Észak-Magyarország, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-23 / 301. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 1986. december 23., kedd Szabó László sorozata Ma már nemcsak gyilko­sokat adnak lei a magyar rendőrségnek és igazság­szolgáltatásnak a nyugati államok, hanem csalókat, sőt — mint a legutóbbi Kék fényben ez látható-hallható volt — az apa által kül­földre szöktetett gyerekeket is visszaszolgáltatják. S tör-' ténik mindez az Interpol közreműködésével, amelynek néhány esztendeje hazánk is tagja. Nagy az ív! Volt idő, amikor elég volt, ha egy disszidens bűnöző csak annyit mondott odakinn: „Politikai okokból hagytam el az országot, nem értek egyet a rendszerrel...” — s máris menedékjogot ka­pott. Ez a fajta együttműködés tulajdonképpen mindenkinek érdeke, már csak azért is, mert napjainkban a bűnö­zés mindinkább nemzetközi­vé válik. Egy-egy ország — csak a saját eszközeivel — nem képes leleplezni az in- ternacionális bűnöző cso­portokat. A technika fejlő­désével órák alatt távozhat­nak a tett színhelyéről több ezer kilométerre is a bűn­elkövetők. A rendőrségek nemzetközi együttműködése tehát önvédelem is. S eb­ben a kölcsönös egymásra- utalságban sokat tud segíte­ni az Interpol, a nemzetkö­zi rendőrség, amely soha nem saját maga nyomoz. A konkrét ügyek felderítését mindig az érintett ország rendőrsége végzi. Az Inter­pol „csak” koordinál, in­formációkat ad és továbbít, közreműködik a kiadatási eljárásokban, szakértőit a nyomozó szervek rendelke­zésére bocsátja. Egyébként ennek a szervezetnek iga­zán sehol nincs végrehajtó hatalma, nincs ország, ahol bárkit is letartóztathatna. A tagországok fővárosaiban működik az Interpol egy- egy nemzetközi irodája, amelynek a személyzetét mindig az adott ország rend­őrsége „állítja ki”. S bár sokan úgy tartják, hogy a nemzetközi bűnözés ma már szuperszonikus repülőn uta­zik, míg az Interpol csak omnibuszon, a valóság nem olyan sötét. A szervezet pá­rizsi központjában szuper- modern számítógépes nyil­vántartó .rendszerrel, gazdag adattárral és szinte a töké­lyig fejlesztett hírlánccal rendelkezik, amely oda-visz- sza röpíti a híreket Párizs és az Interpol 13G tagorszá­ga között. A párizsi központi rádió- állomás hullámait a Föld 56 helyén elhelyezett reléállo­más továbbítja a világ bár­melyik pontjára. Az Interpol alapokmánya szerint a lehe­tő legszélesebb körben kell előmozdítani a kölcsönös segítségnyújtást, de úgy, hogy azzal a különböző or­szágokban érvényes törvé­nyeket ne sértsék meg. Az Interpol évente ülésező köz­gyűlésén a tagországok kül­döttei ajánlásokat és hatá­rozatokat fogadnak el a bű­nözés legkülönfélébb meg­nyilvánulásai elleni küzde­lemhez. A legtöbb vita min­dig a letartóztatás és a ki­adatás körül zajlik, hiszen itt tér el a leginkább egy- egy ország jogpolitikai érde­ke. Nem volt könnyű nekünk, magyaroknak sem elérni, hogy gyorsan visszakapjunk egy-egy szökött bűnözőt, le­gyen az gyilkos, vagy csa­ló, illetve olyan bűnelköve­tő, aki igazából nem is bű­nöző, cselekedetével mégis súlyosan sértette a törvényt, s ezáltal másokat — mond­juk gyerekeket — veszély- helyzetbe sodort. Ilyen volt a három Gál-gyerek apja, aki gyerekeit külföldre szök­tette. Az Interpol nemcsak abban segített, hogy napok alatt felderítette a tartózko­dási helyüket, hanem abban