Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-10 / 264. szám

RMPROL MaPRffl NAPRÓL NAPRA IMPROL NAPRÓL NAPRA NAPRÓL NAPRA NAPRÓL NAPRA A Tiszai peronján KMényelmetlen, az tagadhatatlan. De nincs mit tenni. Ha valahol nagyarányú átépítés folyik, ott ez elkerülhe- tetten. Miskolcon, a Tiszai pályaudvar felvételi épü­letének további helyreállítása miatt ideiglenesen lezárták azt a lejárót, amely az épület peronjáról vezet az aluljáró­ba. Így az utas, miután megváltotta a jegyét a csarnokban, vissza kell, hogy térjen a Zója térre és onnan mehet le az aluljáróba. Igaz, ez némi többletet jelent a járkálásban, ami csomagokkal, kisgyermekekkel, fájós lábbal nem közömbös, de nincs mit tenni. A vasút a csarnok bejáratánál, az on­nan a peronra vezető ajtónál, a peronon a vágányok előtt és természetesen a lezárt lejáratnál nagyméretű táblán fi­gyelmeztet: merre kell menni. Tehát már a jegyváltás előtt is! Meg mielőtt a lejáratot megközelítené az utas, további kétszer is .. ■ Mégis tömegesen szaladnak a lezárt lépcső felé, mert a megszokás igen nagy úr. Aztán jönnek vissza; ki-ki vér- mérséklete szerint morog, vagy szisszent, vagy éppen de­rül magán, amikor visszafelé jövet elolvassa a figyelmeztető táblákat. Persze hallani dühös kifakadúsokat is. A minap cifra káromkodások között üvöltötte egy férfiú, népes csa­ládja gyűrűjében: „ ... persze, eligazítani nem tudnak!...” Mellette és fölötte a két eligazító tábla meg se rezzent. .. Igaz, szélcsend volt és átrobogó vonat sem rázta meg a pe­ront . . . (b) Ma este bemutató a színházban Mária főhadnagy [ Kicsit szokatlan módon, ma, ‘hétfőn este lesz bemutató a ^Miskolci Nemzeti Színházban. Mint arról már hírt adtunk, a [péntekre tervezett bemutató el­tolódott, s jóllehet bérleti elő ’adás mór volt vasárnap, a Be- ímutató-bérlet tulajdonosai és ?a pénteki jeggyel rendelkezők rma tekinthetik meg Huszka Je- -Viő operettjének Orosz György trendezte előadását. Az 1848— !,49-es szabadságharc idején játszódó operett iránt igen hagy az előzetes érdeklődés. JMi előzetesként két főszerep­lő - Ábrahám István és Nagy jbolya — kettősét mutatjuk be gépünkön. Az előadás ma este il órakor kezdődik. : Fotó: Jármay r Csak 3 napig! November 10—13-ig a WRANGLER Márkabolt a Belvárosi TEXPÓ-ban, a régi lakástextilbolt helyén (Miskolc, Széchenyi út 101.) Egyes cikkek árengedménnyel. Nyitva tartás: 9—18 óráig. f i r 1 •' í Észak-Magyarország. — Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: NAGY ZOLTÁN. Szerkesztőség: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. — 3527. Pos­tacím: Miskolc Pf.: 351. Telefonok. Központ: 38-941. Titkár­ság: 16-886. Ipari rovat: 16-035. Belpolitikai rovat: 16-450. Kul­túrrovat: 16-067. Sportrovat: 16-049. Levelezési rovat: 16-046. Kiadja a Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat, Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út 15. — 3527. Postacím; Miskolc, Pf.: 178. Felelős kiadó: VERES MIHÁLY. Telefon: 36-131. Hirdetésfelvétel: Mis­kolc, Széchenyi út 15—17. 3525. Telefon: 16-213. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahi­vatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (IIELIR) Budapest V., .tózsef nádor tér 1. — 19G0., közvetlenül, vagy postautalvá­nyon. valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Az előfizetési díja egy hónapra 43 forint, egy negyedévre 129 forint, egy évre 516 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: WIRTH LAJOS. Naptár ________ 1 986. NOVEMBER 10., HÉTFŐ A nap kelte 6.41, nyugta 16.16 órakor A hold kelte 14.06, nyugta — órakor Névnap: Réka Kilencvenöt éve halt meg Arthur Rimbaud (1854— 1891) francia költő, min­den idők költészetének tgyedülálló alakja, aki szinte egész életművét 15- töl 19 éves koráig, tehát mindössze négy év alatt alkotta meg. IDŐJÁRÁS-JELENTÉS Ma estig az országban ál­talában kevés lesz a felhő. Túlnyomóan napos idő vár­ható, eső nem valószínű, az eleinte még gyakran erős északnyugati szél az esti óráktól mérséklődik. A leg­magasabb nappali hőmér­séklet 9, 14 fok között ala­kul. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint, a Buda­pesten megtartott 45. heti lottó- sorsoláson a következő nyerő­számokat húzták ki: 1 18 35 54 58 Szekszárdon, a Liszt Ferenc téren elkészült Kis Ildikó és Fusz György keramikus iparmű­vészek alkotása, a zenélő szökőkút. A kút minden páratlan órában Liszt 8. magyar rap­szódiájának azt a részét játssza, amelyet Szekszárdon írt a művész. Az elektromos szinte­tizátort — amely a zenét szolgáltatja — Kovács László villamosmérnök készítette. Lottónyeremények A Sportfogadási Lottó Igazga­tóság közlése szerint a 45. já­tékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottónyeremények a nyere­ményilleték levonása után a következők: 4 találatos szelvénye 28 fogadónak volt, nyereményük egyenként 438 056 forint, 3 talá­latot 3979 fogadó ért el, nyere­ményük 1541 forint, a 2 talála­tos szelvények száma 135 463 da­rab, ezekre egyenként 45 fo­rintot fizetnek. Magyar turisták szerencsétlensége Szlovákiában Szlovákiában, Ziar határá­ban, pénteken szerencsétle­nül járt öt magyar turista. Pintér Sándor ZA 52-86-os rendszámú Skoda személy­autójával karambolozott, a gépkocsi kigyulladt, vezető­je és négy utasa bennégett és életét vesztette. Az élet néha képtelenebb, visszataszítóbb jeleneteket produkál, mint a horrorfil­mek. Nehéz lenne pontosan megfogalmaznunk például, mit érzett a lácacséki Iski Árpádné, amikor férje — nyilvánvaló szándékkal — ráfogott egy puskát és lőtt. A fegyver szerencsére csak légpuska volt. a kilőtt golyó pedig csak kicsinyke ólom: A fiatalasszonyt mégis hosz- szú hetekig ápolták a kór­házban, s azt követően pe­dig hónapokig betegszabad­ságra kényszerült. Ehhez persze, hozzájárult az is, hogy férje a légpuskalövés előtt egy kalapáccsal fejen sújtotta. A lácacséki család szét­hullásában ismét kimutat­ható az alkohol szerepe. Mint a Borsod Megyei Fő­ügyészség vádirata megálla­pítja, a 34 esztendős Iski Árpád évek óta mértéktele­nül iszik, s fiatal kora el­lenére idült alkoholistának tekinthető. A bűncselekmény napján, 1986. július 26-án, rokonai társaságában, majd a kocsmában összesen 9 deci­liter pálinkát és 6 deciliter almabort fogyasztott el. Késő este — az ágyban — hajbakapott feleségével. A vádlott ezután közölte az asszonnyal, hogy előbb őt, majd önmagát öli meg. A gyilkossághoz, illetve az ön- gyilkossághoz — elképzelé­se szerint — elegendő lett volna az a légpuska, ame­lyet egy lakattal lezárt he­lyiségben tároltak. A kul­csot azonban hiába követel­te az asszonytól. Ezért egy kalapácsot kapott a kezébe, azzal akarta leverni a laka­tot. Felesége eléje állt, meg­próbálta megakadályozni terve végrehajtásában. A vádlott ekkor sújtott le a kalapáccsal... A Borsod Megyei Főügyész­ség életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolja Iski Árpádot, egyben indít­ványozza a bíróságnak, hogy rendelje el kényszergyógyí- tását. Az ügyet a Borsod Megyei Bíróság büntetőtanácsa tár­gyalja majd. U. J. Uj munkaügyi rendeletek November elsejétől az ed­digieknél szigorúbban jár­hatnak el a vállalatok az igazolatlanul mulasztókkal szemben. Az erről intézkedő új rendelet szerint a koráb­bi hat igazolatlan munka­nap helyett most már három, egymást követően igazolat­lanul távol töltött munkanap után megszüntetheti a vál­lalat a mulasztó munkavi­szonyát fegyelmi eljárás nél­kül, „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel. Ha azonban az érintett dolgozó utólag elfo­gadhatóan igazolni tudja hi­ányzásának okát, a munkavi­szonyt helyre kell állítani. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki rajta kívülálló okok miatt — például, ha külföl­dön éri baleset — nem tud­ja időben tájékoztatni kény­szerű távollétéről a vállala­tát. Amennyiben az utólag benyújtott igazolást a válla­lat nem fogadja el, s nem állítja vissza az önhibáján kívül mulasztó munkaviszo­nyát, akkor a munkaügyi döntőbizottsághoz lehet for­dulni a vitás kérdés rende­zése érdekében. Egy minisztertanácsi rende­let a szabadságolások új rendjéről intézkedik. Esze­rint 1987-től az eddigi két hét helyett, a mindenkori éves szabadság kétharmad részét kell egybefüggően ki­adniuk a munkáltatóknak. A szabadságolások rendjéről a vállalatok feladataiktól füg­gően döntenek, de előírás, hogy a szabadságot még ab­ban az évben kell kiadni, amikor ténylegesen az jár. így tehát, még néhány na­pos szabadságot sem lehet átvinni a következő évre. Adódhat azonban olyan eset, amikor a vállalat nem tudja az esedékesség évében a sza­badságot teljes eg,észében ki­adni, munkaerőhiány vagy a munka torlódása miatt. Ek­kor lehetőség van arra, hogy a, maradék szabadságot a kö­vetkező év márciusának vé­giéig vegye ki a dolgozó. Ezt a márciusi határidőt eddig is alkalmazták általában a vál­lalatok, noha erre nem volt központi szabály. Az új ren­delet most ezt a szokásjogot hivatalos rangra emeli. Vál­tozatlanul utólag vehetik igénybe a szabadságukat azok a dolgozók, akiknek valami­lyen, a vállalaton kívülálló okból, például a sorkatonai szolgálat, hosszú betegség vagy a gyes miatt nem lehe­tett kiadni a szabadságukat. Ezeknek a dolgozóknak az akadályoztatás megszűnésétől .számított 30 napon belül kell kiadni a szabadságot. Az új rendelet előírásait az 1987. évre járó szabadságok kiadá­sakor kell először alkalmaz­ni. Az új munkaügyi rendele­tek a Magyar Közlöny októ­ber I8-i számában jelentek meg. ,,A hét nádi veréb!” — ki­• áltana fel imigyen isme­rősöm, ha olvasná egyik országos napilapunkban a Ma­gyar Szálloda Szövetség titká­rának mondatait. Azt még tud­ni kell persze, hogy ismerősöm ezt a saját ,,tulajdonú”, se füle, se farka zagyvaságot többnyire cifrálkodás gyanánt ejti el oly­kor-olykor. No, meg meglepődé­sének kifejezéseként is. Meglepődne (cifrálkodna) bi­zony ő az ilyesféle mondatok olvastán, hogy azt mondja, kér­dés: ,,Miért nincsenek olcsó szállodák például Budapesten?” Válasz: ,,Mert nincs értelme. Az építés és fenntartás mai árai mellett meggondolandó az ol­csóbb szálláshelyek bővítése.” Bizony, bizony. Ezt még meg is értené ismerősöm. Mert ugye­bár a gazdasági szabályozók, meg ilyesmik. Aztán mond még olyat is a titkár, hogy: „Nem túl szép dolog kimondani, de a mi szakmánkban az a szabály, hogy a kispénzű vendéget is szeretni kell, természetesen — ha nem veszi el a helyet a nagypénzű elől.” — Természete­sen. Világos, nem? Első a nagy- pénzű. Mert a pénz mindenek fölött. A kispénzűek? ök inkább verjenek fel sátrat valahol, vagy aludjanak a Keleti pályaudvaron, vagy inkább egy park kényel­mes padján . . . Lehet választani. Persze, az a legjobb, ha inkább otthon maradnak. Ne is men­jenek sehová, olcsóbb egy úti­könyvet kézbe venni, így is utazhat az a (kispénzű) ember­fia .. . A nagypénzűek pedig csak költsék a nagy pénzeket. Tovább olvasva a cikket, is­merősöm feje bizonnyal színe- ződni kezdene, s talán egyéb csúnya (de milyen csúnya!) „népi” kifejezések tolulnának ajkára! Mert: „Bebizonyosodott, hogy az utóbbi években épített magas színvonalú szállodáink­nak megvan a vendégköre, még­hozzá olyan rétegekből, amelyet az életszínvonal ingadozása, a dekonjunktúra hatása kevésbé érint. Vétek lenne tehát az ol­csóbb kategóriára berendezked­ni.” Bizony. Vétek lenne. Hi­szen a vendégkör már megvan. Akkor mi a csudának? Méghoz­zá olyan rétegből ugyebár . . . És most már ismerősöm is kez­dene megnyugodni-. Jelezné ezt az is, hogy arca bőrének színe a vörös árnyalataiból immáron átváltana hupililába. Aztán fogná a nyugágyat, kiülne a panelház .erkélyére, etetné a („vékony­pénzű?”) verebeket, és közben arra gondolna: tényleg, mi a manónak építenének olcsó szál­lodákat? Például Budapesten. És szép lassacskán visszanyer­né eredeti színét. . . (mészáros)

Next

/
Oldalképek
Tartalom