Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-29 / 281. szám
1986. november 29., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 November elsejétől egyszerűsödtek, egyben szigorodtak a folyamatos munkavégzést biztosító, a dolgozók érdekeit védő egyes rendelkezések. A gazdálkodó szervezetek kollektív szerződésükben, munkaügyi szabályzatban többnyire napi, heti, esetleg havi keretben írták elő a munkaidőt. A biztonságos vállalati tervezés, a rövidített munkahétre történt átállás miatt, a munkaidő- alap jobb kihasználása, hatékonyabb termelés, a lakosság ellátásának biztosítása és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében előírták az évi munkanapok számát. A Minisztertanács heti ötnapos munkarendnél az évi munkanapok számát 255 napban határozta meg. Az e napokon a rendes (átlagos) munkaidőben végzett munka nem minősül túlmunkának. Űj rendelkezés, hogy a gazdálkodó szervezet termelési, gazdálkodási érdekből — a kollektív szerződés módosítása nélkül — előre nem látható körülmény miatt elrendelheti a munkanapnak szabadnappal való felcserélését. Ehhez azonban a helyi szakszervezeti szerv előzetes egyetértését meg kell szerezni. Termeléskiesést okoz, a folyamatos munkát akadályozza a munkahelyről engedéllyel eltávozás is, magánügyek intézésére. Sok esetben anélkül engedik el a dolgozót, vagy utólag tudomásul veszik távolmaradását, hogy vizsgálnák ennek indokoltságát. Pedig a magánügyek többsége ma már munkaidőn túl intézhető. Az új jogszabály szerint a munkáltató munkaidőben való eltávozást, vagy más tevékenységet csak akkor engedélyezhet, ha az ügy a munkaidőn kívül nem végezhető el. Ha a dolgozó nem a jogszabályban megengedett okból hiányzik a munkából, arra az időre, az érvényes jogszabály szerint munkabér nem illeti meg. Az új szabály azonban lehetővé teszi, hogy a dolgozó munkáltatóval megegyezzen, és elvégezze elmaradt munkáját. Ez a munkavégzés viszont nem kerülhet túlmunkaként elszámolásra. Az új szabály egyértelművé teszi, hogy átmenetileg más munkakörben végzett munka esetén a dolgozót ténylegesen betöltött munkakörre előírt munkabér illeti meg. Ez nem lehet kevesebb a munkaszerződésben meghatározott munkakörben elért átlagkereseténél. * A Munka Törvénykönyve eddig is lehetővé tette, hogy fegyelmi vétség elkövetése esetén a munkáltató kizárja dolgozóját egyes kedvezményekből, juttatásból, vagy azok csökkentését a fegyelmi határozatban elrendelje. A munkahelyéről igazolatlanul hiányzót november 1-től fegyelmi büntetés .nélkül is sújtják a szankciók, mégpedig már egy igazolatlan mulasztott nap esetén is. Kimondja a jogszabály, hogy a Munka Törvénykönyvében meghatározott juttatások mulasztott naponként egynegyedükkel csökkennek. A kollektív szerződés további vagy szigorúbb anyagi jogkövetkezményt is előírhat, és annak alkalmazását az igazolatlan késésre is kiterjesztheti. Az előbbiek szerint csökkenteni, vágj7 megvonni kell a természetbeni juttatást, kedvezményes beszerzést, a prémiumot, a részesedési (érdekeltségi) alapból járó év végi juttatást. Az új szabály ezekben az esetekben kizárja azt a korlátozást, hogy a megvonás (a csökkentés) a dolgozó havi átlagkeresetének 10 százalékát, illetve a fegyelmi eljárás mellőzésével egy naptári évben kiszabott büntetések együttes összege a dolgozó havi átlag- keresete felét — nem haladhatja meg. Az igazolatlanul hiányzó és rendszeresen elkéső dolgozók tehát a jogszabályban előírt mindenféle juttatásból és kedvezményből teljes egészében kizárhatók. Az igazolatlan hiányzással együttjárhat a munkaviszony megszüntetése is. Az új szabály ugyanis azt is kimondja, ha a dolgozó munkahelyén egymást követő három munkanapon át igazolatlanul nem jelenik meg, munkaviszonyát a munkáltató jogellenes kilépés címén az utolsó munkában eltöltött nappal megszüntetheti. Ha a dolgozó utólag alakos okkal kimenti magát, kérelmére a munkaviszonyt vissza kell állítani. * A rendes szabadság kétharmadát, ha a kollektív szerződés ennél többet határoz meg, a dolgozó részére egybefüggően kell kiadni. A dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apának járó pótszabadságot ennél figyelmen kívül kell hagyni, ami természetesen nem vész el. Ha a kétharmad szabadság kiszámításakor töredéknap keletkezik, lefelé kell kerekíteni. A dolgozó összefüggő pihenését biztosítja az a rendelkezés, hogy a szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Munkatorlódás esetén legkésőbb a következő év március 31-ig. A kollektív szerződés nem írhat elő ettől eltérő rendelkezést. Más eset, ha a dolgozó betegség, vág}’ személyét érintő, elháríthatatlan akadály miatt nem tudta kivenni a szabadságát. Ilyen esetben az akadályoztatás megszűnésétől számított. 30 napon belül kell a szabadságot kiadni. Üj az is, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató — a termelési, gazdálkodási és egyéb feladatok figyelembevételével — szabadságolási tervben határozza meg. A dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kívánságát a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni. Változatlan az a szabály, hogy a dolgozó munkaviszonya első hat hónapjában szabadság kiadását nem igényelheti. A szabadságra vonatkozó új rendelkezéseket az 1987. évre járó szabadságra kell először alkalmazni. Mezőkövesdi tervek 15 esztendőre A héten soron kívüli ülésén Mezőkövesd hosszú távú településfejlesztési tervét vitatta meg a város tanácsa. Az elmúlt tizenöt év alatti társadalmi, gazdasági fejlődésnek köszönhetően Mezőkövesd a büktoaljai, vagyis a dél-borsodi térség középfokú központi szerepét megerősítette. Ezt folytatandó — igaz, mérsékeltebb fejlesztési ütemben — számos elképzelés szerepel a város 2000-ig szóló tervében. Így az ezredfordulóig 600 többszintes és 900 családi ház építésének feltételeit biztosítják, 40 kilométerrel növelik a szennyvíz- csatorna hosszát (ez utóbbinál feltétlenül számítanak a lakosság közreműködésére), tovább építik a gázvezetékeket. Ezzel kapcsolatban jó hír: az ez évre tervezett vezetékszakaszt már kiépítették, és az 1987-re ütemezett szakasz építését is elkezdték. Közlekedés terén a legfontosabb feladatok: a 3-as számú főút vá'*- rost kikerülő szakaszának megépítése (a tanácselnök tájékoztatása szerint jövőre elkezdik az építését), valamint a városi úthálózat bővítése, korszerűsítése, a helyközi és a városi tömeg- közlekedés minőségi javítása is megkezdődik. Rövidesen crossbar-telefon közpon t enyhíti a telefonálás gondjait. Kiemelt feladat az idegenforgalom féllendítése. Közismert: Mezőkövesden ehhez az alapfeltételek adottak. Ezeket — például a gyógyszolgáltatást, az üdülő- területek ellátását — tovább kell bővíteni. Konkrétabban: a kemping szolgáltatásainak javítása, a gyógyszálló építése, a Hadas területen a matyó népművészeten alapuló 'tájjelleg erősítése, népi alkotóházak építése. A Kavicsos-tó melletti, későbbiekben kialakítandó szabadidőközpont, ahol egyebek között felépül majd a város új sportcsarnoka, melyet széles körű társadalmi összefogással valósítanak meg — szintén idetartozik. A tervben sízó van még a környezetvédelmi feladatokról, tennivalókról, mélyek közül a legfontosabbak álljanak itt: a földfelszín alatti vízkészlet szennyezésének csökkentése, a közúti közlekedésnél a zajszint mérséklése, illetve az ez elleni védelem, (fásítással), a város zöldterületeinek további bővítése. Ez utóbbival ugyanis nem áll valami jól Mezőikövesd. Jelenleg az egy lakosra jutó zöldterület mindössze 2,1 négyzetméter, a kívánatos 5 négyzetméterrel szemben. A kereskedelem és a szolgáltatás területén is szükséges az előrelépés. Ezt új ABC-áruház, bútoráruház építésével, a meglevők korszerűsítésével szeretnék elérni. Egészségügy. Az alapellátás biztosított, így itt fejlesztést nem terveznek. Viszont gondot okoz a fekvő betegek ellátása, különösen a csak ápolást igénylő gyógyíthatatlan betegek elhelyezése. Mindezek miatt a VIII. és a IX. ötéves tervben szükséges egy önállóan funkcionáló kórház építése. Ugyancsak nélkülözhetetlen a két öregek napközi otthona mellett egy 200 férőhelyes szooiális otthon. Az iskolai férőhely elegendő a városban. Legalábbis az általános iskolákban, ám egyes szakterületeken (zeneiskola) zsúfoltság van. A hozzászólások azt jelezték: ez a hosszú távú terv reális alapokon nyugszik. Néhány tanácstag egyes részleteit is megerősítette, így például a kiemelt feladatként megjelölt idegen- forgalmi fejlesztéseket, a foglalkoztatási problémák megoldását. Mit lehet még mindehhez hozzátenni? Talán azt a kívánságot, amit az egyik tanácstag fogalmazott meg: ,,A tervek mielőbb váljanak valóra, méghozzá úgy, hogy minél több kövesdi vallja azokat magáénak”. A tanács a tervet egyhangúlag elfogadta. Mészáros István A várost járva, a pavilonokban divatos nadrágokat, szoknyákat, cipőket, kabátokat láthatunk. Százféle fazonú és színű pulóverek, blúzok tarkítják a kirakatokat. A széles körű választék kialakításánál nagy szerep hárult a Miskolci Háziipari Szövetkezetre. — Szövetkezetünknek negyven községben van kihelyezett részlege, hogy a bel- és külföldi megrendeléseket pontosan teljesíthessük — mondja Med- veczki Gézáné elnökasz- szony. — Nagyon sok gyermek- és női ruhát gyártunk exportra. Legnagyobb nyugati megrendelőnk az NSZK, ahová OTTO divat szerint készített blúzokat és a BOHNE cég számára pulóvereket szállítunk. Most volt a közelmúltban egy üzleti tárgyalás Hamburgban, ami számunkra igen sikeresnek bizonyult. Jövőre több megrendelésre számíthatunk. A Szovjetunióba szintén nagyobb lesz az exportunk, de ezeken kívül a hazai kereskedelem számára is igényesebb termékeket szeretnénk gyártani, amit az év végén nyíló mintaboltunkban lehet majd megvásárolni. NDK körkötö gépen készül a divatos pulóver alapanyaga. Fotó: Balogh Imre Ózdi Kohászati Üzemek: Határozott elképzelések A világgazdaság recessziós, hanyatló folyamatainak a honi gazdasági életet is megrázó eredménye volt többek között a világ acéltermelésének jelentős csökkenése. A tőkés országokban és hazánkban is kevesebb aoéligényes beruházásra került sor, ami rendkívüli módon mérsékelte a gyengén ötvözött és kereskedelmi minőségű hengerelt áruk iránti keresletet. Tetézte a bajt, hogy a fejlődő országokban új acélgyártó kapacitások lépték be, így kohászati gyárainknak a megmaradó kevés piaci lehetőségekért is igen komoly harcot kellett vívniuk. Ügy látszott, hogy cégeink tudják állni a versenyt, ha időben megteszik a szükséges korszerűsítési, a hatékonyságot javító intézkedéseket. Ezekre még a nyolcvanas évek elején is csak elvétve 'került sor, hiszen a kohászat még 1982-ben sem volt veszteséges, az Ózdi Kohászati Üzemek pedig még 1984-ben is elfogadható eredményekről számolhatott be. Az elszalasztott lehetőségek következményeit azonban már érezni lehetett ’84-ben és még inkább ’85- ben, amikor szinte összeroppant a magyar kohászat. Nem maradt más, mint a „jobb későn, mint soha” lépéskényszer megtétele. Az Állami Tervbizottságnak kellett kézbe vennie az ügyet, mivel a vállalatok önszántukból nem nagyon mozdultak, bár az igazsághoz tartozik, hogy a változtatáshoz szükséges anyagi források sem álltak rendelkezésükre. Határozat született, amelynek értelmében három nagyvállalat 22 és fél milliárd forintot kitevő adósságterheit és azok kamatait elengedték; rendezték az érdekeltségi alaphiányt, feltételül szabva, hogy a vállalatok olyan struktúra- konszerűsítést hajtsanak végre, amely hosszabb távon biztosítja a veszteség- mentes gazdálkodást. Ennek értelmében született megállapodás az Ipari Minisztérium és az Ózdi Kohászati Üzemek között. A vállalat kötelezettséget vállalt a gazdaságtalan termelőberendezések leállítására és a korszerű berendezések hatékonyabb működtetésére. Veszteségmentes gazdálkodást kell teremtenie és jobban ki kell használnia a kooperációban és a szervezet-korszerűsítésben rejlő lehetőségeket. Ennek fejében az Ipari Minisztérium kötelezettséget vállalt az ehhez szükséges feltételek megteremtésében. Végre megfogalmazódhattak azok a határozott elképzelések, amelyekkel mérsékelni lehet az ÓKÜ veszteségeit. A cél az, "hogy a VII. ötéves terv végére gazdaságilag stabil nagyüzemmé váljon az ózdi vállalat. Ehhez radikálisan csökkenteni kell a gazdaságtalan termelést, növelni a korszerű és jó minőségű termékek részarányát, elvégezni a termékszerkezeti átalakításokat. Az Ózdon készült tervek szerint leállítják az univerzál, a tartó-, az abroncs- és a régi dróthengersoroikat, eg}7 nagyolvasztót és három Siemens—Martin kemencét. A korszerű és jól értékesíthető termékeket gyártó rúd- dróthengermű éves kapacitását 380 ezer tonnáról 460 ezer tonnára növelik. Emelni akarják a folyamatos öntőmű kapacitását is a mostani 380 ezer tonnáról legalább 550 ezer tonnára. Amennyiben a határozott elképzeléseket határozott lépések is követik, akkor az ózdi gyároan a korszerű termékek részaránya 40 százalékról 60 százalékra növekszik. Emellett az 1985-ös évhez képest 28,9 százalékkal csökken az energiafelhasználás és legalább 2,7 százalékkal kevesebb anyagra lesz szükség. Mindent összevetve, így a jövő — hanem is rózsás, de — biztató, hiszen a vállalati eredmény az 1985-ös esztendőhöz viszonyítva 1 milliárd forinttal lenne jobb 1990-ben. Természetesen ezeknek az intézkedéseknek hatása lesz a foglalkoztatásra is, mivel a létesítmények leállítása közel 600, a termelés csökkentése pedig mintegy 1500 fő munkáját teszi az adott helyen fölöslegessé. A kohászatban készített tervek nemcsak a forintokkal, hanem az emberrel is számoltak. Az a határozott álláspont Ózdon, hogy csak a legszükségesebb esetekben kerüljön sor elbocsátásokra. A több éve-évtizede tisztességes munkát végző dolgozóit védeni fogja a vállalat. Elképzeléseik szerint a felszabaduló létszámból 300 dolgozót a folyamatos öntőmű, valamint a rúd-drót- hengermű programjának megvalósításához csoportosítanak át. További 1100 dolgozónak is tudnak munkát adni a gyáron belül, persze ez sokuktól azt kívánja, hogy átképezzék magukat. A vállalat minden támogatást megad azoknak, akik vállalják például a forgácsoló, a hegesztő, vagy a vasszerkezeti lakatos szakmák elsajátítását. Az elkövetkezendő két-három évben mindössze 200 dolgozó elhelyezéséhez kérnek állami segítséget az ÓKÜ-ben. Fónagy István