is, hogy továbbította a nyu­gatnémet rendőrséghez a magyar kollégák kérését: beszéljenek az apával, ér­tessék meg vele, ha nem engedi haza a gyerekeket, a magyarok kénytelenek lesz­nek vele szemben nyilvános eljárást kezdeményezni a nyugatnémet hatóságoknál. A Gál-gyerekek apjának mérlegelnie kellett helyze­tét: ha ugyanis súlyos bűn- cselekmény elkövetése miatt — és a gyerekrablás nyu­gaton különösen súlyos bűn- cselekménynek számít — a magyar igazságügyi hatósá­gok kiadatást kezdeményez­nek a gyermekszöktető el­len, akkor esetleg a disszi­dens Gált is vissza fogják to- loncolni, s ez már nem áll­hatott Gál apuka érdekében. Az Interpol központja Pá­rizs mellett, egy többemele­tes, kastélyszerű épületben található. Egyelőre. Mert már megszületett a döntés, hogy vidékre telepítik, új épületet építenek számára. A központ épületében a bűnügyi adattár egyre ki­sebb helyet foglal el, a szá­mítógépnek nem kell nagy tér. Kis szobában elfér a személyazonosító szolgálat is, hiszen két ügyes számító­gép-kezelő milliónyi adatot képes „átlapozni” percek alatt. Különteremben dolgo­zik a gyilkossági csoport. A lopás, a betörés, a rablás, a gyújtogatás és a körözés egy- egy külön csoport feladatkö­re. A legtöbb munkatársat a kábítószer-csoport foglalkoz­tatja. Valamivel kevesebben vannak a pénzhamísitási csoportban, és körülbelül ugyanennyien ott, ahonnan a műkincscsempészés elleni küzdelmet irányítják. Az arany- és fegyverkereskede­lem szintén a nemzetközi bűnözés „nagy üzleteihez” tartozik, ezért az Interpol ezzel is foglalkozik. Ebből az épületből rádió és telex útján tartanak kap­csolatot a tagországokkal. Telex helyettesíti ugyanis a hitelesnek elfogadható, le­pecsételt levelet. (Telexen csak illetékes tud üzenetet továbbítani, mert ismernie kell azt a kódot, amelyet az Interpol és a tagállamok használnak. A kódjelet — a biztonság okán — évente cse­rélik.) Az Interpol a legtöbb se­gítséget Magyarország szá­mára annak a bűnügynek a felderítésében adta, amelyet ma már csak így jelölnek: az évszázad képlopása. De már többször előfordult, hogy külföldre szökött ma­gyar gyilkosokat is vissza­juttattak. A Kék fény is többször villantott már fel olyan bűneseteket, amelyek felderítésében az Interpol is közreműködött. Nem kétsé­ges, hogy a nemzetközi bűn­ügyi rendőri szervezet, az Interpol segítségére nekünk is mindinkább szükségünk van, csakúgy, mint a világ más államainak. Mert a bű­nözés elleni küzdelemben igazán eredményt elérni csak akkor lehet, ha a bűn­üldözők egy lépéssel mindig előbbre tartanak, mint a bűnözők. Ehhez pedig töké­letes .együttműködés, nagyon széles tájékozottság kell! A 136 tagországban évente több tízezer olyan, igen sú­lyos bűnügyet tárnak fel a rendőrségek, s fogják el a tetteseket, amelyeknek a felderítésében az Interpol- nak is szerepe volt. Meg­szolgálja a tagdíjat! ♦ (Ezekben a napokban került a könyvesboltokba Szabó László legújabb kötete: Bandák nyomában az Interpol. E kötetből megismerkedhetnek az olvasók több, az Interpol központjában nyilvántartott érdekes bűnesettel. A kötet jel­dolgozza az évszázad képlopását, annak tanulságait is; s beavatja az olvasót az olasz bűnözők és a görög olajmilli­árdos rendőrségi vallomásaiba. Külön fejezet foglalkozik a hírhedt, mexikói bűncselekményekkel.) fiz egészséges életmód segítői Értékelték a vöröskeresztesek munkáját Az elmúlt esztendőben a figyelem középpontjába ke­rült a családvédelmi munka. A kiemelt egészségnevelő programok közé tartozott az onkológiai szűrésekbe be­vontak számának gyarapítá­sa, a leggyakoribb haláloki megbetegedések megelőzésé­ért folytatott harc, a felvi­lágosító jellegű ismertetők, előadások sorozata. A felso­roltakban nem kis szerepet vállaltak magukra a vörös­keresztes aktívák. Hogyan és miként sikerült vállalá­sukat teljesíteni? Milyen eredményeik vannak, mi­lyen gondokról szólhatnak megyénk vöröskeresztesei? Erről adtak számot a Ma­gyar Vöröskereszt Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ve­zetőségének tagjai azon az ülésen, amelyen Törökné Kulik Edit, megyei vö­röskeresztes titkár ismer­tette szűkebb pátriánk aktí­váinak elmúlt évi munkáját. Elmondta egyebek közt, hogy a vöröskeresztes váro­si vezetőségek és a szakszol­gálat tagjai gondosan ösz- szeh angolt éves terv alap­ján végezték el az onkoló­giai szűréseket. A lelkiisme­retes szervezésnek eredmé­nyeként csökkent a rende­lőintézetek zsúfoltsága, for­galma, hiszen a lakossági igényekre támaszkodva a vizsgálatok jelentős részét a vállalatoknál, intézmé­nyeknél, a kisközségekben végezték el. Ezáltal a ren­delőkben lerövidült a vára­kozási idő és többen vehet­ték igénybe az egészségügyi dolgozók szolgálatait. A leggyakoribb haláloki megbetegedések megelőzése érdekében végzett munkáról szólva hangsúlyozta, hogy annak kitűnő színterei vol­tak az egészségnevelési na­pok, hetek, hónapok és üzemegészségügyi negyedév elnevezésű rendezvénysoro­zatok, akciók. A gazdag té­makörből ki-ki kedvére vá­logathatott: szóltak a fiata­lokat és az idősebb korosz­tály tagjait érintő és érdek­lő legfontosabb és hasznos tudnivalókról. Példaként em­lítette az ózdiak egészség­nevelő munkáját. A szív- betegségek kialakulásának megelőzése érdekében Óz- don létrehozták a szívbete­gek klubját szakemberek irányításával, akiktől a ta­gok megtudhatják mindazt, amely megakadályozhatja a súlyos esetek kialakulását. Figyelemre méltó eredmé­nyeik vannak az egészséges életmódot, a mozgást nép­szerűsítő rendezvények te­rén ás. Minden erőfeszítés elle­nére, nem sikerült látvá­nyos eredményt elérni az alkoholellenes küzdelemben. Jóllehet, pályázatok sokasá­gát hirdették meg, számta­lan meggyőző célzatú elő­adást tartottak. Részt vesz­nek az aktívák az alkoho­listákat érintő, úgynevezett jelző- és utógondozó mun­kában éppúgy, mint az al­koholmentes klubok tevé­kenységében. A siker e té­ren mégis várat magára. A családokkal kapcsola­tos állami feladatok ellátá­sához nélkülözhetetlen a Vö­röskereszt társadalmi bázi­sa. Ennek szellemében hoz­ták létre a vezetőségek a családsegítő szolgálatokat és ezt a célt szolgálják a csa­ládvédelmi felelősök tovább­képzései és azok a tanfo­lyamok, amelyek témája a családi életre való felkészí­tés. M. M. Nem mindenki állít fát a szeretet ünnepén: idősebbek, egyedülállók ritkán díszítenek fenyőt, ám az ő otthonukból sem hiányozhat ilyenkor az örökzöld ágacska. Kakuk Lajos, 1 a miskolci Tokaj vendéglátóház melletti virágbolt vezetője ! néhány hasznos tanáccsal szolgál olvasóinknak. ! — A lucfenyőt nem ajánlom dísznek, mert a meleg la- ' kásban hamar lepergeti tűlevelét. Ilyen célra legjobb a tu- ' ja, az ezüst- vagy a duglaszfenyő. Sokáig zöld marad, so- ' káig gyönyörködhetünk benne... Az ágait helyezhetjük ; akár gyertyatartóba, szalvétatartóba, vagy úgynevezett „oázis” szivacsba. Díszíthetjük fagyönggyel, különleges üveg- ) gyöngyökkel, s ceruzagyertyát állíthatunk mellé. Üzletünk 1 > különlegessége az úszó mécses. Talpas pohárba vizet töl- *1 tünk, arra olajat csepegtetünk és ebbe az elegybe rakjuk a : • fenyőágat egy kanóccal. Ha a kanócot meggyújtjuk, két-há- • rom napig is ég. Boltunkban nemcsak árusítunk, hanem i hasznos tudnivalókkal is szolgálhatunk vásárlóinknak. , — DiGi — Több színes televízió, CD-lemezjátszók Az idei utolsó televízió- szállítmányokat indították útnak az elmúlt héten a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalattól. A nagyüzem az idén minden eddiginél több, mintegy 129 ezer színes tv-készüléket küld a hazai üzletekbe. Ez a mennyiség 34 ezerrel múl­ja felül a tavalyit, s a ké­szülékek hatvan százaléka a keresett, olcsóbb típusok kö­zül való. A választékot az idén 25 ezer fekete-fehér televízióval is bővítették. Két újdonsággal is kiruk­kolt a Videoton a karácso­> i. nyi vásárrá: az eddiginél i; olcsóbb és korszerűbb kép­magnókkal, valamint az , úgynevezett CD-lemezját- . szókkal. A japán Akai cég- \ ‘ gél kooperációban készülő . videomagnókból háromezret v. gyártottak, a lézertechniká- . ’ val működő lemezjátszókból ; pedig ezret szállítottak a , j belkereskedelemnek.­....... ti H a kicsit tréfásan — de mégis a valóságnak megfele­lően — akartam volna kez­deni csütörtöki beszámoló­mat, az első mondatot így fogalmazom: december 17-i iijésén Weisz bácsira emlé­kezett a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Az elnökség ugyanis az aprófalvak kereskedelmi el­látásáról, vagy inkább el­látatlanságáról tanácskozott, s miután valaki „bedobta” Weisz bácsi nevét, vagy in­kább fogalmát, már min­denki őt emlegette. Mert Weisz bácsi, a hajdani fa­lusi szatócs alakja ma már fogalom, az egyszerű, de megbízható kereskedő jelképe. Weisz bácsi ugyanis úgy tudta, úgy tanulta, hogy a vevőt, ki kell szolgálni. Mindennel, amire szüksége van. Ha épp nem volt, ami kellett volna, akkor megho­zatta. Ha neki nem volt lo­va, kocsija, volt a faluban fuvaros, akire rá lehetett bízni, hogy a városi nagy- kereskedőtől elhozza a kí­vánt árut. Fuvaros és nagykereske­dő. Itt is érdemes megáll­ni egy szóra. Mert a hajda­ni fuvaros is megélt a mun­kájából és eszébe sem ju­tott, hogy olyan árat 'kér­jen, ami megfizethetetlen. Pedig ő is „monopolhelyzet­ben” volt. Ma, ahogy hal­lom, egy messzebbre eső fa­luba drágább a fuvarköltség, mint például a tüzelő ára. amit szállítanak. Drágább a fuvarköltség, mint az építő­anyag, a tégla, a cement ára, amit szállítanak. Pedig tud­juk, az sem olcsó. És a nagykereskedő. Ha Weisz bácsi azt mondta, hogy kell neki egy kétliteres fehér tejeskanna, akkor azt kapott, és nem száz darab ötliteres kéket. Merthogy a gyár most éppen ilyet gyárt, és csak százas „kiszerelésben” forgalmazza. (Az említett el­nökségi ülésen azért elárul­ta az egyik felszólaló: nem­rég meglepődve látta, hogy a hűtőgépgyárban az oszt­rák megrendelésre készült habszifonokat úgy csomagol­ták, olyan mennyiségű „ki­szerelésben” és egy csoma­gon belül is vegyes színben, ahogy a vevő kérte. Úgy látszik, az osztrák aprófal­vakban jobb a választék ...) Weisz bácsi persze azt is tudta, hogy az üzlet forgal­ma és haszna után nem fog egy éven belül sarokházat építeni a városban. De meg­élt jól a kis boltjából, pedig adózott is, és nem kellett ki tudja hány jól menő üzletet fenntartania, hogy azok nye­reségéből tartsa el a falusi üzletét. Mert ma az áfészek így csinálják. Panaszkodnak is eleget, s ahogy az ember hallgatja őket, igazat is ad nekik, valóban ráfizetnek ezekre a kis boltokra. De hát a kereskedelmi szabályozók ma olyanok, hogy ha így maradnak, ez a helyzet nem is változik. Arról meg szó sincs, hogy a vevő megrendeljen vala­mit, ami a boltban egyéb­ként nem kapható, hiszen az ötszáz lelkesnél kisebb falvak legtöbbjében még kenyeret is csak kétnaponta lehet kapni, tejet meg plá­ne, csak hetenként egyszer. Ugyan kinek érné meg, hogy beszerezzen és kiszál­lítson Mari néninek egy kétliteres fehér tejeskannát? Az áfészeknelc semmikép­pen. Megvan nekik úgy is a maguk baja. Mert például a falvakból nemcsak a válasz­ték tűnt el, hanem Weisz bácsi is. Ahogy az ülésen mondta valaki, az lesz 'ke­reskedő, akit a Jasszó épp elkap. Nem sokáig, .mert — tisztelet a kivételnek — ő egy év alatt igenis sarok­házat remél építeni, ehelyett összehoz egy akkora leltár­hiányt, hogy forgathatják újra a lasszót, hogy talál­janak új balekot. Mert — s ez is érthetet­len — a fiatalok, ha el is végzik a szakmunkáskép­zőt, nem akarnak vissza­menni a falujukba boltos­nak. Érthetetlen? Talán nem is az, ők már tudják, hogy sarokházra nem telik a fi­zetésből. Boltos tehát nincs elég, főleg szakképzett, s ezek szerint a képzésben sem stimmel valami. Mert manapság azt halljuk, hogy a kereskedői is divatszakma, nehéz bejutni az iskolákba, a tanács kereskedelmi osz­tályának képviselője meg azt erősítgette, hogy keve­sebb a tanuló, mint a fé­rőhely. Hát persze, mert a városokban sok a jelentkező, faluról meg kevés. Még mindig az áfészeknél maradva, az egyik felszóla- ló a költségvetés nagyobb :, támogatását várta, mond- '' vám, hogy ne az áfészektől • várja az állam, hogy az örökös ráfizetés ellenére is , csak ők oldják meg az ap- j rófalvalc ellátását. Dr. Czi- ? bere Tibor, a népfront me- j gyei elnöke viszont kije- < lentette, hogy a költségvetés , ebben aligha fog segíteni, , de szerinte, ahogy Weisz bácsi megélt annak idején, most is meg lehetne talál- - ni a gazdaságos üzemelés j módjait. . Így hát megint előkerült | Weisz bácsi, s nekem ké- f sőbb is, úton hazafelé ő járt j az eszemben. Ződi Imre, a népfront megyei titkára úgy fogalmazott, hogy az állam­polgár egyre türelmetlenebb, őt nem érdekli, hogy ki, ; vagy mi az oka a falvak nem megfelelő ellátásának, f Neki kenyér kell, meg tej ; és tüzelő. Arra már rájöt- < tünk, hogy az elmúlt húsz < évben hoztunk rossz dönté­seket is, olyanokat, ame­lyekkel hozzájárultunk a falvak elnéptelenedéséhez. Ezt a folyamatot meg kell f állítani. Nekem meg az ju- 1 tott eszembe, hogy itt most i néhány ember sok okos dol­got. elmondott. Na és, ak­kor most mi van? — kérdi ilyenkor a józan honpolgár. > Jelezzük az illetékeseknek — : mondták, s hitték is, nem ; is, hogy ez hozhat majd érdemi változásokat. Mindenesetre talán meg t kellene kérdezni Weisz bá­csit, ő hogyan csinálta? De hát hol van már Weisz bá­csi? Szatmári Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom