Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-14 / 268. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLII. évfolyom, 261 VZTmszmp borsod-abauj-zemplén megyei bizottságának lapja sfe- > Ára: 1,80 Ft Péntek, 1986. novembe Magyar felszólalás a bécsi fórumon Hazánk, amely különleges státussal vesz részt a bécsi tárgyalásokon, lehetségesnek tartja, hogy a teljes jogú résztvevők jövőbeni megálla­podásához a különleges stá­tusú országok jegyzőkönyv­vel csatlakozzanak, amelyben támogatásukról biztosítják a megállapodást. Többek kö­zött erről beszélt Nagy Já­nos magyar nagykövet, a közép-európai haderők csök­kentéséről folyó tárgyalások csütörtöki ülésén. Küldöttsé­günk vezetője utalt arra, hogy a nemzetközi élet po­zitív és negatív jelenségei egyaránt hatást gyakorolnak a bécsi fórumra, majd emlé­keztetett a Varsói Szerződés budapesti felhívására, amely az európai hagyományos erők és a fegyverzetek nagy­mérvű csökkentését szorgal­mazza. A magyar kormány, a közvélemény azt várja, hogy a NATO munkacsoport­ja, amelyet a budapesti fel­hívásban foglalt javaslatok tanulmányozásával bíztak meg, érdemi választ ad, s ez lehetővé teszi majd a tár­gyalások megkezdését. A nagykövet felhívta a tár­gyalások nyugati résztvevőit, változtassanak mereven ne­gatív álláspontjukon és ve­gyék figyelembe a más lesze­relési fórumokon elért hala­dást. A stockholmi bizalom- erősítő és leszerelési konfe­rencián elért eredmények érintik a bécsi tárgyalásokat is, hiszen a stockholmi meg­állapodás egész Európára vo­natkozik — hangsúlyozta. Küldöttségünk vezetője végül rámutatott: a VSZ négy teljes jogú résztvevőjé­nek idén februárban előter­jesztett javaslata, amely a stockholmi konferencia ered­ményei nyomán tovább kor­szerűsíthető, megoldást kínál a bécsi tárgyalások előtt álló problémákra. Utalt e javas­latok realista jellegére és felhívta a NATO-országokat, tanúsítsanak hasonló realiz­must a megegyezés érdeké­ben. A magyar kormányt a történelmi tapasztalatok is a tartós európai béke és biz­tonság megteremtésére ösz­tönzik. A Fogyasztási Szövetkeze­tek X. kongresszusa alkal­mából csütörtökön a SZÖ- VOSZ székházában kitünteté­si ünnepséget rendeztek, amelyen megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkár- helyettese és Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese is. Az Elnöki Tanács a szö­vetkezeti mozgalomban ki­emelkedő gazdasági és tár­sadalmi munkát végzett dolgozóknak magas kitünte­téseket adományozott. Áz RDH-han Ai Ózdi Kohászati Üzemek rúd- és dróthengerművében a korszerű és jól értékesíthető termékek gyártása kerül elő­térbe a VII. ötéves terv időszakában. Felvételünkön a drót­sori hűtöpadról próbát vesznek a hengerészek. Fotó: V. Szakái Judit A megyei NEB napirendjén: a fagazdálkodás Szakemberképzés a megyeszékhelyen Tegnap ülést tartott a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Első napirendi pont­ként megvitatták az erdő- és fagazdálkodás helyzetéről és fejlesztési feladatairól szóló összefoglaló jelentést. Ezen­kívül a bizottság elé került még egy másik összefoglaló jelentés is, mely a korábbi ellenőrzések tapasztalatainak hasznosulásáról szólt. A fagazdálkodással foglal­kozó témavizsgálatot a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság felkérésére végezték. Mint megállapították: a VI. ötéves tervidőszakban ked­vezőtlenül alakultak a fa­gazdálkodás körülményei. Növekedett ugyan a tőkés export, de azoknak a válla­latoknak a jövedelmét, me­lyek az erdőkkel foglalkoz­nak — az új gazdasági sza­bályozók következtéből. - - kétharmad részben közpo-'O- sították. A hatékonyét' j. (Folytatás a 2. oldtion' Ülést tartott a Miskolc Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága „Gyakran hangoztatjuk, hogy Miskolc munkásváros” — mondotta megyeszékhe­lyünk tanácsának elnöke teg­nap a* Miskolc Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak ülésén, amelyen a Le­nin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár közötti terület (a régi LKM-koló- nia) védetté nyilvánításáról, illetve jövőjéről volt szó. összegzésében ezután hozzá­tette: az említett térségre vonatkozó elképzelések nagy­szerűek. Ha valóra válnak és sikerül megóvni, átmente­ni az utókornak azokat a „míves” épületeket — me­lyekből manapság egyre ke­vesebb található —■ akkor már tettünk valamit értéke­ink védelmében. Ezt az elgondolást figye­lembe véve, készítették el a szakemberek javaslatukat, amely a két gyár közt húzó­dó házak sorsára, az itt élők jövőjére vonatkozik. Az LKM és a Digép környékére egyébként 1981-ben született meg a részletes rendezési terv. Ebben a döntő részt intézmény-közlekedési-ipar- területi, valamint véderdő kategóriába sorolták az il­letékesek. Az eltelt időszak­ban azonban alapvető válto­zás történt a térség tulaj­donviszonyaiban, mivel az LKM kezelésében lévő lakó­területet átvette városi ta­nács. Munkásgenerációk nőt­tek fel ezekben az otthonok­ban, amelyekhez ma is ra­gaszkodnak. Az utóbbi időben mindin­kább előtérbe került az adott terület környezetének védel­me, hiszen ez az élet minő­ségének egyik fontos feltéte­le. Ezáltal újabb feladatok fogalmazódtak meg, misze­rint: a lakóterületekre vo­natkozó tiltások helyett a környezetet szennyező üze­mekben kell szorgalmazni a környezetkímélő technológiák alkalmazását. (Jóllehet, vala­mennyien tisztában vagyunk vele: sokáig nem leszünk olyan helyzetben, hogy eze­ket a káros forrásokat jelen­tős mennyiségben csökkent­hessük.) Az új szempontok­kal egy időben felvetődött a korábban elhatározott terü­letfelhasználási terv átérté­kelésének szükségessége is. Az LKM és a Digép kö­zött, a munkástársadalom rétegeződését tükröző, diffe­renciált épületsorok, -együt­tesek alakultak itt ki. Az (Folytatás a 2. oldalon) A Miskolci Postaigazgatóság új üzeme Számítóközpontot avattak Miskolcon 6 számitógép és kezelőszemélyzete Fotó: F. L Számítóközpontot avatott tegnap Miskolcon a Magyar Posta. A Miskolci Postaigazgatóság új üzeme az Ady Endre utcában 24 millió forintos beruházással készült el. A TPA 1148-as, magyar gyártmányú számitógép munkába állítása után gyorsabb, áttekinthetőbb lesz az igazgató­ság adatfeldolgozása. A számitóközpont avatása azonban nemcsak belső, postai ügy. A gép munkájából mi, a pos­ta ügyfelei is profitálunk majd. A rövid ünnepségen Kocz- ka Antal, a Miskolci Posta- igazgatóság vezetője köszön­tötte a résztvevőket, s né­hány mondatban szólt arról, hogy a postaszervek közül miért éppen a miskolci ál­líthatja üzembe az ország­ban utolsóként a számítógé­pet. Hangsúlyozta, ennek elsősorban az igazgatóság szűkös elhelyezése volt az oka, a korszerű számítógép telepítéséhez, csak nehézsé­gek árán lehetett megfelelő körülményeket teremteni. Az igazgatóságon azonban gép nélkül is meghonosodott a számítástechnikai kultúra. A miskolci SZÜV-vel együtt­működve alkalmazták a Pos­ta Számítástechnikai és El­számolási Intézete által ki­dolgozott munkaerő-nyilván­tartási, majd bérszámfejtési rendszert. Nagy gép hiányában 14 kisebb, személyi számítógé­pet kaptak az igazgatóság különböző osztályai, üzemei. A kis gépeken jelenleg már 35, a postai munkát könnyí­tő, gyorsító rendszer üzemel. A Miskolci Postaigazgatósá­gon — 25 alkalmazottal — az elmúlt esztendőben hoz­ták létre a számítástechnikai központ szervezetét. Az ünnepélyes átadás utáni első programot dr. Oláh László, a Magyar Posta el­nökhelyettese indította el. — A Magyar Posta — mondotta megelőzően — 1970-ben vásárolta meg az első számítógépet, s 1978-ban dolgozta ki a számítástech­nika postai elterjesztésének koncepcióját. Ezzel kettős célt kívánt elérni. Egyrészt a pontosabb és gyorsabb infor­mációáramlás és -feldolgozás lehetőségeit kívánta megte­remteni, másrészt a számí­tástechnikai ismeretek pos­tai elterjesztésére törekedett. Ma, a postaszervek összesen 15 számítógépparkkal ren­delkeznek. Ez a kiterjedt géppark ma még nehezen érzékelhető lehetőségeket je­lent számunkra. Telepítésük­kel ugyanis megelőztük a távközlés-technikában várha­tó elektronikai rendszervál­tást. Ha a számítógépeket az új távközlési rendszer segít­ségével sikerül majd össze­kötnünk, az egész országot tekintve is jelentős kapaci­tás jön majd létre. Az új gép munkába állítá­sának programját kérdésünk­re Fövenyesi Ildikó, az igaz­gatóság számítástechnikai irányítója részletezte. El­mondta, hogy a géppel — kísérletként és párhuzamos feldolgozásban — a jövő év elején — hozzákezdenek a telefonszámlák helyi készíté­séhez. A számlákat eddig Debrecenben, bérmunkában készítették el. Ezt követően önállóan kidolgozzák a bér- számfejtés programcsomag­ját, majd az ügyfélszolgálat részére a kötvényjegyzések tájékoztató programját. Ezen­kívül bekapcsolódnak a köz­ponti programok készítésébe, s más igazgatóságoktól is át­vesznek programsorozatokat. A Magyar Posta ugyanis minden szervénél TPA-gé- peket telepített, így a más­hol készült programok alkal­mazása nem jelent akadályt. (udvardy) Megyénk egyik legeredmé­nyesebben, legpéldamutatób­ban gazdálkodó mezőgazda- sági üzeme már évek óta a Szerencsi Állami Gazdaság. Ez a minősítés az idei őszön ha lehet, még további pozi­tívumokkal gazdagodott, hi­szen a szerencsi nagyüzem e rendkívül kedvezőtlen, aszályos időjárásban is mun­kaszervezésből, agrotechni­kából példát mutatott. Mit, hogyan sikerült megvalósí­taniuk az őszi szerteágazó feladatokból, erről beszélt nekünk minap az állami gazdaság igazgatója, dr. Os- vay György. — Gazdaságunkban befe­jeződtek az őszi betakarítá­si munkák, melynek során 1633 hektár kukorica szem­termése került a tárolókba, és 538 hektár cukorrépa ki­ásása, gyártelepre szállítá­sa is megtörtént. Az őszi búza vetőmagja optimális időben került földbe 1476 hektáron, amely 15 száza­Szerencsi határkép lékkai haladja meg az 1986. évben betakarított területet. A vetést követően lehullott 16 milliméteres csapadék megindította a magvak csí­rázását, de a keléshez to­vábbi kiadós esőkre lenne szükség. — A száraz ősz kedvezett a kukoricabetakarításnak, amelyet október 10-én fejez­tük be. Ilyen korán még so­hasem végeztünk a kukori­ca kombájnolásával. Ezt az tette lehetővé, hogy átlago­san csupán 24 százalék víz­tartalomról kellett száríta­nunk a termést. Nem hátráltatta csapadék a cukorrépa-betakarító gépek munkáját sem. így az utób­bi _ évek legnagyobb vetés- területéről november 2-án estére kiásásra került az utolsó gyökér is. A gyárte­lepre történő beszállítással is végeztünk november 5-én. A termésátlag nem érte el a tavalyit, de a magasabb cukortartalom révén a fehér- cukortermés 7,6- tonna lett hektáronként. Ez 3 százalék­kal több az elmúlt évitől. — A betakarítási munkák­kal párhuzamosan végeztük a tápanyag-utánpótlást. A terveknek megfelelő terület- nagyságra juttattunk szerves trágyát és mésziszapot. A műtrágya-felhasználásunk a tervezett hozamokhoz igazo­dik, hatóanyag-kijuttatásban visszalépés nem történt. A rendkívüli száraz talajok nagy igénybevételnek teszik ki az erő- és munkagépe­ket. A szántást éjjel-nappal végezzük, amelynek befeje­zését november közepére tervezzük. Megtörtént a 12 állattenyésztési telepünk tél­re történő felkészülése. Ezt a napokban tartott szemle során bizottság értékelte, melynek során ellenőriztük a rendet, a higiénés állapotot és a téli takarmánybázist. — A munkát a határban a közeli napokban befejez­zük; nem így az állatte­nyésztésben, ahol nap, mint nap azonos a feladat. Az ál­lattenyésztési telepeinken folyamatos a termelés; na­ponta 200 ezer darab étke­zési tojást, 10 ezer liter te­jet értékesítünk, és 60 ser­tés kerül levágásra a vágó- hidunkon. (ha)

Next

/
Oldalképek
Tartalom