Észak-Magyarország, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

1986. december 27., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A map népgazdaság 17. éri tetve (Folytatás a 2. oldalról) leteken részben, máshol teljes egészében saját eszközökből kell előteremteni. A kis­vállalkozásokon keresztül kiáramló jöve­delmek növekedése is lassul. Biztosítani kell a kiáramló vásárlóerő és a rendelkezésre álló árualap egyensúlyát, a lakosság kiegyensúlyozott áruellátását. A kínálat javítását elsősorban a hazai terme­lésre, a rubelelszámolású behozatal növelé­sére kell alapozni. Fokozott követelménye­ket kell támasztani a termékek minősége, a kereskedelmi kiszolgálás színvonala iránt. A fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 7 százalékot. A hatósági árpolitika az árintézkedéseknél vegye fi­gyelembe a külkereskedelmi egyensúly jr vitásához és a költségvetési támogatások mérsékléséhez fűződő érdekeket. Szigorú árellenőrzési gyakorlatot kell folytatni. A pénzbeli társadalmi jövedelemek közül a 70 éven felülieknél, valamint az első és máso­dik rokkantsági csoportba tartozóknál a nyugdíj — az egész évi áremelkedés ellen- súlyozására — 1987. január 1-jétől 7 száza­lékkal, legkevesebb 180 forinttal nő, a gyer­mekgondozási díj összeghatárai emelkednek. Egyes alapvető termékek hatósági áreme­lését meghatározott összeg ellensúlyozza a 70 éven aluliak nyugdíjánál, továbbá a csa­ládi pótléknál, az egygyermekesek jövede­lempótlékánál, a gyermekgondozási segély­nél és a felsőoktatási intézmények hallga­tóinak ösztöndíjánál. Bővülnek a szociális segélyezést szolgáló tanácsi keretek. A lakásallátottság javítását az állami és személyi tulajdonú lakások építése mellett a tanácsi lakásgazdálkodás további korsze­rűsítése is szolgálja. Ennek során a térítési díjak növelésével, új konstrukció kidolgo­zásával, a szabályozás egyszerűsítésével tö­rekedni kell az új naelosztható bérlakások számának növelésére, a támogatások diffe­renciált felhasználásával pedig a kiemelt rétegek lakáshoz juttatási programjának ütemszerű folytatására. Az állami és lakos­sági pénzeszközök együttes felhasználásával 60—61 ezer lakás építése várható. A szemé­lyi tulajdonú lakásépítés segítésére bővül­nek a helyi tanácsi támogatási eszközök. Je­lentősen nő a felújításra kerülő lakások száma. Az oktatás tárgyi feltételei új tantermek létesítésével, a tanműhelyek, illetve diákott­honi férőhelyek számának gyarapításával javulnak. Folytatódik a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem, valamint a színhá­zak rekonstrukciós programjának végrehaj­tása. ' Az egészségügyi-szociális ellátás terüle­tein a műszerezettség, illetve a kórházi ki­szolgáló létesítmények feltételeinek javítá­sán túl új kórházi ágyak, illetve szociális otthoni férőhelyek létesítése szolgálja a be­tegellátást. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A rubelelszámolású forgalom terén a KGST-országokkal folytatott együttműködés előnyeinek aktív kihasználására, az egyez­tetett szállítások minél teljesebb megvaló­sítására és az áruforgalom kölcsönös bőví­tése új lehetőségeinek feltárására kell töre­kedni. A behozatal növelését aktív belföldi piaci tevékenységgel, új forgalmazási lehe­tőségekkel is elő kell segíteni. A kivitelt — az összetétel javítására, a kitermelési költ­ségek csökkentésére törekedve — lényegé­ben a behozatallal azonos ütemben kell emelni. A gazdálkodó szervezetek közvetlen kapcsolatai útján, illetve közös vállalatok létrehozásával is elő kell segíteni a mű­szaki és gazdasági együttműködés fejleszté­sét. A konvertibilis elszámolású kivitelt első­sorban a feldolgozóipari termékek körében szükséges bővíteni. Ehhez új vállalkozási formák, vegyesvállalatok létesítése, eredmé­nyesebb, intenzívebb piaci munka és har­madikpiaci együttműködés, célirányosabb értékesítési tevékenység szükséges. Bővíteni kell az export növelését elősegítő szolgál­tatásokat, javítani azok minőségét. Az idegenforgalomban a meglevő kapaci­tások jobb kihasználásával, hatékonyabb propaganda- és értékesítő munkával, vala­mint új feltételek megteremtésével el kell érni a devizabevételek fajlagos és abszolút növekedését. A terv megvalósítását szolgáló eszközrendszer Az 1987. évi népgazdasági terv megvaló­sítása érdekében folytatódik a gazdaságirá­nyítási rendszer átfogó továbbfejlesztése. Egyrészt a működő rendszer kiegészítésére, a tapasztalatok alapján történő korrekció­jára, a gazdasági helyzetből, illetve a gaz­daságpolitikai célokból adódó követelmé­nyekhez történő hozzáigazítására, másrészt a későbbi évek változásait előkészítő mun­kák felgyorsítására kerül sor. A gazdasági szabályozórendszer módosí­tása azt célozza, hogy a gazdálkodó egysé­gek intenzívebben törekedjenek az export- képesség és a hatékonyság javítására, a műszaki fejlődés meggyorsítására, mindez­zel a jövedelemtermelő képesség és kész­ség fokozására; továbbá szelektív intézke­désekkel hozzájárul a piaci, a külső és bel­ső pénzügyi egyensúly javulásához. A terv gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását olyan állami döntések és akciók is segítik, amelyek kiegészítik a gazdasági szabályo­zást és a már korábban hozott intézkedé­seket. A konvertibilis elszámolású kivitel jöve­delmezősége az ez év szeptemberi leértéke­lés és azt kiegészítő intézkedések hatására viszonylagosan emelkedik. Az ilyen irányú értékesítést is szolgáló termelésszerkezeti változások erőteljesebb kibontakozása ér­dekében többek között a pályázati rend­szer fokozottan fogja segíteni a termelési • szerkezet és a technológia korszerűsítését, bővül hatóköre, egyszerűsödik a pályázatok elbírálásának rendje, az elbírálásnál követ­kezetesebben érvényre jutnak a hatékony- sági követelmények. A Világbank által finanszírozott progra­mok mindenekelőtt a hatékony, konvertibi­lis elszámolású kivitel fokozását, a terme­lési szerkezet ezzel összefüggő korszerűsí­tését, a háttéripari termékek gyártásának gyorsítását fogják szolgálni. Különböző in­tézkedések segítik a külföldi működő tőke beáramlását, vegyesvállalatok alapítását. A rubelelszámolású áruforgalom kölcsö­nösen előnyös bővítése érdekében aktív piaci tevékenységgel, a vállalatközi együtt­működés fejlesztésével új behozatali és ki­viteli lehetőségeket kell feltárni, javítani kell az export összetételét, kitermelési költ­ségeit. A termelői árak emelkedését, a nem ha­tékony munkából származó költségeknek az árakban való elismerését az állami ár­politika fékezi, az árellenőrzés szigorodik. A jövedelemszabályozási kedvezmények és a gazdálkodó egységeknek nyújtott tá­mogatások mérséklődnek. Amennyiben ál­lami segítséggel rendezett gazdálkodó szer­vezetek vállalt kötelezettségeiket nem — vagy csak részben — teljesítik, a kormány­zati szervek intézkednek a nyújtott támo­gatások, kedvezmények csökkentéséről, il­letve visszavonásáról. A keresetszabályozásban bővül a vállala­ti és egyéni teljesítmények differenciáltabb (és ahhoz szorosan kötődő) díjazását lehe­tővé tevő szabályozás köre. A többi formá­ban is a szabályozók a bértömeg takarékos felhasználására, hatékonyabb munkaerő­gazdálkodásra ösztönöznek. Az átlagosnál jobban gazdálkodó, teljesítményeiket gyor­san növelő vállalatok számára a feltételek kedvezőbbek lesznek, ugyanakkor a pénz­ügyi hiányos vagy alacsony hatékonyságú vállalatok nehezebb helyzetbe kerülhetnek. A ráfordítást mérséklő központi gazda­ságfejlesztési programoknál erősödik ezek szabályozásának egységessége, az elbírálás­nál fokozódik a hatékonyság szerepe, bő­vül a pályázatok köre. Az elektronika tár­sadalmi-gazdasági alkalmazása, elterjeszté­se központi gazdaságfejlesztési program ke­retében folytatódik, a távközlés és az ál­lamigazgatás számítógépes információs rendszerének bővítése; az oktatási és kép­zési program megvalósítása; az elektroni­kának a termelő folyamatokba való beépí­tését egyes kedvezmények segítik. Az elektronikai alkatrészgyártó központi gaz­daságfejlesztési program keretében elsősor­ban a passzív alkatrészgyártás fejlesztésére Kell törekedni, és a nemzetközi munkameg­osztás lehetőségeinek jobb kihasználásával elő kell készíteni az aktív alkatrészgyártás fejlesztését. A gyógyszer-, növényvédőszer- és inter­mediergyártás központi gazdaságfejlesztési program keretében e termékek termelése és konvertibilis elszámolású kivitele az át­lagot meghaladó ütemben nő. A társadalmi tőkének a hatékonyabb te­vékenységek irányába történő fokozottabb áramlását segíti elő az új kereskedelmi bankok működése, a monetáris irányítás korszerűsítése, a kibontakozásához szüksé­ges működési feltételek fokozatos megte­remtése; a kizárólag belföldi vállalati rész­vétellel működő részvénytársaságok és kor­látolt felelősségű társaságok alapításának általános lehetővé tétele; korszerű — hite­len kívüli — tőkeáramlási eszközök bővülő alkalmazása. A piacfelügyeleti tevékenység elősegíti a piaci feltételek és folyamatok erősítését, a gazdálkodó szervezetek kooperációs készsé­gének javítását. A jövő év során a gazdaságirányító szer­vek munkájában az éves terv megvalósu­lását szolgáló folyamatos tevékenység mel­lett nagy szerepet kap az 1988-ra, illetve későbbre tervezett változtatások előkészí­tése. Ezen belül különösen fontos a hozzá­adott értékadó-rendszer, a személyijövede- lemadó-rendszer és a hozzájuk kapcsolódó ár- és keresetszabályozási, valamint szo­ciálpolitikai változtatások alapos, a sokol­dalú gazdasági és társadalompolitikai ösz- szefüggésekre tekintettel lévő előkészítése. A Minisztertanács felhívja a vállalato­kat és a szövetkezeteket, a tanácsokat és .intézményeket, hogy saját tervüket a nép- gazdasági célokkal összhangban véglege­sítsék, és végrehajtását jól szervezett, szín­vonalas, fegyelmezett munkával segítsék elő. A Minisztertanács felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a népgazdasági terv meg­valósításához. Ülést tartott a miskolci NEB Miskolc Város Népi Ellen­őrzési Bizottsága a napokban megtartotta ez évi, utolsó ülését. A testület tagjai az első napirendi pont kereté­ben megvitatták azt az ösz- szefoglaló jelentést, amely­ben a fogyasztói érdekvéde­lemmel kapcsolatos népi el­lenőrzési vizsgálat tapaszta­latait összegzik, majd egy utóvizsgálat kapcsán a mun­kaidőn kívüli ügyintézésről cserélték ki véleményüket. A NEB munkabizottsága ez utóbbi témát illetően ugyanolyan tapasztalatokat szerzett, mint amelyekről a televízió, a rádió és az új­ságok már korábban beszá­moltak. Nevezetesen arról van szó, hogy a meghosz- szabbított ügyfélfogadási rend még nem érte el cél­ját. A lakosság a tanácsokat általában hétköznap délelőtt, s többnyire munkaidőben keresi fel. A népi ellenőr­zési bizottság konkrét szá­mokkal támasztotta alá a tényt, amely szerint szom­batonként jóformán senki sem él a hétvégi ügyfélfo­gadás nyújtotta lehetőségek­kel, közöttük a kényelmes és gyors ügyintézés esélyével. Persze nemcsak az ügyfe­lek hibáztathatok. A taná­csok, s a vizsgálatba bevont szolgáltató vállalatok koráb­ban csak felvilágosítást ad­tak a meghosszabbított ügy­intézési időben, érdemi mun­kát nem végeztek. Az 1982- ben megtartott alapvizsgálat óta, a kormány intézkedéseit követően ebben a kérdésben lényeges változás történt. A meghosszabbított ügyfélfoga­dási időben, a munkaidőn kívül 1986 őszétől már való­ban elintézhetők a különbö­ző engedélyek, s felkészült, döntésre feljogosított ügyin­tézők várják az állampol­gárokat. A vizsgálatot végző mun­kabizottság