Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-12 / 266. szám

1986. november 12., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 . Ax JSíísiíyítt 8A.rC-y$iW* ■i'-.t i>S* »«fit V«9$Úk: •>-í-fe^y í«: : .<»« A hü »Ä *$s?: Ji. &<&<{&>« fcWiÖft «ír * R>X- wx* m«$>v< 1. í$x&3>'ú taft­Tanácskozás a fővárosban. M m*. i«gPÄJl <•»»> JJ **» ví!i»«tó^«St «* *&>«**«*><* n-> A Hungaroringen megtar­tott Forma—1-es világbaj­noki futamról tudósító új­ságírók közül az amerikaiak többsége számunkra szokat­lan szerkezettel dolgozott. Az aktatáskányi alkalmatos­ságon voltak billentyűk, mint az írógépen, volt azon egy képernyő, mint a tévékészü­léken, és volt rajta egy csatlakozókábel. A tudósító bebillentyűzte a híranyagot, ellenőrizte, ja­vított rajta a képernyőn, majd keresni kezdett a saj­tóhelyiség falán valamit, amihez csatlakoztatható az a bizonyos kábel. Nem találta, mivel olyasmi nem volt. Így hát tudósítását leadta a ná­luk már kissé elavultnak tekintett telexen. Mi lett volna a híranyag sorsa, ha van csatlakozó, vagyis a tudósítás megjele­nik a New York-i, detroiti stb. szerkesztőség terminál­ján? Akkor ott azt ellenőr­zik, javítják, programozzák a megfelelő utasításokat a szerkesztésre, a tördelésre vonatkozólag, majd újabb gombnyomással elindítják azon az úton, amelynek végén kész az újság, a ha­gyományos nyomdaipari köz­reműködés nélkül elkészült kiadvány. A teljes egészében számí­tógépes újság-(könyv, pla­kát, műszaki táblázatok)-ké­szítés már több helyütt va­lóság, ám elterjedése nem mentes a zökkenőktől. Em­lékezetes példa erre a kö­zelmúltból Eddie Shah ese­te Angliában. Eddie Shah ez év tava­szán a hirdetés-piacon ko­rábban megszerzett tőkéjé­vel létrehozta a brit szige­tek rövid ideig talán leg­nagyobb példányszámú, az­óta viszont megbukott ma­gazinját, a Today (magya­rul: Ma) című bulvárlapot. A kiadvány nem szerkesz­tése, hanem előállításának módja, helyesebben az a kö­rül keletkezett társadalmi viharok miatt vált világ­szerte híressé-hírhedtté. Az történt, hogy Eddie Shah lendületes támadást intézett az újságkészítés hagyomá­nyos technológiája ellen az­zal, hogy Angliában több korszerű, teljesen elektroni­zált nyomdát állított fel. Ezekben a szerkesztett hí­rekből, tudósításokból, fotók­ból úgy lesz újság, hogy a munkában nincs szükség ha­gyományosan értelmezett tördelésre, gépszedői mun­kára, és így tovább. Ami addig a jól fizetett, úgy­mond fehérgalléros szak­munkások, technikusok fel­adata volt, azt e helyeken mind elvégzi a számítógép. Ami miatt a szakszervezetek elementáris erővel tiltakoz­tak, de mint a számítógé­pes módszerrel készülő új­ságok számának növekedé­séből látható, nem sok si­kerrel. Terjedni kezd a számító- gépes újságkészítés Magyar- országon is. A módszer iránt honi berkekben korábban is megvolt az érdeklődés, de az alkalmazáshoz csak mosta­nában kezdenek megterem­tődni valamelyest szélesebb körben a személyi és tárgyi feltételek. Főleg az utóbbi­akban mutatkozott éveken át hiány, s a kívánatoshoz képest mutatkozik még ma is. A veszprémi Pannon Nyom­da kollektívája például jó néhány éve hozzákezdett a modernizáláshoz. Első lé­pésben meghonosította az ofszetnyomást. Az eljárás bevezetése csak féloldalas korszerűsítés, mivel az azt megelőző munkafázisok ha- hogymányosak maradtak, vagyis a címeket címszedő, a kézirat sorait gépszedő szedte és szedi hagyomá­nyos módon. Munkájuk eredménye a tördelt levonat, azt szerkesztők és korrek­torok javítják, a nyomdá­szok végrehajtják a levonat szélére jegyzett utasításokat. Az immár kész anyagokat — kézi munkával — úgy rendezik oldalba, ahogy az majd megjelenik. Ekkor fo­tót készítenék róla, negatí­vot, majd bizonyos munkák elvégzése után elkészül az ofszet-lemez, és így tovább. A Pannon Nyomda a kö­zelmúltban az NSZK-ból megvásárolt elektronikus szerkezeteivel egyes kézira­tokat már számítógépes el­járással gondoz, ahogy az lé­nyegében a korábban emlí­tett USA-beli szerkesztősé­gekben és nyomdákban is történik. Az eljárás egyelő­re nem teljes körű, hiszen bizonyos munkafázisokat — ellentétben az amerikaiak­kal — még nem a nyomda vagy a szerkesztőség által programozott számítógép vé­gez el, de remélhetőleg rö­vid időn belül teljes körű­vé válik. Hasonló kezdemé­nyezésekkel — ha más szer­vezésben is — több hazai nyomda és szerkesztőség próbálkozik, többek között Egerben, Szekszárdon; a budapesti nagy nyomdák egynémelyike náluk is előbb­re tarf. A szinte teljes egé­szében számítógépes szer­kesztőségi munka meghono­sítását ez idő tájt a Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének lapja, az Űj Impulzus ter­vezi. Képzeljük el, hogy az Üj Impulzus szerkesztősége már áttért a számítógépes mun­kára. Akkor az újságíró úgy végzi a dolgát bent a szer­kesztőségben, ahogy USA- beli kollégája azon az akta­táskányi elektronikus szer­kezeten. Vagyis, kész a ri­port, egy gombnyomásra van “szükség, hogy az anyag meg­jelenjék a nyomdai termi- f nálon. De ez nem így lesz, ha­nem a képernyőn megszer­kesztett. írás a kiírón keresz­tül, papírra kerül majd, az­tán elviszik a nyomdába, ott újra bebillentyűzik. Talán mégsem papírt, hanem mág­neslemezt visznek majd a szerkesztőségből a nyomdába — ez lenne a korszerűbb és az olcsóbb. Annyi biztos, hogy a kézirat továbbítása nem egy gombnyomással tör­ténik meg, mivel arra nem lesz mód. nagyjából azért nem, amiért az amerikai új­ságírók ott, a Hungaroringen nem találtak csatlakozót. Az a csatlakozásra alkal­mas valami ugyanis, nem azért nem volt ott a fal­ban. mert nem kapni, hanem — a többi között — azért nem, mert hiábavaló lett volna. Hogy az elektronikus- képernyős írógépből a hír egy gombnyomást követően száz vagy ezer kilométerek­kel távolabbra, egy alkal­mas vevőkészülék képernyő­jére kerüljön, ahhoz megbíz­hatóan és zavarmentesen mű­ködő távbeszélővonalra van szükség. Ez pedig ez idő tájt nálunk nemigen biztosítható, mivel a hazai telefónia olyan, amilyen. M M. Honvédelmi bemutató Alsózsolcán A közelmúltban az alsó- zsolcai KISZ- és MHSZ- szervezet honvédelmi és fegyvertechnikai bemutatót rendezett a helyi BVM SE sporttelepén. A BM Határ­őrség életét bemutató kiál­lításon kívül a Munkásőr­ség és az MHSZ miskolci modellező klubjának bemu­tatóját is örömmel fogadta az elsősorban lelkes fiatal közönség. Lehetőségük volt közelről megismerkedni a korszerű kézifegyverekkel, híradós berendezéssel, felsze­relési eszközökkel, miköz­ben a játékos ügyességi ve­télkedőre is szép számú résztvevő gyűlt össze. A nap legnagyobb sikerét a modellezők légi és földi parádéja aratta. A rendez­vény jól szolgálta a haza­fias honvédelmi nevelés, és az ismeretterjesztés helyi feladatainak végrehajtását. a MEM-repiilöknél Befejezéséhez közeledik az idei légi növényvédelem. A MÉM Repülőgépes Szolgála­ta eddig a tavalyinál 130 ezer hektárral nagyobb te­rületen, összesen 4,8 millió hektáron végzett permetezést és műtrágyázást. Mint az összesítésekből kiderül, ezen belül visszaesett a műtrágyá­zás, viszont jóval több nö­vényvédelmi munkát végez­tek. A légi talajerő-utánpót­lás iránti igény csökkenése azzal magyarázható, hogy szerényebbel: a mezőgazda- sági nagyüzemek erre fordít­ható anyagi eszközei. Nö­vényvédelemre azért kaptak több megrendelést, mert a tavalyi enyhe tél és az idei szárazság kedvezett a kár­tevők elszaporodásának, így többet kellett áldozni irtá­sukra. A helikopterek és repülő­gépek egy része még most is dolgozik. Legfontosabb fel­adatuk az úgynevezett re- dentinezés: mérgezett kuko­rica kiszórása a száraz idő­ben mértéktelenül elszapo­rodott pockok, mezei egerek ellen. Ezek a jó étvágyú rág­csálók milliós károkat okoz­nak, főként az Alföld és a Tiszántúl vetéseiben, lucer­násaiban. A méreg hatóanya­ga más állatokra nem veszé­lyes. Emellett, tart még az őszi permetezés, és néhány száz hektáron hátra van a talajerő-utánpótlás is. Ugyanakkor a munkából mái kivont gépeknél megkez­dődött a téli nagyjavítás, amire Budaörsön, Kaposvá­ron és Nyíregyházán rendez­kedtek be. Az elkopott al­katrészeket, fődarabokat ki­cserélik, s gondosan előké­szítik a légi járműveket a következő szezonra. A kor­szerű technikai eszközökkel ellátott műhelyekben a sze­relők bérmunkában bolgár, csehszlovák és NDK-beli nö­vényvédő repülőgépeket is javítanak. A KISZ KB, a MÉM if­júsági bizottságával és az Állami Ifjúsági Sporthiva­tallal közösen Vándorbot el­nevezéssel ifjúsági szakmai tapasztalatcsere sorozatot in­dított a szarvasmarha-te­nyésztés. -tartás és -feldol­gozás bemutatására. Ennek keretében 1986. no­vember 14-én a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat tevékenységével is­merkedhetnek meg az ér­deklődők, előadások és üzemlátogatás formájában. Érdeklődni és jelentkezni a 88-231-es telefonszámon le­het. A célirányos ellenőrzést is segíti A balesetek adatlapjait 24 órán belül feldolgozzák. Megyénkben 1984-ben • 1477, míg 1985-ben 1476 személyi sérüléses bal­eset történt. Ezek a magas számok mindenképpen fel­keltik a közlekedési szak­emberek figyelmét, hogy az okok pontos, körültekintő elemzésével csökkenthetők, megelőzhetők legyenek a bal­esetek. Korábban a Közpon­ti Statisztikai Hivatal adott ki havonta baleseti statisz­tikát, ám ezek 60 napos ké­séssel kerültek a közlekedé­si szervek, szakemberék ke­zébe. Ha azonnali helyzet­ismeretre volt szükség, ak­kor lassú és fárasztó kézi munkával kellett az adatokat kigyűjteni az írásos jelenté­sekből. A Borsod Megyei Rendőr- főkapitányságon 1985. janu­ár l-től a Megyei Közleke­désbiztonsági Tanács által vásárolt személyi számító­gépen dolgozzák fel a bal­esetek helyszínelésekor fel­vett összes adatot. A számí­tógépes programot a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem mun­katársaival közösen készítet­te Rádi László rendőr szá­zados. — Kezdetben baleseten­ként 56 kérdéscsoportot dol­goztunk fel — mondja a fiatal rendőrtiszt —, ám 1986-tól már 69-et. A vál­toztatást az országosan ki­bocsátott új adatlap tette szükségessé. Ennek megfe­lelően átdolgoztuk a prog­ramot, és ekkor már figye­lembe vehettük az előző évi tapasztalatokat is. Mit is tud ez a program, amelyet a Heves megyeiek is megvásároltak és hasz­nálnak? Segítségével napra­készen ismerni lehet la, me­gye baleseti helyzetét,- hi­szen a 24 órán belül beér­kező adatlapokat azonnal feldolgozzák. A rögzített adatokból a számítógép mintegy 4 ezer különféle táblázatot tud készíteni. Ezek közül leggyakrabban a halálos balesetek, az ittas vezetők számának alakulá­sára, az okozók életkor sze­rinti megoszlásának ismere­tére van szükség. Vala­mennyi kapitányság és me­gyei szerv rendszeresen igé­nyelhet ezekből. a helyzet- elemzésekből, így az ellen­őrzéseket célirányosan szer­vezhetik. Ha valahol nö­vekszik az ittas vezetők szá­ma — például szüret idején a borvidékeken —, ott szá­mítani lehet a gyakoribb szondás ellenőrzésekre. A program tartalmazza 18 szál­lítással is foglalkozó nagy- vállalat baleseti adatait is, így ha itt a balesetek szá­ma emelkedik, az okokat elemezve előadást tarthatnak az érintetteknek. Persze, a statisztika pontosan kimu­tatja, ha valamelyik útvona­lon, esetleg útkereszteződés­ben növekszik ugrásszerűen a balesetek száma. Ekkor a rendőrség szignalizációval élhet, javaslatot tehet az út tulajdonosának az út álla­potának, vagy a forgalmi viszonyok felülvizsgálatára. A beszélgetés alatt Dara- gó Edina, a számítógép ke- delője néhány táblázatot ké­szített. Ezek szerint az idén november 4-ig 1285 szemé­lyi sérüléses baleset történt Borsodban, és 80-an életü­ket vesztették. Csak Miskol­con a balesetek következté­ben keletkezett anyagi kár meghaladja a 4 és fél millió forintot. A megyeszékhelyen a legtöbb baleset, eddig 45, a Győri kapu—Marx tér— Kiss tábornok útszakaszon történt. Ez a néhány táblázat csak töredéke annak, amit a program lehetővé tesz. Eze­ket már most hasznosíthat­ják munkájuk során a szak­emberek. Remélhetőleg a baleseti okok számítógépes vizsgálata is hozzájárul majd ahhoz, hogy csökkenjen a balesetek száma megyénk út­jain. Papp Zsolt Á KISZ KB pályázati felhívása A közművelődési szakem­berek, az ifjúsági közössé­gek, a művelődési intézmé­nyek és a kollektívák szá­mára hirdet pályázatot a KISZ Központi Bizottság Tit­kársága. A pályázatra a fia­talok művelődését, szórako­zását, szabad idejének hasz­nos eltöltését segítő módsze­rek leírását várják. A kiemelt témakörök a következők: középiskolai, kollégiumi öntevékeny kö­zösségi művelődést segítő módszerek; számítástechnika alkalmazása, a műszaki kul­túra terjesztése, fejlesztése a művelődési intézmények munkájában: a lakótelepeken élő fiatalok szabadidős •tevé­kenységének formái; a ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok és a községek közös művelődési tevékeny­ségének lehetséges formái; a videotechnika alkalmazása a közművelődésben; a művelő­dési intézmények társadal­masításának formái. A pályázat meghirdetői el­sősorban olyan módszerek kidolgozását javasolják, ame­lyek megvalósításához a sze­mélyi, anyagi és a tárgyi feltételek jelentős hányada, helyi forrásból biztosítható. A pályamunkák díjazása a következő: egyéniben első r díj ötezer forint, két máso­dik díj három-háromezer forint, két harmadik díj két- kétezer forint. Kollektívben első díj tízezer forint, két második díj öt-ötezer forint, két harmadik díj három-há­romezer forint. A pályázat jeligés. A két példányban beküldött alko­tásokat zárt borítékban — jelige feltüntetésével — vár­ják, amelyhez mellékelni kell a pályázó (k) nevét, munka­helyét és címét. Á beküldé­si határidő 1986. december 1. Cím; KISZ KB kulturális osztály, Budapest .XIII., Kun Béla rkp. 37—38. Az ered­ményhirdetés még ez év de­cemberében várható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom