Észak-Magyarország, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-28 / 304. szám
1986. december 28., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 „Kéjgáz” és társai Ha gyógyszerről esik szó, többnyire tablettákra, folyadékokra, kenőcsökre és más szilárd, folyékony vagy lágy halmazállapotú anyagokra gondolunk. Pedig néhány gáz halmazállapotú anyag is fontos gyógyszer. A gáznemű gyógyszerek közül az úgynevezett „kéjgáz” volt az első, amit alkalmaztak. Már a múlt Század első felében kipróbálták. Ez a vegyület (dinitrogén-oxid) ma is használatos altatógáz, népszerű nevét onnan kapta, hogy hatása alatt általában erotikus ólmok jelentkeznek. Ugyancsak az altatókészülékek útján kerül az emberi szervezetbe a széndioxid. Ez ugyanis — meghatározott százalékban adagolva — légzésfokozó hatású. Erről egyébként könnyen meg is győződhetünk: ha egy olyan teremben, ahol sok ember gyűlt össze, és nem megfelelő a szellőzés, huzamos ideig tartózkodunk, akkor ott lassan elfogy az oxigén, és növekszik a levegő széndioxid-tartalma. Ennek hatására az itt ülők légzése szaporábbá válik: így próbál védekezni a szervezet automatizmusa az egyre csökkenő oxigénbevitel ellen. Ez persze csak egy bizonyos határig tart; ezt a határt túllépve, fulladásos jelenségek lépnek fel. Amint az az előzőekből is kitűnt: a szervezet nélkülözhetetlen tápláló eleme az oxigén. Ezt a gázt még a XVIII. század utolsó harmadában fedezte fel — egymástól függetlenül — két tudós: Priestley és Scheele. Utóbbi még azt is meghatározta, hogy százalékosan mennyi oxigén van a levegőben. Bár az általa megadott adat ma már tudjuk, nem volt pontos. meghatározási módszere a maga korában igen jelentős volt. A tudománytörténet fintora, hogy az oxigén elnevezést sem egyikük, sem másikuk, hanem egy harmadik tudós: Lavoisier adta az új gáznak. A tudósok már akkoriban is rájöttek arra, hogy oxigén hiányában a gyertyaláng elalszik, a kísérleti egerek elpusztulnak. Innen már nem vezetett hosszú . út addig, hogy felismerjék: az ember számára is nélkülözhetetlen a mindenkori oxigénellátás. A mai vegyipar sok oxigént állít elő, elsősorban ipari célra, de természetesen kielégítik a gyógyászat igényeit is. Ha a levegőt hűtéssel cseppfolyósítják, akkor körülbelül mínusz 200 C-fokon kiszűrhető belőle a szilárddá fagyott széndioxid. A nitrogén —196 C-foknál forr és elpárolog, a visszamaradt oxigén pedig már majdnem tiszta. Ennek forráspontja mínusz 183 C-fok. Erős acélpalackokba sűrítve hozzák forgalomba, a gyógyászati oxigént — mint minden gyógyszert — szigorú minőségi vizsgálatnak vetik alá. Az ilyen oxigén nem lehet sem lúgos, sem savas, és gyakorlatilag nem tartalmazhat szén-dioxidot, szén-monoxi- dot, haloidokat, oxidáló anyagokat. Mivel oxigén nélkül nincs emberi élet, előfordul, hogy a szív vagy a tüdő bizonyos megbetegedéseinél csak igen bőséges oxigénkínálat útján lehet az életet fenntartani. Ha ez az állapot tartós, akkor ma már a beteg számára biztosítja az egészségügy ezt az ellátást. Annak a betegnek a számára, akinek a szakmailag, illetve területileg illetékes orvos ezt a gyógyszert rendeli, az oxigénellátást' az általa kiválasztott (nagyobb városban kijelölt) gyógyszertárban biztosítják. ' A beteg első alkalommal kap egy exigénpalackot 10 g oxigéntartalommal, egy re- duktort, a csatlakozó vezetéket, és egy műanyagból készült belégző gumit. Egyidejűleg kitölt egy kötelezvényt két példányban, amelyből egyet visszakap. A palack ára 2000 Ft, ennek 15 százalékát kell kifizetni, továbbá 800 Ft betétdíjat a több mint 3000 Ft értékű reduktorért. Ezt az összeget, ha a felszerelés használata a későbbiekben szükségtelenné válik, a beteg hiánytalanul vissza is kapja. A kötelezvény arról is szól, hogy amennyiben nem tudná visszaszolgáltatni e tárgyakat, megtéríti mindenkori értékük és a kifizetett betétdíj közötti különbséget. Már csak azért is gondosan, vigyázva kell bánni ezzel a felszereléssel. Magát a folyamatos oxigénellátást térítés már nem is terheli. Bár minden felhasználó kap egy figyelmeztető használati utasítást, a helytelen alkalmazásból eredő balesetek megelőzésére, s a legfontosabbakat itt is feltüntetjük. Nem szabad az elzárószelepet hirtelen nyitni, a palackot napon vagy hőforrás közelében tartani. Szigorúan tilos a csavarmenetet, szelepet stb. zsírozni, olajozni, mert ezt a zsiradékot a hirtelen oxidálás elégeti és robbanás keletkezhet. A nyomáscsökkentő re- duktor használata kötelező. Sajnálatosan előfordul egyes esetekben, hogy amikor nincs többé iszükség áz otthoni oxigénellátásra, a beteg hozzátartozói nem viszik vissza a palackot és a nyomáscsökkentő-berendezést a gyógyszertárba. A feleslegesen kinnlévő eszközök megnehezítik az újabb betegek házi oxigénellátását. Dr. K. K. ilj aszfalt és tetőszigetelő anyag A Zalai Kőolajipari Vállalat és a Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat több kutatóintézettel együttműködve újfajta bitumen előállításán dolgozik. A terméknek alkalmasnak kell lennie olyan vékony aszfalt készítésére, amiből 2—4 centiméter vastagságú réteg felel meg a hagyományos líhr-12 centi- méteres útburkolatnak. Ezzel, a számítások szerint, 30 —40 százalékos költségmegtakarítás érhető el. A Zalaegerszegi Bitumengyárban előállított bitumennel tíz különböző útszakaszon végezték el a kísérleti aszfaltozást az idén, s most azt vizsgálják, hogyan viseli el a forgalmat a vékony aszfalt. Kísérleteznek az eddiginél jobb tetőszigetelő anyag előállításával is. A kutatások eredménye egy pasztaszerű és egy folyékony anyag, amelyeket próbaként a Zalai Kőolajipari Vállalat épületeinek tetőszigetelésére használtak fel. így a gyártó közvetlen tapasztalatokat szerez arról, hogyan viseli el az új szigetelőanyag az időjárás változásait. Elmúlt. Szép csöndesen. Most megint várhatunk egy esztendőt, hogy járkáljunk, szaladgáljunk ajándékok után, hogy ismét elteljen, elmúljon csöndesen... Alant néhány villanás, melyek még a karácsony előtti „rohamot” idézik. * — A nyakkendőn kívül még mit vettél apádnak? — Mit, mit! Még egy nyakkendőt. . . * — Nézze meg! Csak lökdös, csak tolakszik ... hé! Jó ember! Ugyan hagyja már abba! A kutya... Hát láttak már ilyet?! Jut még magának is abból... Azért még nem kéne agyonnyomnia! Valaki hátul: — Mit árulnak ott? Netán banánt, mannát, -Lego t, vagy mi a csudát? — Uram! Nem tudja? Most érkezett ötvenvala- hány ezer forintos színes tévé. Csak azt... * — Nahát! Szörnyű ez a város ... Semmit nem lehet itt kapni! Az ember keres egy egyszerű kis gyémánt- berakásos mellényt, azt hiszi, van? Keresem a gyereknek azt az ugrálós-beszélős-röhögős-fésülkö- dős-alvós, számítógéppel vezérelhető kis babát; nincs ... Már a legegyszerűbb játékok is hiányoznak a polcokról... — Én mór tavaly megvettem a mostani karácsonyi ajándékokat! — Akkor most mit