Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-17 / 270. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. november 17., hétfő fl pszichológiai kultúra hete Miskolcon Folyóiratszemle A Partéiét novemberi számáról „A teljes értékű emberi léthez nélkülözhetetlen, hogy összhangban éljünk embertársainkkal, társadalmi-természeti környezetünkkel, illetve együtt tudjunk élni problémáinkkal és megtanuljuk »kezelni« konfliktusainkat”. — Ezzel a mondattal kezdődik a november 3-tól 30-ig tartó, előadásokból, vitákból, csoportdemonstrációkból és kerekasz- tal-beszélgetésekből álló, pszichológiai kultúra hete elnevezésű rendezvénysorozat rövid ismertetője. A több napos, rendhagyó rendezvény célja, hogy a pszichológiai és mentálhigiénés szolgáltatások és ellátások lehetőségeit széles körben népszerűsítsék és csökkentsék — a sajnos még tapasztalható, ezzel kapcsolatos — előítéleteket. A rendezvényt támogató szervek — a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya, egészségügyi osztálya, a Miskolci Akadémiai Bizottság mentálhigiénés munkacsoportja, az SZMT, a Hazafias Népfront, a Miskolc Városi Tanács V. B. művelődési osztálya, a Miskolci Kapcsolafclélekta- ni Műhely, valamint a Köjál egészségnevelési osztálya nagy segítséget adott a találkozók megszervezéséhez és lebonyolításához. Bekapcsolódott a programok szervezésébe a TIT Borsod Megyei Szervezete, a Miskolc Városi Művelődési Központ és a Borsod Megyei Közművelődési Módszertani Központ is. A november 3-i, országos megnyitót követően jó néhány előadás, kötetlen beszélgetés hangzott el. Ezek kapcsán szó volt például arról, miért isznak a nők, milyen sajátosságai vannak a pszichológiai és mentálhigiénés programot segítő, kelet-európai szakmának és hogy melyek a serdülőkor legjellegzetesebb szexuális problémái. Az elmúlt hét végén, Hogyan segítsünk? címmel, a házasságról és a válásról tartottak, úgynevezett demonstrációs előadást Miskolcon, a Borsod Megyei Közművelődési Módszertani Központban, amelyen egyebek között elbeszélgettek az idén sikeresen megszervezett életformatáborok hasznosságáról is. Ma, november 17- én a Rónai Sándor Művelődési Központban pedig Reform-életmód elnevezésű, ugyancsak demonstrációs előadásra várják az érdeklődőket. A korábban meghirdetett időponttól eltérően, november 18-án, este hat órakor rendezik meg Miskolcon, a TIT Kazinczy- klubjátoan, Torma Kálmánnak, az Emberarcú szervezet című előadását. A megjelenők a szervezetfejlesztés modern irányáról, a humanizált szervezetről és az ehhez alkalmazkodó emberről hallhatnak érdekes információkat. A folyóirat novemberi száma Grósz Károllyal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Budapesti Pártbizottság első .titkárával készített interjút a párt- szervezetek cselekvőképességének növeléséről. A beszélgetés központi témája: hogyan mozdíthatjuk elő feladataink eredményesebb végrehajtását, hogyan tudnánk jobban összpontosítani erőfeszítéseinket. A beszélgetés során a Budapesti Pártbizottság első titkára az ideológiai kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy mostani gondjaink természetét, és leküzdésük lehetőségét is csak az érezheti igazán, aki képes eligazodni nemcsak a közvetlenül érzékelhető tények, hanem az összefüggések között is. „Jelenlegi helyzetünk — mondotta — nem siránkozást igényel, nem csodavárást, hanem alkotó, teremtő tetteket..., az emberek bíznak a pártban, tőle várnak útmutatást, programot, s csak rajtunk múlik, hogy megfeleljünk ennek a várakozásnak.” Gazdaságunk mostani gondjai nem utolsósorban a munkaidőalap helytelen kihasználásából adódnak. Rácz Albert cikke az ez okból hozott minisztertanácsi határozat főbb céljait és eszközeit ismerteti. Petrik Ferenc az új családjogi törvény tárKommúnista műszakot tartottak szombaton Sajóke- resztúron, a Borsodi Ércelőkészítő Műben. A műszak bevételének felét lakásépítési alapra, harminc százalékát az alacsony nyugdíjúak sadalmi, politikai összefüggéseit elemzi írásában. Egyházpolitikánk sikerének eredményeképpen hazánkban a marxisták és a katolikusok párbeszéde már jó ideje polgárjogot nyert. Miklós Imre cikke a dialógusról megállapítja: az állam és az egyház viszonyáról szólva ma már a nép javára végzett közös munkálkodásról beszélhetünk. Szerdahelyi István a művészi szabadság és a művészi felelősség témaköréről írt cikket. Egyebek között hangsúlyozza: művészetpolitikánk tudomásul veszi az ideológiai pluralizmus tényét, célja a szocialista—marxista eszmék hegemóniája, de ezt nem hivatali intézkedésekkel, hanem a szellem eszközeivel kívánja elérni. A területi pártbizottságok többsége jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy tevékenységét hozzáigazítsa a változó 'társadalmi és gazdasági feltételekhez. A problémákról és a tennivalókról vezetett kerekasztal-beszélgetést a szerkesztőségben Lakos Sándor. A Pártélet augusztusi— szeptemberi számában vita kezdődött a differenciálódásról, ebben a számban két hozzászólást közölnek. támogatására fordítják. A további húsz százalékot a „Rák ellen az emberért, a holnapért” elnevezésű társadalmi alapítványnak ajánlják fel. P. J. Kommunista'műszak a BÉM-ben Tyúkpiac galambokkal. Több volt a kíváncsiskodó, mint a vásárló. (Folytatás az 1. oldalról) kilenc óráig mindössze ötszáz forint értékű helyjegyet osztott ki. Tizennyolc éve' adja a jegyeket, van tehát némi tapasztalata és egyben kifejezésmódja arról, milyen a pezsgő, nagy forgalmú piac. A tegnapit szó nélkül jellemezte, közérthető jellel: legyintett egyet a levegőbe. * Július óta új szín a Búza téren — gondolom, nem minden kereskedő örömére — az Agro Skála pavilonsora. A C-pavílonnál — amit Montvajszki Istvánná vezet — viszonylag nagy volt az érdeklődés tegnap is. A pavilon áruválasztéka kétségtelenül gazdag, csupán fehérhúsú paprikát nem láttunk. Viszont volt saláta Kiért és 1'1,50-ért, uborka 64- érl, paradicsom 55-ért, naspolya 42-ért, mogyoró 118- ért, körte 25-ért, fokhagyma 163-ért, alma 13,50-ért, sóska 33-ért, vöröshagyma 14,50- ért. Arrább a B-pavilonban, ahol nagyban árusítanak (ez azt jelenti, tíz kiló a legkisebb megvásárolható meny- nyiség) a vöröshagyma kilója 12, a káposztáé 3,90, a burgonyáé 6,40 forint. Közkedvelt ez az árusítóhely, a vezetőnője elmondta, hogy például a múlt hónapban egymillió forintot forgalmaztak. * A nagycsarnok mögött, ott, ahol máskor zöldséget, díszfákat árulnak, tegnap csupán néhány díszfa-, díszcserjeárus ütött tanyát. Ide szinte csak elvétve tévedt vevő. A szikszói Györfy Dezsőnek és feleségének így jócskán volt idejük, hogy elmondják, milyen különlegességeket kínálnak. Hibiscusszal, bukszussal, Berberis Thum- bergii-vel, ezüstfenyőkkel, juniperusokkal, tujákkal, rózsákkal várták a vevőket, akik ezen a napon, úgy látszik, inkább a vasárnap reggeli „lustálkodás”, mintsem a pénzköltés korai ébredéssel párosuló kellemetlensége mellett döntöttek. Ezért G.yőrfy Dezső nekünk panaszkodott: itt a Búza téren és környékén képtelenség parkolni, rengeteg a fedetlen elárusítóhely, ami főleg esős időben nagyon kellemetlen, bezzeg Nyíregyházán, Debrecenben másképpen van ... A kevés parkírozóval, a fedetlen elárusítóhelyekkel egyetértünk, azt meg, hogy Debrecenben, Nyíregyházán hogy van, nem tudjuk. Ügy látszik, el kellene már oda is menni. * A nagy vásárcsarnokon, akik tegnap mégiscsak kilátogattak a piacra, gyakorlatilag sietve végigszaladtak. Több elárusítóhely lepony- vázva, arra engedett következtetni, ki sem nyitottak (vagy nagyon korán bezártak.) Egyébként is a csarnokban legalább öt fokkal hidegebb volt, mint tegnap, november 1'6-án, odakint. * Félig nevetve, félig bosz- szankodva fogta fel a vasárnapi gyenge vásárt a tyúkpiac postagalambárusa. Nevét nem volt hajlandó elárulni, nevezzük ezért II. Anonymusnak. Nos, II. Anonymus végül úgy oldotta fel a feszültségét, hogy kinyitotta a galambketrec ajtaját, és egymás után dobálta a levegőbe galambjait. Könnyű volt neki, valamennyi galambja hazarepült, de mi lett volna, ha tíz méterrel odább, a csirkés ugyanezt teszi. Persze, legalább lett volna élénkség. * Apropó élénkség. A Búza téri piac nemzetközi névvel is ellátott északi része tegnap is tartotta a nívót, már ami a forgalmat, élénkséget illeti. Az áruprofil meghatározása nehéz: ugyanis kvarcórától búvárszivattyúig mindenre kiterjed. Borízű hang, rossz külsővel: — Dik má'! Engeded, hogy fényképezzen ?! 'Erőszakos kéz nyúl kollégám Minoltájáért:— Menynyit kérsz érte, öcsi? No, innen menjünk! (hajdú i.) Fotó: Fojtán László A nemzetközi névvel is illetett piacrész Megállni tilos! táblával. Akár a közlekedésben, itt is gyakori a szabálytalankodás. Piac - gyér forgalommal Nem csökken a háztáji gazdálkodás szerepe A iKístenmelők és Kiste- nyésztők Megyei Szövetsége minap a H'NF miskolci székhazában ülésezett. Elsőként Azary Bertalan, a Megyei Földhivatal osztályvezetője tartott előadást az egész népgazdaságot érintő problémáról, a, parlagföldekről, illetve ezek hasznosításának helyzetéről. A parlagterületek nagyságát évente határszemlék során mérik fel. A földtulajdonosoknak hasznosítási kötelezettségük van, amely az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzésére, a növényápolásra és gyomtalanításra vonatkozik. Ha a magántulajdonban levő földet felszólítás után sem művelik, akkor állami tulajdonba kerülhet. 1976-ban 14 000 hektár parlagföld volt, 80-ban már csak 3000. Miskolcon és környékén 180 hektár az ilyen terület. Ezek a földek általában szétszórtan helyezkednek el, nehéz a megközelítésük, (rosszak az útviszonyok), és néhol a vadkárral is számolni kell. Egy rendelet szerint, aki parlagföldet vesz bérbe, öt évig nem adóztatható. Sajnos, ezt a rendeletet nem mindenütt veszik figyelembe. Mészáros Péter, a szövetség titkára a háztáji gazdaságok fejlesztésének lehetőségeiről beszélt. Bevezetőjében elmondta, hogy mostanában alakult meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban egy önálló háztáji osztály. Hazánkban másfél millió család foglalkozik háztáji és kistermeléssel, Borsodban ez a szám 130 000 körül van. Ha elgondoljuk, hogy ők foglalkoznak a sertésállomány 60, a baromfiállomány 70 százalékával, a méz-, vágónyúl- és húsgalambtermelés majdnem 100 százalékával, akkor láthatjuk igazán, hogy milyen fontos e területen a fejlesztés. Ennek érdekében a fő cél a kistermelés hatékonyabb támogatási és érdekeltségi rendszerének kidolgozása. (dobos) Gép -!- elektronika=Mechatronika Mechatroninfo ’86 címmel háromnapos konferenciát rendez november 17—19. között Budapesten, a Technika Házában a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület. A hétfőn kezdődő tanácskozás felett — amelyhez egyben kiállítás is kapcsolódik — az Ipari Minisztérium, valamint az Ipari Informatikai Központ vállalt védnökséget. Közreműködik az eszmecsere megrendezésében a Magyar Elektronikai Egyesület és a Gépipari Tudományos Egyesület is. A fórum jelentőségét aláhúzza az a tény, hogy a mechatronikával foglalkozó szakemberek nemcsak közvetlenül azokhoz a korszerű oktatási, alkalmazási ismeretekhez juthatnak hozzá szervezett formában, amelyek ma már nélkülözhetetlenek a modern, minden piacon versenyképes gépipari termékek előállításában, hanem tapasztalataikat is kicserélhetik egymással, hozzájárulva ezzel a komplex piacorientált szemlélet elterjedéséhez és az eddigieknél szélesebb körű alkalmazásához. Az a szó, hogy mechatronika, a gépipar és az elektronikai ipar „házasságát” fedi. Manapság elképzelhetetlen korszerű gépipari berendezés elektronikai alkatrészek nélkül, a legmodernebb ilyen gépeket napjainkban már a számítógépek vezérlik, mint például az intelligens robotokat. S mindahhoz, hogy ezek a műszaki alkotások megszülethessenek, nélkülözhetetlen, hogy a különféle szakterületek specialistái együttműködjenek, vagyis e tevékenységben csapatmunkára van szükség. Továbbá, nem elég a gépet megtervezni és elkészíteni, azt el is kell adni, az utóbbihoz viszont szükséges a jó piacismeret, az informáltság, azaz a dolgokat komplex módon kell kezelni.-A tanácskozás legfontosabb célja az, hogy felmérje a hazai helyzetet és meghatározza a VII. ötéves tervben végzendő további feladatokat. Mivel a KGST komplex programjának korszerű automatizálás témakörében valamennyi szocialista ország érdekelt, képviselőiket éppen ezért hívták meg erre az eszmecserére, hogy a KGST-tapasztalatok birtokában megvizsgálják a továbblépés lehetőségeit, az e területen való kibontakozás útját és módozatait. —s AZ ENCS ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ pályázatot hirdet 1987, január 1-től 1991. december 31-ig terjedő időre SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE az alábbi egységekre: 204. sz. Italbolt IV. O. Baktakék 207. sz. Italbolt IV. 0. Boldogkőújfalu 214. sz. Italbolt IV. o. Detek 215. sz. Bisztró III. o. Encs 225. sz. Italbolt IV. 0. Fancsal 227. sz. Italbolt IV: o. Forró 228. sz. Sörkert IV. 0. Forró 231. sz. Italbolt IV. 0. Fügöd 232. sz. Italbolt IV. 0. Gagybátor 233. sz. Italbolt IV. 0. Gagyvendégi 240. sz. Italbolt IV. o. Krasznokvajda 249. sz. Italbolt IV. o. Szalaszend 251. sz. Italbolt IV. o. Szemere A pályázatok benyújtási határideje: 1986. december 17-én, 8 óra. A pályázóknak felvilágosítást az áfész közgazda- sági osztálya ad, 1986. december 1-jétől. Versenytárgyalás 1986. december 19. (péntek), 9 órakor az áfész-irodában (Encs, Petőfi út 24—26.).
