Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-25 / 277. szám
1986. november 25., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A kohászatokban több, termelöberendezést gazdaságtalansága miatt leállítottak, az energiafelhasználást ezáltal is csökkentik. Bíznak a jó ellátásban, de a legrosszabbra is felkészültek A tél minden évben különleges felkészülést igényel az energiaellátásban. Ez az évszak a fogyasztás csúcsidőszaka, a fűtés, a rövidülő napok növekvő villamosigénye, meg az év végi hajrá ideje. Élénken él még az emlékezetekben 1984—85 kemény tele, amikor az ipari fogyasztók energiaellátását korlátozni kellett, amikor dolgozókat küldtek kényszerű fagyszabadságra. Mit hoz az idei tél? Az Energia Hírek című újság ez évi 5. számában energiatermelők, forgalmazók nyilatkoztak a téli felkészülésről, a kilátásokról. Kusztós Ferenc, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt igazgatója elmondotta, hogy a téli időszak zavartalan energiaellátására minden évben „komplex téli felkészülési terv” készül, s ebben igen fontos helyet kap az energiatakarékosság mellett az egyidejű gázfogyasztás mérséklése is. Ezt az ipari fogyasztók energiagazdálkodási, szervezési intézkedésekkel érhetik el, amire ösztönzik, kérik a vállalatokat. Ä Magyar Villamosművek Tröszt termelési igazgatója, Lengyel Gyula szerint „a tröszt idei teljesítőképességi terve 2,4 százalékos növekményt, 6300 MW fogyasztói csúcsterhelést irányoz elő, és ez megfelelő biztonságot jelent a felkészülésben. A csúcsidő- szakban a villamosenergia- és a tröszthöz kapcsolódó hőenergia-igények kielégítéséhez a termelő és átviteli kapacitások, valamint a szükséges tüzelőanyag rendelkezésre áll. Azonban számítani kell arra, hogy a KGST-országok egyesített energiarendszerei nagyfeszültségű hálózatának, kelet —nyugati szállításokkal erősen leterhelt egyes elemei időszakosan túlterhelődnek. Ennek következtében, mint az a múltban már többször is előfordult, rövid idejű fogyasztói teljesítménykorlátozások -előfordulhatnak.” Dr. Sokorai István, az Áfor vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a tartalékok lehetővé teszik, hogy az.igényeket egy rendkívül kemény tél esetén is kielégítsék. Körülnéztünk a megye néhány ipari vállalatánál, miképp készülnek a télre, hogyan biztosítják a hideg időben a folyamatos munkavégzéshez szükséges energiát. A részletek ismertetése előtt mindenekelőtt egy tény: majd’ mindegyik ipari fogyasztó a legrosszabbra készül fel; vagyis számba vettek egy, az 1984-es évhez hasonló telet. Bár — hozzátették az illetékesek — az időjárásra ma már nem lehet hivatkozni... A KOHÁSZAT NEM FÉL A diósgyőri Lenin Kohászati Művek főenergetikusa, Bárkái Barnabás szavaiból kicseng egy kis optimizmus is: — Nem félünk a téltől, bízom benne, hogy energiafelhasználásunk a megengedett mennyiség alatt marad, s így jutalomra is pályázhat a cég. Ugyanis a mi esetünkben, s legjobb tudomásom szerint más cégek esetében is, az 1984-es esztendő energiafelhasználását vették alapul, úgy, hogy az idei esztendőre engedélyezett energiakontingens 1,5 százalékkal kevesebb, mint a két évvel korábbi. Szóval, ha az engedélyezettnél kevesebbet használunk fel, akkor jutalom is lehet a vége, viszont ha több olajat, kokszot, gázt, és villamos áramot fogyasztunk, akkor büntetéssel is sújthatnak. Nem hiszem, hogy ez utóbbira sor kerül, minden üzemrész, gyáregység fegyelmezetten bánik az energiával, takarékoskodik vele. Tulajdonképpen az is biztosíték arra, hogy nem lépjük túl a kontingenst, hogy év közben különböző intézkedéseket hoztunk az energiatakarékosságra. Kétko- hós nyersvasgyártásra tértünk át, ennek eredménye napi 280 tonna kokszmegtakarítás. Október közepén leállítottuk a Siemens—Martin acélgyártást, a durva- hengerműben elkészült a hőhasznosító kazán — ezek az intézkedések is többek között az energiamegtakarítást szolgálják. A December 4. Drótművek műszaki igazgatóhelyettese, Ginovszky Arisztid is többször tér vissza mondandójában a takarékosságra: — Nálunk több, mint fél évtizede folyamatosan csökken a fajlagos energiafelhasználás. Ez elsősorban a technológiai berendezések korszerűsítésének köszönhető. Mondok egy példát: hőkezelő kemencéink nagy energiafelhasználók, viszont elértük, hogy öt év alatt az apró ötletek és a modernizálás hatására 30—40 százalékkal kevesebb energia szükséges működésükhöz. Az energiahordozók közül mi kisebb mértékben a villamos áramot, nagyobb részben a földgázt használjuk. Évszakokra lebontva természetesen nincs meghatározva energiafelhasználásunk, az azonban tény, hogy a téli hónapokban fogyasztjuk a legtöbb villanyt, a legtöbb gázt. Az is tény, hogy az az energiamennyiség, ami szükséges éves gyártási tervünk teljesítéséhez, az rendelkezésünkre áll. Persze, egy váratlan helyzet mindent felboríthat, épp ezért abban bízunk, reménykedünk, hogy nem lesz semmiféle rendkívüli dolog, s eredményesen zárhatjuk ezt az évet, s gond nélkül indíthatjuk — mai- ami az energiát illeti — 1987-et. Az Állami Tervbizottság döntése jelentős mértékben befolyásolja az Özdi Kohá-. szati Üzemek termelését. Takarékossági szempontból több berendezés csökkentett kapacitással üzemel majd a következő időszakban — mondotta Döbrögi István, 1 az ÓKÜ energetikusa. Kifejtette azt is, hogy leállítanak néhány berendezést, vagy — a megrendelésektől függően — csak szükség szerint üzemeltetik. Nyilvánvaló, hogy ezek az intézkedések már eleve csökkentik a gyár energiafelhasználását. A téli hónapokban csak kétkohós üzem lesz, ami annyit jelent, hogy az acélgyártás önköltségének csökkentése érdekében mérséklik a folyékony nyersvas- felhasználást. A termelési feladataiknak azonban így is eleget tudnak tenni, ám a kétkohós üzemmód nem teszi lehetővé a kohógázon alapuló hőtermelő-kapaci- tás növelését. A gyárban új gá2elosztási rendszert alakítottak ki. hogy fokozzák a kazánház üzem- biztonságát. A szükséges javításokat is elvégezték, így a vállalt távhömennyiséget maradéktalanul szállítják megrendelőiknek. Tart a hagyományos téli felkészülés is, amelynek legfontosabb lépése a kohók és a kazánház üzembiztonságának a megteremtése. A tervszerű felkészülésnek köszönhetően a kisebb nehézségeket komolyabb baj nélkül áthidalják az ózdi kohászati vállalatnál — mondotta Döbrögi István, s hozzátette: a jelentősebb termeléskiesés elkerülése érdekében a villamos energia mellett a folyamatos szénellátásra is szüksége van az ÖKÜ-nek. BONYOLULT ÉS VESZÉLYES Az elmúlt években komolyabb energiakorlátozás nem akadályozta a Borsodi Szénbányák Vállalat termelését. Már csak azért sem, mert az energiatermelő ágazatok cégei csak a legvégső esetben kerülnek bele a korlátozottak körébe — mondta Csák Gyula, a vállalat főenergetikusa. Információk szerint ebben az esztendőben sem lesz fennakadás a termelésben. még akkor sem. ha a szénbányák is kényszerhelyzetbe kerülne. Pontos, kidolgozott tervek állnak az üzemek rendelkezésére, amelyek végrehajtása esetén folyamatos marad a széntermelés. Az intézkedési terv szerint, korlátozás esetén első lépésként csak azokat az egységeket állítják le, amelyek működése nem befolyásolja a tömegtermelő munkahelyek tevékenységét. Második lépésként kerülne sor az elővájások leállítására, ami ugyan a későbbiekben zavarná a folyamatos munkát, ám a téli hónapokban nem akadályozná a termelést. Csak a legvégső esetben, folyamodnának a frontfejtéseken zajló munka beszüntetésére, viszont a szellőztetést ilyen helyzetben sem lehet leállítani. A legvégső eset pedig egyet jelentene az országos energiaellátó rendszer összeomlásával. Ilyen rendkívül súlyos helyzet nem következhet be az országban. Természetesen a kivétele- zettség ellenére igen komoly gondot fordítanak az energiatakarékosságra a bányák. A villamos teljesítménygazdálkodás a legfontosabb feladatok közé tartozik. A Borsodi Vegyi Kombinátot már érték kellemetlen meglepetések az elmúlt időszakban. Legutóbb ez év szeptemberében volt csaknem kétórás áramkimaradás, ami több millió forint veszteséget jelentett a vállalatnak. Emiatt különös gonddal készülnek a téli hónapokra — kaptuk a tájékoztatást Fodor Páltól, a BVK áramellátási gyáregységvezetőjétől. Mint a szakember elmondta. az üzemekben rendkívül bonyolult és összetett technológiák működnek, veszélyes anyagokat alkalmaznak, tehát egy számottevő korlátozás nemcsak termeléskiesést jelentene, hanem komoly biztonságtechnikai kérdéseket vetne fel. Éppen ezért a vegyipari üzemeket csak a legvégső esetben lehet jelentős energiakorlátozással sújtani. A váratlan helyzetekre azonban felkészülnek, és intézkedési tervekkel előzik meg a problémákat. Fodor Pál elmondta, hogy az ösz- szetett technológiai és energetikai rendszer miatt nehéz előre konkretizálni a szükséges intézkedéseket, mert ezek mindig az adott termelési helyzet függvényei. Tehát csak irányelveket lehet meghatározni és azoknak a személyeknek a körét, akiket a korlátozás esetén mozgósítani kell. A kombinátban a diszpécserszolgálati, az energiagazdálkodási és a szakszolgálati terület szakembereiből válogatták össze azt a csoportot, amely adott esetben dönt a szükséges tennivalókról és szorosan együttműködve végrehajtja azt. A legésszerűbbnek és a legveszélytelenebbnek bizonyuló leállításokat és terhelési átcsoportosításokat hajtják majd végre; szem előtt tartva, azt. hogy minimális legyen a termeléskiesés és a legkevesebb veszéllyel legyen elviselhető a korlátozás. A BVK-ban meghatároztak egy olyan energia- szükségletet. amelyet létminimumnak neveznek, s amely alá nem kerülhet a felhasznált energia mennyisége, mert az abban a pillanatban biztonsági kérdéssé válna. Az ilyen korlátozásra is felkészültek, de attól nem tartanak, hogy ez bekövetkezhet, TARTALÉK A TARTÁLYBAN Mint az építőanyag-ipar legtöbb ága. az üveggyártás is igen energiaigényes. A Miskolci Üveggyárban a technológiai • energiaszükséglet két legfontosabb összetevője a gáz és a villamos energia. Az összes felhasználásból azonban a gáz a jelentősebb tétel, majd’ a 90 százalékát teszi ki a gyár energiaigényének — mondta Voczelka Dezső, az üveggyár főenergetikusa. Ezért érte igen érzékenyen a céget a tavaly januári és februári gázkorlátozás, amikor három napon, keresztül csak annyi energiát kaptak, ami a kemencék hont óriására volt elegendő. Ha ezen a télen is sor kerül ilyen jellegű intézkedésekre, akkor a Miskolci Üveggyár hamar megérzi a korlátozást, ugyanis az ipari üzemek sorrendjében eléggé a sor elején áll. A főenergetikus szerint ennek megfelelően készítették el a korlátozási menetrendet. Első lépcsőben olyan berendezéseket állítanak le, amelyek nem veszélyeztetik a termelést, tehát a lefagyás veszélye nélkül a kommunális egységeket és a résztechnológiákat kapcsolják ki. A második lépcsőben már egy kemence termelését meg kell szüntetni, bár ekkor is szükség van úgynevezett hőn* tartásra, mert a melegüzemi kemencék teljes leállítása műszaki meghibásodásokhoz vezethetne. Harmadik lépcsőben kerülne sor mindkét kemence hőntartásá ra, ami már komoly veszteséget jelentene a gyárnak, hiszen az egyik kemence termelésből való kiesésekor is több mint kétmillió forint veszteség éri naponta a gyárat. A gyár dolgozói azonban bizakodnak. hiszen tudják, hogy az elmúlt hónapokban feí- töltötték a tartalék gáztartályokat is. Fónagy István Illésy Sándor Fotó: Balogh Imre A drótgyárban... Fél évtizede folyamatosan csökken a fajlagos energiafelhasználás.