rohangálsz össze-vissza a városban? — Mert most meg a jövő évit vásárolom meg ... * — Na, látja, kedves barátom, ez az ami engem nem nagyon zavar. Hogy tudniillik nem mindig lehet papírzsebkendőt kapni. Miért? Mert az unokáim évről évre egy tucatot vesznek nekem karácsonyra ... Hogy az elég-e? Ajaj, méghogy ... Ugyanis tizenhárom unokám van ... (mészáros) Víztükörben ... a baskói templom Fotó: Laczó József Emberi tényezők alatt lényegében a vezetés és a vezetők viszonyát, tevékenységét, képességeit, hozzáértését, felelősségét, erőfeszítéseit, a munkahelyi kollektívák együttműködését, a vezetési stílust, vezetői tekintélyt értjük. A vezetési és szervezési tevékenység jelentőségét mutatja többek között, hogy a munkatermelékenység minden egyszázalékos növekedése 0,5 százalékban a tudományos-technikai fejlődésnek, 0,4 százalékban a vezetésnek, 0,1 százalékban a szervezeti korszerűsítésnek eredménye. Pártunk XIII. kongresszusa a gazdaságpolitika megvalósításában a hangsúlyt a magyar gazdaság teljesítőképességének növelésére, a hatékonyság fokozására helyezte. A gazdasági növekedés élénkítéséhez a természeti és pénzügyi forrásaink szűkösek, egyetlen kitörési lehetőségünk az emberi tényezők jobb hasznosítása. Ennek feltételeit a KB világosan körvonalazta: gazdálkodási, vezetési stílust kell váltani, vállalkozóvá fejleszteni, a teljesítményelvet komolyan venni, a hatékonyságot javítani, szigorú takarékosság, minőség, munka- és üzem- szervezés fejlesztése, a szelektív műszaki fejlesztés. A termelő kapacitás és a munkaidő jobb kihasználásának jelentőségét egyetlen adattal szeretném illusztrálni: egy munkanap a nemzeti jövedelmünket 3 és fél milliárd forinttal növelheti, vagy csökkentheti. A legfejlettebb technika, technológia sem segíthet a termelékenység javulásában, ha nincs meg a működtetéshez szükséges emberi tudás, felelősség és kulturáltság. Napjaink sürgető Jeladata az értékalkotó munka rangjának helyreállítása, az emberi tényezők mozgósítása. A gazdasági környezet felgyorsult változásainak következtében nagy jelentősége van például a több szakma elsajátításának, a rugalmas munkaszervezeti formáknak: a komplex brigádoknak, a munkaidő jobb kihasználásának, a munkahelyi kultúra, a rend, a szervezettség, az anyag- és energia-megtakarításra való ösztönzésnek, a döntések gyors és jó végrehajtásának. A munkások munkahelyi igényei alapvetően megegyeznek a fejlődés diktálta követelményekkel. Szociológiai felmérések bizonyítják, hogy legfontosabbnak a munkatársakkal való jó viszonyt, a dolgozókkal törődő vezetést, a nagyobb keresetet, a munka tartalmi elemeinek gazdagítását tartják. Az viszont nem jó, hogy a tanulást, a felkészültség gyarapítását kevésbé tartják fontosnak. Különösen káros a tudás leértékelődése, a megszokott- ság napjainkban, amikor az információrobbanás korszakát éljük, s a megszerzett ismeretek 4—5 év alatt elavulnak. Sajnos a vállalatok zöme sem ösztönzi megfelelően a továbbképzést, az információbővítést, pedig hatékonyan dolgozni jó informáltság nélkül nem lehet. A szocialista vezetőnek a gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében fontos személyiség- és közösségfejlesztő feladatai is vannak. Milyen személyiség- jegyek fejlesztését igényli a gazdaság? A problémákkal való szembenézés, a problémák megoldásához való közeledésmódban kell másnak lenni. Rugalmas, újszerű megközelítésre, alternatívákban