Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-20 / 247. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. október 20., hétfő (Folytatás az 1. oldalról) Szaniszló Sándor szóbeli kiegészítését követően, töb­ben kértek szót a küldött- közgyűlésen. Frankó István, a nagycsé­csi termelőszövetkezet elnö­ke arra hívta fel a jelenlé­vők figyelmét, hogy az el­múlt öt év alatt jelentősen megnőtt a szövetkezeti moz­galomban megélhetést találó alkalmazottak létszáma. A tagok és alkalmazottak mun­kakörülményei zömmel mos­tohák, színvonalukban — még az újonnan létrehozott melléküzemágak esetében is — messze alulmaradnak az iparénak. A vitában részt vett Sza­bó István is. Hozzászólásá­ban felemlítette — a zöm­mel kedvezőtlen termőhelyi adottságok közepette gaz­dálkodó — a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei üzemek el­múlt esztendőkbeli növény­termesztési sikereit épp úgy, mint melléküzemági kisiklá­sait, valamint állattenyész­tési kudarcait. Látni kell, apáink, nagyapáink — ha­sonló körülmények között — nem hagyták volna ab­ba olyan hamar az álattar- tást, mint amilyen gyorsan több nagyüzemben felszá­molták azt. Több kitartást, több erőfeszítést a gondok megoldására, és több együtt­gondolkodást! Az elvonásokról szólva el­mondotta: mostanra a sza­bályozók elvonó jellege meg- 1 szűnt, s ez tart a következő évben is. A rendező elv mindenki számára a VII. ötéves terv. Azokban a tér­ségekben is szükség van mezőgazdasági termelésre, ahol gyengébbek az adott­ságok. Ehhez pedig biztosí­tani kell az egyszerű újra­termelés feltételeit. Korábban a megyei párt- bizottság átfogóan vizsgálta szövetkezeteink gazdálkodási sikertelenségeinek okait. A i vizsgálat választ keresett ar- . ra is, hogyan lehet az ered­ménytelenségből kilábain i7 miként lehet a gazdálkodást , stabilizálni? A program ma ' már határozat. S mi történt a határozat megszületése óta? Kovács Zoltán, a me­gyei pártbizottság titkára, a küldöttgyűlésen erről adott számot. Elmondta, hogy pél­dául a racionális földhasz­nálatban az üzemekben alig léptek előbbre. A bodrogkö­zi melioráció ugyanakkor jó ütemben halad, csakúgy mint a növénytermelésben a vetésszerkezet módosulása. Az ipari melléküzemágak­ról szólva Kovács Zoltán el­sősorban a megyén belüli együttgondolkodás lehetősé­geire hívta fel a jelenlévők figyelmét: együttgondolko­dásra, ipari vállalatok és mezőgazdaság között. Szót kért a vitában Papó- csi László is. Nemcsak a szabályozókat kell bírálni, hanem meg kell vizsgálni azokat a környezeti ténye­zőket is, amelyekben ezek a szabályozók megszülettek — mondotta a miniszterhelyet­tes — majd felemlítette az ismert világpiaci változáso­kat. Végezetül megállapítot­ta, a megye mezőgazdaság- és élelmiszeripari termékei­re a továbbiakban is szük­ség van. A tárca ismeri Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye gazdálkodási gondjait, s természetesen a mezőgazda­sági üzemeket a bajban sem hagyja magára. A küldöttközgyűlés vitáját végül Szaniszló Sándor ösz- szegezte, majd megválasztot­ták a küldötteket és a szö­vetség tisztségviselőit. A kö­vetkező öt évre a Teszöv elnöke ismét Szaniszló Sán­dor, helyettesei Riczkó Atti­la és Szabón György, titkára pedig újra Hartman Bálint lett. Végezetül Szabó István és Papócsi László a TOT, illet­ve a MÉM nevében kitün­tetéseket adott át. A megye élenjáró dolgozói közül Ki­váló Termelőszövetkezeti Tag kitüntetést vett át Bar- tha Istvánná csokvaományi, Koncz György szentistváni, Kutasi Péter hidasnémeti, Szűcs Kálmánná mezőke­resztesi, Tirpák Ferenc szik­szói és Kuruc Miklós bükk­ábrányi termelőszövetkezeti tag. MÉM Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Dó­zsa Árpádné borsodivánkai, Fülöp Lászlóné rátkai, Pa- lóczi János bocsi, Potyka Gyula tiszakeszi és Fekete Dezsőné tarcali téesztag. Balogh Andrea Politikai könyvnapok, 1986 A Kossuth Könyvkiadó mmár 