Észak-Magyarország, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-03 / 284. szám
1986. december 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Borsodi csaták Miskolc felszabadítása A világtörténelem legpusztítóbb háborújának hatodik évében Moszkvában, a főhadiszálláson 1944. december 3-án Miskolc neve is gyakran szerepelt. Sztálin, a Vörös Hadsereg főparancsnoka rendkívüli napiparancsot adott ki: Malinovszkij tábornok 2. Ukrán Hadserege ezen a napon elfoglalta Miskolcot. A moszkvai Vörös téren este tíz órakor 224 ágyú 20 díszlövése adta tudtul a világnak, hogy Miskolc felszabadult. Miskolc felszabadítása a Budapestért indított harcok részeként került sor, s a támadásban a 2. Ukrán Front csapatai vettek részt, 62 hadosztállyal. Velük szemben a németek „Dél” hadseregcsoportja állott, Frissnél- vezérezredes parancsnok, sága alatt. A támadás megindulása idején a Vörös Hadsereg csapatai a „Dél” hadseregcsoporttal szemben jelentős fölénnyel rendelkeztek. A szovjet csapatok 1944. november 6-án hajnalban léptek Ároktő és Tisza- keszi között Borsod megye területére, s ettől a naptól kezdve a németek napjai meg voltak számlálva. A szovjet hadvezetés haditerve Miskolc felszabadításával kapcsolatban az volt, hogy ennek a fontos ipari bázisnak a felszabadítása a város köré vont ostromgyűrű segítségével történjen meg. A 7. gépesített és az 5. gárda lovas hadtest Mezőkeresztes térségéből indított támadást, hogy Miskolcot délről közelítse meg. E támadással párhuzamosan a Vörös Hadsereg egységei felszámolták a németek két hídfőállását a Tiszánál, Polgárnál és Tisza- dobnál, s megkezdték az előrenyomulásukat Miskolc, illetve Sátoraljaújhely irányába. November második felében az egész Borsod megyei frontszakaszon elkeseredett harcok dúltak. Egy-egy község többször cserélt gazdát. Vatta és Ernőd térségében vadász- és csatarepülőgépeket is bevetettek a földi csapatok támogatására, 16— 17-én elfoglalták Emődöt, Tardot és Ónodot, 18-án pedig a másik irányból Tisza- lúcot. A városhoz közeledett a front. Először csak a tüzérség zaját lehetett hallani, majd később a kézifegyverekét is. November 17-én egy szovjet ék elérte Diósgyőr déli halárát, s Miskolc frontvárossá vált. A város szélén húzódott az arcvonul. 23-án este, a Vörös Hadsereg egységei már közvetlenül Miskolc alatt állottak,- Kistokaj, Kisgyőr, Görömböly és Hejő. csaba az előrenyomulok kezén volt. A város felszabadítására azonban egyelőre még nem kerülhetett sor. A támadó hadműveletek folytatását nehezítette az utánpótlás késlekedése, valamint az a tény, hogy a németek a város stratégiai fontosságára való tekintettel a legjobb csapataikat vonták össze. A németek pozícióiknak megerősítésére használják fel a helyzetet. A fasiszta beállítottságú Űj Nemzedék című, budapesti újság így ír a kialakult helyzetről: „Budapest és Miskolc között a feláztatott és véráztatott csatatéren a harci cselekmények úgyszólván elnémultak ... német barátaink Miskolc térségében nagyarányú ellentámadásra készülnek.” Miközben a szovjet hadsereg Miskolc kapui alatt állt, a városban a megerősödött ellenállási mozgalom fokozta aktivitását. A MÓKÁN Komité keretében Miskolcon hazánk egyik legjelentősebb ellenállási bázisa alakult ki. A fegyveres ellenállás kezdeményezője, Tóth Béla, aki előzőleg a csoport fővárosi összekötője volt. A MÓKÁN szervezte a gyárak megmentését, a hadiüzemek gépeinek leszerelését és elszállítását akadályozó akciókat. Amikor a Vörös Hadsereg egységei elérték a város határát, a frontvonalon keresztül felvették a kapcsolatot a hadsereg vezetőivel. Hasznos