Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-06 / 262. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. november 6., csütörtök Népszerű bérlet Blaskó Péter (Martin) és Tímár Éva (Elin) a dráma egyik jelenet ében '■ V'v-'' 1 a nappal anyja Bemutató a miskolci Játékszínben Csiszár Imre stúdiószínpadi rendezései ablakot nyitnak nekünk a kortárs skandináv drámára. A két korábbi Enquist-dráma után most hars Norén svéd költő és drámaíró Az éjszaka a nappal anyja című drámáját állította színre. A szerző viszonylag fiatal, negyven év körüli; á dráma utóbbi éveinek terméséből való lehet, hiszen 1980-as utalás is van benne, s egyébként is a Világirodalmi Lexikon még csak költőként említi, drámai munkásságáról nem esik szó. Mi viszont már megismerhettük drámáját, és egyben roppant szuggesztív társadalom-ábrázoló erejét. Nem érdektelen a bemutatás kapcsán megjegyezni, hogy Csiszár ezt a darabot már korábban megrendezte ugyanezzel az együttessel, és a Dunaújvárosi Bemutató Színpadon, a fővárosban és más helyeken igen nagy sikerrel mutatta be, anyaszínházához viszont csak most érkezett el a darab. Mi most láthattuk. S egyben az ideérkező sikerhír visszaigazolását is kaptuk. Érdekes dráma igen jó előadását láttuk, ám élvezetünk nem lehet teljesen felhőtlen, mert nemcsak az ábrázolt társadalmi valóság gondolkoztat el, nemcsak a svéd szétesett család élete biztat hazai analógiák keresésére, hanem az igen jó rendezés és színészi játék mérlegre tételekor azt sem ' tudjuk figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar színpad a magyar nyelv ápolója is kell hogy legyen, itt pedig ebben a naturalista drámában olyan nyelvezet él, amely a színpad e hivatásának nagyon is ellentmond. Norén drámája egy széteső, teljesen leromlott családot mutat be. Egy család életének néhány időközeli mozzanatát látjuk, majd a darab végén felgyorsul az idő múlása és közel egynegyed század elteltével tekinthetünk vissza, mi is lett (vagy lehetett?) belőlük. Rettenetes család. Valahol Svédország déli részén tartanak fenn egy rosszul menő út menti panziót, ahol alighanem a legnagyobb italfogyasztó a családfő. Martinnak hívják ezt a szerencsétlen flótást, akit se a felesége, se a két fia már nem vesz komolyan, egyre ellenségesebben tekintenek rá, mert alkoholizmusával mindent tönkretett maga körül. A feleség .— Elin — csendes, akarat- talan, de környezetétől mérgezett lelkű teremtés, akiben viaskodik az anyai és feleségi ösztön, a megbocsátó anya, és a józanul mérlegelő asszony. A nagyobbik fiú, Georg végig szemben áll mindenkivel, ö valami más, jobb világba kívánkozik, de maga is nyers, durva, faragatlan, s kegyetlen a végtelenségig. A kisebbik fiú, Dávid, mindössze tizenhat éves, labilis idegzetű, bizonyos szexuális zavarokkal is küzd, se dolgozni, se tanulni nincs kedve, ábrándjait nem tudja megvalósítani, és éppen ő lesz az, aki egy álomképszerű jelenetben előre megsejteti, mi lesz ennek a szétesett családnak a vége. Amíg azonban idáig eljutunk, két és fél órán át roppant feszes dráma pereg előttünk, amely azonban derűs villanásokban sem szűkölködik. Elborzadunk időnként, hogy a következő pillanatban önkéntelenül felnevessünk, elsősorban Martin cselekvésein. Ahogyan például újabb és újabb rejtekhelyekről veszi elő az eldugott pálinkásüvegeket. (Például a porszívóból. Vagy a sütésre előkészített kacsákból.) S nem tudjuk derű nélkül figyelni rettenetes szó- és gondolatfűzéseit, ahogyan ugrál egyik témáról a másikra. S mindeközben roppant markáns, komor vonásokkal rajzolódik fel előttünk egy olyan család élete, amelynek már nincs kiútja, és