véleménye sze­rint a munkaidőn kívüli ügyintézés elterjedéséhez, ál­talánossá válásához két fel­tételnek kell teljesülni. Egy­részt az érdemi ügyintézés lehetőségéről minden állam­polgárnak valamilyen módon értesülnie kell, másrészt a munkáltatóknak is szigo­rúbbnak kell lenniük, ha dolgozóik kilépőt kérnek. .A NPB végül elnöki be­számolót hallgatott meg, majd megvitatta és elfogad­ta következő évi munkater­vét. U. J. Terrorista merénylet Kényszerleszállás közben csütörtökön Szaúd-Arábia területére zuhant az iraki légitársaság, az „Iraqi Air­ways” Boeing 737-es típusú repülőgépe, miután két ter­rorista merényletet hajtott végre a Bagdad—Amman út­vonalon közlekedő utasszál­lító ellen. A 15 tagú sze­mélyzeten kívül 91 utas tar­tózkodott a gépen, közülük 59-en meghaltak, 32-en meg­sebesültek. A terroristák tettének indítékáról egyelőre nincsenek hírek. Az INA iraki hírügynök­ség által kiadott közlemény szerint csütörtökön, a fel­szállást követően egy órá­val a két terrorista megkí­sérelte eltéríteni a gépet: egyikük kézigránátot hají­tott a farokrészbe, a grá­nát azonban nem robbant fel. A gépen tartózkodó biz­tonsági emberek lelőtték a merénylőt, társának azonban sikerült egy másik kézigrá­nátot felrobbantania. A má­sik légikalózt is lelőtték a biztonsági szolgálat emberei, a gépen azonban tűz ütött ki. A pilóta megkísérelt kényszerleszállást végrehaj­tani egy szaúd-arábiai re­pülőtéren, de a Boeing 737- es lezuhant. Fenyőünnep az Országházban Az idei karácsonykor is­mét megrendezték a hagyo­mányos fenyőünnepséget az Országház kupolacsarnoká­ban. Csütörtök délelőtt, majd délután újra 600—600 gyermeket láttak vendégül az eseményen, amit pénte­ken kétszer megismételtek. A parlamenti fenyőünnepség a világon egyedülálló; más országok törvényhozó testü­letének hivatalos épületében még sehol, soha nem ren­deztek ilyen összejövetelt, mint amilyenre nálunk már több, mint három évtizede hívják-várják a gyerekeket karácsony mindkét napján. Ezúttal a magyar úttörőmoz­galom zászlóbontásának idei 40. évfordulójához is kötő­dik az Országház évről évre megújuló karácsonyi ese­ménysorozata. A négy talál­kozóra összesen mintegy 2500 kisdobost és úttörőt hív­tak meg. Télapó szerepében most is — mint a megelőző 31 esz­tendőben karácsonykor í Parlament kupolaterméber mindig — Hadics László, s Fővárosi Operettszínház mű­vésze találkozott az ünnepi hangulatú vidám gyermek­sereggel. A parlamenti műsor fő­rendezői feladatát Szirmai Béla, a KISZ Központi Mű­vészegyüttes művészeti veze­tője, a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola tanszékve­zető tanára vállalta. Olyan érdekes kerettörténetet kon­ferált Költi Helga, a Szín­ház- és Filmművészeti Főis­kola növendéke, amelyben a mese, a szeretet és a béke fogalma fűzte össze a lát­ványosságokat. Határkép - karácsonykor (Folytatás az 1. oldalról) eredménye. Megvalósult a gazdaság tervezett beruhá­zásainak zöme, így az új- rafutózó üzem közel 40 mil­lió forintos új csarnokkal bő­vült, s ez lehetővé teszi, hogy ez az üzem a jövő év­ben megkétszerezze termelé­sét. Az eredményes gazdál­kodás visszatükröződik a ke­resetek alakulásában is, a tervezettnek megfelelően si­került azt 7,5 százalékkal növelni. A tanácskozás részt­vevői hozzászólásaikban ér­tékelték az elért eredmé­nyeket. Rámutattak arra, melyek azok a területek, ahol további előrelépésre van lehetőség, hogy a szigo­rodó közgazdasági viszonyok között a gazdálkodás meg­tartsa elért pozícióit, sőt to­vábbi növekedést érjen el. Noha a gazdaságban több éve jól működik az anyagi érdekeltségi rendszer, több vállalati tanácstag új javas­latot tett, amelyek a továb­bi előrelépést szolgálják. A következő év tavaszán befejeződik a húsfeldolgozó üzem építése, s lehetővé vá­lik mintegy 18—20 ezer ser­tés feldolgozása, mely a me­gye jobb húsellátását segíti elő. Az 1987-es évre terve­zett beruházások közül már a távolabbi jövő céljait szol­gálja a tejtermelő tehenészet rekonstrukciója. — boa — Ózdi kereskedelem, vendéglátás Szigorítandó ellenőrzések Az ózdi kereskedelem fej­lődése a VI. ötéves tervben a korábbinál lényegesen gyorsabb és látványosabb volt. Létrejött a város kor­szerű bevásárlóközpontja, s nemcsak az új lakótelepe­ken, hanem a hagyományos városrészekben is létesültek boltök, üzletek, vendéglátó­helyek. Számok nyelvére fordítva: az elmúlt eszten­dőkben a kiskereskedelmi és vendéglátóhálózat majdnem 9 ezer, a szolgáltatás pedig 1600 négyzetméterrel bővült. Ezzel Özd behozta a koráb­bi hátrányokat, s elmondha­tó, hogy kereskedelmének színvonala, az áruellátás már eléri, sőt egyes területeken meghaladja a megyei átla­got. A kereskedelmi és vendég­látó vállalatok tanácsi fel­ügyeletét, ellenőrzését a vá­rosi tanács vb termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának munkatársai látják el. Tevé­kenységükről, tapasztalataik­ról, vizsgálataik eredményei­ről Özd Város Tanácsának legutóbbi ülésén számoltak be. Az ülésre készített beszá­moló szerint az új árszabá­lyozás, a piacfelügyelet kor­szerűsítése, a magánvállal­kozások széles körű elterje­dése, a gyakori árváltozá­sok miatt az osztály mun­kájában az ellátás megszer­vezése és az ellenőrzés első­rangú feladattá vált. A meg­növekedett tennivalóknak az osztály dolgozói napi munkájuk mellett csak túl­munkával, hétvégi „műsza­kok” vállalásával tudtak ele­get tenni. Az ünnepi ellátás megszervezésére, az alapvető élelmiszerek kínálatának el­lenőrzésére, az alacsonyabb árú cikkek forgalmazására, a zöldség- és gyümölcsérté­kesítésre, a tüzelő és építő­anyagok ellátására az osztály kiemelt figyelmet fordított. A vendéglátásban az egysé­gek osztálybasorolásának el­lenőrzése, a szeszesital for­galmazásának rendeletekben előírt korlátozása volt a leg­fontosabb feladat. A városban a lakosság el­látását 129 kiskereskedelmi. 75 vendéglátó egység és 88 magánkereskedő biztosítja. Forgalmukban növekedés az élelmiszereknél tapasztalha­tó, míg a ruházati cikkek vásárlása az elmúlt években visszaesett. A kínálat általá­ban kielégítő volt, a hiány­cikkek listája megegyezett a megyeivel, illetve az orszá­gossal. A kereskedelemben és ven­déglátásban megtartott el­lenőrzések alapvetően a fo­gyasztói érdekvédelmet szol­gálták, s egyre intenzívebb árellenőrzéssel párosulnak. Sajnos egyértelmű a tapasz­talat, hogy Ózdon nőtt a jo­gosulatlanul kereskedők szá­ma, nem csökken a vásárlók megkárosításának aránya, gyakori az árdrágítás, a le­járt szavatosságú termékfor­galmazása, a nyitvatartási időik megszegése. Az ellen­őrzések után mind maga­sabb összegű bírságokat szab­nak ki, ám ezekkel sem le­ihet minden esetben elérni a kívánt hatást. Ez utóbbi megállapítás különösen igaz a vendéglátásra, amelynek színvonala sem a tárgyi fel­tételeket, sem a kiszolgálást tekintve nem emelkedett. Kedvezőtlen, hogy a keres­kedelmi vállalatok egyre erőteljesebben törekednek peremterületi boltjaik bezá­rására, s a magas bérleti dí­jak miatt mind több külte­rületi helyiség hasznosításá­ról mondanak le. Az alkoholfogyasztás kor­látozására készült városi in­tézkedési terv végrehajtásá­ban is részt vesz az osztály. Ózdon eddig 3 italárusítóhe­lyet zártak be, 1 egység mű­ködési engedélyét pedig nem hosszabbították meg. A tanács határozatában az ellenőrzés további szigorítá­sát jelöli meg feladatként az osztály dolgozói számára. A jogtalan haszonszerzés, a fogyasztói érdekvédelem el­leni eredményesebb fellépés érdekében javítani kell az ellenőrzések szakszerűségén, s a társadalmi ellenőröket a jelenleginél is nagyobb számban be kell vonni a munkába. (udvardy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom