Észak-Magyarország, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-02 / 283. szám
1986. december 2., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A nyíltság a kommunista mozgalom erejének egyik forrása. Nyíltan szembenézni a problémákkal, nevén nevezni a dolgokat, őszintén szólni kényesnek tartott kérdésekről is — ezek. a kommunista magatartás és stílus gyakorlatban jól bevált jellemzői. A nyilvánosság a pártáiét és a pártmunka demokratizmusának semmi mással nem pótolható eleme. Hatékony érvényesülése erőteljesen csökkenti a szubjektivizmus veszélyét. Ennek megfelelően a párton belüli viszonyokat a nyíltság s őszinteség kell, hogy jellemezze. A felmerülő kérdéseket nem kabinet-módszerekkel döntik el, hanem az alapszervezetekben a párttagok közvetlenül érvényesítik politikai akaratukat a kérdések megvitatásában és eldöntésében. A pártvezetőségekben, végrehajtó bizottságokban és pártbizottságokban pedig a testületek tagjainak nyílt, demokratikus vitája alapján, a kommunisták véleményének ismeretében, s a nyilvánosság révén mintegy a párttag ellenőrzése alatt. Történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy a bürokratikus torzulások ott tudnak talajra találni, ahol hiányzik a nyilvánosság, s nem érvényesül az erre épülő ellenőrzés. A nyíltság és nyilvánosság nemcsak a párt belső életében, hanem a társadalomhoz fűződő kapcsolatában is kiemelkedő szerepel tölt be: nélkülözhetetlen eleme a párt és -a tömegek kapcsolatának. A kommunisták nem félnek a nyilvánosságtól, hiszen tevékenységük nem szűk, önös érdekeket szolgál, hanem az adott munka-, vagy lakóhelyi közösségek felemelkedésével együtt, a társadalom egészének érdekeiért küzdenek. Alapvető érdekük tehát, hogy céljaik, és ezek érdekében végzett munkájuk országosan és helyileg is illő .nyilvánosságot kapjon, hogy az emberek megismerjék, és véleményt mondjanak róla. A pártszervezetek nem az emberek nélkül, nem a munka-, vagy lakóhelyi kollektívák „háta mögött” dolgoznak, hanem közöttük. értük, velük együtt. Munkájuk annál hatékonyabb, minél jobban megismerik azt a pártonkívü- liek. A kellő nyilvánosság hiánya gyakran formálissá és meddővé tehe'ti a párt- munkát. Ha a pártonkívü- liek nem ismerik, nem értik eléggé a pártszervezetek állásfoglalásait, azok indítékait, és- a kommunisták erőfeszítéseit, akkor aligha várható el. hogy a tömegek minden esetben követhessék őket.. Amit a munkahelyeken s lakóterületeken dolgozó emberek nem ismernek, azt támogatni sem tudják, az iránt előbb-utóbb érdektelenné válnak. Ahol a nyilvánosság éltető légköre hiányzik, ott rendszerint eluralkodik a különböző klikkek által táplált, tendenciózusan beállított, féligazságokra épülő jólértesültség. Bizonytalanság és bizalmatlanság alakul ki. S a pártszervezet nemegyszer utólagos magyarázkodásra, védekezésre kényszerül. Azt hihetnénk, hogy ha ennyi minden szól a pártszervek és pártszervezetek életében és a pártmunkában a nyíltság, a nyilvánosság mellett, akkor e területen biztos minden rendben van. Sajnos távolról sem így van! Ügy tűnik, hogy jobban meg kell tanulni a nyíltság és a nyilvánosság elvének gyakorlati érvényesítése hogyanját, mert sokakat az tesz bizonytalanná, hogy hol a határ a nyilvánosság elve és az oktalan kíván- csiskodás, vagy az ártalmas fecsegés között. Olykor a legjobb szándéknak is korlátot szab, ho"" a párt- szervezet, vagy az irányító pártszerv szinte minden anyaga „bizalmas”, vagy „szigorúan bizalmas” jelzővel van ellátva — sokszor teljesen feleslegesen. Másutt arra hivatkoznak, hogy a nyilvánosság zavarokat okozhat. Természetesen amikor nyilvánosságról beszélünk, nem bármiféle kíváncsiskodás -mindenáron való kielégítéséről, nem a . párt belső életének szigorúan csak -a párttagokra tartozó mozzanatairól, vagy testületi állásfoglalás előtti ügyekről van szó. A fentiek némileg magyarázatot adnak arra. hogy számos pártszervben és pártszervezetben miért nem kielégítő munkájuk nyíltsága. Gyakori, hogy a párttagokhoz is csak az irányító szervek döntései jutnak el. Tehát egy tömör összefoglalás a tennivalókról. De az már a végrehajtásra is hatást gyakoroló