Észak-Magyarország, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-15 / 294. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. december 15., hétfő Cselekvő értelmiség - aktív tudás (Folytatás az 1. oldalról) tendőben a TIT-rendezvé- nyekkel kétmillió emberhez jutottak el. (A rendezvények óraszáma 240 ezer volt.) A háromezer tagot számláló társulat tevékenysége pedig különösen két ok miatt fi­gyelmet érdemlő. Egyrészt, mert ezeket az eredményeket ' a kultúra számára nem ked­vező körülmények között ér­ték el, másrészt, mert az ismeretterjesztés adatai emel- kedőek a tíz évvel ezelőt­tihez képest: A siker okát egyértelműen abban látta a megyei szervezet titkára, hogy sikerült megtalálniuk azokat a témákat és formá­kat, amelyekre volt érdek­lődés, s hogy sikerült fel­kelteni az érdeklődést mun­kájuk, témáik iránt. Arról van szó, hogy miközben megőrizték az ismeretter­jesztés olyan hagyományos formáit és témáit, mint a szabadegyetemek, munkás- akadémiák, a magyar nyelv hete vagy a csillagászati hét rendezvénysorozata, nyitni tudtak az új felé is. Bozsik Sándor szólt arról, hogy a társulat még ered­ményesebb tevékenysége ér­dekében tovább kell javíta­niuk a társszervezetekkel, a különböző tömegszervezetek­kel való együttműködésüket. Igen fontos területe az is­meretterjesztésnek az ifjú­ság. Ügy is,' hogy a társulat törekszik a fiatal értelmiség nagyobb számú bevonására, s úgy is, hogy megkülönböz­tetett figyelemmel fordul a fiatalok felé. Az elmúlt öt év pozitívuma, hogy a kü­lönböző baráti körök szerve­zésével megerősítették je­lenlétüket az oktatási intéz­ményekben. A társulat — összegezte Bozsik Sándor — eredmé­nyesen dolgozott, de nincs teljesítőképessége felső ha­tárán. A jövőben méginkább törekednie kell arra, hogy a társadalmi kihívásokra idő­Rendkívül mozgalmas, ugyanakkor eredményes esz­tendő 1986 a Tiszai Erőmű Vállalat számára, amelynek négy telephelye — a szén- tüzelésű hőerőmű, a tisza- löki, kiskörei és a kesznyé- teni vízi erőmű — már tel­jesítette idei energiafejlesz­tési előirányzatát. A széntüzelésű Tiszai (Ti- szapalkonyai) Hőerőmű egyik legfontosabb feladata, hogy ellássa hőenergiával Lenin- várost és a nagyüzemeket (TVK-t, TIFO-t), ugyanak­kor kihasználva a szénbázi­sú villamosenergia-fejlesztő kapacitást, a lehető legtöbb energiát biztosífsa a nép­gazdaságnak. A tiszapalkonyai erőmű kiemelkedő teljesítményét bizonyítja, hogy a hőener­gia-igény maradéktalan ki­ben és jól reagáljon, s eh­hez kell a személyi és tár­gyi feltételeket is bővíteni. A beszámoló után az ellen­őrző bizottság jelentését hallgatták meg a küldöttek dr. Tiner Lajos előterjeszté­sében, majd dr. Novák Ist­ván adott tájékoztatót a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat alapszabályának tervezett módosításáról. Tizennyolcán jelentették be hozzászólási szándékukat, közülük tizenhármán kaptak szót. A műszaki szakosztály titkára, Hernádi István ■ gondként említette a humán és műszaki értelmiség riva­lizálását, kiemelve, hogy a gondokból való kilábaláshoz a műszaki értelmiség mun­kája adhat fogódzót. Ezzel kapcsolatban idézte Széche­nyi mondását: „Hidat nem az épít, aki akar, hanem aki tud!” Viga Gyula a néprajzi szakosztály munkájáról szól­va az értékmegőrzés fontos­ságát húzta alá. Stéfán Már­ton, a mezőgazdasági és élelmezésügyi szakosztály vezetőségének tagja az agg­teleki környezetvédelmi sze­minárium munkájával kap­csolatban a szemléletformá­lás jelentőségét húzta alá. Kálmán László, a matema­tikai szakosztály 'elnöke a baráti köri mozgalom ered­ményei kapcsán vetette fel, hogy korszerűsítésre szorul­nak a segédanyagok. Az egészségügyi szakosztály munkájában — mondotta dr. Gaál József, a szakosztály elnöke — elsősorban a kor­osztályoknak, az élethelyze­teknek megfelelő differenci­ált ismeretterjesztésnek van jövője. Ádám György, a TIT or­szágos elnöke hozzászólásá­ban igen eredményesnek mi­nősítette a megyei szervezet munkáját. A jövőről szólva kiemelte, hogy a társulatnak igen nagy feladatai vannak a köznapi műveltség terjesz­tésében. Azt a magatartás­elégítése mellett december 10-re teljesítette az ez évre előirányzott egymilliárd 240 millió kilowattóra villamos- energia-fejlesztési tervet. Az erőmű kollektíváját dicséri, hogy a nem mindennapi si­kert kedvezőtlen tüzelőellá­tási háttér mellett érte el. Villamos- és hőenergia-ter­melésre egymillió 431 ezer tonna alacsony fűtőértékű, lakossági célra már nem al­kalmas, magas hamutartal­mú, 20—25-féle barnasze­net, továbbá 365 és fél ezer tonna, 40—50 százalékos nedvességtartalmú bükkáb­rányi lignitet használtak fel. A széntüzelésű hőerőmű­ben azt tervezik, hogy az év hátralévő részében to­vábbi 85—90 millió kilo­wattóra villamos energiát adnak az országnak. . formát kell terjeszteni, amelyben nem elég, ha tu­dunk valamit, hanem akti- . vizáljuk is ezt a tudást. Az iskolának is aktivitásra kell nevelnie, s példaként az egészségre nevelést hozta. Ugyanakkor feladata a szer­vezetnek, hogy orientálja is tagjait, az értelmiséget a vi­lág információdagályában való eligazodásra. Ehhez pe­dig — fogalmazott ■— nincs más mód, minthogy együtt­működjön a TIT az értel­miség más szervezeteivel, partnerkapcsolatokat alakít­son ki a különböző tömeg- szervezetekkel. E kezdemé­nyezésnek azért is jelentősé­ge van, mert a TIT az értel­miség legszélesebb fóruma. A továbbiakban dr. Csep- regi Csaba a mezőgazdasági szakemberek feladatáról, Bükkiné Kárpáti Éva az idegennyelvi gyermekfoglal­koztatásokról szólt. Dr. Csor­ba Csaba többek között az ifjúság történelemlátásának javítását szorgalmazta. Kö­vér Árpád, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője hoz­zászólásában kiemelte, hogy a gazdasági nehézségek kö­zepette is képes volt iga­zodni a megye elvárásaihoz a szervezet. S ez azért is fontos, mert tükrözi azt az értelmiségi magatartást, amely cselekvőén vesz részt a közös feladatok megoldá­sában. Urbán Tibor, a sze­rencsi szervezet munkáját, Tusay Dénes pedig a mező­kövesdi szervezet tevékeny­ségét ismertette. Utolsónak kapott szót Várnay Aladár, aki elmondta, az országos nyelvi választmány igen ma­gasra értékelte a megyei szakosztály tevékenységét az anyanyelvi ismeretterjesztés­ben. A küldöttgyűlésen kitün­tetések átadására is sor ke­rült. Ádám György adta át többek között a TIT arany- koszorús emlékplakettjét a Comenius Tanítóképző Főis­kola és a miskolci 101. Sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet TIT-szervezetének. A küldöttgyűlés megvá­lasztotta a megyei szervezet elnökségét és ügyvezető el­nökségét. A TIT megyei szervezetének elnöke újra dr. Czibere Tibor lett. Alelnö- kök: Kálmán László, Kere­kes József és Lipcsey Attila. Titkár ismét Bozsik Sándor. A küldöttgyűlés 31 küldöttet választott az országos ta­nácskozásra. Testvértalálkozót szervez­tek az elmúlt hét szombat­ján a miskolci Gyermekvá­rosban. Tornanádaskáról, Abaújkérről, Kurityánból, Megyaszóról, Sátáról és Al- sózsolcáról, no meg a ne­velőszülőktől várták a ven­dégeket ezen a napon. Amint azt Nagy József né utógondo­zótól megtudtuk: a cél az, hogy összehozzák, közös programot szervezzenek a különböző intézetekben fel­növő testvéreknek — akik közül sokan először látták meg most egymást —, erő­sítve egyúttal azt az érzést, amelyet úgy nevezünk: KÖ­TŐDÉS. Nos, ezt illetően a szemtanú tapasztalásai meg­lehetősen vegyesek voltak. Talán a mostoha útviszo­nyokkal magyarázható, hogy késő délelőttig mindössze egyetlen „vendégbusz” állott a gyermekotthon kapujánál. A találkozást izgatottan vá­rók tábora egyre fogyott. A legbizakodóbbnak Orosz Tibi bizonyult, aki készséggel vál­lalkozott a később érkezők intézeti kalauzolására. Kiss Robinak és féltestvérének, Palinak szerencséje volt. Mindketten tizennegyedik életévükben járnak. Palinak a Gyermekváros, Robinak a kurityáni intézet az otthona hosszú évek óta. Nem csu­pán sorsuk, küllemük is ha­sonlatos. A nyúlánk, égő fe­kete szemű fiúk félszegen sé­táltak egymás mellett a hosszú folyosón. A kérdések­re nehézkesen, szűkszavúan válaszoltak. Egyikük sem tudja pontosan testvéreik számát. Pali szerint tízen Ügyfélszolgálati irodánk (Szabadság tér 4.) 1986. december 1-től szerdai napokon 19 óráig várja tisztelt fogyasztóit.- Ivóvíz-, szennyvízbekötések megrendelése, díjbefizetés;- információk, bejelentések, panaszok. Ha ott jár, látogassa meg Szabadság fürdőnket!- Termálfürdő;- gőzfürdő, szauna;- víz alatti masszázs;- gyógymasszázs;- kádfürdő;- solarium;- pedikűr. Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat Tervteljesités a Tiszai Erőműben a TOI V. kongresszusa Szaniszló Sándor felszólalása Megyénk küldöttei közül felszólalt a kongresszuson Szaniszló Sándor, a sáros­pataki Kossuth Tsz elnöke, a megyei Teszöv elnöke is, aki Borsod-Abaúj-Zemplén megye 105 gazdálkodó egy­ségének elmúlt öt évi fejlő­déséről. gondjairól, jelenle­gi nehéz helyzetéről tájé­koztatta a jelenlevőket. — Az elmúlt tervidőszak rendkívül ellentmondásos teljesítménye, amely az utóbbi két évben egyértel­műen negatív tendenciájú­vá vált, ráirányította a köz­ponti vezetés és a közvéle­mény figyelmét megyénk mezőgazdaságára is — mon­dotta, majd így folytatta: Üzemeink döntő többsége az utóbbi években a térség alapvetően rossz természeti adottságai mellett nem tud­ta leküzdeni a szélsőséges időjárás következményeit, és nem tudott eredménye­sen gazdálkodni a maga­sabb követelményeket tá­masztó, módosított közgaz­dasági feltételrendszerben. A termelés az egész terv­időszakot nézve hullámzó módon, de dinamikusan emelkedett. A hús- és ga­bonaprogram célkitűzései­nek megfeleltünk. Gazdasá­gunkban az előző tervidő­szakhoz viszonyítva több mint kétszeresére növeke­dett a termelési érték és az árbevétel. Itt értük el az eddigi legmagasabb, 979 millió forint nyereséget, ugyanakkor a legnagyobb, 421 millió forintos éves veszteséget is. A tervidőszak első felé­ben a fellendülés az alap- tevékenységen kívüli üzem­ágak eredménye. A termelé­si érték növekedésének 80 százaléka, a nyereség növe­kedésének szinte teljes egé­sze innen származtatható. Történt mindez annak elle­nére, hogy megyénk szövet­kezetei késve indultak el ezen az úton, aminek egye­nes következménye, hogy több, nem kívánatos jelen­ség is kísérte munkánkat. A főbb gondok ellenére, az alaptevékenységen kívü­li tevékenységek összessé­gükben pozitívan értékelhe­tők. Az innen realizált nye­reség megyénkben is fo­kozta az ágazat teherviselő képességét, elősegítette a mezőgazdasági termékelő­állítás fokozását. Mindezek ellenére, az el­múlt két évben 24 szövet­kezetnél kellett állami sza­nálást lefolytatni, nem egy helyen ismétlődően. Egy szövetkezetünk a felszámo­lás sorsára jutott. A terv­időszakban összesen 1,7 mil­liárd forint pénzügyi hiány keletkezett, ennek 84 száza­léka a saját erő, illetve hi­tel biztosításával került rendezésre, amely az esz­köz-visszapótlást, illetőleg a fejlesztési lehetőségeket csökkentette. Szövetkezete­ink 65 százaléka a vissza­fizetési képességét meghala­dó hitelleterheltséggel küzd. Az összes adósságállomá­nyunk megközelíti a 3 mil­liárd forintot. A pénzügyi nehézségekkel küszködő gazdaságokban alapvető probléma, hogy a jelenleg rendelkezésre álló lehetőségek mellett nincse­nek biztosítva az egyszerű újratermelés feltételei. A térségünkben kialakult nehéz gazdasági helyzet elemzésére, az ok-okozati összefüggések feltárására vállalkozott a megyei párt- bizottság és a MÉM is. Szö­vetkezeteink több mint fe­léről készült részletes köz- gazdasági elemzés. E rész­letes, elemző munka alap­ján folyamatosan meghatá­rozzuk azokat az intézkedé­seket, amelyektől joggal re­mélhetjük alapvető gondja­ink megoldását. Üzemi szinten szembe kell néznünk gyengesége­A mezőgazdasági szövet­kezetek V. kongresszusa al­kalmából az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki Far­kas Istvánt, a