való gondolkodásra van szükség a rutin ellenében, ötletekben gazdagon, hajlékonyán közelíteni a .feladatokhoz megfelelő felkészültséggel, s nem csupán az „egy probléma = egy megoldás” gondoilkodásával. A komplex szemlélet szükséges ahhoz, hogy a problémákat alkotó módon kezelhessük, de ehhez fel kell ismerni az ellentmondásokat és higgadtan kezelni azokat, keresve az új és új módozatokat. Egyszóval a kreatív gondolkodás kifejlesztéséről van szó. A jó közösségi vezető legfontosabb kritériuma közé tartozik, hogy emberi kapcsolatai bensőségesek, szívesen fordulnak hozzá tanácsért, fellépése meggyőző erejű, tud mozgósítani, lelkesíteni, szerény, de — közösségben is megőrzi méltóságát, bízik önmagában és munkatársaiban. Nem előítélet, külsőségek, jelenségek alapján értékel, hanem a valóság alapján. A kapcsolatteremtés szempontjából kiemelten fontos a vezetési stílus és módszer. Azt, hogy melyik a legjobb vezetési stílus, a körülmények, a szervezet jellege, a vezetettek helyzete, a feladatok jellege dönti el. A jó vezető képes kilépni még a megszokott stílusából is, ha a helyzet azt követeli. Nemcsak a feladatra való orientáltság fontos, hanem a kapcsolatorientáltság is. Az emberek cselekvését befolyásoló tényezők ismerete nagyon fontos a vezetők számára, hogy megfelelő motiválással ösztönözni tudja őket a jobb telj esítmény ekre. Fontos szerepet játszik a társadalmi környezet is. Erről szólt Gorbacsov elvtárs az SZKP XXVII. kongresz- szusán. „Bármennyit beszéljünk is a viselkedés kultúrájáról, falra hányt borsó marad, ha nem támasztja alá a termelés, az együttélés, az emberi kapcsolatok magas fokú kultúrájáért folytatott gyakorlati harc. Írjunk akármennyi cikket is a társadalmi igazságosságról, a rendről és a fegyelemről, a cikkeknek nem lesz foganatjuk, ha elmaradnak a dolgozó kollektívák aktív tettei, ha elmarad a törvény következetes alkalmazása”. A társadalmi környezet szocialista alakításának legfőbb eszköze a szocialista demokrácia, a nyilvánosság, az okos és őszinte szó, a kritika és önkritika erősítése, a vezetők és vezetettek kölcsönös egymásrautaltságának elismerése. A pártszervezetek és vezetők feladata őrködni a szocialista elvek, értékek, normák betartásán, formálni a munkahelyi közösségeket, mert a jó közösség megsokszorozza az egyén képességeit, teljesítményét. Nem véletlen, hogy Japánban, ahol ma a legmagasabb szervezési színvonalról beszélhetünk, a vezetési módszerek a csoportmunka fejlesztésére irányulnak, s a döntési folyamat alulról fölfelé épül fel. Ily módon jobban kialakítható a döntésekkel kapcsolatos egyetértés és a dolgozók hatékonyabban mozgósíthatók a végrehajtásra, másrészt a kollektív bölcsesség révén jobb döntések születhetnek. Ezáltal biztosítják a tanulási lehetőséget, a vezetői utánpótlás kiválasztódását a munkások soraiból. A szocialista vezetők is felhasználhatják munkájukban a sikeres külföldi vezetési módszereket természetesen más tartalommal, más társadalmi háttérben. Az MTE Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságának megyei szervezete a korszerű vezetési módszerek terjesztésével, klubok és tanfolyamok szervezésével kívánja ezt elősegíteni. Rendezvényeinkre várjuk a vezetőket, a vállalati tanácstagokat, hogy közös erőfeszítéssel elősegítsük a vezetés- elmélet és a vezetési gyakorlat jobb összhangját. Dr. Bogár Károly Az emberi tényezők szerepe o gazdálkodásban