információkat gyűjtöttek a szovjetek számára, felderítették a németek hadállásait, a lövegek elhelyezkedését. Az elkészített térképeket két, akkoriban fiatal lány, Barla Anna és Nemes Éva vitte át. Frissner tábornok emlékiratában így ír a Miskolcon kialakult helyzetről: ......az i parvárosban 20 000 munkás kelt fel, miközben a harc a kapuk előtt tombolt. A miskolci munkások fenyegető magatartást tanúsítottak csapatainkkal szemben... Az ipartelepet nyilván sértetlenül akarták a szovjetek kezébe átadni...” A felszabadulást megelőző napokban Miskolc lakossága rémes napokat élt át. A csendőrök összeszedtek minden. bevonulásra kötelezett férfit. A németekkel együtt folytonos igazoltatásokat tartottak. Csak december 2- án, az avasi pincékből 1600, a fasiszták elől bujkáló embert gyűjtöttek össze a nyilasok. A városban a német hadigépezet az utolsó óráit élte. Időközben megteremtődtek a feltételei Miskolc felszabadításának, s november 29-én a Vörös Hadsereg megkezdte a város közvetlen elfoglalásáért .a hadműveletet. A támadótervnek megfelelően az ellenséges szárnyak szétzúzása volt az első lépés. November 30-án elfoglalják Egert és Szikszót, s így szinte minden oldalról harapófogóba került a német hadsereg. December első napjaiban egymást érik a támadások Miskolc térségében. A partizánok által eljuttatott térképek használatának következtében a tüzérségi tűz mind több német objektumot rombol széjjel. Miskolc körül a gyűrű lassan bezárult. A németek, hogy a bekerítést elkerüljék, erőiket kénytelenek kivonni a városból. December 3-án fergeteges tüzérségi előkészítés után, melynek során a németek minden jelentősebb ütegállását kilőtték, megindult a sereg a város felszabadítására. Reggelre a 2. Ukrán Front jobbszárnyán elhelyezkedő 27. hadsereg csapatai Sz. G. Trofimcnko vezérezredes parancsnoksága alatt ellenállás nélkül bevonultak a városba. Paul Klatt vezérezredes, a Miskolcot védő 3. hegyi hadosztály parancsnoka visszaemlékezésében így nyilatkozik az akkori időkről: .......november végére Miskolc vált hadszínterünkké ... Miskolc ipari város, a magyar hadsereg több fegyver- raktárát rejtette. A munkásság lázongott... Harangzúgás és zene hirdette »felszabadítóik« bevonulását.” A város elfoglalásában részt vevőket külön emlékéremmel — a „Miskolc” éremmel tüntették ki. A Vörös Hadsereg harcokban kimagasló szerepet betöltött egységét „miskolci” névvel ruházták fel. A németektől megtisztított város védelmét N. M. Mihaj- lov vezérőrnagy parancsnoksága alatt, a 78. lövészhadosztály vette át. December 3- án délelőtt a MOKAN-ak- tivisták a szovjet hadsereget üdvözölve, osztogatták az előre elkészített röplapokat: .......lesz élet ezen a földön! F ogadjátok barátsággal a szovjet katonákat... építsük a szabad, független, demokratikus Magyarországot!” Molnár István Falugyűlés Sajóládon (Folylatáá az 1. oldalról) iskola megépítése jelentette. Tavaly befejeződött a közel 40 millió forintos beruházás, és az átadás is megtörtént. Ugyanebben az évben 4 szolgálati lakás épült a községben, és a tanácsháza teljes felújítását is elvégezték. Megkezdődött a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése Sajóládon éppúgy, mint a társközségben, Sajópetriben. Járdát, buszvárót és leállósávot is építettek. Az általános iskolában 5 napközi otthonos csoportot hoztak létre, és megoldották az idősek szociális étkeztetését. Korszerűsítették a községben a köz- világítást, az utakat. A következő év feladatai közül a legnagyobb lesz az általános iskola régi épületének felújítása. Erre elengedhetetlenül szükség van, hiszen 6 tanteremben itt is tartanak órákat. Így tudták elérni, hogy megszűnt a váltó tanítás. A másik fontos feladat Sajópetriben az áruház felépítése. Ezen túl mindkét községben építési telkeket alakítanak ki, és járda építését is tervezik. E munkákban számítanak az itt élők társadalmi munkájára, hiszen a községek lakói már több esetben tanújelét adták segítőkészségüknek. Sajnos, a szervezett szemétszállítással vannak problémák. A nyélcládházi költségvetési üzem dolgozói nem minden esetben teljesítik a szerződésben foglaltakat. Előfordult már, hogy a szállító autó nem ment be minden utcába, és nem vitték el a szemetet. Ezen a jövőben változtatni kell. A beszámoló végén a tanácselnök a lakosságot érintő legújabb jogszabályokról adott tájékoztatást. Ezt követően a falu lakói közül sokan mondták el észrevételeiket, javaslataikat, kérdéseiket. Sokan érdeklődtek arról, hogy mikor lesz kész a vízhálózat, illetve mikorra állítják helyre a vízvezeték építése során feltúrt utakat. A vízműtársulat jelenlevő elnöke válaszában elmondta, hogy 1987. június 30. az átadási határidő. Addig helyre kell állítani a kivitelezőnek az út- és járdarongálásokat is. Több felszólaló kifogásolta, hogy a szeméttelepen nem rendezett a lerakás, így a szél széthordja a szemetet, amely a közeli sportpálya, valamint az itt élők környezetét csúfítja. Az estébe nyúló falugyűlésen szó esett még a kultúr- ház kihasználtságáról, a köz- világítás hibáiról, az öregek napközi otthonáról, valamint a kereskedelmi ellátás fejlesztéséről is. (papp) A miskolci népi ellenőrök tapasztalatai Fotó: Pásztor Károly Új házsor Karosán, a Sport utcában Bériét, Bérlet, szerződés, jövedelem-érdekeltség. Az úgynevezett korszerű formában működő presszókat, vendéglőket és boltokat mostanában ismét ellenőrök járják. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság programjának részeként. a városi bizottságok e napokban, hetekben készítik el, s vitatják meg vizsgálati Az ellenőrök szeptemberben és októberben élelmiszerboltok, iparcikküzletek, presszók, vendéglők, kocsmák ajtaján kopogtattak, feltérképezték az árukínálatot, az üzleti munkát, s a vásárlók kiszolgálását a miskolci Domus Áruházban, az Arucsarnokban és egy virágüzletben is. Kíváncsiak voltak rá még, hogy mutatkozik-e számottevő fejlődés az új üzemelési formák elterjesztésében, s hogy a vonatkozó rendeleteket az érintett vállalatok, szövetkezetek milyen színvonalon hajtották végre. Széleskörűen általánosítható tapasztalataik szerint a szerződés a vendéglátásban már polgárjogot nyert, a kereskedelemben viszont a lehetségesnél még mindig lassabban terjednek el az új üzemelési formák. Az Unió Áfész például összesen 271 egységet tart fenn Miskolcon és környékén. Vendéglátó üzleteik száma 93, ebből 46-ot bérelnek a vállalkozók, míg 131 '.élelmiszerboltjukból csupán 24-et. A szövetkezeti tervek értelmében ma 15 nagyobb ABC-nek kellene jövedelem-érdekeltség szerint dolgoznia, de csak 4-ben sikerült bevezetni ezt a szabályozást. A vendéglátásban a forgalom felét a szerződéses egységekben bonyolítják le, ám innen származik a nyereség csaknem egésze. Még eg,y adat: a kiskereskedelmi forgalomnak csupán a negyede származik a korszerű formákban üzemelő boltokból. A kereskedelemben a nagyobb boltok jövedelméből, nyereségéből tartják el a kisebbeket. A külterületi, vagy kis falusi boltok bérletére keresve sem találnak jelentkezőt az Uniónál sem, s jellemző. hogy az egyik akciójukban meghirdetett 21 üzlet vezetésére egyetlen kereskedő sem nyújtotta be a pályázatát. Pedig ha máshol nem, éppen a városok peremterületén, s a kisebb községekben égetően szükség lenne a szakmájukhoz értő és kockáztatni is képes ketapasztalataikat. A Miskolc Városi NEB például az elmúlt. héten, pénteken tárgyalta meg munkabizottságának a témában készített összefoglaló jelentését. reskedőkre. Számolni viszont minden jó kereskedő megtanult, s a számtani műveletek eredményeként olyan alacsony jövedelem jön ki, A vendéglátásban éppen fordított a helyzet, a kisebb vendéglők, a presszók, kocsmák hozzák, a nagy éttermek pedig viszik a jövedelmet. A Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén hangsúlyozták, hogy ebben a szerződéses formában sikerült a legjobban megoldani a népgazdasági, a vállalati, s az egyéni érdekek összehangolását. A különböző érdekek persze itt is egymásnak feszülnek, hiszen az érintett vendéglátó vállalat, vagy szövetkezet igyekszik minél nagyobb bérleti díjat megszabni, a szerződéses üzletvezető pedig szeretne minél kevesebbet fizetni. A miskolci népi ellenőrök vizsgálata szerint a vállalkozók nagy része pontosan eleget tesz kötelezettségeinek, de viszonylag magas számban mutatható ki késedelmes befizetés. Az utóbbi években, hónapokban néhány bérlő magas tartozást halmozott fel. A szerződések felbontása, a polgári peres, vagy esetleg a büntetőeljáA próbavásárlásokon az ellenőrök minden harmadik esetben pontatlan mérést, hibás számolást, s több helyen pedig olyan árut találtak, amelynek eredetét a bérlő nem tudta igazolni. Az ellenőrök ismét megállapíthatták: a szerződéses vendéglátóhelyek vezetői csak ritkán törekednek az új áruk bevezetésére, s üzleteikben igyekeznek a már jól bevált és biztosan fogyó kínálatot fenntartani. Romlandó, s nehezebben eladható cikkeket ritkán tartanak raktáron és tehetik, mert a sör és a rövidital szinte mindenütt bizamelyért nem érdemes mozdulni. A Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén elhangzott a lényegbe vágó magyarázat: alacsony az élelmiszerek kiskereskedelmi árrése. A haszonkulcsokat még 1968-ban állapították meg, 11,5 százalékban. Azóta folyaipatosan csökkent ez az árrés, s az élelmiszer-forgalomból ma maximum 2 százalékos nyereségre lehet szert tenni. Ebből valóban nehéz boldogulni. kicsik a nagyot rások befejezése után az adósság behajtása nehézkes* s alkalmanként több évre is elhúzódik. Az Unói Áfésznél az elmúlt négy esztendőben 26 bérleti szerződést bontottak fel, döntő részben a vállalkozók kezdeményezésére. Az ülésen élénk vita bontakozott ki arról, hogy a bérbe adók a licitáláskor j meghúzzák-e a felajánlható j összeg maximumát, vagy ! sem. Többen hajlottak arra, j hogy a vállalatoknak, szövetkezeteknek ezzel a módszerrel is biztosítaniuk kellene magukat a későbbi, behajthatatlan tartozások ellen. és a kezesek jobb megválasztását, ellenőrzését is szorgalmazták. A vitát azonban egyetlen mondattal elvágta Üjpál Ellemér, a NEB tagja, a vizsgálat vezetője. Előkereste és felolvasta azt a ma is érvényben levő rendelkezést, amely szerint a vállalat köteles annak bérbe adni a meghirdetett üzletet, aki a liciten a legmagasabb összeget kínálja fel. tosítja megélhetésüket — sajnos. A szerződéses vendéglátásban — mondta Balázs Bertalan, a megyei Népi Ell^n- ' őrzési Bizottság elnökhelyettese, a Miskolci Vendéglátó- ' ipari Vállalat igazgatóhelyettese — még mindig szá- I mos vadhajtással, szabálytalansággal találkozhatunk, de a jövőt továbbra is az, új üzemelési formák még hatá- I rozottabb elterjesztése jelenti. Ha 1680-tól kezdve n<?m vezetik be az új formákat, | nélkülük szürkébb lenne-tlaz ellátás. qj; ; Udvardy József, Kereskedelem: nagyok a kicsit Vendéglátás: Szürkébb lenne