talán az idősebb fiú, aki az elutazását hangoztatja, sem tud már szakítani ezzel a környezettel, noha ő áll leginkább szemben a többiekkel, ő az, aki' kezdeményezi apjának többszöri megveretését, s roppant kegyetlen, szadista módon üti, veri, rúgja azt. Ennek a családnak, amely teljesen eladósodott, amelyben már nincs tettvágy, akaraterő, s amelynek feje már teljesen menthetetlen, a jövője csak tragikus lehet. Nézem a drámát, s gondolkodom, vajon ennyire szélsőséges példa mennyire lehet jellemző a skandináv életre, illetve az ottani alkoholistákra, iszákos emberekre. Ezt nem tudom megítélni, de nem mernék teljes analógiát keresni. Lehet, hogy a nálunk élő lumpenelemek, lerobbant családok körében megtalálhatók Martin és családja figuráinak hasonmásai, de szeretném hinni, nem olyan nagy számban, hogy az jelentős lenne, s hogy ez a dráma nálunk is behelyettesíthető képletet jelenthetne. Ezért inkább mint külhoni érdekességet nézerri, s lehet, hogy bátortalan vagyok, de nem keresem az azonosítást. A rendezés roppant feszes. Csiszár a darab naturalizmusán alig-alig változtatott valamit. A Norén megírta nyers valóságot jelenítette meg, idegfeszítő érzékletes- séggel. Az egyetlen játéktérbe, — illetve egy-két bú tordarab megmozdításával más helyszínt jelző térbe — ő tervezett olyan célszerű berendezést, amely a maga szűkszavúságában is sokféle keretet asszociál, az U-alak- ban körbefogott dobogón meg tud jeleníteni igen sok mindent, és a koszos ablakon szinte beáramoltatja a nem kevésbé nyomasztó környezetet. Csiszárnál a színészvezetést dicsérni már közhelynek számít. Martin szerepét Blaskó Péterre bízta, aki ezt a figurát borzongató hitellel állítja elénk. 'Félelmetes, amikor kétség- beesésből torz tréfálkozásba vált át, amikor egyik pillanatban nyüszítő féreg, a másikban szállodaigazgatót játszó félbolond. Ember- ábrázoló erejének igen széles eszköztárát vonultatja fel, és szinte végig a színen van, végig játékban van, mindvégig lenyűgözi a nézőt. Tímár Éva hasonlóan. A megfáradt, beteg, mindenbe beletörődött, sokfelé kötődni akaró, de már teljesen gyökér télén anya nagyszerű megjelenítése az ő Elinje. Bregyán Péter robbanékony, nyers, érzéketlenül durva Georgja szintén remek emberformálás. Mihályi Győző, a legkisebb fiú nagyon összetett alakjában nyújt az előzőekhez hasonló, elismerésre méltó alakítást, amelyben jelen van szinte a hermafrodita beütésű, visszafojtott vágyakkal terhes suhanchM a szülői tisztelet és a szebb élet vágyása között vívódó, majd a legvégsőbb borzalmakra is elszánt fiatalig minden. Igen jó ez a szereplő-négyes. S most nézzük, mi az, ami nem enged felhőtlenül szórakozni. A svéd szerző bizonyára a svéd köznapi nyelvet használja, a nyelv vaskosságával, a folyamatosan jelen lévő trivialitással is jellemezve szereplőit, azok szellemi, erkölcsi színvonalát. Osztovics Cecília fordításában a magyar drámaszöveg is tele van nyersességgel, vaskossággal, olyan kifejezésekkel, a nemi élet vonatkozásainak olyan megnevezéseivel, amit nem túlzás ocsmányságnak tartani. E kifejezések, még ha a játékba, az adott szituációkba bele is simulnak, borzolják annak a nézőnek az idegeit, érzelmeit, aki a színházba, mint a művészet templomába megy, és ha ott az élet valóságának tük- röztetését is kívánja látni, nem feltétlenül igényli a legvaskosabb, legtriviálisabb kifejezéseket, azok folyamatos jelenlétét. Fordítói és dramaturgiai leleménnyel talán csökkenteni lehetett volna ezt, itt pedig meglehetősen felerősítve jelentkezik. A magyar színpadokon elburjánzó beszédrontás ellen újabban elég sok és jelentős fórumon esett és esik szó, s ezt itt is meg kell jegyeznem. Ez teszi felhőssé az egyébként nagyszerű előadást. Benedek Miklós Nevezetes bemutatóra került sor 1874 májusában a milánói San Marco templomban. Giuseppe Verdi Requiem című műve szólalt meg „autentikus” előadásban, a szerző vezényletével. A bemutató nagy feltűnést keltett Európa-szerte. Hans von Bülow, a XIX. század egyik legnagyobb interpretá- tor egyénisége szerint „megszületett Verdi legújabb operája, egyházi köntösben.” Nem ütközhetünk meg Bülow megállapításán, hiszen tudjuk, hogy a németek a legutóbbi időkig lenézték az olasz opera- és oratóriumszerzők alkotásait. Ráadásul Bülow igen közel áll az igazsághoz. Verdinek ebben a remekművében valóban túlsúlyba jut az operai elem. A mű óriási méretű, szétfeszíti a liturgia kereteit. Latin egyházi textusokhoz nyúl, ugyanakkor tüntető dallamosság jellemzi az egész művet. Verdi a partitúra összeállításakor igen részletes utasításokat ad az előadóknak. Az összhatásra összpontosító-^ ni csupán a figyelmet felüle- ~ tes előadói elképzelés még a romantikában is. A mélyebb részletmunkák hiánya több alkalommal szembetűnő volt az egyébként tisztán éneklő énekkarnál, de a szólisták esetében is. Nem fordítottak kellő figyelmet a latin szóhangsúlyok kiemelésére és a zene szófestő tulajdonságaira. A partitúrába beírt dallamjegyek figyelmen kívül hagyása helyenként egysíkúságot eredményezett. Élvezetes volt viszont a kórus ritmikus éneklése, a megidézett „Utolsó ítélet” víziója. Verdi a mű két tételében, a ütem Sanctusban és a Libera me- szakaszokban nehéz karfúgákat helyezett el. Ezeket az énekkar kiválóan megtanulta és virtuózán adta elő. Ezen a koncerten két vezető kórusunk, a Debreceni Kodály Kórus és a KISZ Központi Művészegyüttes vegyeskara együttesen vállalkozott erre az igen komplikált feladatra. A főleg fiatal hangokból álló együttes átlagon felüli teljesítményt nyújtott. Nehéz, de hálás szerep jutott a hangverseny szólistáinak, Temesi Máriának, Takács Tamarának, Molnár Andrásnak és Kováts Kolosnak. A Kyrie-tételben igen hatásosan mutatkoztak be. Csak sajnálhatjuk, hogy a Lacrymosa-tételben intonációs zavaraik voltak. A szünet után viszont hajlékony, muzikális éneklésükkel feledtették előbbi kisiklásukat. Kováts Kolos mélyzengésű hang birtokosa, magas szintű énekkultúra jellemzi. Szólamában helyenként nagyobb ritmikai „kilengéseket” engedélyezett magának a szükségesnél. Molnár András hangja minden regiszterben fényesen szólt, csak helyenként zavart hangjának enyhe lebegése, főleg piano- helyeken. Temesi Mária feladata volt a legnehezebb. Ö nem drámai szoprán, ezért több ízben erőltetnie kellett a hangját, ami intonációs hiányosságokban jelentkezett. Viszont ragyogóan bánik vele, ezt a záró Libera-tétel- ben bizonyította leginkább. Takács Tamara produkcióját maradéktalanul dicsérhetjük. Hangja kitöltött, meleg és bársonyos zengésű, pianók- ban is messzire visz. A Miskolci Szimfonikus Zenekar teljesítménye sem maradt el a többi szereplőé mögött. A mozgalmas zenekari szólamok mindvégig helyükön voltak. Ki kell emelnünk a Dies irae-tételből a rézkórus tisztán csillogó hangzását és a „fák” virtuozitását. Kevésnek tűnt ellenben a vonósbasszus és nemcsak a tutti-szakaszokban. A tetőpontok felé vivő nagy felfutások helyén, valamint a forma, „kisülések” alkalmával — lassú és gyors tételekben egyaránt — hiányoltuk az intenzívebb hegedűhangzást. A brácsaszólam szép tónusával hívta föl magára a figyelmet. A hangverseny karmestere Koncz Tamás volt. Rutinos karmester benyomását keltette. A műről kialakult, határozott elképzelése volt, bár szándékának megvalósításában időnként hátráltatták szögletes mozdulatai. A hajlékony és „gyönyörűen arányos” dallamok formálásakor nem bizonyult igazán felszabadultnak, a nehéz kontra- punktikus tételekben viszont biztos kézzel irányította a zenekarát. Gergely P. rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor. — 8.05: Műsor- ismertetés. — 8.15: Mai kulturális programok. — 8.20: Miről ír a Társadalmi Szemle ÚJ száma? — 8.30: Dohnányi: A tenor. Vlgopera. — 9.40: Magyar képeskönyv. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Labirintus. — 10.50: Fúvósátiratok. — 11.00: évszázadok mesterművei. — 11.35: Kun Béla. Szemelvények Kun Béláné visszaemlékezéseiből. — 11.54: Reklám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Reklám. — 12.45: PAFműsor. — 13.00: Kórusainknak ajánljuk. — 13.30: Könyvszemle. — 13.40: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.09: A magyar széppróza századai. — 14.25: Zenei tükör. — 15.00: A lengyel írók és költők antológiáját bemutatja Laczkó András. —15.30: Nóták. — 16.05: Révkalauz. — 17.00: Sárga rózsa. Jókai Mór regénye rádióra alkalmazva. — 17.47: Kincses Veronika és Molnár András operettfelvételeiből. — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.28: Műsorismertetés. — 19.15: Ünnepi köszöntő. Elmondja: Szabó István, az MSZMP PB tagja. — 19.30: Emlékezés. — 20.55: Népzene a stúdióban. — _ 21.40: Kicsoda ön? Szabó Árpád akadémikus. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Hangszerek, hangszínek. — 23.12: Orosz zeneszerzők kamarazenéjéből. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Tárogató muzsika. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — Közben: 10.45: Láttuk, hallottuk. — 11.25: Világújság. — 12.00: Hírek németül, oroszul.— 12.10: Filmzene. — 12.25: Néhány szó zene közben. — 12.30: Mezők, falvak 'éneke. — 12.58: M*- sorismertetés. — 13.05: Nosztai- glahullám. — 14.00: Zenés beszélgetés. — 15.00: Néhány perc tudomány. — 15.10: Operaslágerek. — 15.45: Törvénykönyv. — 16.00: Egy férfi és egy nő. Könnyűzenében. — 16.58: Műsorismertetés. — 17.08: A prágai Classic Jazza Collegium felvételeiből. — 17.30: Tanakodó. — 18.30: Slágerlista. — 19.05: Operettkedvelőknek. — 20.00: Reklámparádé. — 20.03: A Poptarisznya dalaiból. — 21.05: Reklám. — 21.08: Ez volt... Sas József műsora. — 22.00: Slágerfilmek — filmslágerek. — 22.40: Népdalok. — 23.20: őszi melódiák. — 24.00: Virágénekek. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. MISKOLCI STÜDIÖ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 UBR-on) 17.00: Műsorismertetés. Hirek. Időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Csonka László. (A tartalomból: Csuhából játékok — Megszűnőben a CB-láz? — Üttörők között — Neubrandenburgi vendég. — Szó-szólóban. Mérő Miklós jegyzete.) — 18.00: Észak-magyarorMűsorok szági krónika (Ünnepségek Borsod, Heves és Nógrád megyében november 7. tiszteletére). — 18.25—18.30: Lap- és műsor- előzetes. televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna. — 9.00: Iskolatévé. — 9.20: Hangverseny a Pesti Vigadóban. — 10.45: Utazások a világ legnagyobb kisvasútjain. Angol rövidfilmsorozat. — 11.25: Képújság. — 15.45: Iskolatévé. Elő múzeum. — 16.05: Korok művészete. — 16.40: Hírek. — 16.45: Betűreklám. — 16.50: Amor rabjai. Angol tévéfiltnsorozat. — 17.15: Képújság. — 17.21: Rek- itám. — 17.25: Az 1992. évi olimpiák városai. — 17.45: ÜJ Reflektor Magazin. — 18.45: Reklám. — 18.55: Tévétorna. — 19.00: Esti mese. — 19.15: Ünnepi köszöntő. Elmondja: Szabó István, az MSZMP PB tagja, a TOT elnöke. — 19.30: Híradó 1. — 20.00: Reklám. — 20.05: Le- ningrádi kaleidoszkóp. — 21.01: Betűreklám. — 21.05: A hét műtárgya. — 21.10: A férfi, aRi szerette a nőket. Francia film. (18 éven felülieknek!) — 23.05: Híradó 3. — 23.15: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.30: Történetek a kiskertekről. NDK tévéfilmsorozat. — 18.25: Kuckó. —18.55: Képújság. — 19.00: Rossini: Sze- miramis-nyitány. NSZK fiDm. — 19.15: Henry Moore grafikái. Angol film. — 20.05: Moliétje. Francia tévéfilmsorozat. — 21.05: Reklám. — 21.10: Híradó 2. — 21.30: Telesport. — 22.30: Képújság. mozi BÉKE: Ellenőrzés az utakon. Mb. szovjet film. Kezdés ~ f3 órakor. — Agyúgolyófutam. Mb. színes amerikai film. in. helyár! Kezdés: f5 órakor. — a smaragd románca. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt és III. helyár! Kezdés: f7 és f9 órakor. — KOSSUTH: (A Vasas Műv. Központban.) az első lovas hadsereg I—II. színes szovjet történelmi film. Dupla helyár! Kezdés: f4 órakor. — Zorro. (Felújítás.) Színes francia—olasz kalandfilm. III. helyár! Kezdés: 18 órakor. — TÁNCSICS: A flotta kedvence. Mb. színes szovjet ifjúsági film. Kezdés: f4 órakor. — Nincs kettő, négy nélkül. Mb. színes olasz kalandfilm. Kiemelt és III. helyár! Kezdés: Í6 és f8 órakor. — TÁNCSICS KAMARAMOZI: Piedone Afrikában. Színes olasz kalandfilm. III. helyár! Kezdés: f5 órakor. — Piedone Egyiptomban. Mb. színes olasz kalandfilm. III. helyár! Kezdés: f7 órakor. — TÁNCSICS VIDEOMOZI: A Nagy főnök. Színes, feliratos, hongkongi, kung-fu film. Kezdés: 9, 11, f3, Í5 és f7 órakor. — SZIKRA: Elvarázsolt dollár. Színes magyar bűnügyi vigjáték. III. hely- ár! Kezdés: f5 órakor. — A tenger zamata. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 év! II. helyár! Kezdés: f7 órakor. — FAKLYA: A fehér törzsfőnök. Mb. szines amerikai kalandfilm. II. helyár! Kezdés: 4 és 6 órakor. — Szerelem és galambok. Mb. színes szovjet vígjáték. Kezdés: 8 órakor. — FAKLYA KAMARA: Akit Bulldózernak hívtak. Mb. szines olasz film. III. helyár! Kezdés: f5 órakor. — FAKLYA VIDEOMOZI: öldöklés San Franciscóban. Színes feliratos hongkongi bűnügyi film. Kezdés: f3 és f7 órakor. — PETŐFI: Minőségi csere. Mb. színes kubai vígjáték. Kezdés: f5 órakor. — A Profi. Mb. színes francia film. 16 év! III. helyár! Kezdés: Í7 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: Lenni, vagy nem lenni. Mb. színes amerikai film. III. helyár! Kezdés: 5 órakor. — Jöjj, és lásd! I—II. Színes szovjet film. 16 év! Dupla helyár! Kezdés: 7 órakor. — SZMT OKTATÁSI KÖZPONT, VIDEOMOZI: A megszegett eskü. Színes feliratos hongkongi kung-fu kalandfilm. Kezdés: 7 órakor. — TOKAJ DISCO: Vad banda. Mb. színes amerikai wes- ternfilm. 18 év! Kezdés: 16 órakor. — MISKOLC-HAMOR: Falfúró. Színes magyar film. 16 év! Kezdés: f6 órakor. — MIS- KOLC-PERECES: Első kétszáz évem. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: 6 ónakor. színház JÁTÉKSZÍN 6., .csütörtök Az éjszaka a nappal anyja Este 7 órakor SZÍNHÁZI KÖZLEMÉNY A Miskolci Nemzeti Színház igazgatósága közli, hogy a MARIA FŐHADNAGY 1986. november 7-i bemutatója és november 8-i előadása betegség miatt elmarad. A bemutató előadás új időpontja november 10., hétfő este 7 óra. A Bemutató bérlet, valamint a november 7-re váltott jegyek a darab november 10-i előadására, a Csiky bérlet, valamint a november 8-ra váltott jegyek a' darab december 6-1 előadására érvényesek. A Szigligeti bérlet előadásának Időpontja változatlanul november 9. Ugyancsak elmarad a MESÉLŐ KERT című gyermekdnrab no-, vember 13 és 14-1 előadása. A november 13-ra váltott jegyek december 18-ra, a november 14-re váltott jegyek december 19-re átcserélhetők, vagy visszaválthatók.
