Észak-Magyarország, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-15 / 294. szám

1986. december 15., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A törvényesség betartása a cél A vállalkozók segítésére vállalkoztak- HOGYAN KELL CSINÁLNI?- SOK-E VAGY KEVÉS AZ ADÓ?- JÁRATLANOK VAGYUNK JOGI ÜGYEINKBEN? Üj szavakat, új fogalma­kat, új szervezeteket isme­rünk, tanulunk meg mosta­nában. Tíz évvel ezelőtt még valószerűtlen volt gazdálko­dásunkban a polgárjogi tár­saság, vagy akár a gazda­sági munkaközösség is. Szé­lesedő demokráciánk ma már lehetővé teszi az ilyes­féle vállalkozásokat, ame­lyek egy-egy aprócska tég­lával tovább építik azt az épületet, amit a társadalom közösen alkot. Ez a fejlődéssel egy idő­ben folyó útkeresés, azon­ban sok-sok zsákutcát, téve­dést is magában hordoz, hi­szen korábban nem ismert dolgokat kell feltalálni, meg­valósítani; és gyakran nem ismerjük ezeknek a tevé­kenységi köröknek, a vállal­kozásoknak a jogi kereteit sem, továbbá azokat az ál­lami garanciákat és kötele­zettségeket, amelyek úgy­mond szabályozzák a joga­inkat. Kevesen tudják, hogy 1983-ban törvényerejű ren­delet jelent meg az állam- igazgatási határozatok jog­rendszerével kapcsolatban, ami lehetővé tette a jogta­nácsosi munkaközösségek létrehozását, azaz a hazai gyakorlat újabb fórummal bővült. Ha úgy tetszik, ez is biztosíthatja a demokrá­cia további kiszélesedését. Ez egy olyan lehetőség, ami a vállalkozások nem ritkán szövevényes rendszerében segíti, segítheti a résztvevő­ket, a jogi tanácsra rászo­rulókat. Nézzük meg konkrétan, miről van szó. A törvény- erejű rendelet életbelépése után Budapesten rövid idő alatt húsz jogtanácsosi mun­kaközösség alakult meg. Ezek az eddigi űrt hivatottak be­tölteni, azaz azt a területet vállalták és vállalják fel, aminek a jogi rendszere a korábbi gyakorlat szerint nem volt „lefedve”. A jog- tanácsosi munkaközösség a jogi személyek ügyes-bajos dolgait vállalja fel. Kik is ezek a jogi személyek? Mindazok az egyének, to­vábbá kisebb és nagyobb szervezetek, mondjuk lakás- szövetkezetek, gazdálkodó szervezetek, mezőgazdasági és ipari szövetkezetek, vgm- ek, kereskedők, akik vala­milyen területen vállalkozói tevékenységet folytatnak és a jövedelmük részben, vagy teljes egészében ebből a te­vékenységből származik. Miskolcon az országban huszonnegyedikként ez év májusában alakult meg a 24. számú jogtanácsosi mun­kaközösség. Vidéken jelen­leg négy ilyen munkaközös­ség van, amelynek az a cél­ja, hogy segítse az egyre jobban kibontakozó vállal­kozói tevékenységet. — Borsodban is megje­lent az ilyesféle társadalmi igény — mondja dr. Ecse- ghy János irodavezető. Vele és dr. Egerszegi György jog­tanácsossal beszélgettünk az iroda eddigi működésének tapasztalatairól és a továb­bi célokról. — Talán ott kell elkezde­ni — mondja az irodaveze­tő —, hogy a vállalkozások­kal kapcsolatban több száz jogszabály, rendelet és tör­vény van életben, és ennek nagyobb hányadát az állam­polgárok nem ismerik . . . Talán nem is az a baj, hogy nem ismerik, hiszen képte­lenség és talán szükségtelen is egy átlagember számára, hogy minden rendeletet is­merjen, de korábban nem volt olyan szervezet, ame­lyik ebben az ügyben tájé­koztatta, segíthette volna őket. Ezért alakulnak meg a hozzánk hasonló szervezetek, hogy támogassák, segítsék ezt a folyamatot. A,z a fel­adatunk, hogy jogszabály hátteret adjunk mindazok­nak a gazdasági tevékeny­ségeknek, amelyek az ország gazdasági tevékenységének gyarapítása érdekében kívá­natosak. Irodánknak jelen­leg négy tagja van, de az igények növekedésével ará­nyosan tervezzük, hogy a megye több városában, így Kazincbarcikán és Szeren­csen is létrehozunk kiren­deltségeket. — Hogyan végzi az iroda a tevékenységét? — Kétféle módon vagyunk kapcsolatban az állampolgá­rokkal és szövetkezetekkel. Egyik a tartós kapcsolat, mivel jogtanácsosi tevékeny­séget folytatnak a kollégá­ink, a másik pedig egyedi kapcsolat, egy-egy peres, vagy nem peres, jogi és jogvitás ügyben bárkinek a rendelkezésére állunk. Mit jelent ez konkrétan? Azt például, hogy egy ipari te­vékenységet folytató állam­polgár, ha vitába keveredik az adóhatósággal, akkor ki­derítjük, kinek van igaza. Azaz érdemes-e hadakozni vagy nem. Tehát egyfajta felvilágosítást, a jogok és kötelezettségek megismerte­tését is célul tűztük ki. A tevékenységi kör tehát kétféle, egyrészt segítik a vállalkozókat a törvényes utak megtalálásában, más­részt éppen e törvényes utak alapján segítik a hatóságo­kat is, hogy a jövőben a ren­deletek kellő ismeretének hiányából vagy más okból, kevesebb törvénysértés le­gyen ezen a területen, mint korábban. Ez biztosíthatja a szocialista törvényesség be­tartását, az államigazgatási munka jogszerűségét, ugyan­akkor leegyszerűsödhetnek a dolgok, kevesebb lesz a bü­rokrácia, és egy-egy ügy át­futási ideje is lerövidül. — Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek be az eddigi mű­ködésük során? — Az eddigi tevékenysé­günk túlnyomó részében adóügyekkel foglalkoztunk. Meg kell mondani, éppen e területen igen nagy feszült­ségek halmozódtak fel, és igen sok az ellentmondás is. Bennünket most igen sokan elkeseredetten keresnek fel, azzal, hogy beadom az ipart, nem érdemes ezt tovább csinálni, hiszen ilyen adóz­tatási feltételek mellett nincs semmi értelme a mun­kánknak. Mi most úgy lát­juk, hogy felemás a szabá­lyozás, mert az egyik olda­lon megadja ugyan a lehető­séget az ilyen jellegű te­vékenységre, a másik olda­lon pedig pénzügyileg túl­szabályozás van. Igen nehéz előrelépni. Azt mindenki tudja, hogy szükségesek a kisvállalkozások, ezt szorgal­mazzák a rendeletek, de meg is kell belőle élni. Hajdú Gábor Kisebb szénhidrogén-lelőhelyek A Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Vállalat kutatócso­portjai ebben az évben a Kisalföldön, Zala, Somogy és Bács-Kiskun megyében végeztek szénhidrogén kuta­tást. Ennek során néhány kisebb kőolaj- és földgázle­lőhelyre akadtak. Ezek közé tartozik a Balatonmagyaród —Zalakomár térségében lé­vő olajlelet, amelynek gyor­sított ütemű feltárása befe­jezéshez közeledik. A Zala megyei Ortaháza környékén siker koronázta a kutatók másodszori visszatérését: a2 első lefúrt kútban olajat ta­láltak, és a kutatást tovább folytatják. A mellekről, télen... Tanácsok télre Hit ajánl a fodrász, a kozmetikus és a bőrgyógyász? A ködös, nyirkos időben kénytelenek vagyunk sapkát, kalapot tenni a fejünkre, ami megóv a megfázástól, de alatta hamarabb zsírosodik a haj. A Pátria üzletház egyik női fodrásza, Veres Ágnes elmondta, hogy az ilyenkor tapasztalható zsírosodást ha­tásosan csökkenti a Selsun sampon, de jó hatást fejte­nek ki a Velmentina sam­ponok is. Mindenféle hajra ajánlatos a dauer, mert bi­zonyos mértékig ennek is szárító hatása van. Az egy­két napon belül zsírosodó haj ápolására a gyógyszer- tárakban kapható Deter- genst használjuk. Az erősen korpásodó hajra időnként ricinusolajból és egy tojás- sárgájából összekevert pako­lást tehetünk, amit egy órá­ig a hajon hagyhatunk. A miskolci 3. számú férfifod­rászat egyik fodrászát, Lapis Imrét a férfihajápolásról kérdeztem: — Ilyenkor annyiszor kell megmosni a hajat, ahányszor az megkívánja. Aki eddig hetente, kéthetente mosta, annak, ha hamarabb zsíro­sodik, akkor moshatja négy­öt naponta is. Talán a leg­hatásosabb hajmosó, a sok­féle készítmény közül a csehszlovák gyártmányú Schauma sampon, ami több­féle gyógynövényt tartalmaz. Ezenkívül ajánlatos a Golf hajöblítő használata is. Arcunk, kezünk hamarabb megérzi a hideget, mint bár­mely más testrészünk. A Pátria üzletház egyik koz­metikusnője, lmreh Katalin a következőket ajánlotta: — Ködös, nyirkos időben feltétlenül szükséges az arc­ra egy védőréteg, ami egy­ben alapozó réteg. Ez lehet a Nivea vagy a Creme 21 vagy a Cremedas krémek. Bőr­táplálásra legalkalmasabb az A+D2 vitaminolajat tar­talmazó krém, a CD krémek és az avocado- és jojoba- olajjal készült legújabb ké­szítmények. Szeles, esős idő­ben a hidratáló krémeket csak éjszakára ajánlom. Té­len az ízléses smink a tom­pa színeket kedveli. Szem­héjon a barna és a bézs szí­nek,' szájon pedig a mandula és az úgynevezett porcelán színek a divatosak. Szánkat éjszakára szőlőzsírral kenjük be. Ha kezünket kifújta a szél, akkor célszerű burgo­nyapürét sok vajjal összeke­verni és 15—20 percig ke­zünket ezzel dörzsölgetni. Férfiaknál a borotválkozás utáni After shave enyhén szárító hatású. Használata után a Derbi családban ta­lálható F-vitamint tartalma­zó arcpakolás ajánlott, leg­alább hetente egyszer. Kré­mek közül a legjobb a férfi Hélia D arcápoló krém. A gyerekeket sem szabad ki­hagyni a sorból. Reggelente az óvodába, iskolába indulás előtt kenjük be sportkrém­mel arcukat. Ha már kifújta pofijukat a szél, akkor ér­demes csukamájolajat tartal­mazó kenőcsökkel kezelni. Minden típusú bőrre tehe­tünk néhányszor majonézes pakolást, amihez fél tojás- sárgája, egy evőkanál növé­nyi olaj, egy-két csepp cit­rom szükséges. Ezt 20—25 percig az arcbőrön hagyjuk, majd hidegvizes vattával el­távolítjuk. Télen síeléshez, szánkózáshoz fényvédő na­pozókrémmel kenjük be ar­cunkat. Dr. Nagy Kálmán bőrgyó­gyász főorvos minden bőrtí­pus téli ápolásáról szólt: — Az időjárás viszontag­ságaitól a bőr érdessé, vö­rössé és fájdalmasan be- repedezetté válhat. Az ar­cot, mint a legnagyobb fe­detlen területet éri legjob­ban az időjárás hatása. Le­vegőre, a bőr szellőztetésére azonban feltétlenül szükség van, mert a központi fűtés miatt kialakuló száraz leve­gő és az esetleges füstös, le­vegő fakóvá, szárazzá, pety­hüdtté teszi bőrünket. A meg­előzés egyik módszere az erek edzése, tornáztatása, váltogatott langyos, hidegvi­zes arcpaskolás formájában. Így a vérkeringést fokozzuk és az ereket alkalmazkodás­hoz szoktatjuk. A másik módszer ha szappanos mosa­kodás után megfelelő krém­mel pótoljuk a zsírvesztesé­get. E célra legalkalmasabb az Unicornis Kisipari Szö­vetkezet által termelt jól fel­szívódó Valdivia krém. A téli sminkhez ajánlom a pú­dert, mert finom szemcséi védik a bőrt a hideg beha­tásától. Di Giovanni Judit Mi újság a kaptárban .,. A méhek alig hallhatóan zümmögnek. Ilyenkor már ritkán röpülnek ki a mele­get és biztonságot nyújtó kaptárból. Készülődnek a télre. A réseket, hézagokat betapasztják, egyre összébb húzódnak, fürtökbe tömö­rülnek, hogy a közeledő hi­deg évszakot baj nélkül vé­szeljék át. Nem alszanak té­li álmot, hanem fűtik ott­honukat, anyagcseréjük so­rán nagy mennyiségű hőt termelnek. Ebben az időszakban nincs velük sok gond, csu­pán zavartalanságukat, ké­nyelmüket kell biztosítani, ellenőrizni. Pusztafalvi Győ­ző nem kezdő méhész. — Több, mint harminc éve méhészkedem — mesé­li — de gyermekkorom óta szeretem, ismerem őket. Édesapám erdész volt. A kaptárakat ő maga készítet­te el. Vác mellett éltünk egy földbirtokos tanyáján, ahol nagy kertünk rózsafák­kal és méhekkel volt tele. Régebben negyven kaptár­ral dolgozott, és a méhészet vándoroltatásos módszerét űzte. Erre az akácosok több szakaszban .történő virágzá­sa biztosít lehetőséget. Azon­ban ez a munka fizikailag fárasztó, a fuvar és a rako­dás egyaránt sokba kerül és óriási a kockázat is, ugyanis az eső vagy a köd megakadályozza a nektár­képződést, ilyenkor nem is érdemes a kaptárakat lepa­kolni a kocsiról. A méhész 68 éves, nyug­díjas. Több mint tíz éve Miskolcon, a Bunda-dűlőben van egy 1100 négyszögöles kertje. Csaknem tíz éve, hogy a negyven kaptáros állomány fertőző betegséget kapott — mint utóbb kide­rült — a szomszéd méhei- től. Mindent el kellett éget­ni, teljes fertőtlenítést vé­geztek, még a földet is meg­forgatták. De méhek nélkül üres lett a telek, ezért vett egy kaptárt (két családot), amit tízre felszaporított, és ez a mai létszám is. Mint mondja: — Ez is elég munkát ad, ám emellett a nagy kertet is rendben kell tartani. A feleségemmel megosztva mű­veljük. Az unokák is szíve­sen segítenek, a hétéves Kornél például félelem nél­kül hordja a kereteket a pergetéshez, nem ijed meg, ha rajta marad egy-két „méhike”. Maradék időmet a társadalmi megbízatások kötik le. Az Éberlein Antal Méhész Szakcsoport elnökévé választottak 1977-ben. Ké1 és fél éve pedig a Magyar Méhész Egyesület megyei elnöke vagyok. Az egyesü­letnek 400 borsodi tagja van, de megyénkben sokkal többen foglalkoznak méhé­szettel. Szükséges lenne, hogy ők is belépjenek, hi­szen az összefogás a terme­lés biztonsága mellett, piaci szempontból, és nem utolsó­sorban a betegségek kikü­szöbölése miatt is fontos. Ezelőtt a felsőbb szervek nem nagyon foglalkoztak a méhészeti ágazattal, (pedig az eladott méz eddig is 10— 18 millió dollár jövedelmet jelentett hazánknak). Ami­óta viszont ez az érdekkép­viseleti szerv létezik, elis­merik, számításba veszik a méhészeket. Beszélgetőtársam elmond­ta, hogy a fájós vállát mos­tanában propolisszal kene- geti, s a propolisz valóban kiváló gyógy- és fertőtlenítő hatású. Elősegíti a gennyes gyulladások gyógyulását, és hatására a sebek is gyor­sabban hegednek. A fő ter­mék azonban továbbra is a méz. Igen értékes táplálék. Kilencféle vitamint, nélkü­lözhetetlen nyomelemeket tartalmaz, baktériumölő ha­tása is van. Sokan nem tudják, hogy még a méhmérgét is ’ fel­használják, főleg reumati­kus betegségek ellen. Egy jó tanács: méhcsípés (méhszú- rás) után a bennünk maradó fullánkot körömmel vagy késpengével alányúlva szed­jük ki, mert ha kézzel fog­juk meg, akkor összenyom­juk' a tetején levő méreghó- lyagot és így a mérget bepré­seljük a sebbe. Ezután jö­het az ecetes víz vagy a kettévágott vöröshagymával történő bedörzsölés. Szöveg, kép: Dobos Klára A veszélyben levő gyermekekről A központi szervek hatá­rozatai alapján, a megye állami és társadalmi szervei kiemelten foglalkoztak a gyermek- és ifjúságvédelem­mel. A témával kapcsolatos felmérések, értékelések azt bizonyították, hogy megle­hetősen kedvezőtlen hely­zetben vagyunk é tekintet­ben. Adataink rosszabbak az országos átlagnál. Első­sorban azért, mert szűkebb pátriánkban emelkedett a veszélyeztetett körülményű gyermekek száma, s jellem­ző ez az ifjúkori bűnelköve­tők arányának alakulására is. Egyre több gyermek ke­rül, a nevelőotthonokba, az intézetekbe, állami gondo­zásba. Mindezek alapján érthető, hogy a figyelem középpontjába került a gyermek- és ifjúságvédelem. Mi történt az eltelt három év alatt?... Egyebek között erről volt szó a Szakszerve­zetek Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Tanácsa Elnök­ségének legutóbbi ülésén, amelyek a korábban meg­született, ifjúságvédelemre vonatkozó elnökségi állás­foglalás végrehajtásának ta­pasztalatait tárgyalták meg. A határozatoknak megfe­lelően, a munka koordiná­lására Család- és Ifjúságvé­delmi Szakbizottság alakult. Hasonló feladatkört magára vállaló bizottságok jöttek létre a helyi tanácsol- mel­lett, A társadalmi és tö­megszervezetek a megyében rendre megtárgyalták a sa­játos teendőket. Nevelési tanácsadó intézetek szerve­ződtek, nőtt a rendszeres nevelési segélyre fordítható összeg, a gyermekvédelmi munkával kapcsolatban szá­mos útmutató került napvi­lágra. Az intézkedések eredmé­nyeként az iskolai gyermek- védelem fejlődött, javult a tartalmi munka. Ugyanez állapítható meg az együtt­működő társadalmi és tö­megszervezetekről. A jól hangzó felsorolás ellenére a gyermek- és ifjúságvédelmi munkában részt vállalók ma ■ is gondokkal küzdenek. Az 1984—85-ös tanévben, az intézményekben 10 003 veszélyeztetett gyermeket tartottak nyilván, az érin­tett korosztálynak csaknem 6 százalékát. Az iskolatípu­sonként tapasztalható elté­rések jól megfigyelhetők. A veszélyeztetettség alakulása a következő: gimnáziumok­ban 1,5, a szakmunkáskép­zőkben 7,1, az általános is­kolákban 6,3, a gyógypeda­gógiai intézetekben a ta­nulók 29,0 százaléka van ki­téve különféle veszélyhely­zeteknek. A veszélyeztetett­ség aránya az 1980-as évhez viszonyítva 21,5 százalékkal emelkedett Borsodban. Tíz esztendő alatt 89,2 százalékkal nőtt az állami gondoskodás alatt állók ará­nya, létszámuk jelenleg meghaladja a négyezer-hét- százat, akiknek több mint a fele cigánycsaládból szárma­zik. Csaknem húsz százalék­kal emelkedett meg ez idő alatt az állami gondozottak száma. Borsodban megköze­lítően 900 gyermek él neve­lőotthonokban, több mint 400 gyógypedagógiai intézet­ben és mintegy 300 gyermek ellátásáról, az egészségügyi intézményekben gondoskod­nak. A veszélyeztetettség; okait kutatva kitűnik, hogy azok közt leggyakrabban az alko­hol, a széthullott családi háttér szerepel. Sajnos, egyre inkább nö­vekszik azoknak a fiatalok­nak a száma, akik rendsze­resen fogyasztják a külön­böző bódulatkeltő anyagokat, valamint az alkoholt. A fel­mérések szerint csaknem félszázan már ezeknek rab­jai. A hátrányok egyébként halmozottan jelentkeznek a cigánycsaládokban. Az okok felderítése ter­mészetesen önmagában ke­vés. Azok orvoslása, kiala­kulásuk megakadályozása nélkül eredményt felmutat­ni jószerivel elképzelhetet­len. Ezért, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalko­zók, a veszélyeztetettség kö­rülményeinek feltárásával egy időben különös figyel­met fordítanak a megelőző munkára. Számos erőfeszítést tesz­nek tanácsaink is a hátrá­nyos helyzetben lévő csalá­dok megsegítésére. Ennek egyik formája az anyagi tá­mogatás. A kiskorú segélye- zéttek száma mellett jelen­tősen nőtt a rendszeres ne­velési segélyben részesülők száma is. Négy év alatt majdnem száz százalékkal. Évről évre nő a gyámható­ságok által alkalmazott vé­dő-óvó intézkedések száma is. (Tíz évvel ezelőtt 3246 esetben, 1985-ben már 7147 alkalommal intézkedtek.) Az ülésen végezetül a né­velőotthoni intézményháló­zat gondjairól szóltak. Rész­ben azok szűkös férőhelyei­ről, részben arról, hogy azok jellegüknél fogva — mert­hogy a miskolci és az alsó- zsolcai nevelőotthonok kivé­telével valamennyit régi kastélyokból alakították ki — nem alkalmasak a csalá­dias, otthonos elhelyezésre. (monos)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom