Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-07 / 263. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Október üzenetei Szabó István rádió- és televíziós beszéde Tisztelt Nézők, Tisztelt Rádióhallgatók! K ét emberöltőnyi távolságból tekintünk vissza arra az eseményre, amelynek minden kihatása egyetlen jelzővel illethető, méltán történelmi. A nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 69. évfordulóját ünnepeljük és köszöntjük. Ugyanakkor az ünnep fényében nagyon is hétköznapi gondokat mérlegelünk, ilyen feladatokat veszünk számba október időszerű üzenetének szellemében. A győztes októberi forradalom maga a történelem. November 7. éles határvonalat húzott a megelőző és az azt követő idő közé. A szegényparasztsággal szövetséges orosz munkásosztály — a kommunisták vezetésével — ekkor vitte diadalra a történelem első győztes szocialista forradalmát, rakta le az alapját a szocialista szovjet államnak, indította el a szovjet hatalom diadalmenetét a cári Oroszországban, és nyitott új korszakot, a világban, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát. Elsőként éppen a magyar munkásosztály tett bizonyságot az oroszországi forradalom nemzetközi jellegéről, amikor megteremtette a Magyar Tanácsköztársaságot. A forradalmi eszme dicsőséges magyar kiteljesedését eltaposták az antantcsizmák. A szocializmus utáni vágyat azonban nem ölhették ki a nép leikéből. A történelem tragikus fordulói, buktatói után úgy alakult a magyar sors, hogy 1944—45-ben a Nagy Október füzében ko- vácsolódott és edződött Szovjet Hadsereg szabadította fel hazánkat, hozta el a szabadságot. Október ekként kétszeresen is nagy ünnep a magyar haza, a magyar nép számára. Ügy tűnhet, hogy túlontúl sokszor emlegetem a történelmi szót. Októbernek azonban ez szinte ikerfogalma és irányt mutató tanulsága is egyúttal. A marxizmus—leninizmus eszméinek megalkotói a szocializmussal kapcsolatosan többször és nagy nyomatékkai hangsúlyozták, hogy a forradalom győzelme és beteljesedése között egy egész történelmi korszak ível át. Ennek ellenére sokakban éltek olyan ábrándok, hogy ez a bizonyos történelmi időszak sokkal rövidebb ideig tart, mint az 1917-től napjainkig elmúlt idő. A mi szocialista átalakulásunkkal kapcsolatban is elmondhatjuk ugyanezt. Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy napjaink társadalmi tudatában is tetten érhető az efféle illúziók okozta türelmetlenség. Nem akarom ezzel tagadni a nagyon is égető, nagyon is valós, nagyon jelentős erőfeszítéseket követelő gazdasági, társadalmi gondjainkat. Csupán arra szeretnék utalni, hogy csak történelmi mércével lehet és szabad mérni, amely a múltat, a jelent, a jövőt józanul és elfogulatlanul veszi számba. Ez a történelmiség október eleven és mindig aktuális üzenete. A mi fejlődésünkkel szükségszerűen, vagy indokolatlanul együttjáró gondjaink-bajaink is csak ilyen nézőpontokból közelíthetők meg. Nem sok értelme lenne elismételni „az aligha vitatható tényeket. Jól ismeri ezeket az ország népe és vezetése. A vezetésnek eltökélt szándéka, hogy határozottan kiáll azok mellett a követelmények mellett, amelyek az igényes megújulás, a dinamikus fejlődés irányába mutatnak a társadalom, a gazdaság minden területén. Továbbhaladásunk feltétele a meglévő erőforrások jobb kihasználása, a követelmények növelése, a termelési szerkezet halaszthatatlan átalakítása, a műszaki fejlesztés meggyorsítása, gazdaságirányítási rendszerünk tökéletesítése, a jövedelmet hozó termelés elsődlegessége, a teljesítményelv bátor kiterjesztése, s mindezek számonkérése. A közeleb&re irányuló és a távolabbra ható intézkedéseink nem okvetlenül találkoznak mindenki — minden vállalat, minden állampolgár — tetszésével. Ügy véljük azonban, hogy elegendő, ha azok fogadják helyesléssel és azok kívánják sikerét, akik az átlagosnál többet tesznek a köz asztalára, akik az átlagosnál jobban, színvonalasabban végzik munkájukat. Igaz, hogy országunk kis ország. A maga szerény, de még javítható teljesítményeivel azonban hozzájárul a szocialista közösség erősítéséhez, a nemzetközi küzdőtéren folytatott együttes és összehangolt politika megvalósításához. Október üzenete és öröksége eredeti formájában és nagyságában ilyen vonatkozásban is időszerű. A nagy októberi szocialista forradalom első üzenete a világhoz, a béke, ma is minden haladó ország külpolitikájának fő iránya. A szocializmus világpozíciói szilárdak és megbízhatók. A béke fenntartásáért vívott küzdelmünk eredményes. A békétől nem vagyunk távolabb, az atomfenyegetettséghez nem vagyunk közelebb, mint voltunk tegnap. Október történelmi tanulságot hordozó szelleméhez, október igazságához állhatatosan ragaszkodunk a szocializmus építésének és a béke oltalmazásának magasztos érdekétől vezéreltetve. Ma is merítünk erőt, bátorítást a megjárt út vitathatatlanul korszakos eredményeiből. Ezért teszünk hitet szövetségesi hűséggel, nemzetközi elkötelezettséggel a magyar nép és nemzet javán munkálkodva, október szülőhazája, a Szovjetunió mellett a forradalom ünnepének előestéjén. ESIAKHAGYAIORSZŰi AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 263. szám Ára: 2,20 Ft Péntek, 1986. november 7. Ünnepi ülés Moszkvában Jegor Ligacsov beszéde Napjainkban is töretlenül folytatódnak azok a változások, amelyeket a nagy októberi szocialista forradalom indított el a Szovjetunió életében s a világtörténelemben, utat nyitva a társadalmi felszabadulás és a nemzeti szabadság előtt — állapította meg a NOSZF 69. évfordulója alkalmából csütörtökön Moszkvában megtartott ünnepi ülésen elmondott beszédében Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára. A Szovjetunió csaknem hét évtizedes fejlődését jellemezve Ligacsov közölte, hogy az ország nemzeti vagyona hamarosan eléri a forradalom előtti nemzeti vagyon ötvenszeresét. Ez a növekedés tízszerese az ugyanebben az időszakban az Egyesült Államokban elért növekménynek. A szónok hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban kibontakozóban levő gazdasági és társadalmi átalakítás forradalmi jellegű mind méretei, mind pedig tartalma tekintetében. Az idei gazdasági eredményeket elemezve kijelentette: a tizenkettedik ötéves tervidőszak első tíz hónapjának eredményei azt mutatják, hogy dinamikusabbá vált a népgazdaság fejlődése. Beszédének külpolitikai részében Jegor Ligacsov mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy szükség van a jelenlegi világhelyzet bátor és mélyreható átértékelésére, az újszerű gondolkodásra. A biztonság szavatolása ma már elsősorban politikai és nem katonai feladat. Nem garantálhatjuk a magunk számára a biztonságot, ha más államok fenyegetve érzik magukat — mondotta Ligacsov, majd így folytatta: Az atomfegyverek felszámolásáért vívott küzdelem minőségileg új, gyakorlati síkra terelődött azt követően, hogy a Szovjetunió január 15-én konkrét programot terjesztett elő az atomfegyverek 2000-ig történő megsemmisítéséről. Hozzáfűzne: Egyre jobban értik világszerte a már több mint egy esztendeje érvényben lévő szovjet atommoratórium jelentőségét és értékét. Stockholmban sikerült előbbre lépni a bizalom erősítésében, valamint abban, hogy a nemzetközi gyakorlatból kiiktassák az erőszakot, illetve az erőszakkal való fenyegetőzést. Reykjavíkról a szónok a következőket mondotta: Ez a találkozó a két legnagyobb atomhatalom számára politikai próbakőnek bizonyult. Megmutatta a világnak, hogy ki kicsoda. A Szovjetunió merész és radikális terveket javasolt az atomfegyverkészletek jelentős, de kiegyensúlyozott csökkentésére, majd rövid időn belül megsemmisítésére. Az Egyesült Államokról viszont bebizonyosodott, hogy még a félútig sem képes elmenni, sőt elmozdulni sem tud a helyéről. Egyetlen célt követett: megőrizni a „hadászati védelmi kezdeményezést”,, ezt a baljós tervet. Napjainkban rendkívül sok függ attól hogyan állnak a szovjet—amerikai kapcsolatok a háború és a béke kérdésében. Egyszerűen így rendelkezett a történelem. Országunk ebből kiindulva közelíti meg a két állam viszonyát. Nagyon fontosnak tartjuk a legmagasabb szintű tárgyszerű párbeszéd fenntartását annak érdekében, hogy a Szovjetunió által Reykjavíkban előterjesztett álláspontból kiindulva tovább lépjünk a kérdések (Folytatás a 2. oldalon) « ■ Ünnepség a megyei pártbizottságon i Pásztor Sándor átveszi kitüntetését Fejti Györgytől, a megyei pártbizottság első titkárától. Fotó: Balogh Imre Ünnepi megemlékezést tartottak tegnap Miskolcon, a megyei pártszékházban a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója alkalmából. Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága által rendezett összejövetel vendégeit Schmidt Zoltánná, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a DIGÉP dolgozója üdvözölte, majd méltatta a csaknem hét évtizeddel ezelőtti forradalom jelentőségét. Ezután Fejti György, az MSZMP KB tagja, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottság első titkára kitüntetéseket adott át. A Magyar Népköztársaság Csillagrendjével tüntették ki Juhász Pétert, az MSZMP Borsod Megyei Bizottságának titkárát. Április Negyediké Érdemrendet kapott G. Nagy József, a Hejőmen- ti Állami Gazdaság nyugalmazott szociálpolitikai előadója. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette át Bak István, az MSZMP Nehézipari Műszaki Egyetem Bizottságának titkára, Bige Gyula, a Lenin Kohászati Művek előhengerésze, Dóka Ferenc, az MSZMP Le- ninváros Városi Bizottságának első titkára, Juhász József, a Lenin Kohászati Művek nyugalmazott durva- hengerdei segédmunkása, az aszalói községi pártalap- szervezet titkára, Kóczon M iklósné, a Habselyem és Kötöttárugyár 4. Sz. Kuri- tyáni Telepének szalagvezetője és dr. Lakatos Imre, az MSZMP Borsod Megyei Bizottsága, Oktatási Igazgatóságának igazgatóhelyettese. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Ivanovics Ferencnél, az MSZMP Borsod Megyei Bizottságának politikai munkatársát, Melker Bélánét, az edelényi Alkotmány Mező- gazdasági Termelőszövetkezet késztermékraktárosát. Mészáros Lászlót, az MSZMP Borsod Megyei Bizottságának politikai munkatársát, Pásztor Sándort, a Borsodi Nyomda gépmesterét és Pó- czos Barnabást, az MSZMP Borsod Megyei Bizottságának politikai munkatársát. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége, a magyar—szovjet barátság erősítése érdekében végzett munkája elismeréseként, az MSZBT aranykoszorús jelvényt adományozta Kecskés Istvánnak, az MSZMP Ózdi Kohászati Üzemek Bizottsága titkárának és Kiss Gábornénak, a Miskolci 21. Számú Általános Iskola tanárának. A Közlekedési Főfelügyelet Balesetmentes Közlekedésért oklevéllel és jelvénnyel tüntette ki Tamóczi Gyulát, az MSZMP Borsod Megyei Bizottságának gépkocsivezetőjét, aki 516 ezer kilométert vezetett balesetmentesen. A Parlamentben ma, november 7-én veszi át Barla Anna, a Borsod Megyei Tanács nyugalmazott szociálpolitikai előadója a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést. Ugyancsak ezen a napon veszi át a Parlamentben Fazekas Bertalan, a Borsodi Szénbányák Vállalat Mákvölgyi Bányaüzemének robbanóanyagraktár-kezelője a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. mm