25. alkalommal ren­dezi meg az idén a politikai rönyvnapokat. Az október 51-én Budapesten tartandó ünnepélyes megnyitó után jrszágszerte könyvvásárokat, Demutatókat szerveznek. A könyvünnepre 23 kö- ettel készült a párt kiadó­ja. A kiadványok között , , ;öbb olyan mű szerepel, amely 1956 tragikus őszének reményeivel foglalkozik, be- nutatva a szocialista meg­újulás folyamatát, fontos ál- omásait is. E kötetek között nár megjelent az Ellenfor- •adalom utóvédharca című cönyv, amely a november i-e utáni helyzetet elemezve aemutalja az ellenforradal- ni fegyveres csoportok lét- •ejöttét, társadalmi összeté- 1 elüket és felszámolásukat smét kapható Berecz Já- íosnak az Ellenforradalom óllal és fegyverrel, 1956 cí- nű munkája. A harmadik aővített kiadásban a szerző ijabb kutatások alapján te- dnti át a Forradalmi Mun- cás-Paraszt Kormány meg- ilakulásának körülményeit. Jgyancsak kapható már Jalgó László A szuezi há- j omszög, 1956 című írása, ímely a szuezi válság ese- i nényeit tárgyalja. i i Drámai napok címmel ke­' 'ül a könyvüzletekbe Hollós i ’ prvin és Lajtai Vera új kö- éte, amely az 1956. október 23. és november 4. közötti időt vizsgálja. A 30 év kró­nikája, J956—1986 című ké­peskönyv fotókkal, rajzok­kal, karikatúrákkal, statisz­tikai összeállításokkal mu­tatja be az olvasóknak az utóbbi három évtized ese­ményeit. Az emlékező kötetek so­rában lát napvilágot A szo­cializmus megújulása Ma­gyarországon című kötet, amely Kádár Jánosnak az utóbbi harminc évben szü­letett írásaiból, beszédeiből nyújt válogatást. A politikai könyvünnepre megjelenő kiadványok kö­zött tallózók megvehetik a Kulturális kisenciklopédia c. kézikönyvet. A külföldi szerzők művei közül a Források sorozatban adják közre Palmiro Tog­liatti Előadások a fasizmus­ról című kötetét. A Ma­gyarok, románok, szlávok cí­mű kötetben az idén 80 éves Balogh Edgár erdélyi "író, publicista 1957 és 1983 kö­zött megjelent több mint fél­száz írását, tanulmányát ad­ja közre. A kiadó megjelen­teti az SZKP XXVII. kong­resszusának jegyzőkönyvét is. A politikai könyvnapok megyei megnyitó ünnepségét november 3-án tartják Sá­rospatakon, a Művelődés Házában. P. J. Tampere városrész-avató (Folytatás az 1. oldalról) esemény bizonyítja, hogy vá­rosaink rászolgálnak a test­vérváros kifejezésre. Ének­karok, köztük gyermek- és munkáskórusok találkoztak az elmúlt években, hangsze­res művészek, képzőművé­szek, sportdelegációk talál­koztak itt, vagy a finn nagy­városban. Fiataljaink évek óta szerveznek cserelátoga­tásokat, úttörők és KlSZ-fi- atalok sok-sok élménnyel gazdagon térnek vissza, hogy majd viszonozhassák a ba­rátság, a szeretet, a figyel­messég ezer meg ezer meg­nyilvánulását. A finn nép békeszeretetével példát mu­tatott a világnak, jelképe lett minden békét áhító nemzet­nek. Végezetül hangsúlyozta a városi tanács elnöke, hogy a névadó ünnepség jelképe a testvérvárosi kapcsolátok fontosságának, majd átadta a névadó dokumentumait Seppo Suuripäänek, Tampere polgármester-helyettesének, aki mindenekelőtt Tampere lakóinak és vezetőinek jókí­vánságait tolmácsolta. A 169 ezer lakosú testvérváros — mondotta — sokban hasonlít Miskolcra. Legalábbis ez de­rült ki abból, amit Tampere lakásviszonyairól elmondott. Ott is elsősorban családi há­zakba törekednek az embe­rek, de a nagy többségük emeletes házakban éli életét. — Büszkék vagyunk, hogy méltónak találták városun­kat arra, hogy nevét viselje az önök egyik szép, új, még épülő városrésze — mondotl A fából faragott emlékoszlop a kis parkban. ta. Végezetül pedig kifejezte reményét, hogy boldog em­berek emberi léptékű ottho­na lesz ez a városrész. — Ügy értesültünk — fejezte be beszédét —, hogy e város­részhez egy lépcső is tartozik majd. Szeretnénk ennek épí­tésében legalább jelképesen részt venni. A névadó, városrészavató ünnepség a finn és a magyar himnusz hangjaival ért vé­get, miközben ifjúgárdisták a magasba húzták a finn és a tamperei, valamint a magyar és a miskolci városi zászlót. Csutorás Annamária Fotó: Balogh Imre Beiejeződött a héke-világkonoresszus „Nem voltunk mindig egy véleményen, de képesek voL tunk meghallgatni egymást, beszélni egymással, és képe­sek leszünk az együttes cse­lekvésre is” — jellemezte az egyik küldött a vasárnap le­zárult koppenhágai béke-vi­lágkongresszust. A tanácskozás, amelyen 2800 delegátus és 350 újság­író vett részt, munkáját pe­dig 500 szervező segítette, vasárnap délelőtt ünnepé­lyes plenáris üléssel fejezte be munkáját. Az ülésen be­jelentették, hogy 1987-bén Stockholmban ifjúsági bé­ketalálkozót, Moszkvában pedig nőkongresszust tarta­nak. Az MTESZ XIV. küldöttközgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) fejlesztés, amelynek fő irá­nyát a jövedelmezőséget nö­velő, átfogóan értelmezett technológia-korszerűsítés je­lenti. A helyes stratégia ki­alakításához a társadalmi, a közgazdasági és a műszaki tényezők együttes figyelem- bevételére, és összehangolt fejlesztésére van szükség. — A gazdaság jelenlegi állapota nem teszi lehetővé, hogy a műszaki fejlődés minden területén azonos ütemben felgyorsuljon. Ezért döntő fontosságú, hogy — megfelelő szelekcióval — el-' sősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetek műszaki fejlő­dését segítsük. A szelekció követelményeit azonban mind műszaki, mind közgaz­dasági megfontolások alap­ján szigorítani kell. Pál Lénárd szorgalmazta, hogy javuljon a társadalom és a gazdaság készsége, ké­pessége az új műszaki ered­mények befogadására, erő­södjék a gazdasági szerve­zetek érdekeltsége, az egyé­nek motivációja az állandó megújulásra. Az ennek meg­felelő érdekviszonyok kiala­kításán túl az oktatási, a képzési és a továbbképzési rendszer tökéletesítésére, va­lamint eredményre törő, vállalkozó szellemű, nagy tu­dású vezetőkre is szükség van. A műszaki értelmiség anyagi, erkölcsi megbecsü­léséről szólva elsősorban ,a vállalatok szerepét emelte ki. Végezetül a Központi Bi­zottság titkára a népgazda­ság helyzetét elemezve kér­te az MTESZ segítségét az ország előtt álló feladatok végrehajtásához. — Arra van szükség, hogy munkánkat az anyagi javak gazdaságos megtermelésére összpontosítsuk. Az elosztás- és fogyasztás-centrikus gya­korlat helyébe a gazdaságos termelés fokozását, az anya­gi alapok létrehozását szol­gáló munkát kell állítani. Ebben a munkában nagy feladatok hárulnak az MTESZ-re és egyesületeire — mondotta befejezésül Pál Lénárd. A vitában többek között felszólalt Kapolyi László ipari miniszter, aki a ma­gyar ipar egyes ágazataiban elért kiemelkedő eredmé­nyekről szólt. Hangsúlyozta: a jövőben elsősorban azt kell vizsgálni, hogy mely' ágazatok vannak legköze­lebb a nemzetközi élvonal­hoz. így lehet ugyanis meg­találni azokat a kitörési pon­tokat, ahol a magyar ipar világszínvonalú teljesítmény-* re képes. A vitát Tóth János fog­lalta össze, majd a küldött- közgyűlés elfogadta a kö­vetkező öt esztendő felada­tairól szóló határozatot. Az MTESZ XIV. küldött- közgyűlése, a korábbi kül­döttválasztó közgyűléseken megválasztott 56 egyesületi és területi szervezeti elnök­höz titkos szavazással to­vábbi 90 tagot választott az új országos elnökségbe. Az országos elnökség ezt köve­tően megtartotta első ülését, arrtelyen megválasztotta a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­ségének vezető tisztségvise­lőit, és állandó bizottságai­nak elnökeit. Az MTESZ el­nöke ismét Fock Jenő, fő­titkára újból Tóth János lett. Marjai József tárgyalásai az NSZK-faai Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, aki az NSZK-beli Hannoverben megnyitotta a magyar napok rendezvénysorozatát, tárgya­lásokat folytatott Martin Bangemann nyugatnémet gazdasági miniszterrel. E megbeszéléseken a felek vé­lemény cseréltek a világ- gazdaság, a nemzetközi ke­reskedelem és a pénzügyi élet időszerű kérdéseiről. Át­tekintették továbbá a Ma­gyarország és NSZK közötti kétoldalú gazdasági együtt­működés helyzetét, s meg­vizsgálták a kapcsolatok fej­lesztésével összefüggő teen­dőket. Marjai József tárgyalt Bernhard Vogel, Rajna-Pfalz és Ernst Albrecht, Alsó- Szászország tartományi mi­niszterelnökével. A megbeszéléseken részt vett Horváth István, a Ma­gyar Népköztársaság nagy­követe is. A Minisztertanács elnökhe­lyettese Ernst Albrechttel, más tartományi vezetőkkel, valamint Hannover város és különböző vállalatok képvi­selőivel megvitatta a ma­gyar és az alsó-szászországi vállalatok közötti kapcsola­tok további fejlesztésével összefüggő kérdéseket. Mar­jai József az alsó-szászor­szági tartományi kormány épületében Albrecht minisz­terelnök, valamint nagy- és középvállalati vezetők egy csoportjának jelenlétében előadást tartott Magyarország gazdasági helyzetéről, a fej­lesztési elképzelésekről. Az előadást széles körű véle­ménycsere követte az együtt­működés új gyakorlati for­máiról, valamint arról, hogy a nyugatnémet vállalatok ezekről milyen tapasztalato­kat szereztek Magyarorszá­gon. Marjai József szombat délután hazaérkezett Buda­pestre. Ifjúsági olvasási verseny Szerencsen A kisdobos éjszaka elég nyugtalanul aludt. Izgult, lelkiekben a másnapi ver­senyre készült. Talán még álmában is ... Szombaton reggel 8 óra körül gyülekeztek Szeren­csen, az Üttörőházban azok a kisdobosok és úttörők, akik a város és a városkör­nyéki iskolák tanulói szá­mára meghirdetett olvasási versenyre beneveztek, ösz- szesen 15 felsős, valamint 10 alsós csapat (ötfős) adott számot tudásáról. A még májusban kijelölt 5—5. könyvre vonatkozó fel­adványok közt volt szellemi totó, villámkérdések, térké­pes feladat és az úgyneve­zett „csali” mese. Ez utóbbi különöse^ érdekes volt, hi­szen öt meséből összeolló­zott szövegből kellett kita­lálni a mesék szerzőit, cí­meit. A Sompiák Lászlóné könyvtáros áltál összeállított feladatok bizony széles körű tájékozottságot, éles logikát kívántak meg a gyerekektől. A jól sikerült vetélkedő záróakkordjaként könyveket és-okleveleket vehettek át a helyezett csapatok. A sor­rend a következőképpen ala­kult: kisdobosok: 1. Bekecs, 2. Monok, Legyesbénye, 3. Szerencs. Űttörők: 1. Tisza- lúc, 2. Szerencs I., 3. Sze­rencs II. A pártbizottság napirendjén A TVK VII. ötéves tervi fejlesztése A Tiszai Vegyi Kombinát pártbizottsága nemrégiben a vállalat első kilenc hónap­jában elért termelési ered­ményekről szóló tájékoztató után megvitatta a kombinát VII. ötéves tervi fejlesztési koncepcióját. A lehetőségek alapján kidolgozott fejleszté­si elképzelések a népgazda­sági tervvel összhangban, a hatékonyság, a termelés mi­nőségének javítását célozzák. A testület ülésén hangsú­lyozták: a jobb munka mel­lett az elkövetkezendő öt évben eredményesebben kell felhasználni a politikai, agi- tációs és propagandamun­ka eszközeit a feladatok végrehajtása érdekében. A kombinát tovább foly­tatja a fóliasorokkal kapcso­latos beruházásokat, előké­szítik a polipropiléngyár har­madik egységének megvaló­sítását. A TVK-nak meg­van a megfelelő hitelképes­sége és eddig is pontosan törlesztette kölcsöneit. A pártbizottság titkára a vitát összefoglalva elmond­ta: a terv megvalósításának fontos feltétele az emberi tényezők fokozottabb figye­lembevétele. Emellett töre­kedni kell a termelés és az infrastruktúra közötti opti­mális arány megtartására. Az eredményes munka egyik feltétele, hogy a dolgozók az őket érintő minden fontos kérdésre érdemi választ kapjanak. A SAJÓMENTI IPARI KISSZÖVETKEZET -Kazincbarcika BÉRLETI SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE kiadja aszlalosüztmét iparengedéllyel rendelkező személynek Érdeklődni: személyesen vagy a 48-10-733 telefonon lehet, Kovács Lajos elnöknél Címünk: Kazincbarcika, Szabó Lajos út 56. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom