Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK' XLIII. évfolyam, 1. sióm Ara: 1,80 Ft Péntek, 1987. január 2. A tartalomból Mi épült 1986-ban? (3. oldal) A közös cselekvés alapjai (5. oldal) a nemzeti egyetértés jegyében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke újévi köszöntőt mondott a magyar televízióban. Losonczi Pál újévi köszöntője Búcsúztató és köszöntő meotfénkben A jókedvet sehol sem követte baj Kedves Honfitársaim! T isztelettel köszöntőm hazánk minden ál­lampolgárát. Sikerekben szerényebb, ám tanulságokban annál gazdagabb óévet hagytunk magunk mögött. Megnyugta­tó, hogy létünk és munkánk legalapvetőbb feltétele, a béke változatlanul fennma­radt. 1986 jellemzője volt a Genfben kibontakozott fo­lyamat erősödése. A Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok új elemeket tartalmazó békekezdeményezései újra­élesztették a népek bizako­dását, az enyhülés visszaté­rése iránt. A reykjavíki szovjet—amerikai csúcstalál­kozón ismét meggyőződhet­tünk, hogy tárgyalóasztal mellett, őszinte eszmecseré­ben, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásával a nemzetközi élet legsúlyosabb problémái is közel kerülhet­nek a megoldáshoz. Hazánk a bonyolult világ- politikai helyzetben is tovább bővítette nemzetközi kap­csolatait. A Magyar Népköz- társaság külpolitikájának eddig is egyik legmarkán­sabb vonása volt, hogy, a baráti szocialista országok­kal együtt, összefogva a vi­lág haladó erőivel, szorgal­mazza a fegyverkezési ver­seny megállítását, a lesze­relést, a nemzetközi bizton­ság, az államok közti biza­lom és a béke erősítését. Tárgyalunk mindenkivel, aki tiszteletben tartja társadal­mi rendünket, szövetségi kapcsolatainkat és a kölcsö­nös érdekek elismerése alap­ján akar velünk szót válta­ni. Vallottuk és valljuk, hogy az emberiség gondjai csak úgy enyhülhetnek, ha a népek közösen munkálkod­nak orvoslásukon. Kedves Barátaim! Szőkébb értelemben vett hazai dolgainkat tekintve, elmondhatjuk, hogy a körül­mények kedvezőtlen alaku­lása ellenére is gyarapodott a nemzeti vagyon, hazánk új létesítményekkel gazda­godott, erősödött gazdasá­gunk és társadalmunk átfo­gó reformfolyamata, új tu­dományos eredmények, szo­ciális és kulturális létesít­mények születtek. Megőriz­tük a teljes foglalkoztatott­ságot és a lakosság ellátásá­nak színvonalát is. Az az összteljesítmény, amit né­pünk nyújtott, megbecsülést érdemel, mert nehéz körül­mények között érte el ered­ményeit. Céljaink eléréséhez azonban mindez kevés volt. A világgazdaság értékíté­letei tovább szigorodtak. Ter­mékeink leértékelődése foly­tatódott, kedvezőtlenebbé váltak értékesítési lehetősé­A vártnál jobb teljesítmény­nyel zárta az idei évet a hazai szénbányászat: 23,1 millió tonna tüzelőanyagot termel­tek ki. Mindössze néhány tízezer tonnával maradtak el a vállalati tervektől, hol­ott október elején még te­temes volt az adósságuk. Az elmaradás fokozatos csök­kentésére különféle intézke­déseket vezettek be, s az év utolsó negyedében ismét szerveztek termelő műsza­kokat a szabad szombato­kon. sőt vasárnaponként is. Több vállalatnál a nagy ér­tékű berendezések jobb ki­használására, a hasznos geink. Hátráltatták verseny- képességünket azok* a végső soron politikai jellegű aka­dályok, amelyek nemcsak a termelőberendezések és tech­nológiák, hanem az áruk normális cseréjét is megne­hezítik. De csupán ezek a vitathatatlan tények nem szolgálhatnak magyarázatul lemaradásunkra, és nem menthetnek fel bennünket következményei alól. Későn ismertük fel a külső hatá­sokat, nem készültünk fel következményeire, nem iga­zodtunk elég rugalmasan és gyorsan az új követelmé­nyekhez. Pártunk Központi Bizottságának 1986. novem­beri határozata joggal álla­pította meg, hogy a magyar népgazdaság mérsékeltebb teljesítményében saját munkánk gyengeségei, a vezetés és irányítás fogyaté­kosságai, a végrehajtás kö­vetkezetlenségei is jórészt tükröződnek. Bár az emberek többsé­ge becsületesen dolgozik, még nem vált általánossá a korszerű gazdálkodási szem­lélet, a szervezett és fegyel­mezett munka. Pazarlóan bánunk anyaggal, energiával, idővel, s ami talán a legsú­lyosabb: az emberi munká­val. Ezen a helyzeten vál­toztatnunk kell, ha előre akarunk haladni. Az életkö­rülmények javítása és a jo­gos fogyasztási igények ki. munkaidőalap növelésére új munkarendet vezettek be. A korábbinál hatékonyabb ösz­tönzési rendszereket dolgoz­tak ki, hogy vonzóbbá te­gyék a szakmát a fiatalok számára. A mélyművelésű bányák közül a borsodi, az oroszlá­nyi, a nógrádi és a veszpré­mi vállalat jelentősen túltel­jesítette éves tervét. A mát­raaljai szénbányák hónapról hónapra a Gagarin Hőerő­elégítése csak úgy lehetsé­ges, ha a maga teiületén mindenki az eddigieknél eredményesebben dolgozik. A XIII. pártkongresszuson megfogalmazott célokat nemzeti egyetértés fogadta, és társadalmunkban megvan a készség, hogy az elérésük­höz szükséges feladatokat végrehajtsa. Államunk ezer­éves történelme is bizonyít­ja, hogy népünk a legnehe­zebb helyzeteken is úrrá tu­dott lenni, ha értelmes cé­lok érdekében egyesítette erőit. Az Országgyűlés a közel­múltban törvényerőre emel­te az idei költségvetést, és tervünk tartalmazza a leg­fontosabb tennivalókat. Ered­ményes teljesítése elenged­hetetlen gazdaságunk élén­küléséhez. Arra van szükség, hogy már az év elejétől — a termelésben és minden más munkahelyen — a le­hető legjobban hasznosítsuk erőforrásainkat. Különösen fontos a munka minőségé­nek javítása és az ésszerű takarékosság. Szocialista fejlődésünk és egyben a korszerű gazdálko­dás nélkülözhetetlen feltéte­le, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a ha­tékonyan működő vállalatok fejlesztésére, a biztosabb és gyorsabb megtérülés javára (Folytatás a 2. oldalon) mű igényeihez igazította ter­melését. A tervezettnél lé­nyegesen kevesebb szén ke­rült felszínre a tatabányai, a dorogi és a mecseki vál­lalat bányáiból. Mindhárom szénmedencében létszámhi­ány, a szükségesnél keve­sebb termelői munkahely, geológiai és egyéb műszaki problémák nehezítették a folyamatos termelést. A me­cseki vállalat a szükséges­nél sokkal kevesebb koksz­Erasüdnt a békéért vívott harc M. Gorbacsov újévi üzenete Az elmúlt esztendőt á tu­datos útkeresések, a megfe­szített munka, az átalakítá­sok, az elképzelések és ter­vek valóra váltása jellemez­te. Az elmúlt évben erősö­dött a békéért vívott harc — állapította meg Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára a szovjet néphez in­tézett újévi üzenetében, amely a szovjet televízióban hangzott el. Az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a gaz­dasági élet minden terüle­tén sikerült továbblépni, és leküzdeni a pangás jelensé­geit. Lényegesen gyarapodott a nemzeti jövedelem, a gya­rapodás meghaladja a négy százalékot. Fordulat előtt állnak a társadalmi és szo­ciális problémák hatéko­nyabb megoldása terén is. Gorbacsov' a továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy az elkövetkező esztendőben még jobb teljesítményekre lesz szükség a gazdaságban, a vállalatoknál széles kör­ben be kell vezetni az új gazdálkodási módszereket, döntően javítani kell a ter­mékek minőségét. Hasonló, nem kevésbé fontos és bo­nyolult feladatokat kell meg­oldani a szovjet társadalom életének más területein is. — A döntő változtatások útjára léptünk, mégpedig közös megegyezéssel — mondta Mihail Gorbacsov és hozzáfűzte: ugyanakkor ér­zékelhető még az egy hely­ben topogás, a közömbös­ség, egyesek abban remény­kednek, hogy minden visz- szatér a régi mederbe. Ez az erő azonban nem állít­hatja meg a szovjet társa­dalmat az átszervezés útján. Határozottaknak és követ­kezeteseknek kell lennünk. A legcsekélyebb megingást sem engedhetjük meg ma­gunknak. Politikai és erköl­csi álláspontunk az, hogy a szocialista rendszer fejlesz­tésének hatékony eszköze a kezdeményezés, a felelős­ségtudat, a bírálat és a nyil­vánosság, a demokrácia és a fegyelem. Külpolitikai kérdéseket említve az SZKP KB főtit­kára rámutatott: a nukleá­ris szembenállás új gondol­kodásmódot követel meg a nemzetközi politikában. A Szovjetunió átfogó békekez­deményezéseket tett, hogy (Folytatás a 2. oldalon) koncentrátumot tudott szál­lítani a Dunai Vasműnek, ahol ez termelési gondokat okozott. A lakosság közvetlen ellá­tására az év elején 5 mil­lió tonna tüzelőanyag szállí­tására kötöttek szerződést a bányavállalatok, s ezzel szemben 5 millió 360 ezer tonnát szállítottak. A hazai és az import szénnel együtt zavartalan a lakosság ellá­tása, elegendő fűtőanyagot kínálnak a Tüzép-telepeken. Befejeztük és megkezdtük: túlestünk az óév búcsúzta­tóján, az új esztendő köszön­tésén. Gyomorróntáson, fej­zúgáson kívül komolyabb következményekkel a me-' gyében sehol sem járt a pezsgödurrogtatás, a jóked­vet nem követte baj. Az ünneplés, a mulatozás szo­kás szerint már kora dél­után megkezdődött. Miskol­con már sötétedés előtt is trombitaszótól voltak hango­sak az utcák. A gyári dudák december 31-én nemcsak a műszakváltás idejét jelezték, hanem az évváltásét is: éj­félkor immár hagyományo­san megszólaltak. Éjfél után nem sokkal, körülbelül két és fél, három órával elin­dultak 1987 első villamos- és autóbuszjáratai Miskol­con, majd reggel a tavaszias tél éles fényében a szerkesz­tőségbe jöttünk, láttuk, hogy a Volán járatai is elindul­tak. Megkezdődött az újévi munka, sőt sokaknak be sem fejeződött az előző eszten­dei — a folyamatos üze­mekben ugyanúgy dolgoz­tak, mint a hétköznapokon, s az orvosi ügyeletek, a men­tők várták, s indultak a hívásokra. A leninvárosi Olefin Szál­ló teremfőnöke, Tógyer Gyu­la nem pihent: szilveszter után, kora reggel már megér­kezett két turistacsoport, reg­gelit szolgáltak fel a vendé­geknek. A teremfőnök véle­ménye szerint vendégeik ki­tűnő hangulatban szilveszte­reztek, s csak tegnap reg­gel öt órakor volt a záróra. Telt ház volt a sátoralja­újhelyi Zemplén Hotelben is. Érdeklődésünkre itt Kvancz Mária vezetőhelyet­tes válaszolt, s elmondta, náluk is reggelig tartott a mulatság. A zenekar estétől másnap reggelig húzta, vagy (Folytatás a 2. oldalon) A szénbányászát mérlege Zsuzsa megérkezett... Ahogy az már újév napján szokás, érdeklődtünk a kór­házakban, született-e már 1987-ben új polgára a hazá­nak? Legelőször Miskolcon a Vasgyári Kórház szülészetén vették fel a telefont, s kö­zölték: január elsején, hajna­li 4 óra 55 perckor jött a vi­lágra Bárczi Zsuzsa. Azt mór a kórházban tud­tuk meg az ügyeletes orvo­soktól, dr. Truppolai Tibortól (aki a szülést levezette), és dr. Udvardy Kórolytól, hogy könnyű, 'komplikációmentes szülés volt. Az édesanyát 4 óra 15 perckor szállította be a mentő Hejőpapiból, és 40 perc múlva már meg is szü­letett Zsuzsa, aki 53 centi­méter hosszú és 3 kiló 5 de­ka súlyú. Az édesanya, az érthetően boldog Bárczi Józsefné (a Ruházati Textil Kereskedelmi Vállalat áruátvevője) elmond­ta, hogy a két nagyobb gyer­mek, a 6 éves Zoltán és a másfél éves János után na­gyon örülnek, hogy kislá­nyuk született. A férj a DIGÉP dolgozója, bekísérte feleségét a kórházba, s iga­zán nem sokat kellett vár­nia, hogy vihesse a jó hirt haza a testvéreknek, s a nagymamának, akinél Hejő- papiban laknak. íme, a kép bizonysága sze­rint, édesanya és gyermeke jól vannak, egészségesek mindketten- Sok boldogsá­got, anyuka, sok boldogsá­got, Zsuzsa! (Szatmári, Balogh I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom