perdül, miközben Sztyepan örökre lehunyja szemét. Ha így történt, ha nem, így, ebben az ábrázolásban ez bizony enyhén giccses befejezés. Sajátos ábrázolási módot választott a rendező. A film a történet végén kezdődik, Sztyepan haldoklásával, s ez a jelenet többször visz- sza-visszatér, míg a valóságos történet lassan folydo- gál előttünk. A film — mint említettem — a húszas évek második felétől ábrázolja a történéseket, találkozunk e kor más forrásokból ismert több jellemző vonásával, például a munkaversenyláz- zal, a lakodalmi vacsorán az amuri partizánok dalát éneklőkkel, a lakásviszonyokkal, amikor a nagy lakásokban spanyolfal választotta el az egyes családokat egymástól stb., a zavaró leginkább az, hogy a rendező, noha az egész történést visszatekintésben játszatja, azaz egy későbbi ábrázolási módot alkalmaz, a történéseket mégis úgy mutatja be, mintha a film is akkoriban készült volna. A szovjet némafilm és a hangosfilm kezdeti kora sejlik fel némely képsor láttán a nézőben. A soknemzetiségű szovjet filmművészet belorusz családjából viszonylag nem sok művet ismerünk. E film — Az utolsó lépés — láttán úgy tűnik, mintha lépéshátrányban lenne a moszkvai, leningrádi, rigai stúdiókban készült, meg a grúz, örmény és néhány más nemzetiség alkotásaival szemben. Elsősorban a fiatalabb nézőkorosztályoknak ajánlható. * A másik filmről csak rövid, előzetes tájékoztatásként mondhatom el, hogy a címe Első feleségem, a nemzetisége ausztrál, készítője a távoli kontinensen élő holland rendező Paul Cox és egy válságba került házasság fordulatokban gazdag történetének néhány drámai mozzanatát jeleníti meg. (benedek) Az első feleségem cimű ausztrál film egyik kockája. A Miskolci Rádió stúdiójában. Reggel és délután — Miskolci Rádió Már közöltük a hírt: # 1987. január 5-étől, hétfőtől megváltozik a Miskolci Rádió műsor- sugárzási rendje. Az avasi harangtorony ismert szignálja ettől az időponttól kezdve naponta háromszor csendül fel a rádióban: reggel 6 óra 20 perckor, 7 óra 20 perckor és 17 óra 30 perckor. A szombati és a vasárnapi műsorrend változatlan marad. Mi indokolta a műsorsugárzás idejének e lényeges megváltoztatását? A kérdésre Paulovits Ágoston, a Miskolci Rádió vezetője vállaszol. — A helyi hírek, információk iránt az elmúlt esztendőkben megnövekedett az igény. A Magyar Rádió elnöksége ezért úgy döntött, hogy a körzeti szerkesztőségek nemcsak a hagyományos műsor idejében, hanem reggel is tájékoztassák a hallgatókat a legfontosabb, közérdekű kérdésekről. Az adásidő módosítása a körzeti rádiók munkájában fontos és lényeges állomás. Az első lépésben 1953. április 30-án létrehozták a Budapesten kívüli, helyi rádiók országos hálózatát. Egy negyedszázad múltán, 1979-ben körzetesítették a helyi adóállomásokat, a Miskolci Rádió sugárzási területe előbb Heves, majd Nógrád megyével növekedett. A mostani változás, az osztott adásidő bevezetése tette egésszé a sugárzási rend korszerűsítését. Az új műsorrend bevezetése előtt közvéleménykutatásként tavasszal kéthetes, kísérleti adást sugároztunk reggelenként. A reagálásokból általános tapasztalatként állapíthattuk meg, hogy Borsod-Abaúj- Zemplén, valamint a Heves és Nógrád megyei hallgatók örömmel fogadták a kezdeményezést és igénylik, várják a reggeli jelentkezéseket. A sugárzási idő változása természetesen a Miskolci Rádió adásainak tartalmi változásával jár. A reggeli, kétszer tíz percben elsősorban aktuális információkat, tudnivalókat ad hírül a rádió. Elképzeléseink szerint az időjárás-jelentésen, a közlekedési információkon, s a három megye négy napilapjának szemlézésén kívül Borsodból, Hevesből és Nógrád- ból mindennap egy-egy közérdekű tudósítást adunk. Január 5-től naponta hatszor kell majd a Kossuth Rádió hultlámhosszára, s arról lekapcsolnunk. Délutánonként igyekszünk olyan műsort sugározni, hogy az feledtesse, hogy nem kilencven-, hanem csak hatvanperces az adás. A legnépszerűbb ösz- szeállításainkat megújult formában, gazdagabb tartalommal adjuk. Észak-Ma- gyarország jelenlegi helyzetéből következően egyetlen műsorunk marad változatlan : gazdaságpolitikai magazinunk, az Index. A megváltozott műsoridővel, s az adások tartalmával kapcsolatos véleményeket szívesen fogadjuk, várjuk hallgatóinktól. (udvardy) Perecezés, tanyázás, mátkázás Újév-köszöntők megyénkben Megyénkben, a bükki tájakon csakúgy, mint Zemplénben kemény hideggel, hóval köszöntött be az új év. Az idén beigazolódott a népi időjóslás, mert Katalin után karácsony és az év utolsó napjai is, „kopogott”. Megyénk vidékein különböző népszokásokkal búcsúztatják az óévet, s köszöntik az új esztendőt. Ezekről azonban napjainkban már inkább csak az idősebbek mesélnek, emlékeznek. Egyik ilyen szokás volt a hegyaljai borvidékhez tartozó Erdőhorváti községben az újévi perecsütés. Az év utolsó napján a házakban begyújtották az úgynevezett kabalás kemencéket, amelyekben a kelesztett tésztából, só és cukor hozzáadásával készített tésztát kisütötték. A pereckészítés volt az az ünnepi készülődés, amelyben a férfiak is segítettek. A tészta vékony szalagokra vágása, a „kicsíkolása” ugyanis a férfiak dolga volt, csakúgy mint a pereccé fonása. Ezt a tésztát aztán a cserfával felfűtött kemencében megsütötték, s az új évet köszöntő vendégeket ezzel kínálták meg. A Tisza menti községekben napjainkig élő hagyomány a „tanyázás”. A szomszédos községekben lakó rokonok, jó barátok keresik fel ilyenkor egymást. Ám míg néhány évtizede csengés szánokon, vagy lovas kocsikon keltek útra — ma már gépkocsival látogatják egymást a rokonok. A zempléni részeken egyes falvakban tartja magát most is az úgynevezett „mátkakérés” napja. A fiatal párok ugyanis újévkor határozzák meg az esküvő napját, váltanak mátka- vagy jegykendőt. Ezt a menyasszony legtöbbször még most is saját kezűleg hímezi ki, s adja ajándékul a vőlegénynek. m Uj árak a mozikban A moziüzemi vállalat tájékoztatója „Tájékoztatjuk kedves nézőinket, hogy 1987. január 1-től új helyárintézkedések lépnek életbe. Az új helyártáblázatok a pénztárban vannak kifüggesztve. Plakátjainkon és műsorfüzetünkben új helyármegjelöléseket használunk...” — Ezzel a szöveggel jelentek meg az elmúlt napokban figyelemfelhívó táblák a Borsod megyei mozik előtereiben. A helyárváltozás elsődlegesen érinti a nézőket, éppen ezért felkerestük a Borsod Megyei Moziüzemi Vállalatnál Lengyel Ágoston igazgatót és helyettesét, Gyulai Lajost, hogy a január 1-től érvényes helyárintézkedésekről bővebb tájékoztatást kérjünk. Megtudtuk, hogy a helyármódosításokra a Filmfőigazgatóság és az illetékes árfelügyeleti hatóság intézkedése alapján került sor. Ezeket pedig sok egyéb mellett részben a mozikban végrehajtott felújítások, részben a filmforgalmazással, illetve annak állami támogatásával kapcsolatban az új esztendőben jelentkező intézkedések indokolják. Az elmúlt évben a Borsod Megyei Moziüzemi Vállalatnál 4(1 millió forintot költöttek felújításokra, korszerűsítésekre. Újjászületett például a mezőkövesdi, a szikszói, az abaújszántói, az izsófalvi, az edelényi és a putnoki mozi, s ebben az újjászületésben a technikai korszerűsítés is bennefoglaltatik. Most folyik és előreláthatólag májusban kerül befejezésre a miskolci Kossuth mozi teljes felújítása. Ezzel egyidejűleg a Filmfőigazgatóság intézkedése a mozihelyárak átsorolását tette szükségessé. A helyárak átsorolásával egyidejűleg a mozik kategóriába sorolása is megváltozott. Ennek alapján Borsodban a 35 milliméteres mozik között nyolc kiemelt bemutatómozi lesz. Ezek a következők: Miskolcon a Béke, és a Kossuth, Úzdon a Béke, továbbá a sárospataki, a sátoraljaújhelyi, a kazincbarcikai, a leninvárosi és a mezőkövesdi mozik. E nyolc kiemelt bemutatómozin kívül a 35 milliméteresek között tizenegy városi mozi kerül még q. premier filmszínházak kategóriájába. A többi utánjátszómozi lesz. A 16 milliméteres mozik között is lesznek bemutatók és utánjátszók. A nagyközönséget a bevezetőben említett felirat kapcsán mindebből az átsorolásból elsősorban a helyárak érdeklik. A 35 milliméteres mozikban három helyár- övezet lesz a kiemelt helyeken, és a premiermozikban, az egyes filmeknél pedig négyféle helyárkategória lép életbe. Lesznek alaphely- áras, felemelt alaphelyáras, valamint két fokozatban kiemelt helyáras filmek. Például a kiemelt bemutatómozikban az első helyárövezet- ben 18-tól 48 forintig változnak ezek a helyárak, a második helyárövezetben 14- től 40-ig, a harmadikban 6 forinttól 20-ig. A további mozikategóriákban ezek a helyárak arányosan csökkennek. Hasonló módon változnak az esetleges egységes helyárú előadások, valamint a különböző kedvezményes, illetve bérletes előadások dijai is, amiről az adott filmszínházak pénztárainál kaphat részletes tájékoztatást a néző. A 16 milliméteres bemutatómozikban 10 és 25 forint között mozognak a helyárak, az utánjátszó 16 milliméteres filmszínházakban nyolc és húsz forint között. A videomozikban az egységes helyár 10 és 30 forint közötti skálán mozog. Az egyes helyárkategóriák a filmek eszmeiségétől függnek, a társadalmi mondandóval gazdagabb filmekhez szóló jegy ára a kedvezőbb. Nem szükségtelen feljegyezni azt sem, hogy a mozik az államosítás óta, tehát harmincnyolc éve igen jelentős állami támogatást élveztek, minden mozijegy árához jelentős összeggel járult hozzá az állam, s ez a dotáció most igen nagy mértékben lecsökkent. Ez is indokolja a módosításokat. Arra a kérdésre, vajon a helyármódosítások során jelentkező belépődíj-emelkedésért a néző mit kap cserébe, a moziüzemi vállalat vezetői elmondták, hogy nemcsak a felújított filmszínházak nyújtanak kényelmesebb, kulturáltabb környezetet és biztosítanak jobb vetítési, valamint hanglehetőségeket, hanem az egyes filmszínházak átsorolásának eredményeként a nézők hamarabb találkozhatnak új művekkel és szélesebb lesz egy- egy mozi filmválasztéka is. A vállalat vezetői elmondták, tisztában vannak vele, hogy a helyármódosításnak senki sem örülhet, mégis kérik a filmbarát közönség megértését és támogatását, amit jobb szolgáltatással kívánnak viszonozni. <bm)
