Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-15 / 269. szám

ÉSZAK-MAGYAROKSZAG 13 1986. november 15., szombat Kertész leszek, tát nevelek... Milyen fákat ültes­gk sek? Telekhez jutva valamennyi tulajdo­nos felteszi ezt a látszólag pofonegyszerű választ sej­tető kérdést. Ám ha egy kicsit alaposabban párhu­zamot vonunk a bennünk megfogalmazódó igények, célok, elképzelések, vala­mint ezek realizálhatósága között, már korántsem ilyen egyszerű, egyértelmű a vá­lasz. Azzal ugyan mindenki tisztában van, hogy dato­lyapálmát a mi éghajlati adottságaink közepette sen­ki nem nevelhet sikerrel kertjében; de egyes, nálunk is honos gyümölcsfaj bizo­nyos fajtáiról már nem ilyen egyöntetű a képlet. Vannak, akik esküsznek si­keres termesztésük mellett, míg mások épp az ellenke­zőket állítják. Alapvető tanácsként egy öreg kertész már-már klasszikus bölcseletének megszívlelését ajánlhatjuk mindenkinek a figyelmébe: mielőtt elmennénk a fais­kolákba, s kinyitnánk pénztárcánkat, előbb győ­ződjünk meg róla, milyen fák díszlenek, illetve mi­lyen fák vegetálnak vagy hiányoznak a szomszédos kertekben, kertekből. Az előbbieket érdemes a saját kertünkbe is eltelepíteni, míg az utóbbiakról — bár­mennyire is fáj — mond­junk le, mert eredménye­sen nem tudjuk termeszte­ni, s a siker helyett csak bosszankodásban lesz ré­szünk. Ezek után a teljesség igénye nélkül, de konkré­tabban megfogalmazva, lássuk, melyek azok a gyü­mölcsfajok. gyümölcsfajták, amelyek nálunk itt, Észak- Magyarországon sikeresen termeszthetők. (A felsorolt fajtaválaszték saját, vala­mint más kertbarátok sze­mélyes tapasztalatainak fel- használásával készült.) Az almagyümölcsűek kö­zül almát — a rendkívül gyakori növényvédelmi munka miatt — házikertbe nem javasoljuk. Ha valaki mégis akar almát telepí­teni, akkor nyári almát ül­tessen, az ugyanis hiány­cikknek számít a piacon, és a téli fajtáknál lénye­gesen kevesebb permetezést igényel. Konkrét fajtákat említve, mindenekelőtt a legkorábban érő Close (kióz), az Éva és a helyi tájfajta, az Egri piros ja­vasolható telepítésre. A körte viszont — ellentétben az almával — feltétlenül helyet követel magának a kertben. A rendkívül gaz­dag fajtaválasztékból min­denképpen felhívjuk a fi­gyelmet a legkorábban érő Arabitka G-re, az olvadó, illatos Clapp kedveltjére, a világfajta Vilmosra (ezek nyári érésű körték). Az ősziek közül a sárgásfehér húsú, közkedvelt Bőse ko­bakra, a kiváló édes-savas Hardy vajkörtére, a téliek közül a Hardenpont téli vajkörtére, a Nemes krasz- szánra hívjuk fel a figyel­met. A bogyós, gyümölcsű- ek nálunk is eredménye­sen termeszthetők, tehát egy-két bokornak, fácská- nak minden kertben helye van. A köszmétefajták kö­zül a Gyöngyösi piros és főleg a Pallagi óriás ajánl­ható. A piros ribiszke faj­tákon belül messze legjobb a Jonkheer van Test, a fe­kete ribiszkék közül pedig a F értődi 1. A csonthéjasok zöme ked­veli megyénk talaj- és ég­hajlati adottságait. A cse- resznyefajták közül a Szo- molyai fekete rövid szárú­nak szűkebb pátriánk hazá­ja, de eredményesen ter­meszthető a Jabolay, a Germersdorfi óriás, s az újabban terjedő Bigarreau burlat és a Van. A meg.v- gyek közül a Pándy még porzófajtával is sokszor meddő, bosszúságot okoz, helyette az Érdi bőtermő, az Űjfehértói fürtös java­solható. Sokan szívesen termesztik a Meteor korai és a Favorit fajtát is. A szilva egyetlen kertből sem hiányozhat! Sikerrel termeszthető majdcsaknem minden fajtája. Mi minde­nekelőtt a Beszterceit, a Debreceni muskotályt, az Althann-ringlót, a Stanleyt javasoljuk telepítésre. Az őszibaracknak nem ideális tája megyénk. Rö- videbb idő alatt elpusztul­nak a fák, mint klasszikus termőtájaikon, de az is igaz, amíg élnek, rendszeresen, bőven teremnek. Az őszi­barack gazdag fajtaválasz­tékából mi elsősorban a Championt, a Fordot. a Redhavent ajánljuk. S végül a kajszi! Közis­mert, hogy megyénkben Gönc híres termőtája ennek a gyümölcsnek, de sokfelé szintén sikerrel termeszt­hető. A Gönci magyar kaj­szi mellett kiváló a Ma­gyar kajszi C 235-ös, a Ra- kovszky, a Ceglédi óriás. Fák az autó tetején A faiskolai lerakatok • nem kertünk szom­szédságában találha­tók. Sok kistermelőnek bi­zony gondot okoz a néha terebélyes facsemeték szál­lítása. A mai motorizált vi­lágban erre kiválóan alkal­mas a gépkocsi, ám a szak­szerűtlen szállítás gyakran kárral jár. Az egy-két órás utazás során, a 80—100 ki­lométeres sebesség mellett a védtelen gyökerek kiszá­radnak, elpusztulnak. Ezért a fák szállítása vagy zárt térben (ahogy képünkön is látható), vagy a gépkocsi tetején, de cso- magoltan történjen. A gyö­kerek védelme a legfonto­sabb! Burkoljuk be nedves papírral, s így tegyük a csemetéket műanyag zsák­ba. Még ezek után is, ha megérkeztünk, a fákat állít­suk vízbe néhány órára, hogy elvesztett nedvességü­ket pótolhassák. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy lehetőleg fagymentes napo­kon utaztassuk a facseme­téket, ugyanis a fiatal fák rendkívül érzékenyek a fagyra. A csomagtérben szállítsuk a facsemetéket. Ha erre nincs mód, a tetőn is lehet, de csak csomagolva. M ivel a kertmüvelők körében ügy tartják, október második fele, valamint november a faülte­tés, ültetvénytelepítés optimális ideje, ezért kertbarát magazinunk mostani számában a te­lepítéssel kapcsolatos teendőket, tudnivalókat ismertetjük. Milyen fajokpt és fajtákat tele­pítsünk? Mi a teendő a facsemeték szállításakor ? Hogyan készítsük az ültetőgödröt? Milyen a jó vermelés? Kell-e metszeni őszi ültetéskor? Többek között ezekben a kérdésekben igyekszünk taná­csokat adni - mindenekelőtt - a kezdő kertbarátoknak. Reméljük, tanácsainkat a gyakorlatban tudják majd hasznosítani a termesztők, s ezzel mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy örömüket leljék e hasznos tevékenységben. Vermelés Őszi faültetés Sepsi János: - Akkor jó a vermelés, ha gyökérnyak fölött, az oltás helyét is föld takarja, védi Merlusz Nándor: - Csak a roncsolt gyökereket metszem A 75 éves Sepsi Já- • nos nyugdíjas, Mis­kolcon, a Nagyszent- benedeken gazdálkodik 780 négyszögöl területen. E ha­talmas birtokon megterem szinte minden. • János bácsit arról fag­gattuk, mi a teendő azok­kal a facsemetékkel, ame­lyeket a váratlanul bekö­szöntő fagy miatt nem tu­dunk a végleges helyükre ültetni. — Azokat a csemetéket télre el kell vermelni, s már csak tavasszal ültet­hetjük a végleges helyükre. A vermelés azt jelenti, hogy 50—60 centiméter szé­les, 70—80 centiméter mély gödröt, vagy árkot ássunk. Ebbe állítjuk a fákat, még­pedig úgy, hogy amikor a földet visszahúzzuk, az ol­tás helyét is legalább 10— 15 centiméter vastag föld­réteg borítsa. A vermelt fák a tél folyamán még a szakszerű vermelés követ­keztében is sok nedvessé­get veszítenek, ezért ta­vasszal, kiszedés után 24 órára állítsuk vissza, hogy visszanyerhessék az elveszí­tett nedvességet. Merlusz Nándor, az • LKM vegyésze, 1969 óta kertészkedik Mis­kolcon, a Magyarka dűlő­ben. 556 négyszögöles kert­jében a gyümölcsfajok tel­jes hazai választéka meg­található, és hasonlóan gaz­dag a szőlőültetvénye is. Tőle az őszi faültetés mi­kéntjét tudakoltuk. — A talaj előkészítésére fokozott figyelmet kell for­dítani. Ha valaki csak ak­kora gödröt ás a gyü­mölcsfája számára, amit egy zsebkendővel le lehet takarni, akkor ne számít­son arra, hogy fája gyor­san termőre fordul és szép gyümölcsöt terem. A fák számára 70 centiméter mély és legalább egy négyzetmé­ter alapterületű gödröt szükséges ásni. A cserjék­nek elegendő 50 centimé­ter mély, 60x60 centiméter alapterületű is. A gödör aljába tegyünk egy-másfél kiló vegyes műtrágyát, vagy 15—20 kiló istállótrágyát. Arra ügyeljünk, hogy a fa gyökérzete közvetlenül ne érintkezzen a trágyával. Ültetéskor a csemeték gyö­kérzetét nem szabad túl­Germersdorfi óriás cseresziye Misó Pál, a DIGÉP • dolgozója a lyukói Kék Acél Kerthasz­nosítási Szakcsoport tagja. Kertje — 430 négyszögöl — vegyes kert, amelyben a zöldség, szőlő, gyümölcs is megterem. Minap, a Szput- nyik utcai faiskolában ta­lálkoztunk, ahol szőlőoltvá- nyokat vásárolt. — Van már szőlőm^ a telken, ezeket a fajtákat — Bianca, Zenit — inkább kíváncsiságból vásároltam. Arra a kérdésemre, hogy kertje fái közül emeljen ki egy fajtát, mint legjobban beváltat, ő a Germersdorfi óriás cseresznyét választot­ta. Az ok pedig ... — Június második felé­ben érik, gyümölcsének át­lagtömege 6,1 gramm, tom­pa szív alakú. Héja kár- minpiros, éretten sötétbor­dó. Halványpiros húsa ke­mény, roppanó, bő levű, harmonikusan édes-savas, kesernyés mellékíze nincs. Fája termetes szép fa. Cse­resznyelégy ugyan károsít­ja, de jó növényvédelem­mel megvédhető. Misó Pál: - Nálam o Germersdorfi óriás bevált zeit tan megmetszeni. Én ál­talában csak a roncsolt gyökereket metszem. Őszi telepítéskor az ágakat még nem kell metszeni. Erre a műveletre majd csak ta­vasszal kerül sor. Mit keres a kistermelő? — Mit keresnek ebben az évben a kistermelők? — kérdeztük a hejőcsabai le­rakat vezetőjétől, Kisfalusi Lászlónétól. — Ami a konkrét igé­nyeket illeti, ezen az őszön az Egri piros, Close nyári almát, az Arabitka G, Kor­nélia, Seres Olivér, Hardy vajkörtét, a Pallagi óriás köszmétét, a jostát, a Be­redet birset, a C 235-ös kajszit, a Zalagyöngye, Ot- tonel muskotály, Zenit, Bi­anca, Boglárka, Ztveigelt, Biborkadarka szőlőfajtákat keresik a kistermelők leg­inkább. Az oldalt irta: Hajdú Imre Fotók: Dobos Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom