Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-05 / 261. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. november 5., szerda Az ünnepi tanácsülés résztvevőinek egy csoportja Szolnokon Kitüntetések 8 megyei tanácson Dr. Herczeg László átveszi a kitüntetést. (Folytatás az 1. oldalról) —• társadalmi tartalmát, politikai céljait tekintve, ellenforradalmi jellegű volt. Alapvető célja volt a munkáshatalom megdöntése, a társadalmi tulajdonviszonyok megváltoztatása és a Magyar Népköztársaság kiszakítása a szocialista szövetségi rendszerből. E tervek valóra váltása állandó konfliktusforrássá, hidegháborús góccá változtatta volna Magyarországot Európa közepén. Az ellenforradalom nemzetünk tragédiája is. Sok család fiai haltak meg, hősként, a néphatalom védelmében, vagy értelmetlenül, egy rossz ügy félrevezetett képviselőjeként. Magyarok tízezrei szóródtak szét a világban, hazát veszítve, közöttük számosán olyanok, akik jobb sorsot érdemeltek volna. Eltakarítanivaló romokat és nehezen helyrehozható gazdasági visszaesést hagyott maga után 1956 októbere. S legtragikusabb vonása, hogy szükségtelen volt. A megújulást nem az ellenforradalom hozta magával, hanem a tévedések korábban megkezdődött felismerése. Nem az ellenforradalmárok követelései valósultak meg az 1957-tel kezdődött szakaszban, hanem a dolgozó nép igazi érdekeinek megfelelő politika. S tragikus az is, hogy jó szándékú törekvések nyithattak utat, teremthettek mozgásteret minden ízükben visz- szahúzó, szocializmusellenes szándékoknak. Az ellenforradalom nem a tömegek műve volt. A nagy tömegek az országban, s itt Szolnok megyében is, döbbenten háttérbe húzódtak, tették a dolgukat, például elvégezték az őszi munkákat. Ünnepélyes keretek között emlékeztek meg tegnap a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányságon a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulójáról és az 1956- os ellenforradalom leverésekor hősi halált halt rendőrökről. Az ünnepségen jelen voltak a társ fegyveres erők és testületek, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulat és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége képviselői. A rendezvény résztvevőit Korpás Lajos rendőr őrnagy köszöntötte, majd Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően a párt-, a KISZ- és a szakszervezet, a fegyveres erők és testületek, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében a főkapitányság aulájában koszorúkat helyeztek el az ellenforradalom mártírjainak emléktáblájánál. A koszorúzás után került sor az ünnepi parancs ismertetésére. A belügyminiszter a szocializmus megvédésének 30. évfordulója alkalmából, az ellenforradalom leverésében tanúsított hősies helytállásukért a Közbiztonsági Érem arany fokozatúmért tudták, hogy a nemzetnek élnie kell. A társadalmi mozgásban részt vevők egy részét tartósan megtévesztették, félrevezették a revizionista csoport jelszavai. Ezeknek az embereknek a jó szándékában nem kételkedünk, azonban nem, vagy nehezen ismerték fel az árulást, s némelyek még november 4-e után is szembenálltak a forradalmi erőkkel. Magatartásukkal eszmei zavarokat és politikai károkat okoztak. Nagy szükség van tehát arra — mint ahogy már 1.956. november 4-től ezt megtette a Magyar Szocialista Munkáspárt —, hogy mindig különbséget tegyünk az ellenforradalomban tudatosan részt vett, az árulóvá vált erők — valamint azok között, akiket kihasználtak, megtévesztettek, félrevezetlek. Abban a helyzetben — alig egy évtizeddel a fel- szabadulás után — természetes, hogy a megdöntött uralkodó osztályok itthoni maradványai is alkalmasnak látták az időt a színrelépésre. Előbb burkoltan, majd egyre nyíltabban a szocializmus megdöntésére uszítottak. A nemzetközi imperializmus fegyverekkel, politikai ígérettel, biztatással is támogatta őket. Ennek is része volt abban, hogy a fővárosban és vidéken is sok helyütt elszabadult a fehérterror. A háziőrizetből kiszabadított Mindszenty- József emlékezetes rádióbeszéde pedig nem hagyott kétséget az ellenforradalom valódi célja iránt, ő már temette „a bukott rendszert” és követelte a korábbi tulajdonviszonyok visszaállítását. A fegyveres ellenforradaval tüntette ki Hajas Zoltán, dr. Kiss József, Németh János, Tóth Tibor nyugállományú rendőr ezredeseket; dr. Arany László, Barna Sándor, Cseh Lajos, Daruka János, Dojcsák László, Fehér Tibor, Hevér István, Kovács István, Kovács Tibor, Körösi Zoltán, dr. Nagy István, dr. Petrovits Tivadar, Székely Miklós, Sztrikinácz Mátyás, Szűcs László, Takács Lajos, Vasas Sándor, Vig András nyugállományú rendőr alezredeseket; Kelemen Sándor, Laczkószki József, Lóránt István, Lajos József, Makai András, Mikola Sándor, Nagy György Pál, Petrik János nyugállományú őrnagyokat; Bátki János, Fodor János, Gál László, Meczó János nyugállományú századosokat; Maczek Pál lom térnyerésében az játszotta a döntő szerepét, hogy a párt vezetésében eluralkodott hatalmi harc miatt megbénult, szétesett a politikai vezetés; dezorgani- zálódott a párt, sőt az állam és annak fegyveres erői is. A Rákosi—Gerő klikk politikailag és morálisan is végképp megbukott. Az állam élére került Nagy Im- re-csoport pedig — mint ez kiderült — lépésről lépésre meghátrált az ellenforradalom előtt, majd szövetkezett vele, s ezzel a nyílt árulás útjára lépett. Éz ma is történelmi igazság, megbocsáthatatlan bűn. A szocialista ellentámadás létszükséggé vált. A magyar nemzet sorsa szempontjából azonban nem volt közömbös, hogy a pártot, a szocializmust addig képviselők közül milyen erők állnak az ellentámadás élére. Kibontakozhatott volna egy dogmatikus offenzíva is, amely megnehezítette volna a konszolidációt. Hazánk és szocializmust építő nemzetünk számára sorsdöntő volt az a tény, hogy — Kádár János elvtárssa] az élén — léteztek olyan valóban forradalmi erők, amelyek vállalták a szakítást az előző évek hibáival, bűneivel, a revizionista árulással, és egyúttal a folyamatosságot, megújulást a szocializmusban. A szakítás november 1-jén történt meg és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1956. november 4-i itteni zászlóbontásában öltött testet. Kádár János és harcostársai — a politikát ekkor már meghatározó forradalmi központ tagjainak egy része — Szolnokon tartózkodtak és részben a megyeházáról, részben pedig a Vörös Hadsereg úti laktanyából irányították az nyugállományú rendőr hadnagyot; Bató Lajos, Faragó József, Diószegi József, Kovács József, Molnár László, Vágó László nyugállományú rendőr zászlósokat. A nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója alkalmából a rendőri szolgálat terén végzett példamutató tevékenységük elismeréséül a belügyminiszter Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel tüntette ki Tóth István és Molnár László rendőr őrnagyokat. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával dr. Forgács Alajos rendőr alezredest, a Közbiztonsági Érem arany fokozatával Begyik Jánost, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Fónagy József, László Ferenc, Mura Ferenc rendőr őrnagyokat, Engel ellenforradalmi fegyveres felkelés leverését célzó politikai-katonai akciókat. November 4-én délután találkozott Kádár elvtárs a szol- no.ki kommunisták vezetőivel, ezzel a nyilvánosság előtt is megmutatva a forradalmi erők jelenlétét, fellépését. Az új forradalmi központ létrejöttének történelmi jelentősége «mindenekelőtt abban áll, hogy világos választóvonalat húzott a forradalom és az ellenforradalom között. Segítette a helyes út megtalálását, mindazok eligazodását. akik egyéni szándékuk és meggyőződésük szerint — a szocializmus eredményeit féltették, értékeit védték, a hibák és törvénytelenségek ellen léptek fel. A forradalmi erők történelmi felelősséget vállaltak, nemzeti és internacionalista feladatot teljesítettek, amikor nyíltan és félreérthetetlenül kinyilvánították: gyökeresen szakítanak az MDP politikájának hibáival, ugyanakkor határozottan szembefordultak az egymással szövetkezett revizionista és ellenforradalmi erőkkel. Történelmi tanulság, hogy a szocializmust felépíteni csak nemzeti összefogással lehet. A nemzeti összefogás társadalmi céljaink elfogadásával, az e célokhoz vezető utak közös keresésével, a nézeteltérések folyamatos tisztázásával, közös munkával valósult meg és erősödik. Erre az egységre vigyázunk a legjobban fejlődésünk minden időszakában. Kádár János elvtárs 1980 őszén, az Országgyűlésben e kérdésről mondta a következőket: „Magyarországon a nagy osztályharcok időszaka befejeződött... a harcot akkor éleztük, amikor minket erre rákényszerítettek. Most erre semmiféle jelentős társadalmi tényező sem késztet bennünket, politikánkat sem kell «•keményítenünk«. A pártnak nincs is ilyen szándéka ..., így tehát nekünk semmiféle politikai okunk és szándékunk sincs a dolgok élezésére, és bízunk abban, hogy erre nem is kerül sor. De azt is meg szeretném mondani, hogy aki az alapvető vívmányainkat támadja, annak csak egy régi magyar mondás szerint válaszolhatunk: «-amilyen az adjonis- ten, olyan lesz a fogadjis- ten!«. Mi tehát nem keressük az összeütközést, de szükség esetén nem is térünk ki előle, mert vívmányainkat, amelyekért az egész nép megszenvedett és megdolgozott, senkinek a világon nem engedjük bántani”. György, Szilvái Antal rendőr századosokat, Meczkó József rendőr hadnagyot és Kujbus István rendőr zászlóst. A főkapitányságon tartott ünnepi megemlékezésen többeknek Kiváló Rendőr jelvényt, a Haza Szolgálatáért Érdemérem, a Közbiztonsági Érem különböző fokozatait, illetve Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt adományoztak. A kitüntetéseket és a jutalmakat dr. Túrós András rendőr ezredes, megyei főkapitány adta át. * Ugyancsak koszorúzási ünnepségen rótták le kegyeletüket tegnap délután Miskolcon a Mártírok emlékművénél a megyei és a városi pártbizottság, a tömegszervezetek és a fegyveres testületek képviselői. Ezen megemlékeztek az ellenforradalomban elesett mártírokról, a párt újjáalakulásáról. Hasonló megemlékezésre került sor a megye több városában és településén. (Folytatás az 1. oldalról) dási Vállalat igazgatóhelyettese, Nagy József, az Arnóti Általános Iskolá igazgatója, Nemkin Béla, a kesznyéteni Szabadság Tsz elnöke, Soós Roland, a megyei tanács pártbizottságának titkára, Szabó János, a mezőkövesdi I. László Gimnázium és Köz- gazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Szőke Zoltán, Miskolc Város Tanácsa osztályvezető-helyettese. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült Andráskó Dénes, a Sa- jószögedi Körzeti Általános Iskola tanítója, Azari László- né, a Megyei Kórház-Rendelőintézet Gyermekegészségügyi Központ vezető védőnője, Béres Béla, a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat gépkocsivezetője, Cziáki Ferenc, Vizsoly Községi Közös Tanács társadalmi elnökhelyettese, Diczházi János, a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság ősz-« tályvezetője, Hegedűs Gyula, a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagja, Hédi Ernő, Le- ninváros Városi Tanácsának osztályvezetője, Kovács Antal, a Bekecsi Általános Iskola igazgatója, Laczkó János, a Megyei Kórház-Rendelőintézet osztályvezetője, Macsuga Györgyné, a felső- zsolcai I. Sz. Napköziotthonos Óvoda vezető óvónője, Madár Pál, az ózdi, Vörös Hadsereg Utcai Általános Iskola igazgatója, Molnár Béla, a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat osztályvezetője, Nagy Árpádné, a szerencsi Lenin Tsz kapusa, Örkényi Károlyné, a Szerencsi Édesipari Vállalat főművezetője, Piszkor László, a megyei Gabonaforgalmai és Malomipari Vállalat csoportvezetője, Regős Géza, a Tokaji Középiskolai Kollégium igazgatója, Szatmári Gyula, Tak- taharkúny Községi Tanács elnöke, Szegő József, a bükkábrányi Béke Tsz gépkocsi- vezetője, Szentgyörgyi Zoltán, a Nagy miskolci Állami Gazdaság igazgatóhelyettese, Varga József, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatóhelyettese. Az íinnepségen a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Tanács által alapított Lévay József-díjat kapta Rónay Ferenc, a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ igazgatója. A megyei tanács nívódíját számos kiemelkedő kül- és belföldi szakmai sikereik elismeréséül, legutóbb az 1986- os luxemburgi világbajnokságon elért első helyezésükért Kopcsik Lajos, a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat mestercukrásza, világbajnok, valamint Mátyás Rudolf, a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat Júnó Szálloda mesterszakácsa, világbajnok kapta meg. Az ünnepségen ezután a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke, a megyei tanács elnöke, valamint a különböző miniszterek áltál adományozott kitüntetéseket nyújtották át. A mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter által adományozott Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült lapunk munkatársa, Kármán István. □OMUS A BORSOD DOMUS LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZBAN, Miskolc, Nagyváthy u. 2. sz. Minden 20 000 Ft feletti vásárlásnál, november 1.-december 13. között sorsjegyet adunk MELY KETTŐS HÚZÁSON VESZ RÉSZT Fődíj: 2 személyes, 2 hetes kubai utazás II. dij: képmagnó, III. díj: színes televízió. BORSOD DOMUS NYEREMÉNYEI: I. dij: márkás étkészlet, II. dij: kristály dísztárgyak és pohárkészletek, III. dij: ötvös dísztárgyak. Koszorúzás a Mártírok emlékművénél
