Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-27 / 279. szám
Ülést tartott a megyei pártbizottság li íjat, jól bbat alk ölni Lázár György felszólalása — Látogatás a TVK-ban VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! iszM-iuuirmsuG AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 279. szám Ára: 1,80 Ft Csütörtök, 1986. november 27. Genfi szovjet—amerikai tárgyalások a harmadik forduló sem hozott eredményt Nem hozott eredményt az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről tartott szovjet —amerikai tárgyalások harmadik fordulója — jelentette ki szerdán sajtóértekezletén Andronyik Petroszjanc. A szovjet állami atomenergiabizottság elnöke, a genfi tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője ezért teljes egészében az amerikai félre hárította a felelősséget. • Petroszjanc sajtóértekezletén aláhúzta: a tárgyalások november 13 és 25-e közötti harmadik fordulójának lényeges megkülönböztető vonása volt, hogy Reykjavik után tartották. A szovjet— amerikai csúcsszintű találkozóra Moszkva — a fegyverkezés mindenirányú korlátozását, az atomfegyver-kísérletek betiltását célzó — igen széles körű, és ezzel egyidejűleg teljes mértékben megvalósítható akcióprogrammal érkezett. Ez a program máskülönben — folytatta a szovjet képviselő — olyan kiegyensúlyozott javaslatcsomag, amely tekintettel van a felek érdekeire, s lehetővé teszi, hogy ésszerűen, rövid idő alatt eljussanak a kölcsönösen elfogadható határozatok meghozatalához az egyenlőség és az azonos biztonság elvének teljes betartása mellett. A szovjet küldöttség Genfben tehát arra törekedett, hogy a Reykja- víkban elért pozitívumokat tovább fejlessze, s megállapodjék az amerikai küldöttséggel abban, hogy mikor kezdjenek átfogó tárgyalásokat az atomfegyver-kísérletek teljes és végleges betiltásáról és, természetesen megfelelő szerződés kidolgozásáról. — E tárgyalások során — mondta Petroszjanc — a felek áttekinthetnék, hogy mi tekintendő az ellenőrzés, a robbanóerő alsó szintjének, továbbá a robbantások számának csökkentésére és a föld alatti robbantásokról szóló 1974-es és 1976-os szerződésekre vonatkozó kérdéseket. A szovjet leszerelési szakértő sajnálkozva jegyezte meg, hogy az építő jellegű szovjet álláspont nem talált megfelelő visszhangra az amerikai félnél. Kedvező fogadtatás Az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakán részt vevő küldöttségek döntő többsége pozitívan értékelte a szocialista országoknak azt a kezdeményezését, hogy hozzanak létre egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszert. Hasonlóképpen foglaltak állást az 1. számú, politikai bizottságban is — mondta egyebek között Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes, a TASZSZ New York-i tudósítójának nyilatkozva. Ismeretes, hogy a szocialista országok nevében Magyarország terjesztette e kezdeményezéseket a világszervezet elé. Európai utótalálkozó Magyar felszólalások Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi találkozón beható munka folyik a bizottságokban. A gazdaságikereskedelmi együttműködés kérdéseivel foglalkozó munkabizottságban Szabó Sándor, a magyar küldöttség tagja hangoztatta: arra van szükség, hogy a nemzetközi megállapodásokat jóhiszeműen teljesítsék, felszámolják a megkülönböztetéseket, a technológiai korlátozásokat, visszaszorítsák a protekcionista intézkedéseket. Hazánk gazdaságirányítási rendszerének fejlesztésével összefüggésben szólt arról, Hogy a külkereskedelmi jogok egyszerűsített megadása, számos kötöttség eltörlése növeli külkereskedelmi szervezetünk rugalmas alkalmazkodását a világpiachoz, egyben a nemzetközi együttműködést szolgálja. A humanitárius munkabizottságban felszólaló Darvasi István méltatta az e területen tartott szakértői konferenciák eredményeit, rámutatva, hogy e konferenciák záródokumentum hiányában is sok hasznos tapasztalattal, felhasználható javaslatokkal szolgáltak. Hazánk külpolitikájában középpontban áll a helsinki folyamat továbbvitele, mondotta képviselőnk, majd ismertette a magyar gyakorlatot és elgondolásainkat a „harmadik kosár” (az emberi kapcsolatok fejlesztése) területén, különös figyelmet szentelve a kulturális területnek, a budapesti fórum javaslatai megvalósításának. Idegenforgalmunkról Jól sáfárkodni értékeinkkel A megyei idegenforgalmi bizottság tanácskozása 1 '1 1 1 f- •/' -:l 1 ! 1 1 1 Lázár György a megyei pártbizottság ülésén Tegnap ülést tartott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Idegenforgalmi Bizottság. A bizottság tagjai megtárgyalták megyénk öt esztendőre szóló idegenforgalmi tervkoncepcióját, továbbá tájékoztatót hallgattak meg a Megyei Idegenforgalmi Hivatal szervezeti korszerűsítéséről, valamint jelentést az idegenforgalmi alap felhasználásáról. Ismerve megyénk természeti szépségeit, gazdag történelmi múltját, a látnivalókat, egyértelmű: mindezeket nem kihasználni vétek lenne. Ám ahhoz, hogy ez még jobban kiaknázódjék, szükséges a már meglevő szálláshelyek számát, a különféle infrastrukturális fejlesztéseket tovább növelni, ugyanakkor megfelelőképpen tájékoztatni az idegeneket, bel- és külhoni turistákat mindarról, ami megyénkben vonzó. Nos, a tegnapi ülésen ezek a kérdések is szerepeltek. Mint fő kérdések. Megyénkben a szállásférőhelyek száma 1980-hoz viszonyítva 3100-zal növekedett, főképpen a kempingek és a fizetővendég szolgálatban. Ami máris jelzi, hogy hiány van a színvonalasabb szállodákból. Megoldatlan Miskolc, Kazincbarcika, Ózd és Mezőkövesd szállodai ellátottsága. Természetesen ezen a helyzeten nem csupán új szállodák építésével kell és lehet javítani, hanem a meglevők kapacitásának jobb kihasználásával is. Szerepel a tervekben az is, hogy több faluban — ahol az alapvető feltételek adottak, s áz idegenforgalom is indokolja — megvalósítsák a falusi turizmust. E témakörhöz tartozik még az üdülőfalvak ügye is. Amire szintén több kistelepülés pályázik (néhány ezek közül: Telkibánya, Meszes, Háromhuta, Baskó, Sima, Jósvafő- Aggtelek). Fontos a propaganda. A jó és színvonalas kiadványok. Sajnos, ilyen legutóbb hat esztendeje készült. Kívánatos és sürgető tehát egy, a megyénk idegenforgalmi szolgáltatásait, tájaink néprajzi, történelmi emlékeit, kulturális rendezvényeinket felvonultató kiadvány, mely egyfajta „iránytűként” szolgálna az idelátogatóknak. Az ülésen erre konkrét javaslat hangzott el. Reméljük, mihamarabb valóság lesz ebből... Arról is szó esett a hozzászólásokban, hogy a megyei rendezvények nem kellőképpen kapcsolódnak az országos idegenforgalmi vérkeringésbe. Vagyis amellett, hogy földrajzi adottságunk miatt kicsit kiesünk, még a meglevő adottságainkkal sem bánunk jól, szervezési, együttműködési hiányosságok miatt. Jól kell sáfárkodni értékeinkkel, azokat — egy-egy tájegység esetében, például Tokaj—Sárospatak, Mezőkövesd és környéke — csokorban kellene felkínálni az idegeneknek. Kapcsolva ehhez kulturális rendezvényeket, sportolási és egyéb lehetőségeket. Talán úgy lehetne összegezni az ülésen hallottakat, hogy jó szervezéssel, együttműködéssel végül is a meny- nyiségi turizmusból a minőségi turizmusba lehet és kell lépni. „Ne toljuk magunk előtt a gondokat, hanem oldjuk meg azokat...” — mondotta az egyik hozzászóló. A bizottság éppen az utóbbit kívánja megvalósítani. (mészáros) Tegnap a pártszékházban Kovács Zoltán megyei titkár elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság, amelyen jelen volt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke is. A napirendek előtt a testület néma felállással tisztelgett a közelmúltban elhunyt tagja, Deme László, a megyei pártbizottság volt titkára emlékének. Első napirendként a párt- bizottság meghallgatta Fejti Györgynek, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját a Központi Bizottság november 19—20-i, valamint a Politikai Bizottság november 4-i üléséről, amelyen megvitatta és elfogadta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottság jelentését a XIII. kongresszus gazdaságpolitikai kérdésekben hozott határozata végrehajtásának megyei tapasztalatairól. (Mint ismeretes, a KB ülésén határozat született, melyet a napilapok november 22-i számukban közöltek, a Politikai Bizottság által tárgyalt jelentésről és a hozott határozatról pedig november 15-i lapszámunkban jelent meg részletes ismertetés.) A tájékoztatót követő felszólalásokban megfogalmazódott, hogy nagy várakozás előzte meg megyénkben is a Központi Bizottság ülését, mivel a lakosság aggodalommal érzékeli a növekvő különbséget a meghirdetett célok és a gyakorlat között, a remélt eredmények nem következtek be sem a népgazdaságban, sem megyénkben. Az a jellemző tapasztalat, hogy a párttagság, valamint a szélesebb közvélemény is reálisnak tartja a KB helyzetelemzését, az 1987-re megszabott feladatokat. Azonosulást vált ki a kritikus és önkritikus hangvétel, és a felelősség új hangsúlyokkal történt megfogalmazása. A vitában részt vett Lázár György is. A miniszterelnök a KB-ülést megelőző várakozásról szólva rámutatott, hogy közvéleményünk a part vezető szerepében bízva, természetesen a párttól várja a felhalmozódott feszültségek megoldását. Tény, hogy érzékelhető az elmaradás a XIII. kongresszus határozatai és a végrehajtás között. A Központi Bizottság az előterjesztés és a helyzetismeret alapján érdemi vitát folytatott a nehézségek okairól és megszabta a rövid távú tennivalókat. Betölti-e a határozat a funkcióját? — tette fel a kérdést Lázár György. Igen — volt a válasz —. mert nem kerüli meg az önmagunkkal való szembenézést. Üj vonása, hogy a korábbinál is nagyobb felelősséggel végzi az önértékelést,-kritikusan és önkritikusan tárja fel az okokat. — Nem sok idő telt el a XIII. kongresszus, a VII. ötéves terv jóváhagyása óta — mondotta többek között Lázár György —, és a világ azóta sem maradt mozdulatlan. E mozgások sajnos nem könnyítették és nem köny- nyítik a határozatok végrehajtását. Ebben a helyzetben azonban nem lehet válasz az elbizonytalanodás — ellenkezőleg : még következetesebbnek kelj lennünk a megújhodásban. A határozat azért is betölti rendeltetését, mert megadja a következő év feladatainak az irányát. Ugyanakkor sem a KB. sem a PB nem elégszik meg eny- nyivel. A határozat is jelzi, hogy a munka folytatódik. A párt legfelsőbb testületé programjába vette, hogy a következő évben visszatérnek a hosszabb távú tennivalókra. A felelősségről szólva, a Minisztertanács elnöke rámutatott: — Akkor van jogunk bírálni, ha képesek vagyunk szembenézni saját tévedéseinkkel, hibáinkkal is. Mindenkinek meg kell adni a tiszteletet életútja alapján, a döntő a mai teherbíró képesség, a megújulási készség. Mindent meg kell újítani, ez a kor parancsa, ezt követeli a rendszerek versenye, ezt kívánja a szocializmus jövője. A kormány elnöke hangsúlyozta, hogy az alapvető feltételek adottak. Bizalom van a párt politikája iránt, a tettrekészség, a cselekvési szándék a jellemző. A munka, a minőség gyökeres megváltoztatásával lehet valódi eredményt elérni. Még igen sok tartalékunk van például a munkaidőalap, a munkaeszközök kihasználásában, az anyag- és az energiatakarékosság terén. Lázár György felszólalása végén konkrét példákkal érzékeltette, hogy milyen veszteség éri jelenleg az országot a külkereskedelmi forgalomban a minőségi kifogások, a szállítási gondatlanságok miatt. — Újat, jobbat alkotni, mint a régi, a cselekvő, az alkotó ember számára a legnagyobb vonzerő — mondotta befejezésül Lázár György. Lapunk hasábjain korábban több alkalommal beszámoltunk arról, hogy a megyei végrehajtó bizottság kezdeményezésére a megye pártszervei és -szervezetei áttekintették és megvitatták a pártdemokrácia érvényesülését, egyben megszabták az ezzel kapcsolatos tennivalókat. A megyei pártbizottság ez alkalommal tekintette át a vita tapasztalatait. Az írásbeli jelentéshez Juhász Péter megyei titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott: egy rend- j kívül hasznos vitasorozat lezárásaként került az ülés napirendjére az előterjesztés. ! A pártdemokrácia helyzeté- í ről folytatott alapszervezeti ! viták hasznosságát több tényező is alátámasztja. Mindenekelőtt a pártéletnek az a felélénkülése, pezsgése, melynek során megyénk párttagságának több mint 80 százaléka vett részt a témát tárgyaló taggyűléseken és a résztvevők egynegyede mondta el véleményét, javaslatait. Bebizonyosodott, hogy a párttagok igenis akarnak és felelősen tudnak is az úgynevezett „kényes kérdésekről” is szólni. A viták középpontjában szinte kivétel nélkül az állt: hogyan lehetne jobban, színvonalasabban dolgozni. Ugyanakkor — (Folytatás a 3. oldalon) A testület Fejti György tájékoztatóját hallgatja MBB» mmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmmmmm
