Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-22 / 275. szám
1986. november 22., szombat ÉSZAK-MAGYARORJZAG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA SZÁMÍTÓGÉP fiz iskolában t Műveletek sztringekkel INSERT „KI”, „K2”, PÓZ. Az utasítás a második sztringbe („Ki”) beszúrja az első sztringet („KI"). A póz. az a pozíció, ahonnan a KI füzért (belső), a 2-be (külső) beépítjük. Az összeépí10 PR INT "13" 20 fl$»"SIMON'S C-64-RE" 30 C$aINSERT("BfiSIC 40 PRINTO# tendő sztringek (füzérek) változóként is megadhatók. Ügyelni kell arra, hogy a belső sztring nem lehet hosz- szabb, mint a külső. A végeredmény sztring max. 255 karakter hosszúságú lehet. INSERT „Kl”, „K2”, PÓZ. Egy sztring felülírását végzi egy másik sztringgel. A „KI” a felülíró sztring, „K2” az eredeti sztring. A póz. az eredeti sztringben az a hely, amelytől kezdve a felülírás történik. Pontosabban annyi karaktert jelent, amennyi az eredeti szövegből megmarad. 10 PR INT "IT 20 PRINT"ZÖLD flLMR" 30 PRINTINST<"PIROS"*"ZÖLD RLMfl"*0) PEACE „Kl”, „K2” Jelentése, bizonyos karakter- sorozat megkeresése egy sztringben. A ,.K1” a keresett karaktersorozat, a ,,K2” füzérváltozó, amelyben a ,,K1” füzért keressük. Ha a ,,K1” füzér 10 20 30 40 50 DUP „K" A „K” füzér vagy füzér- változó meghatározott számú ismétlése. Az s szorzótényező értéke adja meg az ismétlések számát. Pl.: 4. Beviteli előfordul a ,,K2”-ben, akkor a függvény értéke az első előfordulás első karakterhelyének száma lesz, ha 0, akkor a ,,K1” nem fordul elő a ,,K2”-ben. PRflNT DUP („R”, 4 0). Hatására a képernyőn 40 db R-betű jelenik meg egymás mellett. \ utasítások PRINT":!" fl#«"SIMON'S BfiSIC" H«PLHCE <"ON"jfí$) V-PLflCE<"Bfl"*fi*) PRINTX jV INKEY A lenyomott funkcióbillentyű lekérdezését hajtja végre az utasítás. A lenyomott funkcióbillentyű számát (1—16) tudjuk egy előzőleg már definiált változóban tárolni. A változó 0-ér- téket vesz fel, ha egyik billentyűt sem nyomtuk le. A példaprogram addig vár, míg egy funkcióbillentyűt le nem nyomunk. Ha ez megtörtént, akkor a megfelelő számos sorra kerül át a program vezérlése és az ott levő utasításokat végrehajtja. 10 V"INKEY 20 IF V-0 THEN 10 30 ON V GOTO 100 >200 > 300 > 400 >500 >600 >700 >800 100 PRINT"F1 BILLENTYŰT NYOMTA LE !":Q0T0 10 200 PRINT"F2 BILLENTYŰT NYOMTA LE !":Q0T0 10 300 PRINT"F3 BILLENTYŰT NYOMTA LE I":GOTO'10 400 PRINT"F4 BILLENTYŰT NYOMTA LE l'^GOTO 10 500 PRINT-"F5 BILLENTYŰT NYOMTA LE !":G0T0 10 600 PRINT"F6 BILLENTYŰT NYOMTA LE !":G0T0 10 700 PRINT"F7 BILLENTYŰT NYOMTA LE l":G0T0 10 800 PRINT"F8 BILLENTYŰT NYOMTA LE !":GOTO in EETCH „K”, h, v Adatbevitel ellenőrzésére használatos utasítás. A hibásan beadott adatot kiszűri. A ,,K” az ellenőrző sztring, h a bevitel maximális hossza, v tetszőleges típusú változó. A ,,K” sztringbe vezérlőkarakterek is beírhatok, melyek egy tartományt fognak át. CHRt (19) — csak nagybetűk (CHR$ [051-től CHR$ [90] -iß). CHRÍ (17) számjegyek és speciális karakterek (CHR$ [32] - töl, CHR^ 1641-ig). CHRifc (29) — nagybetű SHIFT-tel és anélkül.. Az utasítás csak a ,,K” sztringben specifikált karakterek beolvasását engedélyezi. Hasonló az INPUT utasításhoz, csak itt sem ? sem villogó kurzor nincs. A példaprogram csak a BASIC szó begépelése után folytatódik. Velczdi Tamás villamos üzemmérnök Képünkön: Új típusú tengeri planktongyüjtö Képünkön: A Leybolt cég fagyasztva szárító berendezése. Lent helyezkedik el a jégkondenzátor, a hűtőgép, a vákuumpumpa, fent a száraz csöalagút. Tápláléktartalék a tenger? Fagyasztva szárítás A világ tehetősebb or• szágai nagy erőkkel kutatják az óceánokat, hiszen ezek ma még koránt sincsenek az emberiség számára kihasználva. A jövővel foglalkozó prognózisok legtöbbje viszont nagy fontosságot tulajdonit az óceánoknak a jövő nemzedékeinek a táplálásában, a kutatások a világóceán sok területén folynak, ám kivételesen nagy erővel kutatják az Antarktiszt körülvevő déli tengereket, mert az ottani áramlási, hőmérsékleti viszonyok kitűnő életteret jelentenek a vízben lebegő növényi és állati, úgynevezett planktonszervezetek számára. A feláramló vizekben nyáron keletkező hatalmas ko- vamoszattömeg legjelentősebb fogyasztója a mikroszkopikus rákok, algák, medúzák mellett egy kb. 5 cm nagyságú, rózsaszínű, garné- laszerű világító úszórák, a krill. Nyáron több száz négyzetkilométer kiterjedésű, hatalmas rajokba tömörül (a rajban az állatsűrűség 1000— 1500 példány köbméterenként), és nagy mennyiségű zsiradékot és fehérjét raktároz testében, hogy télen 1000 méteres mélységbe húzódva átvészelje a sötét periódust. A nyári időszak végére a krill száraz súlyának 70 százalékát tiszta fehérjetartalék alkotja. A krill a bálnák, a pingvinek és más tengeri madarak legfontosabb tápláléka, s a Déli-óceán az évi 400— 500 millió tonnára becsült krill produkciójával a Föld legnagyobb kihasználatlan természetes élelmiszerraktárának tekinthető. Egy krill — a vizsgálatok szerint — naponta 0,2—1,0 milligramm algát fogyaszt el, s a táplálékot 8 óra alatt emészti meg. Mikroszkópos vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy a rák válogat a rendelkezésre álló algák között, s elsősor-; ban a 40 mikrométernél kisebb algákat fogyasztja. Mivel a sarki vizek literenként 1—2 milligramm algameny- nyiségének 70—80 százalékát 40 mikrométernél nagyobb algasejtek alkotják, kérdéses volt, hogy mi a krill számára méreténél fogva hozzáférhetetlen algatömeg hasznosulás! útja. Megállapították, hogy a nagy testű kova- moszatokat a szalpák fogyasztják el (az 1—2 cm-es, kocsonyás testű szalpák a krillhez hasonló sűrűségben úszkálnak az Antarktiszt övező vizekben). Egy másik területen, Afrika déli részétől nyugatra, ahol a víz már melegebb, a vizsgálatok kiderítették, hogy ez a világ halban leggazdagabb területe. A térség legtermékenyebb zónájában 0,4—0,5 gramm alga lebeg egyetlen köbméter vízben, s az algák naponta és köbméterenként 2500 milligramm szenet kötnek meg a fotoszintézis útján. Az állati plankton, amely itt főleg 5—6 milliméteres apró rákokból áll, 20—60 százalékát fogyasztja el e hatalmas növényi masszának. Mint ismeretes, a # nyers hús és hal anyagának háromnegyed része víz, a gyümölcsfélék pedig éppenséggel kilenctized résznyi vizet tartalmaznak. Ha az élelmiszerekből a vizet kivonjuk, ezzel a bennük állandóan jelen lévő mikroorganizmusoktól megvonjuk az életlehetőséget, nem tudnak továbbtenyészni. A víz eltávolításával megvalósítható a tartósítás. A szárított élelmiszerek, eltekintve a nedvességtől való további megóvástól, normális hőmérsékleten minden további eljárás nélkül, hosz- szú ideig raktározhatok és — ami szintén nagyon fontos — a víztartalom kivonásával csökken terjedelmük, főként súlyuk, tehát könnyebb, egyszerűbb és olcsóbb szállításuk is. A napon való szárítást vagy kemencében való aszalást már ősidők óta ismerik, de az így tartósított élelmiszerek ízben, színben, főként tápértékben sokat veszítenek. Ezek a hiányosságok azonban teljesen kiküszöbölhetők, ha a vizet — 20 Celsius-fok körüli hőmérsékleten, tehát jég formájában, annak szublimációjával, légüres térben vonják ki. Az összes konzerválási módszerek közül a fagyasztva szárítás változtatja meg legkevésbé az élelmiszert külsőre, színre, ízre. A felhasználáskor va^ előkészítés, vagyis az újbóli folyadékfelvétel után alig lehet a frisstől megkülönböztetni, a tápanyagok, vitaminok is úgyszólván változatlan alakban és értékben maradnak meg benne. A fagyasztva szárított élelmiszerekben a baktériumok, vírusok és egyéb mikroorganizmusok az étel elkészítésekor, a nedvfelvétel után újra életre kelnek. A fagyasztva szárított élelmiszert a tárolás folyamán védeni kell a nedvességtől — ezért légmentesen záró műanyag fóliába csomagolják, ami megóvja a levegő nedvességének behatásától. Felhasználás előtt egyszerűen vízbe, esetleg más folyadékba, tejbe, gyümölcslébe, borba kell tenni, amikor is — mint a szivacs — felszívja a folyadékot, és ezzel helyreáll a szárítás előtti eredeti állapot. A technikai problémák megoldására irányuló kutatások továbbra is folynak. A Leybold cég (NSZK) már sorozatban gyártja az új rendszerű fagyasztva szárító berendezéseket. Az új berendezés úgy működik, hogy a tartósítandó árut először gyorsfagyasztják, amikor is az áru víztartalma mikrokristályos jéggé alakul, de az anyag sejtrendszere nem roncsolódik szét; egy vákuumtérben aztán a jégkristály vízzé alakulás nélkül elpárolog. Robotok az óragyártásban Az egyhangú és monoton feladatok • végzésétől szabadította meg a dolgozókat a minszki Integral termelésiműszaki egyesülés egyik műhelyében az órák elektronikai egységeinek összeszerelését végző robotizált gyártósor. A 12 alkatrészből álló kronométer összeszerelését ez a sor a korábbiaknál négyszerte gyorsabban és jobb minőségben végzi el. Lézeres üvegvágás, automatikus műszerszortírozó, robotizált melegónozó sor, dialógus üzemmódban működő számítástechnikai komplexum — ilyen és ehhez hasonló újdonságok az utóbbi években nagy számban jelentek meg az egyesülésnél. A belorusz főváros e vezető vállalatánál a termelés tervszerű műszaki megújítását a technológiai folyamatok komplex gépesítésére és automatizálására alapozva hajtják végre. A képen: óránként kétszáz darabot állít elő az elektronikus karórák robotizált blokkszerelö gyártósora *. TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA *
