Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-03 / 2. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1987. január 3., szombat — iÖfc miért nem kapják meg? — Ez már csak az áfé- szen — a konyha üzemeltetőjén — és a tanácson múliik, hiszen ez esetben létszámbővítés kellene a konyhán. — , Más? — Az örömök mellett persze ürömök is találhatók nálunk. Abaújdeve- cser szép kulturális hagyományokkal, gyökereikkel rendelkezik. Ennék ápolása, s egyáltalán gyakorlati erősítése jelenleg megszakadt. Ugyanis az óvoda megvalósulásával a kultúrház megszűnt. Annak h elyi ségeiibe n alak í to ttok ki ezt a gyermekintézményt. Ami természetesen szintén kell. Másik fájó pont — véleményem szerint —, hogy ennék a 840 fős településrésznek nincs egy „gazdája”. Arra gonÜj utca, új házakkal Abaújdevecserben. dalok itt, hogy régebben volt a tanácsi kirendeltség egy vezetővel. Akihez lehetett fordulni apró- cseprő ügyeinkkel, bajainkkal. Most már ez nincs. A tanácstagok dolgoznak napközben, kihez forduljanak a lakosók? Minden aprósággal a városi tanácshoz nem szaladgálhatunk .. . Aztán jó volna, ha megoldódna a helyi közlekedés, mert az még nincs. — Ha mérlegre tennénk az eredményeket, illetve a gondokat, melyik oldalra billenne? Másképpen fogalmazva, elégedettek? — Gazdaságilag mindenféleképpen. Ám a felsorolt problémákat is meg kell oldani. S ehhez az itt élők — ez a beszélgetések során kiderült — társadalmi munkával is hajlandók hozzájárulni ... Míg Abaújdevecser az elmúlt két évben kapott ezt-azt, addig Fügöd még szinte semmit. Ennek ólka nem valamiféle kivételezés, hanem az, hogy egy- egy időszakban az egyik, majd a másik és utána a harmadik fejlesztésére kerül sor. Ez az év (1987) a fügödiéké. Ahová szintén sokan költöznék máshonnan. Ezt jói példázza, hogy Fügödön amint megürül egy ház, nyomban akad, aki megveszi. Bakos András tanácstag mondja: — Évente 10—20 csalód jön ide lakni. Jövője tehát feltétlenül van ennek a települi ásnék. iFügödre tartva bárki megállapíthatja: már csak egy „hajszál” választja el ezt a települést a „régi” Encstői. Vagyis az az egynéhány teleik, melyekre még nem építettek házat. A belső részéken a régi házacskák közé is beékelődik több friss vákolatú épület. Mindezt jól jelzi: nem egy kihalófélben levő faluiban járunk. Na, tessék! Mór megint falut emlegetünk, de Bakos András nem tiltakozik az elnevezés ellen. — Többen foglalkoznak itt állóitokká!. Jelenleg 50 körül van a szarvasmarhák szánna, s természetesen sertést is solkan tartanak. Ami ugyebár nem kimondottan városi foglalatosság. Ami zavar minket, az a garázda, munkakerülő emberek „tevékenysége”. Sajnos, jócskán akad belőlük... — IMi az, ami hiányzik itt? Mire lenne leginkább szükségük? — Mivel 20—30-ra tehető a hat éven aluli gyer- mékék száma, hát az óvoda. De ez már tervbe van véve az iskolai napközi otthonnal egyetemben. Jövőre mindez már valóság lesz, hiszen a tanács elfogadta, jóváhagyta ezéket a fejlesztéséket. A klub- könyvtár most kihasználatlanul áll, a tervék szerint benne közösségi helyiségeket alakítanak majd ki. Két, vagy három éve kiszélesítették a főutun- kat, de sajnos az aszfaltozás elmaradt, így ez szép lassan tönkremegy ... Ezt is jó lenne megcsinálni. — [Hadd kérdezzek még valamit! |Ha valaki küld önnek egy levelet, és a borítékra csak az Encs helységnevet írja, elhagyva I Fügödöt, megkapja a levelet? — Biztosan meg. Hiszen itt a postás mindenkit ismer. És küllőn ben mindenki ismer mindenkit... Aki ipartörténettel foglalkozik, s meghallja Gi- bárt nevét, bizonnyal a műemléknek számító, még napjainkban is üzemelő vízi erőműre gondol. S aki horgászik, az a Hernád folyóra. Melynek két partján szép környezetben található G'i'bárt. E két részt a folyó fölött átívelő vasbeton híd köti össze, amelyet 1949 május elsején adtaik át rendeltetésén ék. Adottságai alapján tehát a legkézenfekvőbb azt mondani, hogy Gibárt üdülésre kiválóan alkalmas. Az encsi hosszú távú tervben ez a településrész így is szerepel: üdülőövezet. Kisebb parcellákat alakítanak ki majd a Hernád partján, feltehetően a horgászok nagy örömére. Akik már most be-beikopogtat- nak a tanácsra ez ügyben. Gibárt esik a legmesz- szebb Encs központjától. Az összeépítés nem is igen fog megvalósulni, mert a kérdéses terület meglehetősen belvizes. Ilyen földre pedig nem ajánlatos házakat építeni. Ám ajánlatos lenne a tömegközlekedési problémát megoldani, mert a mostanában közlekedő buszok indulási- érkezési ideje nincs szinkronban a voniatj áratokéval. Ide egy helyi járat kellene (külön busz), ami a többségében ingázó dolgozókat mentesítené ások idegességtől. A másik: az ivóvíz. Nitrátos. A VIII. ötéves tervben szerepel a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése itt. Vas József, tanács- és vb-tag már sóik mindent megért a faluban. Életének 63. esztendejében jár, s ez alatt az idő alatt néhány árvízi mentő munkában is részt vettt. — Most már nemigen kell ettől tartanunk, mert elkészült az új, erős gátrendszer. De van itt más is. Óvoda és napközi otthon az iskolásoknak egy régi épületben. Az iskolát is felújították — ez már nagyon kellett. Ezt a felújító munkát még csak részben végezték él, de folytatják majd. Nincs viszont egy olyan helyiség, ahol a különféle rendezvényeinket, a gyűléseket megtarthatnánk. Szerintem a mozit kéne erre a célra átalakítani, mert az már úgyis kihasználatlan. Vias József nyugdíjasként is sokat dolgozik. Portáján a hét tehén, a sertés'koea és a süldőmalacok, aprójószágok, galambok adnak is foglalatosságot bőséggel. Tőle is megkérdezzük: — IVárosinak vagy falusinak vallja magát? — Hát, nézzen a ruhámra, meg a tenyeremre ... Fálu még ez a város . .. Mészáros István Mind a három településre inkább a falusi, mint a városi hangú lat a jellemző. A tény: a közigazgatási átszervezést követően (a járások megszűntével) Encs 1984. január elsejével városi rangot kapott. Ezzel egyidejűleg három település: Gibárt, Fügöd és Abaújdevecser a városba olvadt, a város része lett. így napjainkban már ez a három település is városnak, pontosabban városrésznek nevezhető. Azaz .. . Mégis inkább falu maradt? Hiszen megőrizte a falvakra jellemző jegyeket: az itt élők továbbra is gazdálkodnak, ugyanúgy kertészkednek, szőlészkednek a portákon, mint mikor „csak” falvak voltak. Szóval akkor most város, vagy falu Gibárt, Fügöd és Abaújdevecser? Mennyit fejlődtek — egyáltalán fejlődtek-e — városrésszé válásuk óta? Érzik-e a lakosok, hogy most már városban élnek? Mi épült ez alatt a két esztendő alatt ezekben a községekben, pardon, városrészekben? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat Encsen. — Ez a három település- részünk még kifejezetten falu — mondja Menyhért Béla, Encs város tanácselnöke —. Itt kell elmondani azt is, hogy ez a három község korábban Encs társközségei voltak, ugyanakkor önállóak a meghatározott keretek között. Így aztán a régi hagyományok, a zártabb népközösség, a falusi jelleg megmaradt. Ennek tudható be, hogy az ott élők ma is következetesen a fallu nevét használják és nem Encsét. Éppen ezért született meg annak idején — a várossá avatás után — az a döntés, hogy a helységnévtáblákon Encs mellett ott maradtak a falvak nevei. Tehát Encs-Gi- bárt, Encs-Abaújdevecser és Encs-Fügöd táblák fogadják az arra járókat a településrészek elején. Ez a megoldás mindenkinek tetszett, mindenki elfogadta. — Szóval: falvak a városban? — így is mondhatjuk. Ha jól megnézzük, a klasz- szikus városi kritériumok alapján, még Encs — a régi Encs — sem igazán város, hát még ezek a beolvadt községek... — Mégis: milyen változások történtek ezeken a helyeken? — Az leszögezhető, hogy az életmódban • nem sok minden változott. Ám azt mindenképp meg kell említeni, hogy az eltelt két esztendő alatt sóik olyan dolog valósult meg ezeken a településeiken, amik bizony, nem lennének, ha megmaradnak községeknek. Csakhogy! Egyik kérdés az, hogy mennyit tudunk adni — s itt figyelembe veendő jelenlegi költségkeretünk —, míg a másik, hogy mit és menynyit vár,nőik el a lakosok. Nyilvánvaló, hogy az elvárások és lehetőségek köAz emberközpontúságot meg kel! őrizni... HÁROM falu EGY városban zott elég nagyok a különbségek .. . Ezért sűkan panaszkodnak, mondván: hát most város vagyunk, vagy sem? Felkerestük Siska Andrást, a városi pártbizottság első titkárát, s megkérdeztük tőle: — ön hogyan vélekedik a három településrész jelenéről, jövőjéről? — A várossá nyilvánítás óta egységes egészként kezeljük egész Encset, amiben természetesen benne foglaltatik a három volt község is. Az igények arányos kielégítésére törekszünk. És arra, hogy a felgyülemlett feszültségeket oldjuk. Úgy érzem, hogy ezt a törekvésünket a városlakók jól fogadják. Aimi nagyon jó, hiszen tovább lépni csak a lakosokkal együtt lehet és kell. Javítani szükséges éppen ezért az állampolgárok tájékoztatását, ily módon még közvetlenebbül bevonni őket a feladatok, tervek előkészítésébe, végrehajtásába. Több lakossági fórumot kívánunk tartani, hiszen az emberek szeretik, ha kikérik a véleményüket. Ezáltal mi is több segítséget kaphatunk közös céljaink megvalósításához. — 'Most városként, vagy faluként könyveljük el ezt a három településrészt? — Az a véleményem, hogy a régi falusi közösségi jelleget, a kistelepülésekre jellemző emberközpontúságot feltétlenül megőrizni és erősíteni kell. Mindezt a városhoz kötődés és a városiasodás mellett kell elérni. Abaújdevecser, illetve Encs-Albaújdevecser az egyik legdinamikusabban fejlődő része a városnak. A „régi” Encstői a 3. számú út választja el, ám fekvése révén (dombos terület) igencsak panorámás telkekre épültek az új házak. Innen származik a nem hivatalos titulusa is: Encs „Rózsadombja”. Az utóbbi három esztendőben ötven családi ház került itt tető alá, többnyire fiatal ők keze munkája nyomán. E bővülés mintegy kikényszeríti az infrastruktúra fejlesztését is, aminek első lépéseként a most búcsúztatott esztendőben az új lakótelepen megnyitottak egy új vegyesboltot. S mivel a lakóik többsége fiatal, — továbbá várhatóan nő a népesség itt az újabb építkezések kapcsán — ötven gyermeknek „nappali” otthont adó óvodát Vas József: „Falu még ez a város .. alakítottak ki a kastélyban. Szerepel a tervekben egy közösségi ház, amiben egyebek közt orvosi rendelő, könyv/tár és úgynevezett tömegszervezeti helyiség kap helyet. Korszerűsítették a közvilágítási hálózatot is. Sök ez, vagy kevés két év alatt9 — Nem csalódtunk a városho’z való csatlakozásban — mondja Gyulás János, devecseri tanácstag, akit encsi körökben lelkes lokálpatriótaként ismernek. — Még a várossá válás előtt volt itt egy falugyűlés, melyen egyértelműen kiderült: az emberek elfogadták, igényelték azt, hogy Devecser Encs része legyen. — |Mi \az, aminek leginkább örülnek? — Itt 840 ember él, s bár sóik a fiatal, mellettük sok a nyugdíjas is. Éppen a napokban számoltuk ösz- sze: 178-on Vannak. Az összlétszámú oz vi szonyítva ez nem kevés. Nos, róluk gondoskodni kell. Persze, nem mindannyiukról, de a rászorulókról föltétlenül. Éppen ezért nagyon nagy örömmel vettük — s akiket érint különösen — a szociális gondozást. Ezen belül azt, hogy két éve az óvoda konyhájáról kilenc idős emibérnék hordják ki az ebédet. — ;Nincs erre nagyobb igény? — Még körülbelül tízen lennének olyanok, akik rászorulnak erre a szolgáltatásra.