tényező, hogy megisme- rik-e a döntést hozó párt- vezetőség, végrehajtó bizottság, vagy pártbizottság döntéseinek „háttéranyagát”, azokat a meggondolásokat, érveket, motivációkat, amelyek a döntést formálták. Azt is nemegyszer elmondják pártonkívüli dolgozók, hogy személy szerint nagyon rendes embereknek ismerik a helyi pártszervezet tagjait, tudják, hogy időnként értekezleteket, gyűléseket tartanak, de hogy ott mit csinálnak. nem tudják. Csak igen hiányos ismereteik vannak a pártszervezetek életéről. Nem mindig tudják, hogy a pártszervezet milyen álláspontra helyezkedett a helyileg keletkezett vitákban, konfliktusokban; gyakori, hogy pozitív hatású kezdeményezésekről, amelyek sikeres« nek bizonyulnak a gyakorlatban, nem tudják, hogy a pártszervezetből, a kommunistáktól indult ki. A párttagok és a politizáló közvélemény elégtelennek tartja a döntési folyamatokról kapott információt. Keveset tudnak az egyes döntéseket megelőző mozzanatok tartalmi kérdéseiről. Ezért az egyik terület, ahol erősíteni szükséges munkánk nyíltságát és nyilvánosságát, a döntéselőkészítés. Nagyobb nyilvánosságot kell adni az elismerésnek és a bírálatnak is. Mivel a pártszervezetek nem mindig élnek ezzel, olyan kép alakul ki a közvéleményben, mintha a pártszervezetek nem értékelnék a jól végzett munkát, mintha az elismerés egyetlen módja a forint lenne. Másrészt a szükséges nyilvánosság hiánya nem kevesekben olyan vélemény kialakulását segíti elő, hogy a párt- szervezetek közömbösek a negatív közéleti, gazdasági jelenségekkel szemben. Holott azokat a maguk módján és fórumain keményen bírálják és elmarasztalják. De hiába történik ez így, ha valami tévesen értelmezett pártszerűség miatt erről a közvélemény nem tud. Abból szükséges kiindulni, hogy az egész népet szolgáló pártunknak nem lehetnek titkai a nép előtt. Ennek konzekvenciáit érvényesíteni kell a pártmunka nyilvánosságában is. Takács István Az ország első gondozóháza Törődés az idős emberekkel Baranyában Üj kezdeményezésekkel igyekeznek könnyebbé, szebbé tenni az idős emberek életéi Baranyában. Tanácsok, vállalatok, intézmények, szervezetek és más közösségek fogtak össze a nemes cél érdekében. Az idén nyílt meg az ország első gondozóháza Me- csekjánosiban. Az új típusú intézmény olyan idős embereknek nyújt átmeneti otthont, akik koruk vagy egészségi állapotúk miatt fokozott törődési igényelnek, de családi helyzetük folytán ezt hozzátartozóiktól nem kaphatják meg, magasabb összegű nyugellátásuk miatt pedig nem vehetik igénybe a szociális otthoni elhelyezést. A megye tizenöt településén családi főzőhelyet hoztak létre. Naponta meleg étellel látják el azokat a magányosan élő embereket, akik hajlott koruk vagy megromlott egészségi állapotuk miatt nem képesek főzni maguknak. A, Bólyi Mezőgazdasági Kombinát ez évtől kezdve kiegészítő juttatást ad azoknak a nyugdíjasainak, akiknek a nyugdíja nem éri el a havi ,'1000 forintot. Csaknem háromszáz idős nőt és férfit érint ez a szociálpolitikai intézkedés, számukra mintegy másfél millió forintot utalnak ki az idén a vállalat jóléti alapjából. A mohácsi Üj Barázda Tsz létrehozta a nyugdíjasok társadalmi bizottságát A választott testület útján a nyugdíjas tagok maguk intézik az ügyes-bajos dolgaikat, szervezik programjaikat, kezdeményezik és ellenőrzik a szociális juttatásokat. A Vöröskereszt kezdeményezésére tanácsadó szolgálat alakult Mohácson és Szigetváron. Itt jogi, szociálpolitikai és egyéb problémáik megoldásához kaphatnak tanácsot, útbaigazítást, segítséget az idős emberek. A megyei könyvtár munkatársai vállalták, hogy házhoz szállítják a kívánt olvasnivalót azoknak az idős könyvbarátoknak, akiket átmenetileg vagy véglegesen otthonukhoz köt valamilyen betegség. A pécsi taxisok felajánlották, hogy havonta egy alkalommal térítés nélkül elfuvarozzák a szociális otthonok lakóit az általuk kívánt helyre, és természetesen vissza is viszik őket. Az idős emberek életének tartalmasabbá és művelődésének színvonalasabbá tétele céljából közművelődési tábort szervezett a nyugdíjasoknak a megyei tanács művelődési osztálya. A TIT „Munkácsy Mihály” Szabad- egyeteme nyugdíjas tagozatot hozott létre, amely programokat rendezett Pécsett és a megye más településein. A MÁV Pécsi Igazgatósága az év során nyolc alkalommal indított kedvezményes kirándulóvonatot, amelyeket elsősorban idős emberek vettek igénybe. Az aljzatok felújítását az új csarnokban szalagszerüen végzik. Ahol a vagonok megfiatalodnak A Miskolci Járműjavítóban az elmúlt évben fejeződött be az a beruházás, amely egy 4500 négyzetméter alapterületű új csarnok felépítésével jelentősen megkönnyíti a munkát. Rétfalvi János műszaki igazgatóval és Vaskó Endre termelésvezetővel együtt járjuk be az üzemet, hogy betekintsünk a vasúti kocsik -felújításának nem könnyű munkájába. — A beruházás lényege, hogy növelni tudjuk, a többtengelyes javítóhelyek számát és jobb munkafeltételeket alakítsunk ki, magyarázza a műszaki igazgató, míg elhaladunk egy felújításra váró vagonsor előtt. A munka lényegében a beérkező vagonok tisztításából, mosásából áll, beleértve a szétszerelést és felújítást. Korábban igen nagy gond volt, hogy a felhalmozódott szennyet, zsírt nem tudták eltávolítani — mondja a termelésvezető. Ezt oldja meg az új moió, ahol 20 —30 perc alatt szinte fémtisztákra mossák a vagonokat. A szárítás után kezdődik meg a tényleges munka, amikor a csarnokban a kocsikat szétszerelik, az alkatrészeket átvizsgálják, az el- használódottakat kicserélik, vagy kijavítják, majd a vagonokat újra festik. — Mi az újdonság? — Az, hogy korábban Miskolcon elsősorban a kéttengelyes vasúti kocsik javítására voltak meg a feltételek, de az igények áttolódtak a nagyobb teherbírású vagonokra. Mi csak most tudtunk ehhez az igényeltolódáshoz felzárkózni. — Ez az év tehát a „váltóállítás", a mostani beruházás ugyanis már a többtengelyes kocsi javításának munkafeltételeit alakította ki. Az elmúlt évek fejlődése azonban nemcsak ennyiben módosította az üzem munkáját. Ma évente körülbelül 1200—1400 kocsi olyan sérülésekkel jön be, éppen a gépi rakodás jóvoltából, hogy ez mintegy 3 millió többletköltséget okoz a felújításban. Ezt fejeli meg az, hogy a beérkező kocsik körülbelül 40 százalékánál különböző alkatrészek hiányoznak. Ez is további milliós veszteségek forrása. Ma az a gyakorlat, hogy a különböző alkatrészeket az üzem maga állítja elő. Ez azért szükséges, mert a számos forgalomban levő vagontípus miatt nem lehet tipizálni. Ahogy végighaladunk a különböző csarnokokban, kiderül, hogy egy javítóüzemben is azok a szabályzók és érdekeltségi rendszerek hatnak, mint amelyek egy termelő vállalatnál. Ezért itt a főprofil, a teherkocsik javítása mellett más munkákat, külső javításokat, továbbá alkatrészek, közte targoncaalkatrészek gyártását is vállalják. Ugyancsak itt végzik francia licenc alapján a MÁV-hoz került új ütközők beépítését is. Ebben az évben 7200 darabot építettek be, és az anyagi lehetőségek függvényében 1987-ben mintegy 10 ezer darab beépítését tervezik. Ehhez a munkához természetesen fejlesztésre ' volt szükség, a nagy pontosságú alkatrészek gyártására, egy CNC-gépet vásároltak Ez évben például a tel- j jes kapacitásuknak, mint- ' egy 80 százalékában a MÁV járműparkjának felújítását \ végezték, 20 százalékban pedig különböző vállalatok teherkocsiparkjának felújítá- ! sál. A gazdasági nehézségek ; ezen a téren is megmutat- 1 koztak, hiszen 13 millió fo- | rinttal csökkent a megrendelésük, azért piackutató mun- j kával újabb partnereket, az- | az munkát kerestek. így 1 vállalták például a KOKÖV. ; a sörgyár, a tímföldgyár, a BÉM vagy a BVK teherko- : csijainak felújítását. — Igyekeztünk többlet- . munkát végezni — mondja 1 a gazdasági igazgató —, hogy növekedjenek a bévé- , j teleink. Például futójavítás- \ ból csaknem kétszázzal töb- 11 bet csináltunk meg a tér,- j vezettnél, illetve a MÁV- [ kocsik fővizsgáinál is több- ; letmunkát végeztünk. Mind- í ezt úgy tudták megcsinálni, 11 hogy az új csarnok beüze- [ melését igen gondosan meg- , szervezték. Hajdú Gábor Fotó: Fojtán íjászló 11 Az új mosóban lúgos vizsugárral tisztára mossák a javításra váró vagonokat. A munka befejező fázisa, a felújitott és lefestett vagonra rákerülnek a MÁV jelzései.