gönci Kos­suth Tsz elnökét; a TOT el­nöksége Kiváló Termelőszö­vetkezeti Munkáért kitünte­tést adományozott Bonczán Lászlónak, az encsi Zója Tsz ágazatvezetőjének, Czikó Lajosnak, a hidasnémeti Március 21. Tsz elnökének, Kincsem Jánosnak, a mű­inkkel. Többek között emel­nünk kell a vezetés színvo­nalát; a szövetkezeti tulaj­don fokozottabb védelme érdekében hatékonyabbá kell tenni ellenőrzési rend­szerünket és fokoznunk a tulajdonosi szemléletet. Az említett elemzések vi­szont azt is feltárták, hogy az üzemi erőfeszítések ön­magukban nem képesek alapvető gondjaink rende­zésére. Ezért segítséget és támogatást kell kérjünk az országos politikai és állami vezetéstől. Áz utóbbi időben megho­zott intézkedések, szabályo­zómódosítások perspektivi­kus reményt nyújtanak a legkritikusabb helyzetben le­vő állattenyésztési ágazata­ink, a szarvasmarha és juh ágazatok eszközrekonstruk­ciójára és bővítésére. Ugyan­akkor úgy látjuk, hogy me­gyénk sajátos gondjait a normatív szabályozás csak részlegesen oldhatja meg. Ezért további központi in­tézkedéseket is várunk a tartós és ismétlődő gondok megoldásához. — Szövetkezeti dolgozóink cselekvőkészek, bizalommal vannak pártunk agrárpoliti­kája iránt, s elkövetünk minden tőlünk telhetőt a XIII. pártkongresszus elvi határozatainak és a VII. öt­éves terv megyénk mező- gazdaságára tervezett részé­nek megvalósításáért — mondotta Szaniszló Sándor. csonyi Új Élet Tsz nyugal­mazott elnökének, Tóth Im- rénének, a felsőzsolcai Le­nin Tsz gyümölcstermesztő szakmunkásának és Szabó Ferencnek, az erdőbényei Kossuth Szakszövetkezet el­nökének. A kitüntetéseket a kongresszus előestéjén Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke nyújtotta át Budapes­ten, a Termelőszövetkezetek Házában. Kitüntetések Intézeti kötődés vannak, Robi állítja, tizen- ketten nevelkednek a megye különböző intézeteiben. Kö­zülük Tündével, Julival meg Erzsivel külön-külön már ta­lálkoztak. A többiek hollété­ről azonban homályos elkép­zeléseik vannak. Mint aho­gyan anyjukról is, aki talán hosszú hajú, talán rövid, ta­lán sovány, talán nem... Az apai nagymamánál — akitől több szeretetet kaptak, mint szüleiktől valaha — mind­ketten töltöttek már egy-egy téli-nyári szünidőt. Beszélge­tésük témája mégsem a va­lami módon egymást össze­kötő emlékek felidézése, ha­nem amolyan mindennapos: a fociról, a délutáni diszkó­ról, az intézeti barátokról esik szó. Hasonló a helyzet az öt Marton gyerekkel: a 13 éves Icával és a kisebb test­vérekkel : Lacival, Ferivel, Zsuzsával meg Krisztivel, aki a legfiatalabb, mindössze hét esztendős. Hogy miként ke­rültek intézetbe? ... Egyikük sem tudja. Soha nem kér­dezték. Emlékeiknek minden parányi szála intézethez köti őket. A lányok a miskolci Gyermekvárosban egy szobá­ban laknak. A két fiú pedig a kurityáni otthonban. Nem először találkoznak, régóta tudnak egymásról. Mégis, amikor arról faggatom őket, mit jelent számukra a szó: testvér — a válasz nehéz­kes, zavaros. A lányok tud­ják, érzik, hogy őket itt hár­man szorosabb szálak fűzik össze, mint a többieket. A fiúk is így vannak ezzel. így együtt azonban — úgy tűnik — olyanok, mintha csupán igazán jó barátok lennének. Talán ha nagyobbak lesz­nek, másként gondolkodnak majd. Mint ahogyan a Lövei testvérek, akik közül Józsi és Viktória kicsinosítva to­porog már hosszú ideje a bejárati ajtónál. Fivérüket, Árpádot várják. Ma délután lesz az esküvője. A Lövei gyerekek hatan vannak. Mindannyian intézetiek. A három legidősebb: Árpád, Viktor és Éva már önálló életét éli. Gyakran eljönnek testvéreikért hétvégeken, ün­nepeken és meglátogatják őket a hétköznapokon is. Jó­zsef, Viktória és a tizenegy éves Edina még a Gyermek- városban lakik. Fivérük es­küvőjén — a szülők kivéte­lével, akikkel nem tartják a kapcsolatot — együtt lesz a Lövei család. Monos Márta Az öt Marton gyerek újra találkozhatott... Fotó: Laczó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom