Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-20 / 247. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. október 20., hétfő (Folytatás az 1. oldalról) Szaniszló Sándor szóbeli kiegészítését követően, többen kértek szót a küldött- közgyűlésen. Frankó István, a nagycsécsi termelőszövetkezet elnöke arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy az elmúlt öt év alatt jelentősen megnőtt a szövetkezeti mozgalomban megélhetést találó alkalmazottak létszáma. A tagok és alkalmazottak munkakörülményei zömmel mostohák, színvonalukban — még az újonnan létrehozott melléküzemágak esetében is — messze alulmaradnak az iparénak. A vitában részt vett Szabó István is. Hozzászólásában felemlítette — a zömmel kedvezőtlen termőhelyi adottságok közepette gazdálkodó — a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei üzemek elmúlt esztendőkbeli növénytermesztési sikereit épp úgy, mint melléküzemági kisiklásait, valamint állattenyésztési kudarcait. Látni kell, apáink, nagyapáink — hasonló körülmények között — nem hagyták volna abba olyan hamar az álattar- tást, mint amilyen gyorsan több nagyüzemben felszámolták azt. Több kitartást, több erőfeszítést a gondok megoldására, és több együttgondolkodást! Az elvonásokról szólva elmondotta: mostanra a szabályozók elvonó jellege meg- 1 szűnt, s ez tart a következő évben is. A rendező elv mindenki számára a VII. ötéves terv. Azokban a térségekben is szükség van mezőgazdasági termelésre, ahol gyengébbek az adottságok. Ehhez pedig biztosítani kell az egyszerű újratermelés feltételeit. Korábban a megyei párt- bizottság átfogóan vizsgálta szövetkezeteink gazdálkodási sikertelenségeinek okait. A i vizsgálat választ keresett ar- . ra is, hogyan lehet az eredménytelenségből kilábain i7 miként lehet a gazdálkodást , stabilizálni? A program ma ' már határozat. S mi történt a határozat megszületése óta? Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára, a küldöttgyűlésen erről adott számot. Elmondta, hogy például a racionális földhasználatban az üzemekben alig léptek előbbre. A bodrogközi melioráció ugyanakkor jó ütemben halad, csakúgy mint a növénytermelésben a vetésszerkezet módosulása. Az ipari melléküzemágakról szólva Kovács Zoltán elsősorban a megyén belüli együttgondolkodás lehetőségeire hívta fel a jelenlévők figyelmét: együttgondolkodásra, ipari vállalatok és mezőgazdaság között. Szót kért a vitában Papó- csi László is. Nemcsak a szabályozókat kell bírálni, hanem meg kell vizsgálni azokat a környezeti tényezőket is, amelyekben ezek a szabályozók megszülettek — mondotta a miniszterhelyettes — majd felemlítette az ismert világpiaci változásokat. Végezetül megállapította, a megye mezőgazdaság- és élelmiszeripari termékeire a továbbiakban is szükség van. A tárca ismeri Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdálkodási gondjait, s természetesen a mezőgazdasági üzemeket a bajban sem hagyja magára. A küldöttközgyűlés vitáját végül Szaniszló Sándor ösz- szegezte, majd megválasztották a küldötteket és a szövetség tisztségviselőit. A következő öt évre a Teszöv elnöke ismét Szaniszló Sándor, helyettesei Riczkó Attila és Szabón György, titkára pedig újra Hartman Bálint lett. Végezetül Szabó István és Papócsi László a TOT, illetve a MÉM nevében kitüntetéseket adott át. A megye élenjáró dolgozói közül Kiváló Termelőszövetkezeti Tag kitüntetést vett át Bar- tha Istvánná csokvaományi, Koncz György szentistváni, Kutasi Péter hidasnémeti, Szűcs Kálmánná mezőkeresztesi, Tirpák Ferenc szikszói és Kuruc Miklós bükkábrányi termelőszövetkezeti tag. MÉM Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Dózsa Árpádné borsodivánkai, Fülöp Lászlóné rátkai, Pa- lóczi János bocsi, Potyka Gyula tiszakeszi és Fekete Dezsőné tarcali téesztag. Balogh Andrea Politikai könyvnapok, 1986 A Kossuth Könyvkiadó mmár 25. alkalommal rendezi meg az idén a politikai rönyvnapokat. Az október 51-én Budapesten tartandó ünnepélyes megnyitó után jrszágszerte könyvvásárokat, Demutatókat szerveznek. A könyvünnepre 23 kö- ettel készült a párt kiadója. A kiadványok között , , ;öbb olyan mű szerepel, amely 1956 tragikus őszének reményeivel foglalkozik, be- nutatva a szocialista megújulás folyamatát, fontos ál- omásait is. E kötetek között nár megjelent az Ellenfor- •adalom utóvédharca című cönyv, amely a november i-e utáni helyzetet elemezve aemutalja az ellenforradal- ni fegyveres csoportok lét- •ejöttét, társadalmi összeté- 1 elüket és felszámolásukat smét kapható Berecz Já- íosnak az Ellenforradalom óllal és fegyverrel, 1956 cí- nű munkája. A harmadik aővített kiadásban a szerző ijabb kutatások alapján te- dnti át a Forradalmi Mun- cás-Paraszt Kormány meg- ilakulásának körülményeit. Jgyancsak kapható már Jalgó László A szuezi há- j omszög, 1956 című írása, ímely a szuezi válság ese- i nényeit tárgyalja. i i Drámai napok címmel ke' 'ül a könyvüzletekbe Hollós i ’ prvin és Lajtai Vera új kö- éte, amely az 1956. október 23. és november 4. közötti időt vizsgálja. A 30 év krónikája, J956—1986 című képeskönyv fotókkal, rajzokkal, karikatúrákkal, statisztikai összeállításokkal mutatja be az olvasóknak az utóbbi három évtized eseményeit. Az emlékező kötetek sorában lát napvilágot A szocializmus megújulása Magyarországon című kötet, amely Kádár Jánosnak az utóbbi harminc évben született írásaiból, beszédeiből nyújt válogatást. A politikai könyvünnepre megjelenő kiadványok között tallózók megvehetik a Kulturális kisenciklopédia c. kézikönyvet. A külföldi szerzők művei közül a Források sorozatban adják közre Palmiro Togliatti Előadások a fasizmusról című kötetét. A Magyarok, románok, szlávok című kötetben az idén 80 éves Balogh Edgár erdélyi "író, publicista 1957 és 1983 között megjelent több mint félszáz írását, tanulmányát adja közre. A kiadó megjelenteti az SZKP XXVII. kongresszusának jegyzőkönyvét is. A politikai könyvnapok megyei megnyitó ünnepségét november 3-án tartják Sárospatakon, a Művelődés Házában. P. J. Tampere városrész-avató (Folytatás az 1. oldalról) esemény bizonyítja, hogy városaink rászolgálnak a testvérváros kifejezésre. Énekkarok, köztük gyermek- és munkáskórusok találkoztak az elmúlt években, hangszeres művészek, képzőművészek, sportdelegációk találkoztak itt, vagy a finn nagyvárosban. Fiataljaink évek óta szerveznek cserelátogatásokat, úttörők és KlSZ-fi- atalok sok-sok élménnyel gazdagon térnek vissza, hogy majd viszonozhassák a barátság, a szeretet, a figyelmesség ezer meg ezer megnyilvánulását. A finn nép békeszeretetével példát mutatott a világnak, jelképe lett minden békét áhító nemzetnek. Végezetül hangsúlyozta a városi tanács elnöke, hogy a névadó ünnepség jelképe a testvérvárosi kapcsolátok fontosságának, majd átadta a névadó dokumentumait Seppo Suuripäänek, Tampere polgármester-helyettesének, aki mindenekelőtt Tampere lakóinak és vezetőinek jókívánságait tolmácsolta. A 169 ezer lakosú testvérváros — mondotta — sokban hasonlít Miskolcra. Legalábbis ez derült ki abból, amit Tampere lakásviszonyairól elmondott. Ott is elsősorban családi házakba törekednek az emberek, de a nagy többségük emeletes házakban éli életét. — Büszkék vagyunk, hogy méltónak találták városunkat arra, hogy nevét viselje az önök egyik szép, új, még épülő városrésze — mondotl A fából faragott emlékoszlop a kis parkban. ta. Végezetül pedig kifejezte reményét, hogy boldog emberek emberi léptékű otthona lesz ez a városrész. — Ügy értesültünk — fejezte be beszédét —, hogy e városrészhez egy lépcső is tartozik majd. Szeretnénk ennek építésében legalább jelképesen részt venni. A névadó, városrészavató ünnepség a finn és a magyar himnusz hangjaival ért véget, miközben ifjúgárdisták a magasba húzták a finn és a tamperei, valamint a magyar és a miskolci városi zászlót. Csutorás Annamária Fotó: Balogh Imre Beiejeződött a héke-világkonoresszus „Nem voltunk mindig egy véleményen, de képesek voL tunk meghallgatni egymást, beszélni egymással, és képesek leszünk az együttes cselekvésre is” — jellemezte az egyik küldött a vasárnap lezárult koppenhágai béke-világkongresszust. A tanácskozás, amelyen 2800 delegátus és 350 újságíró vett részt, munkáját pedig 500 szervező segítette, vasárnap délelőtt ünnepélyes plenáris üléssel fejezte be munkáját. Az ülésen bejelentették, hogy 1987-bén Stockholmban ifjúsági béketalálkozót, Moszkvában pedig nőkongresszust tartanak. Az MTESZ XIV. küldöttközgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) fejlesztés, amelynek fő irányát a jövedelmezőséget növelő, átfogóan értelmezett technológia-korszerűsítés jelenti. A helyes stratégia kialakításához a társadalmi, a közgazdasági és a műszaki tényezők együttes figyelem- bevételére, és összehangolt fejlesztésére van szükség. — A gazdaság jelenlegi állapota nem teszi lehetővé, hogy a műszaki fejlődés minden területén azonos ütemben felgyorsuljon. Ezért döntő fontosságú, hogy — megfelelő szelekcióval — el-' sősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetek műszaki fejlődését segítsük. A szelekció követelményeit azonban mind műszaki, mind közgazdasági megfontolások alapján szigorítani kell. Pál Lénárd szorgalmazta, hogy javuljon a társadalom és a gazdaság készsége, képessége az új műszaki eredmények befogadására, erősödjék a gazdasági szervezetek érdekeltsége, az egyének motivációja az állandó megújulásra. Az ennek megfelelő érdekviszonyok kialakításán túl az oktatási, a képzési és a továbbképzési rendszer tökéletesítésére, valamint eredményre törő, vállalkozó szellemű, nagy tudású vezetőkre is szükség van. A műszaki értelmiség anyagi, erkölcsi megbecsüléséről szólva elsősorban ,a vállalatok szerepét emelte ki. Végezetül a Központi Bizottság titkára a népgazdaság helyzetét elemezve kérte az MTESZ segítségét az ország előtt álló feladatok végrehajtásához. — Arra van szükség, hogy munkánkat az anyagi javak gazdaságos megtermelésére összpontosítsuk. Az elosztás- és fogyasztás-centrikus gyakorlat helyébe a gazdaságos termelés fokozását, az anyagi alapok létrehozását szolgáló munkát kell állítani. Ebben a munkában nagy feladatok hárulnak az MTESZ-re és egyesületeire — mondotta befejezésül Pál Lénárd. A vitában többek között felszólalt Kapolyi László ipari miniszter, aki a magyar ipar egyes ágazataiban elért kiemelkedő eredményekről szólt. Hangsúlyozta: a jövőben elsősorban azt kell vizsgálni, hogy mely' ágazatok vannak legközelebb a nemzetközi élvonalhoz. így lehet ugyanis megtalálni azokat a kitörési pontokat, ahol a magyar ipar világszínvonalú teljesítmény-* re képes. A vitát Tóth János foglalta össze, majd a küldött- közgyűlés elfogadta a következő öt esztendő feladatairól szóló határozatot. Az MTESZ XIV. küldött- közgyűlése, a korábbi küldöttválasztó közgyűléseken megválasztott 56 egyesületi és területi szervezeti elnökhöz titkos szavazással további 90 tagot választott az új országos elnökségbe. Az országos elnökség ezt követően megtartotta első ülését, arrtelyen megválasztotta a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének vezető tisztségviselőit, és állandó bizottságainak elnökeit. Az MTESZ elnöke ismét Fock Jenő, főtitkára újból Tóth János lett. Marjai József tárgyalásai az NSZK-faai Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, aki az NSZK-beli Hannoverben megnyitotta a magyar napok rendezvénysorozatát, tárgyalásokat folytatott Martin Bangemann nyugatnémet gazdasági miniszterrel. E megbeszéléseken a felek vélemény cseréltek a világ- gazdaság, a nemzetközi kereskedelem és a pénzügyi élet időszerű kérdéseiről. Áttekintették továbbá a Magyarország és NSZK közötti kétoldalú gazdasági együttműködés helyzetét, s megvizsgálták a kapcsolatok fejlesztésével összefüggő teendőket. Marjai József tárgyalt Bernhard Vogel, Rajna-Pfalz és Ernst Albrecht, Alsó- Szászország tartományi miniszterelnökével. A megbeszéléseken részt vett Horváth István, a Magyar Népköztársaság nagykövete is. A Minisztertanács elnökhelyettese Ernst Albrechttel, más tartományi vezetőkkel, valamint Hannover város és különböző vállalatok képviselőivel megvitatta a magyar és az alsó-szászországi vállalatok közötti kapcsolatok további fejlesztésével összefüggő kérdéseket. Marjai József az alsó-szászországi tartományi kormány épületében Albrecht miniszterelnök, valamint nagy- és középvállalati vezetők egy csoportjának jelenlétében előadást tartott Magyarország gazdasági helyzetéről, a fejlesztési elképzelésekről. Az előadást széles körű véleménycsere követte az együttműködés új gyakorlati formáiról, valamint arról, hogy a nyugatnémet vállalatok ezekről milyen tapasztalatokat szereztek Magyarországon. Marjai József szombat délután hazaérkezett Budapestre. Ifjúsági olvasási verseny Szerencsen A kisdobos éjszaka elég nyugtalanul aludt. Izgult, lelkiekben a másnapi versenyre készült. Talán még álmában is ... Szombaton reggel 8 óra körül gyülekeztek Szerencsen, az Üttörőházban azok a kisdobosok és úttörők, akik a város és a városkörnyéki iskolák tanulói számára meghirdetett olvasási versenyre beneveztek, ösz- szesen 15 felsős, valamint 10 alsós csapat (ötfős) adott számot tudásáról. A még májusban kijelölt 5—5. könyvre vonatkozó feladványok közt volt szellemi totó, villámkérdések, térképes feladat és az úgynevezett „csali” mese. Ez utóbbi különöse^ érdekes volt, hiszen öt meséből összeollózott szövegből kellett kitalálni a mesék szerzőit, címeit. A Sompiák Lászlóné könyvtáros áltál összeállított feladatok bizony széles körű tájékozottságot, éles logikát kívántak meg a gyerekektől. A jól sikerült vetélkedő záróakkordjaként könyveket és-okleveleket vehettek át a helyezett csapatok. A sorrend a következőképpen alakult: kisdobosok: 1. Bekecs, 2. Monok, Legyesbénye, 3. Szerencs. Űttörők: 1. Tisza- lúc, 2. Szerencs I., 3. Szerencs II. A pártbizottság napirendjén A TVK VII. ötéves tervi fejlesztése A Tiszai Vegyi Kombinát pártbizottsága nemrégiben a vállalat első kilenc hónapjában elért termelési eredményekről szóló tájékoztató után megvitatta a kombinát VII. ötéves tervi fejlesztési koncepcióját. A lehetőségek alapján kidolgozott fejlesztési elképzelések a népgazdasági tervvel összhangban, a hatékonyság, a termelés minőségének javítását célozzák. A testület ülésén hangsúlyozták: a jobb munka mellett az elkövetkezendő öt évben eredményesebben kell felhasználni a politikai, agi- tációs és propagandamunka eszközeit a feladatok végrehajtása érdekében. A kombinát tovább folytatja a fóliasorokkal kapcsolatos beruházásokat, előkészítik a polipropiléngyár harmadik egységének megvalósítását. A TVK-nak megvan a megfelelő hitelképessége és eddig is pontosan törlesztette kölcsöneit. A pártbizottság titkára a vitát összefoglalva elmondta: a terv megvalósításának fontos feltétele az emberi tényezők fokozottabb figyelembevétele. Emellett törekedni kell a termelés és az infrastruktúra közötti optimális arány megtartására. Az eredményes munka egyik feltétele, hogy a dolgozók az őket érintő minden fontos kérdésre érdemi választ kapjanak. A SAJÓMENTI IPARI KISSZÖVETKEZET -Kazincbarcika BÉRLETI SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE kiadja aszlalosüztmét iparengedéllyel rendelkező személynek Érdeklődni: személyesen vagy a 48-10-733 telefonon lehet, Kovács Lajos elnöknél Címünk: Kazincbarcika, Szabó Lajos út 56. \