Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-07 / 263. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Október üzenetei Szabó István rádió- és televíziós beszéde Tisztelt Nézők, Tisztelt Rádióhallgatók! K ét emberöltőnyi távolságból tekin­tünk vissza arra az eseményre, amelynek minden kihatása egyetlen jelzővel illethető, méltán történelmi. A nagy októberi szocialista forradalom győ­zelmének 69. évfordulóját ünnepeljük és köszöntjük. Ugyanakkor az ünnep fényé­ben nagyon is hétköznapi gondokat mér­legelünk, ilyen feladatokat veszünk szám­ba október időszerű üzenetének szelle­mében. A győztes októberi forradalom maga a történelem. November 7. éles határvona­lat húzott a megelőző és az azt követő idő közé. A szegényparasztsággal szövetséges orosz munkásosztály — a kommunisták vezetésével — ekkor vitte diadalra a tör­ténelem első győztes szocialista forradal­mát, rakta le az alapját a szocialista szov­jet államnak, indította el a szovjet hata­lom diadalmenetét a cári Oroszországban, és nyitott új korszakot, a világban, a ka­pitalizmusból a szocializmusba való át­menet korszakát. Elsőként éppen a magyar munkásosz­tály tett bizonyságot az oroszországi for­radalom nemzetközi jellegéről, amikor megteremtette a Magyar Tanácsköztársa­ságot. A forradalmi eszme dicsőséges ma­gyar kiteljesedését eltaposták az antant­csizmák. A szocializmus utáni vágyat azonban nem ölhették ki a nép leikéből. A történelem tragikus fordulói, buktatói után úgy alakult a magyar sors, hogy 1944—45-ben a Nagy Október füzében ko- vácsolódott és edződött Szovjet Hadsereg szabadította fel hazánkat, hozta el a sza­badságot. Október ekként kétszeresen is nagy ünnep a magyar haza, a magyar nép számára. Ügy tűnhet, hogy túlontúl sokszor em­legetem a történelmi szót. Októbernek azonban ez szinte ikerfogalma és irányt mutató tanulsága is egyúttal. A marxiz­mus—leninizmus eszméinek megalkotói a szocializmussal kapcsolatosan többször és nagy nyomatékkai hangsúlyozták, hogy a forradalom győzelme és beteljesedése kö­zött egy egész történelmi korszak ível át. Ennek ellenére sokakban éltek olyan ábrándok, hogy ez a bizonyos történelmi időszak sokkal rövidebb ideig tart, mint az 1917-től napjainkig elmúlt idő. A mi szocialista átalakulásunkkal kap­csolatban is elmondhatjuk ugyanezt. Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy napjaink társadalmi tudatában is tetten érhető az efféle illúziók okozta tü­relmetlenség. Nem akarom ezzel tagadni a nagyon is égető, nagyon is valós, na­gyon jelentős erőfeszítéseket követelő gazdasági, társadalmi gondjainkat. Csu­pán arra szeretnék utalni, hogy csak tör­ténelmi mércével lehet és szabad mérni, amely a múltat, a jelent, a jövőt józanul és elfogulatlanul veszi számba. Ez a történelmiség október eleven és mindig aktuális üzenete. A mi fejlődé­sünkkel szükségszerűen, vagy indokolat­lanul együttjáró gondjaink-bajaink is csak ilyen nézőpontokból közelíthetők meg. Nem sok értelme lenne elismételni „az aligha vitatható tényeket. Jól ismeri ezeket az ország népe és vezetése. A vezetésnek eltökélt szándéka, hogy határozottan kiáll azok mellett a követel­mények mellett, amelyek az igényes meg­újulás, a dinamikus fejlődés irányába mutatnak a társadalom, a gazdaság min­den területén. Továbbhaladásunk felté­tele a meglévő erőforrások jobb kihasz­nálása, a követelmények növelése, a ter­melési szerkezet halaszthatatlan átalakí­tása, a műszaki fejlesztés meggyorsítása, gazdaságirányítási rendszerünk tökélete­sítése, a jövedelmet hozó termelés elsőd­legessége, a teljesítményelv bátor kiter­jesztése, s mindezek számonkérése. A közeleb&re irányuló és a távolabbra ható intézkedéseink nem okvetlenül ta­lálkoznak mindenki — minden vállalat, minden állampolgár — tetszésével. Ügy véljük azonban, hogy elegendő, ha azok fogadják helyesléssel és azok kívánják si­kerét, akik az átlagosnál többet tesznek a köz asztalára, akik az átlagosnál job­ban, színvonalasabban végzik munkáju­kat. Igaz, hogy országunk kis ország. A ma­ga szerény, de még javítható teljesítmé­nyeivel azonban hozzájárul a szocialista közösség erősítéséhez, a nemzetközi küz­dőtéren folytatott együttes és összehan­golt politika megvalósításához. Október üzenete és öröksége eredeti formájában és nagyságában ilyen vonat­kozásban is időszerű. A nagy októberi szocialista forradalom első üzenete a vi­lághoz, a béke, ma is minden haladó or­szág külpolitikájának fő iránya. A szoci­alizmus világpozíciói szilárdak és meg­bízhatók. A béke fenntartásáért vívott küzdelmünk eredményes. A békétől nem vagyunk távolabb, az atomfenyegetett­séghez nem vagyunk közelebb, mint vol­tunk tegnap. Október történelmi tanulságot hordozó szelleméhez, október igazságához állha­tatosan ragaszkodunk a szocializmus épí­tésének és a béke oltalmazásának ma­gasztos érdekétől vezéreltetve. Ma is me­rítünk erőt, bátorítást a megjárt út vi­tathatatlanul korszakos eredményeiből. Ezért teszünk hitet szövetségesi hűség­gel, nemzetközi elkötelezettséggel a ma­gyar nép és nemzet javán munkálkodva, október szülőhazája, a Szovjetunió mellett a forradalom ünnepének előestéjén. ESIAKHAGYAIORSZŰi AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 263. szám Ára: 2,20 Ft Péntek, 1986. november 7. Ünnepi ülés Moszkvában Jegor Ligacsov beszéde Napjainkban is töretlenül folytatódnak azok a változá­sok, amelyeket a nagy ok­tóberi szocialista forrada­lom indított el a Szovjet­unió életében s a világtörté­nelemben, utat nyitva a tár­sadalmi felszabadulás és a nemzeti szabadság előtt — állapította meg a NOSZF 69. évfordulója alkalmából csütörtökön Moszkvában megtartott ünnepi ülésen el­mondott beszédében Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára. A Szovjetunió csaknem hét évtizedes fejlődését jelle­mezve Ligacsov közölte, hogy az ország nemzeti vagyona hamarosan eléri a forrada­lom előtti nemzeti vagyon ötvenszeresét. Ez a növeke­dés tízszerese az ugyaneb­ben az időszakban az Egye­sült Államokban elért nö­vekménynek. A szónok hang­súlyozta, hogy a Szovjet­unióban kibontakozóban le­vő gazdasági és társadalmi átalakítás forradalmi jelle­gű mind méretei, mind pe­dig tartalma tekintetében. Az idei gazdasági ered­ményeket elemezve kijelen­tette: a tizenkettedik ötéves tervidőszak első tíz hónap­jának eredményei azt mu­tatják, hogy dinamikusabbá vált a népgazdaság fejlődése. Beszédének külpolitikai részében Jegor Ligacsov mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy szükség van a je­lenlegi világhelyzet bátor és mélyreható átértékelésére, az újszerű gondolkodásra. A biztonság szavatolása ma már elsősorban politikai és nem katonai feladat. Nem garantálhatjuk a magunk számára a biztonságot, ha más államok fenyegetve ér­zik magukat — mondotta Ligacsov, majd így folytat­ta: Az atomfegyverek felszá­molásáért vívott küzdelem minőségileg új, gyakorlati síkra terelődött azt követő­en, hogy a Szovjetunió ja­nuár 15-én konkrét progra­mot terjesztett elő az atom­fegyverek 2000-ig történő megsemmisítéséről. Hozzá­fűzne: Egyre jobban értik világszerte a már több mint egy esztendeje érvényben lévő szovjet atommoratóri­um jelentőségét és értékét. Stockholmban sikerült előbb­re lépni a bizalom erősítésé­ben, valamint abban, hogy a nemzetközi gyakorlatból ki­iktassák az erőszakot, illet­ve az erőszakkal való fe­nyegetőzést. Reykjavíkról a szónok a következőket mondotta: Ez a találkozó a két legnagyobb atomhatalom számára poli­tikai próbakőnek bizonyult. Megmutatta a világnak, hogy ki kicsoda. A Szovjet­unió merész és radikális terveket javasolt az atom­fegyverkészletek jelentős, de kiegyensúlyozott csökkenté­sére, majd rövid időn belül megsemmisítésére. Az Egye­sült Államokról viszont be­bizonyosodott, hogy még a félútig sem képes elmenni, sőt elmozdulni sem tud a helyéről. Egyetlen célt köve­tett: megőrizni a „hadásza­ti védelmi kezdeményezést”,, ezt a baljós tervet. Napjainkban rendkívül sok függ attól hogyan állnak a szovjet—amerikai kapcsola­tok a háború és a béke kér­désében. Egyszerűen így ren­delkezett a történelem. Or­szágunk ebből kiindulva közelíti meg a két állam viszonyát. Nagyon fontos­nak tartjuk a legmagasabb szintű tárgyszerű párbeszéd fenntartását annak érdeké­ben, hogy a Szovjetunió ál­tal Reykjavíkban előterjesz­tett álláspontból kiindulva tovább lépjünk a kérdések (Folytatás a 2. oldalon) « ■ Ünnepség a megyei pártbizottságon i Pásztor Sándor átveszi kitüntetését Fejti Györgytől, a megyei pártbizottság első titkárától. Fotó: Balogh Imre Ünnepi megemlékezést tartottak tegnap Miskolcon, a megyei pártszékházban a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója alkalmából. Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Bizottsága által rende­zett összejövetel vendégeit Schmidt Zoltánná, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja, a DIGÉP dolgozója üd­vözölte, majd méltatta a csaknem hét évtizeddel ez­előtti forradalom jelentősé­gét. Ezután Fejti György, az MSZMP KB tagja, a Bor­sod-Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottság első titkára ki­tüntetéseket adott át. A Magyar Népköztársaság Csil­lagrendjével tüntették ki Juhász Pétert, az MSZMP Borsod Megyei Bizottságá­nak titkárát. Április Negye­diké Érdemrendet kapott G. Nagy József, a Hejőmen- ti Állami Gazdaság nyugal­mazott szociálpolitikai elő­adója. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette át Bak István, az MSZMP Nehéz­ipari Műszaki Egyetem Bi­zottságának titkára, Bige Gyula, a Lenin Kohászati Művek előhengerésze, Dó­ka Ferenc, az MSZMP Le- ninváros Városi Bizottságá­nak első titkára, Juhász Jó­zsef, a Lenin Kohászati Művek nyugalmazott durva- hengerdei segédmunkása, az aszalói községi pártalap- szervezet titkára, Kóczon M iklósné, a Habselyem és Kötöttárugyár 4. Sz. Kuri- tyáni Telepének szalagveze­tője és dr. Lakatos Imre, az MSZMP Borsod Megyei Bi­zottsága, Oktatási Igazgatósá­gának igazgatóhelyettese. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Ivanovics Ferencnél, az MSZMP Borsod Megyei Bi­zottságának politikai mun­katársát, Melker Bélánét, az edelényi Alkotmány Mező- gazdasági Termelőszövetke­zet késztermékraktárosát. Mészáros Lászlót, az MSZMP Borsod Megyei Bizottságá­nak politikai munkatársát, Pásztor Sándort, a Borsodi Nyomda gépmesterét és Pó- czos Barnabást, az MSZMP Borsod Megyei Bizottságá­nak politikai munkatársát. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksé­ge, a magyar—szovjet ba­rátság erősítése érdekében végzett munkája elismerése­ként, az MSZBT aranyko­szorús jelvényt adományoz­ta Kecskés Istvánnak, az MSZMP Ózdi Kohászati Üzemek Bizottsága titkárá­nak és Kiss Gábornénak, a Miskolci 21. Számú Általá­nos Iskola tanárának. A Közlekedési Főfelügyelet Balesetmentes Közlekedésért oklevéllel és jelvénnyel tün­tette ki Tamóczi Gyulát, az MSZMP Borsod Megyei Bi­zottságának gépkocsivezető­jét, aki 516 ezer kilométert vezetett balesetmentesen. A Parlamentben ma, no­vember 7-én veszi át Barla Anna, a Borsod Megyei Ta­nács nyugalmazott szociál­politikai előadója a Szocia­lista Magyarországért Ér­demrend kitüntetést. Ugyan­csak ezen a napon veszi át a Parlamentben Fazekas Bertalan, a Borsodi Szén­bányák Vállalat Mákvölgyi Bányaüzemének robbanó­anyagraktár-kezelője a Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tát. mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom