Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

1987. január 31., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA SZÁMÍTÓGÉP ISKOLÁBAN Fenyőfa I. A számítógépet ismerni, a számítógépet alkalma zni kü­lönböző szám,ten lehet. 0. szint: Azt sem tudjuk, hogy számítógéppel van dol­gunk, mert valamibe be van építve. 1. szint: Valamilyen szá­mítógépen valamiilyen prog­ramot használni tudunk. 2. szint: Ismerünk vala­milyen programozási nyél- vet, és ha valaki meg­mondja, hogy mit kell meg­oldani, akikor megírjuk a programot. 3. szint: El tudjuk mon­dani, hogy egy feladatot miiilyen számítógépen, milyen programozási nyelven, ho­gyan kell megoldani. Azt is tudjuk, hogy milyen esz­közeikre van szükség még az alapgépen kívüli. 4. szint: Észreveszünk, kitalálunk olyan feladato­kat, amiket számítógéppel meg lehet oldani. A tanu­lás során minden szintet végigjárunk, igaz, kicsit leegyszerűsítve. A problé­mák, amiket felvetünk, nem annyira komolyak. A géptípusok közül sem vá­logathatunk. C—il6, ill. C plusz 4 számítógépeink van­nak, amihez magnetofon és (vagy) egy mágneslemezes egység csatlakozik. Most a BASIC-nyélvet szeretnénk megtanulni, ezért nem vá­logatunk a programozási nyelvék közül sem. ' • Az ötlet: rajzoljunk a képernyőre egy fenyőfát- Aiki most — miután eddig eljutott az olvasásban —, leüli a számítógép mellé, és megírja a programot, az igazából meg szeretne ta­nulni programozni (és jó helyzetben van, mivel van valamilyen gépe). Ettől jobb megoldás az, ha papírt és , ceruzát veszünk elő és meg­tervezzük, esetleg meg is írjuk a programot. A szá­mítógéphez csak ezek után ülünk le. Aki megoldatta a felada­tot, az a második szint va­lamelyik lépcsőfokán áll. Aki több megoldást is tud, az már a harmadik szinten jár. Természetesen, itt is több lépcső van. Sokkal tötbb, minit a másodikon. Egy feladat megoldásá­nak tervét csak úgy tud­juk elkészíteni, ha tudjuk, milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre. Mit tu­dunk a B ASIC - nyel vbőil ? Induljunk ki abból, hogy azt, amit az előző két cik­kemben bemutattam. Is­merjük a grafikus utasítá­sok egy részét, a GRAPHIC, COLOR, CIRCLE, DRAW, LOCATE utasításokat. Tud­juk azt, hogy vannak nu­merikus állandók (konstan­sok), változók. Az utóbbiak­nak értékeket . tudunk ad­ni: értékiadó utasítással, a billentyűzetről INIFUT-tal és READ - ultas íi tá ssal a DATiAibÓl. A változók ér­tékéit változtatni tudjuk az értékiadó utas itassál. A GOTO-utasítóssal végtelen ciklust (ismétlődést) tu­dunk létrehozni. Véges számszor tudunk ismételni valamit, vagy egy változó értékét adott éntékitől-érité- kig tudjuk változtatni, adott lépésközzel, a FOR-TO­STEP/iNEXT-utasításokkal. Konkrétabbá válik a fel­adat, ha azt mondjuk: raj­zoljuk meg körvonalaival a fenyőfát! 10 REI1 .----- FENYŐFA”1 -----­2 0 GRAPHIC 2,1 30 DRAM 1,16©,120 TO 160,100 TO 180,108 40 DRAW 1 TO 160,40 TO 148,100 TO 160,180 Mi a probléma, ha eszünkbe jut, hogy fenyőerdőt rajzol­junk. Az, hogy minden fenyő minden pontját külön-külön megadjuk, nem jót ötlet. Adjunk meg csak egy pontot. Azt, hogy honnan indul a fenyőfa törzse, a többi pontot ebből számítjuk ki. A fenyőfák helyét véletlenszerűen adjuk meg az RND függvénnyel. 10 20 30 40 50 60 78 RÉM ------ FENYOERDQ-1 -----­G RAPHIC 2,1 FOR 1=1 TO 25 X=320$PND <0 >=V=160*RND<01 DRAW 1,X,Y TO X> Y—20 TO X+20.. V DRAW 1 TO X, V—88 TO X-20..Y-20 NEXT-20 TO X, Y :0 Arra is van lehetőség, hogy azt adjuk meg, hogy meny­nyivel kell továbbvinni a „ceruzát”, azaz a grafikus kur­zort, hogy a következő pontba eljussunk. Akkor, ha a pa­raméterek elé előjeleket írunk, azt jelenti, hogy annyival fog továbbmenni, miközben rajzol. 18 RÉM ------ FENVOERDO-2 -----­2 0 GRAPHIC 2,1 38 FOR 1=1 TO 25 40 X=320$RND<0 >■Y—1S0*RNO<0 > 58 DRAW 1,X,V TO +0,-20 TO +20,+0 go DRAW 1 TO -20,-60 TO -20,+60 TO +20,+0 70 NEXT Legyen változatos a fenyőerdönk! Változtassuk a fenyők méreteit véletlenszerűen! 10 REM >------FENYOERDQ—3 --------­2 0 GRAPHIC 2,1 30 FÜR 1=1 TO 25 40 X=320$F:HD < Q } ■ V=200*RHD < G > 50 M--40$RND < 0 > -28 > D=30$RND < 8 1 60 DRAW 1,X,V TO +0,-28 TO +20+D.+0 78 DRAW 1 TO -20-0,-60+14 TO -20-D. +60--M 80 DRAW 1 TO +20+D..+0 30 HEXT A második szinten feljebb léptünk egy kicsit, de ott va­gyunk már a negyedik szinten is, ha eszünkbe jut például az, hogy a fenyőfa ágait kellene valahogyan kirajzolni. Dusza Árpáll megyei számítástechnikai szaktanácsadó Gyógyítás fülakupunktiírával A fülakupunktúra vagy másik nevén: mikroaku- punktúra számos betegség gyógyításában és diagnosz­tizálásában bizonyul hatá­sosnak. A Hanoi Orvosegyetem és a Hagyományos Gyógymó­dok Intézetének kutatói sze­rint a fülakupunklúra több mint 110 betegség gyógyítá­sára alkalmas, beleértve olyan súlyos kóreseteket is, mint a migrénes fejfájás, a paralízis vagy a simaiz­mok bénulása. A tudósok tüzetesen tanulmányozzák a fülkagyló és a belső szer­vek közötti kapcsolatot. Ma már a fülakupunktúra nem csupán az általános aku­punktúra kiegészítő része, hanem önálló, független te­rápia. A kezdeti eredmények ar­ra utalnak, hogy ez a mód­szer nemcsak gyógykezelés­re használható, hanem egy­ben hatásos diagnosztikai és megelőző eljárás is. A sta­tisztikák szerint a gyomor­fekélyben, dizentériában, he­veny és idült ízületi gyul­ladásban, lumbágóban, aszt­mában, neuraszténiában, fél­oldali bénulásban és más betegségekben szenvedő több mint 500 kezelt beteg 88,7 százalékánál lényeges javu­lás mutatkozott. A vietnami orvosok azt találtak, hogy a legtöbb esetben a heveny betegsé­gek — melyeket a fülkagy­lón mutattak ki — egybe­vágnak azokkal az eredmé­nyekkel,' melyeket a modern orvostudomány módszereivel állapítottak meg. Néhány olyan esetben, amikor a modern módszerekkel felde­rített kórisme hibásnak bi­zonyult, a fülakupunktúrá­val megállapított diagnózis pontos volt. A Hagyomá­nyos Gyógymódok Intézeté­ben 1965 óta foglalkoznak fülakupunktúrával. : I 'i™í. Az energiahordozók árá­nak növekedése meggyorsí­totta a napenergia felhasz­nálásával kapcsolatos kuta­tásokat szerte a világon. Ez a munka több fronton fo­lyik. Földünkön már mű­ködik néhány naperőmű, amelynek berendezései a napsugárzás energiáját elekt­romos energiává alakítják át. A naptükrök a napsuga­rakat a napkazánhoz kon­fűtésre centráiják, itt gőz képződik és a gőzgép segítségével hajtják meg az áramfejlesz­tőket. A másik út: az űrkuta­tásban jól' bevált szilícium napfényelemeknek földi cé­lokra történő adaptálása. Sajnos, e téren elsősorban a szilícium-elemek magas ára miatt gyors eredményeket nem lehet várni, de remén^ van arra, hogy a nyolcva­nas évtized végére sikerül leszorítani a szilícium-ele­mek árát. A harmadik út a képün­kön látható „napház”, ame­lyet úgy terveztek és épí­tettek meg, hogy a napsu­gárzás különösebb berende­zések nélkül felhasználható fűtési célokra. A napsugár­zás energiáját felfogó kol­lektorokban felhevített víz a melegvíz-tárolóba kerül. Innét a meleg vizet el lehet vezetni fűtési és főzési cé­lokra. Ennél a „napháznál” a fűtést padlófűtés formá­jában oldották meg, tehát a meleg vizet a padlószint alá vezetik. Természetesen ilyen napházakat csak olyan vi­dékeken érdemes építeni, ahol magas a napsütéses órák száma évi átlagban. Földrengések előjelei Szovjet tudósak megálla­pították, hogy a Föld egyes térségeinek az éghajlatát jelentősen befolyásol ja a földkéreg szeizmikus és tek­tonikus működése. Megfi­gyelték ugyanis, hogy a nagy erejű földrengéseket megelőző időszakban az érintett terület felett a lég­körben jelentős eltérésék ta­pasztalhatók : felfokozott napsugárzást, nagy léghő- mérséklétet és szélsebessé­get, miniimái is nedv esség ­tartalmait, legkisebb meny- nyiségű csapadékot jeleztek a műszerek. Az ashabadi (Türtkménia fővárosa) erős földrengést megelőzően (1948-bam) például a levegő hőmérséklete a köztársaság területe felett jelentősen meghaladta a sokéves átlag­értékeket. Az 1984-es hatal­mas rengések Giazli városá­ban (Üzbegisztán) azután következtek be, hogy sok évig szüntelenül emelkedő­ben volt a levegő átlaghő­mérséklete a majdani föld­rengés epicentruma fölött, a lehullott csapadék mennyi­ségének a százalékos aránya viszont a megelőző 30 év folyamán mórt értékek kö­zött a legkisebb volt. A kutatók úgy vélik, hogy az érlelődő földrengések központja feletti területen tapasztalható légköri ano­máliák azokkal a hó- és elektromos jelenségekkel kapcscűatosiak, amelyek a szeizmikus csapás kialaku­lását kísértik. A földkéreg eközben végbemenő mozgá­sa szintén ahhoz vezet, hogy fokozódik a Föld mé- héből az atmoszféráiba ke­rülő hő mennyisége. Tájékozódás ultrahanggal A világ minden részén kutatják, hogy miről és ho­gyan tájékoztatja a hang az állatokat. Annyi bizonyos, hogy hangforrásból kiinduló mechanikai rezgés, amelyet a levegő vagy a víz (mint közeg) az állat hallószenvé- hez továbbít. Az érzékelt hanginget" az állat számára fontos információt tartal­maz, melynek feldolgozása révén az állat meghatároz­hatja a hangforrás irányát és távolságát. Az is bizo­nyos, hogy a hallásérzet alapján való tájékozódás az állat számára a látáshoz ké­pest gyengébb, pontatla­nabb, kevesebb információt nyújt és csak rosszabb lá­tási viszonyok esetén (pél­dául éjszáka) lép előtérbe. Sokszor az állat nemcsak a hangforrásból jövő han­gokat érzékeli, hanem a visszhangot is; természete­sen az állat csak akkor tud­ja hasznosítani a visszhan­gokat, ha a hangforrásból kiinduló elsődleges (primer) hang a visszavert (szekun­der) hangtól megkülönböz­tethető. A visszavert rezgé­Képünkön: törpe denevér repülés közben. Nyitott szóján ót ultra­hangot bocsát ki és a visszhang alapján tájékozódik sekkel való tájékozódás leg- kezdetlegesebb formáját a vízibogarákhoz tartozó ke­ringőbogárnál észlelhetjük, amely az akadályokat a sa­ját úszómozgása által kel­tett áratmláshullámok visz- szaverődése útján érzékeli. A delfinnél is magasfokú visszhangérzékenységet fel­tételeznek, mivel rossz lá­tási viszonyok mellett is érintés nélkül úszik át a háló kiszákított helyén, biz­tonsággal kerüli ki az aka­dályokat, meg tudja külön­böztetni a kis halat a na- gyobbtól, stb. Arra a kérdésre, hogy a hangámyék-hatas, vagy az idődifferencia alapján tájé­kozódik-e a visszhangot ér­zékelő állat, ma még csak feltevésekkel tudunk vála­szolni. A nagy, mozgékony fülkagylók a hangárnvék- orientóció mellett, a két fül közötti kis távolság az idő- differencia-onientáció ellen szólnak. Különösen érdekes, és a differencia-orientáció ellen szól az is, hogy a pat­kósorrú denevérek egy fül­lel is biztosan tájékozódnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom